Somogyi Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 84-109. szám)
1990-08-25 / 104. szám
SOMOGYI HÍRLAP I. évfolyam, 104. szám Ára: 5,30 Ft KÖZÉLETI NAPILAP 1990. augusztus 25., szombat Iraki agresszió a kuvaiti követségek ellen? Őrség a magyar képviselet körül A svéd külügyminiszter, Sfen Andersson penteken közölte, hogy iraki katonák hét nagykövetséget körülzártak a megszállt Kuvaitban, köztük a magyar misz- sziót. Andersson szerint erő alkalmazására ez időpontig nem került sor. A Külügyminisztérium szóvivője, Herman János közölte az MTIvel: A minisztérium 'megerősíti azokat a híreket, amelyek arról szólnak, hogy a Kuvaitban működő külföldi képviseletek között a magyart is közrefogták az iraki katonák. A magyar nagykövetségen tartózkodó munkatársak egészségesek, a körülményekhez képest jól vannak mondta Herman János. A siófoki választási bizottság megállapítása Törvénysértő az SZDSZ helyi kampánykezdése Németh Péter: „Kulturális programot szerveztünk” A siófoki városi választási bizottság tegnap a következő közleményt hozta nyilvánosságra: „Siófok Város Választási Bizottsága az M DF Somogy Megyei Elnökségének Etikai és Fegyelmi Bizottsága, valamint az MSZP siófoki városi szervezete bejelentése és a csatolt bizonyítékok alapján megállapította, hogy az SZDSZ siófoki szervezete megsérti az 1990. évi LXIV. törvény 23. & /1/ bekezdését azzal, hogy választási kampányát a törvényben előírt határidő előtt már augusztus 25-én megkezdi. A választójogi törvény 52. & /1/ bek. a./ pontja alapján a választási bizottság felhívja az SZDSZ siófoki szervezetét, hogy az augusztus 25-re tervezett kampány kezdésétől álljon el és a választójogi törvény rendelkezéseit tartsa be. A választási bizottság állás- foglalását a sajtó tudomására hozza." (Folytatás a 2. oldalon) Az MSZMP kaposvári bizottságának álláspontja Számolni kell a baloldallal is Marosi János: „Nálunk a megújulás nemcsak szóhasználat Nem parlamenti párt a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Nemzeti Bizottságba tömörült kilenc- párti koalíció keddi kaposvári sajtótájékoztatóján elhangzottak azonban őket is érintik. Marosi János, az MSZMP kaposvári városi és városkörzeti koordinációs bizottsága elnöke így összegzi véleményét: — Mi is készülünk a helyhatósági választásokra. Sokkal nagyobb politikai intenzitással kívánunk dolgozni, mint az elmúlt hónapokban. Sok tényezőt elemeztünk, saját belső dolgainkat rendeztük az országgyűlési képviselői választások tanulságait figyelembe véve. Tudjuk, hogy nem vagyunk parlamenti párt, tudjuk a helyünket, ismerjük a súlyunkat, éppen ezért e tényezők meghatározzák belső ügyeink rendezését. A Munkáspárt a munkások, a szövetkezeti parasztság, a dolgozó értelmiség, a bérből és fizetésből élők szemszögéből vizsgálja a tennivalókat. Éppen ezért lepett meg bennünket a kaposvári kilencpárti koalíció választási célja, amely Nemzeti Bizottságnak nevezte el magát. Mi persze nem kívánunk ebbe a vitába belemenni, azt azonban megkérdeznénk — mégha nem is vagyunk parlamenti párt —, hogyan lehet nem számolni azzal a baloldali erővel, törekvéssel, amelyet az MSZMP képvisel? Ahogy minden polgári demokráciában, úgy nálunk is szükségszerűvé válik a baloldali erő kialakulása. Politikai vakság ezzel nem számolni! (Folytatás a 2. oldalon) KILÉPETT A FIDESZ ÉS AZ MSZDP Repedés a kaposvári paktumon Hétre csökkent a kaposvári választási koalícióban résztvevő pártok száma. A magát Nemzeti Bizottságnak is nevező tömörülés csütörtöki késő esti tanácskozásán a Fidesz és a Szociáldemokrata Párt kaposvári szervezete bejelentette, hogy — mint az erről szóló közlemény fogalmaz — „korábbi álláspontját megváltoztatva", azonnali hatállyal kilépett a koalícióból. Kérdésünkre Novák