Somogyi Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 84-109. szám)

1990-08-16 / 97. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP 1990. augusztus 16., csütörtök Az elnyűhetetlen ,, kövek99 végiggördülnek Európán EGY, KETTŐ, ÉS... Gerendás Péter kezében életre kel a gitár Nyolcévet kellett várniuka ra­jongóknak arra, hogy újra euró­pai koncertturnén élvezhessék a legendás hírű rockzenekar, a Rolling Stones játékát. Nos, a 28 éve az élvonalban levő ban­da tagjain ugyan már meglát­szik az idő (életkoruk 43 és 53 év között van), produkciójuk lát- tán-hallatán mégis méltán cset- tinthetett a nyugat-berlini olim­piai stadion 80 ezres közönsé­ge. A „gördülő kövek" idei tur­néja az „Urban jungle" (Nagy­városi dzsungel) címet viseli. Apropóját a tavalyi, óriási sikert aratott észak-amerikai körút szolgáltatta. Ennek során a zenekar a frissen megjelent „Steel wheels” (Acélkerekek) nagylemezének számait nép­szerűsítette, 3,2 millió rajongó előtt. A turné bevétele (80 millió dollár) minden rekordot meg­döntött — ám a májusban kez­dődő európai koncertkörút (Lisszabontól Bécsig 40 város­ban lép föl az együttes) várha­tóan még ezen is túltesz majd- A fáma 140 millió márka bevétek ről szól, amelynek jelentős há­nyada a bandatagok zsebébe, illetve bankszámlájára vándo­rol. A mostani, berlini teljesít­mény hallatán jogosnak tűnik a „kaszálás", hiszen az öt gördü­lő kő, ám főleg Mick Jagger énekes (46) szünet nélkül ak­cióban volt a csaknem 150 per­ces koncert alatt. A szólóéne­kes pillanatra sem lankadó erő­vel énekli végig az estét, akro- batikus-erotikus táncával vé­gigpásztázva az 53 méter szé­les színpad minden pontját. Az évek múlása — úgy tűnik = jót tett a kgndíeiéjának- A hatvanas években ugyanis a Stones agy- egy föllépése nem tartott to­vább 30 percnél. Ma Jagger húszéveseket megszégyenítő lendülettel, energiával dolgoz­za végig a két és fél órát. Néha ugyan gitárt is vesz a kezébe, ám e hangszer Igazi „felelőse” a bandában a szintén 46 éves Keith Richard. Főleg a „Sympathy for the devil” és a „Satisfaction” számokban csalt ki emlékezetes szólókat a hú­rokból. Nem sokkal marad el mögötte a másik gitáros, Ron Wood. A Stones rá jellemző kettős gitárszólóik („Sad, sad, sad” — „Almost hear you sigh” = „Roek and a hard place") hátborzongatóan jók voltak, Mindehhez megbízható, szolid alapot szolgáltatott Charlie Watts a doboknál és a korelnök (53 éves) Bill Wyman a basz- szusgitáron. Több dalban kiváló fúvósszekeió fokozta a hatást, és a hangerőt (500 000 watt áradt a hangfalakból), amely­hez egy-egy dalban — például a Ruby Tusday címűben — a 80 ezres közönség kórusa is aktí­van hozzájárult. A hangversenyen már csak nyomokban volt föllelhető a 70- es évek föllépéseiről ismert obszcén hangulat — például amikor a „Honky tónk women” alatt két óriási, levegővel felfújt „maca” emelkedett föl a szín­pad mögött. Jagger sem játsza­dozott erotikus rekvizítumok- kal, mint az 1976-os zágrábi koncerten. Hiába, a kövek is idősebbek lettek, megnősültek, lehiggadtak. Egy valamin azonban az asz- szonyok sem tudtak változtatni: a Rolling Stones ma változatla­nul mágnesként vonzza a töme­geket — nemcsak az egykori tinédzserekből lett 35—40 éves híveiket, hanem a mai fiatalok egy részét is. A nyugat-berlini, de a hannoveri vagy a münche­ni hangversenyen is nagy számban voltak a stadion lelá­tóin 12—20 éves fiatalok, akik rájöttek, hogy a Stones egyedi hangzású, utolérhetetlen zenét játszik. Ez pedig biztos fogódzó abban a popzenei környezet­ben, ehe! naponta tűnnek fel és la az egy kaptafára húzható „rágógumi-zenét" predukáló énekesek és együttesek. Amint Keith Richard megállapította: a qpzenében ma ugyan az a elyzet, mint húsz évvel ez­előtt. Az előadott dal 98 száza­léka szemét, két százaléka használható. Nos, á Rolling Stones számai alighanem az utóbbi kategóriába tartoztak. Dorogman László A hazánkat érintő szenzáció