Somogyi Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 84-109. szám)

1990-08-25 / 104. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP 1990. augusztus 25.,szombat PÉNTEKEN 71. OMÉK A vásár meglepetéseket ígér liilililliill :: v 1 | lllll l&l 1 ||l< Kör ' ? A 211 \ v % Dicsőséges arab évezred: Alitól Szelimig (Folytatás az 1. oldalról) Ezúttal is félárú vonatjeggyel utazhatnak a vásárvárosba. A Magyar Posta hat címletből álló bélyegsori jelentet meg, törté­nelmi borvidékeinkről ebből az alkalomból. Az OMÉK-kal egyidőben tart­ják meg a Hungaropack '90 kiállítást, a magyar csomagolá­si versenyt is. Az Ipari és Keres­kedelmi Minisztérium tájékoz­tatásából kiderült, hogy bár ma évente 40 milliárdot költünk a külcsínre, azaz a csomagolás­ra, még mindig csak közele­dünk a világszínvonalhoz. A haltenyésztők a 16 darab 5—6000 literes akváriumban mutatják be produktumaikat. Hogy ne „csorogjon a horgá­szok nyála”, nekik is tartanak vásárt. Aztán megnyitják a bo­rok utcáját. Az igazi ínyencek itt mindenfélét megkóstolhatnak. A korábbiaknál nagyobb teret kap az erdő- és vadgazdálko­(Folytatás az 1. oldalról) — A Magyar Szocialista Munkáspárttagjai tudják, hogy ma az elmúlt évtizedek hibáit, gondjait mind a megújult Ma­gyar Szocialista Munkáspárt nyakába akarják varrni. Nálunk a megújulás nemcsak szó- használat, hanem megnyilvá­nul a pártmunka stílusában, a pártmozgalom szélesítésében. Az ellenzéki szerepet azonban meg kell tanulnunk, odafigyelve közben, hogy mi foglalkoztatja a bérből és fizetésből élőket. Az országgyűlési képviselői vá­lasztáskor ígértekből ugyanis még kevés valósult meg. — Állít-e jelölteket az MSZMP Kaposváron és kör­nyékén? — Már létrehoztuk a válasz­dás; és bemutatják többek kö­zött a legújabb vadkárelhárító rendszereket. A föld ma alapvető kérdés. A vásárváros rendezői ugyan nem akarnak ez ügyben állást foglal­ni, de láthatunk majd hiteles te­lekkönyveket és térképeket is. Szenzációnak ígérkezik a Szé­chenyi díjjal kitüntetett Nemzeti Atlasz premierje. Szeptember 4-én tartják az Alpok—Adria Munkaközösség napját. A valós Magyarországot, az igazi magyar falut akarják itt bemutatni. Ott lesznek a vásár­városban a „zöldek" is. Bemuta­tójukkal mindenkit el akarnak gondolkodtatni arról, hogy az esztelen intézkedések mivé te­hetik 6,5 milliárd hektárnyi ter­mőföldünket. A sajtótájékoztató egy figyel­met keltő hírrel zárult; a 72. OMÉK helyszíne Gödöllő lesz, a tervezett Budapest—Bécs vi­lágkiállításalkalmából. tási irodánkat, hogy politikus, tartalmas programokkal nyerjük meg párttagjainkat, a velünk szimpatizálókat. Akkor tényleg minden helyen tudunk jelöltet állítani. Ahol nincs alapszerve­zetünk, ott természetesen tö­rekszünk az együttműködésre más baloldali erőkkel. Minden­képpen gondolunk a Magyar Szocialista Pártra, és támoga­tunk független jelölteket is. Llgy ítéljük meg, hogy vannak esé­lyeink a kisközségekben az 5—7 tagú képviselőtestületekbe való bekerülésre, de néhol eset­leg, még a polgármesteri tiszt­ségre is. Kaposváron minden választókerületben kívánunk je­löltet állítani. Először persze föl­kérjük a jelöltet, hogy vállalja az MSZMP politikai célját, s ha vál­A siófoki választási bizottság megállapítása (Folytatás az 1. oldalról) Németh Péter szervező, az SZDSZ tabi Regionális Irodájá­nak képviselője a közlemény­nyel kapcsolatban a követke­zőket nyilatkozta: — Augusztus 25-re, szom­batra az SZDSZ Siófokon kultu­rális rendezvényt szervezett, amely nem tekinthető a válasz­tási kampány részének. A tör­vény ugyanis egyértelműen meghatározza, hogy