István a Fidesz kaposvári választmányi tagja elmondta: — Elvi síkon voltak gondjaink, részletekben el tudtuk volna fo- adni a koalíciót, teljes egészben nem. Nem tudjuk a nevünket adni az egészhez. A Nemzeti Bizottság elnevezés szúrta a szemünket. Akiket magunk is állítottunk volna a koalíció színeiben, azokkal szemben nem állítunk külön jelölteket. PÉNTEKEN 71. OMÉK A vásár meglepetéseket ígér (Munkatársunk telefonjelentése.) Éppen 133 évvel ezelőtt nyílott meg az első országos termény- és állatkiállítás Budapesten. Azóta kisebb-na- gyobb rendszerességgel tartják a gazdák termékbemutatóját. Ezúttal augusztus 31-én, pénteken reggel nyílik meg a 71. OMÉK, jelentették be tegnap délelőtt a Hungexpo sajtótájékoztatóján, ahol elmondták azt is, hogy 611 hazai, 180 külföldi gazdálkodó mutatkozik be. Itt lesz az Amerikai Egyesült Államok jó néhány vállalkozója és megismerkedhetünk az izraeli gazdaságokkal is. A rendezők elmondták, hogy sok újdonság lesz a 71. OMÉKon. Nagyobb teret kap a farmer- gazdaság és a biokertészet. Ez utóbbi iránt nagy érdeklődés van Nyugat-Európában. Ha igaz az a megállapítás, miszerint az egyetlen keresett magyar portéka a mezőgazdaságból kerül ki, akkor érdemes odafigyelnünk a kívánalmakra. A látogatók láthatnak majd külföldi tenyészállatokat is, igaz nem sokat. Ugyanis ól még az a törvény, hogy az országba beszállított élőállatokat nem lehet visszavinni. így például az olaszok olyan állatokat fognak kiállítani, amelyeket már eladtak Magyarországon az érdeklődő gazdaságoknak. (Folytatás a 2. oldalon) (Fotó: Jakab Judit) KÁRREKORD Somogyból egymilliárdot vitt az aszály A mezőgazdasági termelők érdekvédelmi szövetsége felmérést folytat a megyét ért aszálykárokról. A huzamosabb ideje tartó csapadékhiányt csak tetézte az augusztusi, huszonöt év átlagában mért, legmagasabb átlaghőmérséklet. A szántóföldi kultúrák tűrőképessége végpontjához érkezett. Augusztus 23-ig a beérkezett jelentések szerint kukoricából a hektáronkénti kiesés majdnem harminc mázsára tehető. Napraforgóból is csak ígéret marad a július végi becslés, hiszen már hektáronként 5 mázsányi terméscsökkenés várható. A cukorrépánál egyelőre csak mennyiségi veszteséggel számolnak, de jelentősen befolyásolja a cukortartalmat is az aszály. A 35 tonnás előzetes becslések helyett várhatóan 22 tonnáttudnak betakarítani. Burgonyából 6 tonna feletti károkról érkeztek a jelzések. A képviseleti tanács jövő heti ülésére készül el a végleges felmérés, de az már biztos, hogy az idei veszteség meghaladja az egymilliárdot. (Mészáros) Az utolsó hajók Tegnap még befutottak az ,,utolsó hajók"... Minek áltassuk magunkat? Véget ért a balatoni nyár. Süli Ferenc lírai indítású riportja borús gondokba és gondolatokba fordul. Szapudi András —jeles vendéglők nyárifelfedezöje és lite- rátuskalauza— immár azt nézte meg, ahogy a,, szezongazdák" kasszát csinálnak, s a ,.száguldó" siófoki riporter, Czene Attila is elköszönt hét közben a balatoni nyártól Igen, felénk a szezon hirtelen kezdődik és hirtelen ér véget. Számolnak a szerkesztők is — a nyári kétoldalas ősz szeállítások után most már elegendő egy is. Képeket válogatunk, amelyek a nem kevésbé szép, de egészen más hangulatú balatoni őszelőt idézik. Amelynek jóval kisebb körben népszerűek az értékei, hirtelen nagy a csend is, mégis van varázsa... Visszanézve: ha kemény feladatot jelentett is e nyári kezdeményezésünk, — megérte. Elbizakodottság nélkül gondoljuk, sikerült felvillantani hetente két oldalon (sőt azon is túl) valamit a Balaton igazi arcából, legszebb vonásaiból és szeplőiböl. Mindabból, amivel vonzott és sajnos taszított is. Ha a balatoni nyár búcsúzik is, nálunk csak a heti ösz- szeállítás köszön eL A szezon után is hűségesek maradunk