sajnos most is elmarad: néhány héttel ezelőtt ugyan felröppent a hír, hogy a rocktörténelem kul­túrtörténeti jelentőségű együt­tese, a Rolling Stones hazánk­ban is színpadra lép, ám amire huszonöt évig vártunk, most is csalódást okozott... Egy zenész ismerősömtől jött afüles: „Hajó zenét akarsz hal­lani, a siófoki Sanghaj presszó­ba menj, Gerendás Peti játszik minden este!” Ismerősen csengett a név, míg végre rájöttem, hogy gim­nazista koromból emlékszem rá. Akkoriban a Láma együttes vezéregyéniségeként kápráz­tatta el a közönséget virtuóz gi­tárjátékával, hangulatteremtő előadásmódjával. Latin-amerikai ritmusok vált­ják Phil Collins és Sting lágyabb zenéjét. A gitár szinte megele­venedik az ujja alatt. Hangja, stílusa, tgyéniiégi=úgy tűnik = elegendő garancia a aikerre. Ehhez jönnek még a folyékony angolsággal előadott jobbnál jobb összekötő szövegek, s már nem is csodálkozom, hogy vibrál a levegő. A vendégek — nagy részük külföldi — együtt énekelnek, tapsolnak, jól érzik magukat. Pétert az egyik szünetben sikerül „elcsípnem”. Pár percig némán figyelem: mindenkihez van egy kedves szava, nevet­gél, beszélget. Barátai, zenész­társai körében épp oly szóra­koztató, mint a színpadon, bár szemén már látszik a fáradtság. Eddigi pályafutásáról kérde­zem. — 1976-ban alakult a Láma, leginkább dél-amerikai zenét játszottunk. Aztán 1983-ban Norvégiába szerződtem négy évre. Szerencsére jó zenészek­kel kerültem össze, sok érdeke­set játszottunk együtt. 87 óta vagyok újra itthon. — Év közben mivel foglalko­zol? — Természetesen zenélek, számokat írok, koncertezünk az együttesemmel. Most készül első lemezünk, melynek Pres­ser Gábor lesz a producere. — Melyik korosztálynak szól leginkább a zenéd? Erre a kérdésre már egyik kollégája feleségétől kapok vá­lásit, mivel Pétert elszólítja mellőlem a közönség, — In csak annyit tudok mon­dani, hogy mi, harmincasok ugyanolyan szívesen hallgat­juk, mint a gyerekeink, Tőle tudom meg azt is, hogy egy asztalnál ülök a több nem­zetközi fesztiválon is díjat nyert, világhírű kubai énekesnővel, Maria de Jesússzal, aki azért jött Siófokra, hogy Pétert meg­hallgassa. S ahogy felcsendül az első akkord, elcsitul a beszélgetés, tágra nyílt, figyelő szemek min­denfelé. Mozognak a lábak, mozdulnak a kezek, s a refrént már mindenki együtt énekli: „I'm an english man in New York...” Kántor Yvette A pszichológus válaszol Magánügyben „Tüskés kislány” jeligére „15 éves leszek, most fejez­tem be a nyolcadik osztályt. Eddig nem voltak problémáim, olyan jó, nyugis volt minden körülöttem. Az utóbbi időben azonban valahogy minden ösz- szejön. Itthon az anyuval gyak­ran összeveszünk, időnként legszívesebben magammal is ezt tenném. Egyik nap kirobba­nó kedvem van, egész nap tán­colni tudnék, másnap meg kitör rajtam a világfájdalom. Elég egy szó, s úgy érzem, nincs értelme semminek, még az életemnek sem. Akármit csinálok, semmi nem sikerül. Ha nekifogok mo­sogatni, hogy örömet szerez­zek, biztos, hogy eltörök egy poharat. Akkor aztán anyu mar­is rákezdi: „Mert soha nincs ott az eszed...” A húgommal is ál­landóan veszekszünk, régeb­ben pedig jól kijöttünk egymás­sal. De hat most ő a kis védenc, akinek mindent lehet! Aztán, ha valami kárt csinál, még azt is rám fogja. S hiába védekezem, nem hisznek nekem. Ez nagyon fáj, mert gyűlölöm a hazug em­bert, s rossz, hogy annak tarta­nak! Mindig oda lyukadok ki, hogy csak a hugit szeretik az anyuék, engem nem. Tudom, hogy van, amikor tényleg utála­tos vagyok, csúnyán visszaszó­lok az anyunak. Rögtön megbá­nom, de akkorra már késő, ki­szaladt a számon, vissza nem szívhatom. Sokszor bezárkó­zom a szobámba, és ott sírok. Aki ilyen tüskés, s mindig csak bajt csinál, mindenkivel össze­vesz, hogyan is lehetne szeret­ni...” Kedves „tüskés” kislány! Mielőtt teljesen elborítana a világfájdalom, ülj le, és próbálj meg igazán őszinte lenni önma­gadhoz! Amikor az anyu leszid