mit értünk választási kampány alatt. Eszerint választási kampány­nak minősül az a rendezvény, melyen választási programot ismertetnek, jelölteket népsze­rűsítenek, illetve választási gyűlést tartanak. E fogalmak körébe tartozó tevékenységre szombaton nem kerül sor. Te­hát kulturális programot szer­veztünk, melynek keretében lesz politikai nagygyűlés is, de ilyet az év bármely napján lehet tartani. Ezek alapján az SZDSZ a rendezvény megtartásától nem tud eltekinteni. lalja, akkor a támogatásunkról biztosítjuk. A kilencpárti koalí­ció sajtótájékoztatója kapcsán fogalmazódott meg bennünk, hogy mikor kezdődik valójában a kampány. Szerintünk au­gusztus 27-én! Sok párttag, szimpatizáns megkérdezte ugyanis, miért augusztus 22-én tartotta a Nemzeti Bizottság a sajtótájékoztatóját. Mi a hely- hatósági választásokra vonat­kozó előírásokat betartva au­gusztus 27-én kezdjük meg a kampányt. S nem ígérgetünk, hanem a programunkat ismer­tetjük, atársadalmat, adolgozó embereket érintő kérdésekről beszélgetünk a mindenki szá­mára nyitva álló választási iro­dánkban. L.G. 637-ben Omár csapatai a kádiszijai csatában megverték a Szasszanida Birodalom csa­patait, átkeltek az Eufráteszen, s megindultak a főváros, Ktészi- phón felé, majd — fél évtized múlva — újabb ütközetben, a nehávendi csatában a biroda­lom egész nyugati része a Me­dinai Kalifátushoz került. Omár nem meghódított területként, hanem országa részeként ke­zelte al-lrak (az Alföld) területét: két katonai tábort (várost) alapí­tott: az Eufrátesz képezte szigeten Kólát és a Perzsa-öböl partján Bászrát (amitől ma 140 km-re „távolodott" az öböl, a tenger). Az „igaz úton járó kali­fák” idején Kúfa a birodalom három legfontosabb helytartó­sági székhelye közé került. Je­lentős szerep jutott a korai isz­lám történeteben az Omár által alapított két Mezopotámiai vá­rosnak. A harmadik kalifa, Oth- mán meggyilkolásához vezető összeesküvés egyik fő mozga­tója a kúfai helytartó, Mughira ibn Súba volt, majd a negyedik kalifa, Ali elleni összeesküvők — a Próféta egyik feleségével, az „igazhívők anyjával”, Alisá­val az élükön — Bászrában szervezkedtek. Maga Ali is biz­tonságosabbnak tartotta Kúfát, mint Medinát, és ide tette át a birodalom fővárosát. S éppen itt, a mai Irak és Kuvait („kis ház”) határán, Khoreiba hely­ségnél zajlott le az ún. tevék csatája, amelyben a Próféta határozott tilalma ellenére igaz­hívők küzdöttek igazhívők el­len. Mérgezett tőr Jóllehet a következő, az isz­lám történetében ugyancsak fontos csata, a sziffini, a da­maszkuszi helytartó, Moávija és a kalifa, Ali között nem Mezo­potámiában játszódott, mégis meg kell említeni. A kalifa legvi­tézebb s egyúttal leghívőbb hí­vei ,/iem értve egyet Ali csak­nem győztes csatát abbaha­gyató parancsával, elvonultak a csatamezőről (kivonulók—há- ridzsiták). Ali nem Moávija, ha­nem ellenük fordult, és a fővá­rosba, Kúfába indultakat mind lekaszaboltatta (a háridzsiták ugyanis azt akarták, hogy Kúfá- ban a nép válasszon kalifát). Az egymás ellen két éve harcoló Alit és Moáviját egyaránt gyűlö­lő háridzsiták egy összeesküvő csoportot készítettek fel, hogy ugyanazon a pénteki napon, 661. január 22-ón ugyanazon istentisztelet alkalmával a há­rom legfőbb vezetőt (Alit, a kali­fát, Moáviját, a damaszkuszi és Amr ibn al-Ászt, a fusztáti hely­tartót) mérgezett tőrrel meggyil­kolják (a két utóbbi felgyógyult, Ali belehalt). Pár évvel később felépül a Bászrai Nagymecset, majd a Kúfai. Mindkettő a tudo­mányos élet központja volt (előbbi város háromszázezer,' utóbbi százezer lakossal). De