a tó hétköznapjaihoz, ahogy ez a krónikásnak tiszte, kötelessége. (Tröszt) Szergej Hruscsov nyilatkozata á Somogyi Hírlapnak Összeesküvés apám ellen Szergej Nyikitlcs Hruscsov. könyvének címe: Összeesküvés apám ellen. Ám e különböző nyelveken megjelent kötet szinte mindig más címmel került (kerül) a boltok kirakatába. A Szovjetunióban például az „Össz-szövetségi jelentőségű nyugdíjas" szerepel a bontón. Vagyis: kiemelt nyugdíjas. Angolul: „Hruscsov, Hruscsovról” címmel látott napvilágot. Magyar- országon a Tabu könyvkiadónál Trlpolszky László fordításában, É. Fehér Pál szerkesztésében és előszavával jelenik meg a napokban. A könyv azzal kezdődik, hogy 1964-ben, amikor Hruscsov elmegy szabadságra, az orosz- országi föderáció akkori elnökének biztonsági tisztje felhívja fiát, Szergejt, hogy sürgős közlendője lenne. 0 nem érti miről van szó, apja hosszú idő után most vonult el először szabadságra, a Fekete-tenger partjára. A biztonsági ember elmondja, hogy jelen volt azokon a megbeszéléseken, ahol a Politikai Bizottság (akkor a Központi Bizottság elnöksége) tagjai öszszeesküvést szőttek Hruscsov ellen. A fiú ezt elmondja apjának, aki a hírt nem veszi komolyan, de azért megbízza Mikojánt, hogy vizsgálja ki az ügyet. Közben az összeesküvők — Brezs- nyev, Podgornij és a többiek — érzik, hogy gyors cselekvésre van szükség. Megtartják a novemberi plénumot, ahol Hruscsovot leváltják. Amikor az exfőtitkár hazajön, így szól: ,.Tulajdonképpen életem legnagyobb eredménye, hogy engem már szavazás révén lehetett leváltani." A Balatonnál üdülő szerzővel és a könyv szerkesztőjével beszélgettünk. Az 55 éves Szergej Hruscsovot először családi emlékeiről kérdeztem. — Bonyolultabb kérdésekre könnyebb válaszolni, mint elmesélni az életemet — mondta. — Ezért csak röviden szólnék a gyerekkoromról. Nagy családban nőttem fel, volt egy bátyám, aki elesett a háborúban, négy nővérem is, közülük az egyik rögtön a születése után meghalt. Ma már csak egy nővérem el. Édesapámnak sosem volt elég ideje a családra, ezért a gyerekek nevelésének, a ház fenntartásának gondja édesanyámra hárult. O egyébként nagyon ügyelt arra is, hogy ne érezzük magunkat túlságosan kivételezetteknek. Édesapám csak a háború után foglalkozhatott velünk, hiszen a harcok éveiben végig a fronton volt. Kevés szabadidejét velünk töltötte, elvitt bennünket vadászni a pihenőnapjain. Ezek nem afféle speciálisan szervezett vadászatok voltak; a nyaralónk közelében sétáltunk a mezőn, vállunkon a puska, és vártuk, hogy mikor ugrik ki a bokorból egy nyúl. Apám megtanított bennünket horgászni is, de volt úgy, hogy csak egyszerűen kisétáltunk a mezőre, nézni a kiserkent füvet. Ilyenkor azért komoly dolgokról is beszélgettünk. Apám meg akart tanítani bennünket arra, hogy ml az élet, megmutatni a dolgok Ösz- szefüggóseit. Mindenki tudja róla, hogy olyan ember volt, aki egy- egy üggyel nagy odaadással foglalkozott; nos, ez idő tájt a legsze- retettebb dolgai közé a mezőgazdaság és a lakóházépítés tartozott. A német megszállás alatt Kijevben (1949-ig Kijevben éltünk) rengeteg lakóházat leromboltak, a mezőgazdaság pedig teljesen szétzilált állapotban volt a háború után. Nos, a vasárnapi kirándulásokon e témákról beszólt, ezért én már 13—14 éves koromban elég jól tudtam, hogy például, mit jelent a négyzetes burgonyavetós, vagy az építkezés során hol kell betonlapokat alkalmazni. Családi életünkben apám volt az utolsó fellebbezési fórum. Jóllehet, sosem emelte fel a hangját, nem veszekedett, de ha valamiről kifejtette a véleményét, az álláspontját el kellett fogadnunk. Nem féltünk tőle, de tiszteltük. Természetesen számunkra ő nem a politikai bizottság tagja, elsőtitkár, vagy miniszterelnök volt... (Folytatás a 3. oldalon)