valamiért, ez biztosan azért van, mert nem szeret? Lehet, hogy valóban ingerül­ten szól rád, vagy túl sokszor. Miért gondolod, hogy neki nem lehetnek problémái, amelyektől tele van feszültséggel, aggoda­lommal, csak nem akar benne­teket nyugtalanítani? Gondolj csak ara, hogy egyre nehezebb például a fizetést beosztani úgy, hogy mindenre jusson, amire szükség van, de így is szeretne nektek mindent meg­adni. Folytathatnám a felnőttek gondjait, van belőlük bőven. Miért várod el, hogy anyukád soha ne veszítse el a türelmét, ha hozzád szól? Válaszolj őszintén: amikor éppen nem szid le, szíved mé­lyén akkor is úgy érzed, hogy nem szeret? Keresd ki az alkalmat, amikor békesség van otthon, senki nem zavar, s le tudtok ülni ket­tesben anyuval egy kis időre. Mondd el neki nyugodtan, hogy te is érzed, utálatos vagy néha, pedig nem akarsz az lenni. Hogy megbánod, de a hiúságod nem engedi a bocsánatkérést. S hogy előfordul, jót akarsz, mégis rossz sül ki belőle. Mondd el, mennyire vágyódsz szeretetre és megértésre, s mennyire szükséged van az anyu segítségére! S ne szé- gyelld elmondani, hogy te is ugyanúgy szereted őt, mint ré­gen. Jobb rendbe hozni a fél­reértéseket, mintsem végleg elmérgesíteni a helyzetet. Ami a hangulatváltozásodat, a „világfájdalmadat” illeti: ha megfigyeled a barátnőidet, a korosztályodbeli lányokat, ez náluk is így van. Az életkoroddal együtt jár kisebb-nagyobb han­gulati ingadozás, ingerlékeny­ség, érzékenység. S ha tudod, hogy ez élettani jelenség, ugye, már nem is olyan aggasztó? Még legyőzni is lehet, azaz úrrá lenni önmagad felett... Sipos Ferencné Rovatszerkesztők: Tamási Rita Varga Zsolt Slágerlista a Zselic Áruház ajándékával Magyar előadók: 1. Gidófalvy Attila: Tízparancsolat 2. Éva—Neoton: Kalapot fel! 3. Bonanza Banzáj: A jel 4. Edda: Győzni fogunk 5. Bikini: Temesvári vasárnap 6. Lilla: Öngyilkos szerelem 7. Metal Lady: Egy falka vér 8. Pokolgép: Metál az ész 9. Délhúsa Gjon: Csók és szerelem 10. Bodnár — Pap: Bolond világ (Modern System) Külföldi előadók: 1. Madonna: Vogue 2. Roxette: It Must Have Been Love 3. Sinead O'Connor: Nothing Compares (2 U) 4. Sandra: Hirosima 5. Depeche Mode: Policy Of Truth 6. Kyle Minogue: Better The Devil You Know 7. Janet Jackson: All right 8. Don Pablo's Animals: Venus 9. Adamski: Killer 10. Guru Josh: Infinity Sorsolásunk ezúttal Mo­csári Melinda, Siófok, Vasvári Pál u. 4., és Székely Andrea, Kaposvár, Dózsa Gy. u. 2. szám alatti levelezőinknek kedvezett, így ők kapják meg a kaposvári Zselic Áruház ajándékát, egy-egy pople­mezt. A nyereményeket pos­tán küldjük el, és továbbra is várjuk leveleiteket! Pop-pletykák David Hasselhoff, a tinilányok kedvence, hamarosan apa lesz. „A rajongók annyi ruhács­kát ajándékoztak nekünk, hogy akár hármas ikreket is fel tud­nánk öltöztetni, a plüssállatok pedig megtöltenek egy háló­szobát”— újságolta David. Van egy másik hírpletykánk is róla: 300 ezer márka ütötte a markát egy olyan fotójáért, amelyen kényesebb testfelületeit csu­pán két kis tömpe orrú kutyus takarja. Ezt a „lehetőséget” előtte Paul Newman, Tom Crui­se, Dennis Quaid és Kévin Constner visszautasította. 7 *** Billy Idol, a vad rockzenész kedvenc Harley Davidsonján száguldozva balesetet szenve­dett. Jobb lábát az orvosok négy, összesen húszórás mű­téttel tudták csak megmenteni. — Ha már meg kell halnom, akkor egy balesetnél haljak meg, gitárral a hátamon. Most nem volt velem a gitár — nyilat­kozta a popsztár. *★* Jason Donovan, ajóképű, fia­tal énekes ápolatlan, neveletlen alak jelmezét ölti, igazi tenye­res-talpas farmerfiúvá válik egy ausztrál mini-tévésorozat ked­véért. A szerepért hajlandó volt lemondani szépfiúságáról. Ja­son órákat ült a sminkesek keze alatt, hogy minél jobban hason­lítson a kötekedős, bunyós alakra. (A Popcorn nyomán) Most kivételesen a „Van ké­pünk hozzád” rovat helyett fo­tókkal illusztráljuk pletykáinkat.

Next

/
Thumbnails
Contents