virágzott az irodalom is (egy kúfai költő felajánlotta II. Valid kalifának, hogy az abc minden betűjére száz régi ódát szaval: a százezer dirhemet meg is nyer­te; ugyanő gyűjtötte össze az iszlám előtti arab költészet kvin­tesszenciájának számító Mual- lakát, az Arany Ódákat). Alig hunyta le szemét Moávija, az első omajjád kalifa, Ali fiatalabb fiának a kúfai hívei kalifának kiáltották ki Husszeint. A damaszkuszi és a kúfai ka­lifa csapatai közt az összeütkö­zés az utóbbi vereségével végződött: a kerbalai csatában (680. október 10-én) Husszeint és híveit legyilkolták. Ez a drá­ma azóta is az iszlám világ leg­gyászosabb napja (ez az ásúra ünnep, a síizmus szüle­tésnapja): határkő az iszlám történetében: ha a háridzsiták negyedszázaddal korábban megbontották az iszlám egysé­ges szövetét, az itt történtek szétszakították azt. A dinasztiaalapító A következő évtizedek al- Irakban kevésbé mozgalma­sak, hiszen a központi hatalom fő figyelme az Egyiptomtól nyu­gatra, illetőleg a Mezopotámiá­tól keletre eső területek meghó­dítására irányul. így csak 749- ben fordul a muszlim világ tekin­tete Irak felé, amikor a Kúfai Nagymecsetben kalifává választják al-Abbászt, aki el­hangzott khutbájában Szafté­nak, vérontónak nevezte magát (ami az Omajjádok irányába be is teljesedett), és mégis ö lett (a világtörténelemben és) az iszlám legünnepeltebb és leg­hosszabb életű dinasztiájának megalapítója (750—1258; 1543). Új királyi rezidenciát építtetett magának az Eufrá­tesz bal partján, Babilontól 20 km-re délre, amelyet őséről al- Hásimijának nevezett (itt halt meg himlőben 754-ben). Fivé­re, a berber rabszolganőtől szü­letett Abu Dzsáfár lett utóda, aki a későbbiekben a megtisztelő al-Manszúr jelzőt („győztessé tett") érdemelte ki. Valójában ő volt a dinasztia megalapítója, az utána következő 35 kalifa az ő egyenesági leszármazottja Al-Manszúr 762-ben elhatároz­ta: új fővárost alapít. Ősi színhe­lyet választott, a Szasszanidák idejéből fennmaradt Bagdad („isten adománya”) nevű falu helyén, a régi Szasszanida fő­város, Ktésziphón közelében. Ez lett unokája, HárúnAr-Ftasíd (786—809) Ezeregyéjszakájá­nak Bagdadja, „a Béke Városa” (Dar es-Salaam), a kifogyhatat­lan jelzőjű város, melyet négy éven át százezer építész, kéz­műves és munkás alkotott, a 28 méter magas, 26 méter széles fallal körülvett „Kerek Város” (al-Mudawara), ahonnan négy főút vezetett a Birodalom négy tája felé: Szamarkand— Kína; Bászra — Siráz — India; Da­maszkusz — Egyiptom — Afrika; Kúfa — Mekka — Ará­bia. Rendkívül gazdag volt a kalifa (évi jövedelme pl. két- százszor nagyobb volt, mint a későbbi XI. Lajos francia kirá­lyé). A gazdagok közt tudósok, kézművesek, kereskedők is voltak. így múlik el a dicsőség 833-ban került a kalifái trónra Hárún ar-Rasíd török rabszol­ganőtől született fia, al-Mutas- zím, s ő volt az első, aki testőr­ségében nem arabokat, hanem törököket alkalmazott, akiknek önkényeskedése ellen fellépő bagdadiak haragja elől kényte­len fővárosát Szamarrába át­tenni. Ő és utódai építették itt a Nagy Palotát (460x575 m) és a Nagymecsetet (240x156 m; százezer hívő számára) a csi­gavonalú Minarettel (55 m ma­gas). Hogy ilyen óriási hatalom és gazdagság mellett hogyan mú­lik el a világ dicsősége, azt Há­rún ar-Rasíd egyik, alig száz évvel később kalifáskodó ük­unokájának sorsa mutatja: al- Káhír megvakítva, koldusként bolyongott Bagdad utcáin. A kalifa ezekben az évtizedekben csak a hívők vallási vezetője volt és testőrsógének játéksze­re, s még azt is el kellett tűrni, hogy a Buvajhida emírek a síita iszlámot tették uralkodóvá. Amikor a szeldzsuk-török test- őrség elsöpri a Buvajhidákat, visszaáll az abbászida kalifák egyházi hatalma és hírneve, egészen addig, amíg Dzsingisz kán unokája, Húlágú csapatai megérkeznek Bagdadba, ame­lyek nemcsak a Béke Városát pusztítják el, hanem az utolsó abbászida kalifát, al-Musztaszi- mot (1242—1258) is megölik. Ezzel az arab iszlám kalifátus fikciója is eltűnik. Az arab impérium Nem ekkor, hanem ténylege­sen már évszázadokkal koráb­ban megszűnt az arab impé­rium annak ellenére, hogy egy­ségesnek tűnt a Birodalom és gazdagnak. Az előbbit bizonyít­ja, hogy a 800-as években tu­catjával tűnnek fel az „egysé­ges" birodalom területén a ki- sebb-nagyobb térségeket for­málisan vagy ténylegesen uraló uralkodó házak. Az utóbbit a 800-as évek tájáról származó ránk maradt kincstári bevételek jelzik: a 820-as években a be­folyt adók nagysága évi 332 millió dirhemet tett ki, a 830-as években 388 milliót, a század végén 300 milliót. A birodalom széttörik A hatalmas, több mint 10 mil­lió km-re kiterjedő Abbászida Birodalom széttöredezése tör­vényszerű volt. A folyamat az Abbászida Kalifátus megjele­nésével szinte azonos időben megkezdődött a legtávolabbi területeken: 756-ban Andalú­ziában (Omajjádok), 788: a Távoli-Maghrebben (Idríszi- dák), 800: Középső-Maghreb- ben (Aglabidák), 868: Egyip­tomban (Túlúnidák, majd Fáti- midák). A Bagdadhoz közelebb eső keleten ez a folyamat akkor kezdődött, amikor az nyugaton lényegében befejeződött. A fő különbség nem az időpont és a távolság volt, hanem az, hogy míg nyugaton döntően arab (berber) dinasztiák jöttek létre, addig keleten a birodalmat török és perzsa származású uralko­dóházak szabdalták szét (Táhi- ridákkal veszi kezdetét; Táhir ibn al-Huszein, al-Mamún kalifa egyik, perzsa rabszolgától szü­letett fővezére, aki—miután az előző kalifát, ugyancsak Hárún ar-Rasíd fiát eltakarította a kali­fái székből — az új kalifától megkapta a „mindkét kézzel egyformán ügyes” jelzőt; az udvari költők pedig úgy énekel­tek a félszemű harcosról, hogy annak „mínusz egy szeme és plusz egy jobb karja van”. Utá­nuk fél évszázad múlva a Szaf- faridák, újabb fél század múlva a Szánánidák, ismét 50 év: Gaznavidák stb.). Ezek a török és perzsa uralkodóházak tény­leges hatalmat gyakoroltak a birodalom uralmuk alatt álló ré­szén, de elismerték a kalifát (vagy éppen nevében uralkod­tak, vagy védték mások ellen). Az igazi változás a mai Irak és Kuvalt területén akkor követke­zett be, amikor az Oszmán Biro­dalom hatalmas szultánjai, I. Szelím Javúz (1512—1520), a Rettegett, majd II. Szulejmán Kánúni (1520—1566), a Tör­vényhozó, megindulnak az egy­kori Abbászida Kalifátus terüle­tén alakult utódállamok ellen. S rövid két évtized (1514—1534): ismét egy kéz és a Próféta zász­laja alatt egyesítik. Benke József r / / / / / N \ \ \ impulse Amerikai—magyar ENTERPRISE , /_//•/’ 1± kereskedelmi kft. \ \ \ \ ÚJABB VÁSÁRT RENDEZ \ . augusztus 27-től szeptember 15-ig / a Kaposvár, Május 1. u. 7. sz. alatti boltjában \ I...'1 I I KÍNÁLATUNKBÓL | — import gyermekmelegítők, szabadidő ruhák 750—1200,— Ft , —felnőtt szabadidőruha 1100—2700,— Ft ! > — import kamaszpulóver 567—990, — Ft. \ —gyermek, felnőtt zokni 32—98,— Ft* \ —bőr diplomatatáska, számjegykódos 1600,— Ft/ \ — női köntös 40% engedménnyel / \ —olasz harisnyanadrág 50% engedménnyel / \ / \ / \ Hétfőtől várjuk vásárlóinkat! / \ X / V., (111768) J N. J. Az MSZMP kaposvári bizottságának álláspontja Számolni kell a baloldallal is

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents