Somogyi Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 84-109. szám)
1990-08-16 / 97. szám
1990. augusztus 16., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP NDK—magyar kereskedelem EGY KORSZAK VÉGE A német valutaunió és az ehhez kapcsolódó gazdasági változások nehéz helyzetet teremtettek a magyar gazdálkodók egy részének. Az exportban az NDK-beli vállalatok rendelésvisszamondása okoz máris közvetlenül pénzben kifejezhető veszteséget, az import át- struktúrálódása, a behozatal feltételeinek változása pedig az egész gazdaságra jelentős hatással lesz. Az eddig transzferábilis rubelért beszerzett alapanyagokért német márkával kell fizetnünk. Ez önköltség-növekedéshez vezet, s óhatatlanul beépül a fogyasztói árba. Gérnyi Gábor, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának főosztályvezető-helyettese tagja volt annak a magyar küldöttségnek, amelyik tisztázni kívánta a keletnémet—magyar árucsere jövőjét. Csak egy céljuk lehetett: megpróbálták csökkenteni a Magyarországot érő veszteséget. — Milyen számok jellemzik az idei NDK—magyar kereskedelmi forgalmat? — Az áruforgalmi jegyzőkönyvben előirányzotttöbb mint egymilliárd rubeles import 90— 95 százalékát vállalati szerződésekkel lekötötték. Ez érthető, hiszen minden „megkeresett” transzferábilis rubelért 2,34 márkát kapnak az NDK-beli cégek. Számukra'ez nagyon kedvező. A magyar kivitelnél — amely szintén körülbelül egymilliárd rubelt tesz ki — már kedvezőtlenebb a helyzet: exportunknak csak 82 százalékát biztosítják a vállalati szerződések. Az NDK gazdasági minisztériuma úgy orientálja a vállalatokat, hogy tegyenek eleget szerződéses kötelezettségeiknek. Ennek ellenére az eddig visszamondott rendelés értéke 60—70 millió rubel, de a becslések szerint az év végéig 100 millió rubeles magyar export válik kérdésessé. Ezeket a visz- szamondásokat természetesen mi nem fogadtuk és nem fogadjuk el. Az NDK exporttermékeinek köre hirtelen bővült az NSZK-beli cégek gyors előrenyomulása következtében. Egyszerűen kiszorították a keletnémet termékeket a belső piacról. Itt főleg a mi exportunk körül lesznek bonyodalmak, mert a rubelért importált áruknál az NDK-beli vállalatoknak le kell tenniük a márkafedezetet. — Milyen álláspontot képviselt a német tárgyalópartner? — Az NSZK tartja magát az államszerződéshez, amely kimondja, hogy az egyesülés során az NDK külgazdasági kapcsolataiban a bizalom megőrzésére s az érvényes szerződések megtartására kell törekedni — figyelembe véve a pénzügyi unió feltételeit. Az NSZK-ra hárul a finanszírozás, de ennek összes részletét — tudomásom szerint — még nem dolgozták ki. A tárgyalások során kértük az NDK-partnert, hogy a kétoldalú árucsere érdekében dolgozzon ki külön szabályozó- rendszert. Azt válaszolták, nagyon sajnálják, de ott már „kitört” a piacgazdaság, ők adminisztratív eszközökkel nem avatkozhatnak a vállalatok életébe. Ez a „spontaneitás” azért túlzott. Bár a nagy elzárkózás mellett hagytak azért egy kiskaput. Megállapodtunk, hogy az év végéig nagy volumenű bar- tercserék révén még rubelalapon kereskedhetünk. így talán sikerül megmenteni a magyar export nagy részét. Amíg a két német állam egymás között nem tisztázza a financiális kérdéseket, addig mi csak tárgyalhatunk, konkrét megállapodásokra nem nagyon számíthatnak. — Milyen ágazatokat érint leginkább a kereskedelmi kapcsolat megváltozása? — A mezőgazdaságot és az élelmiszeripart kell az első helyen említenem. A Közös Piac határai kitolódtak, s az NDK-ra is érvényesek lesznek a szabványok, a kvótarendszer, a lefölözés, a vámok. Igaz, a keletnémet fél megígérte, közvetíti kérésünket, hogy eddigi kedvezményeinket megőrizhessük. Teljesen átstrukturálódik a két ország közötti áruforgalom, és ezen mi veszíthetünk többet. Az eddigi összetétel úgy alakult, hogy — sarkosan fogalmazva — zöldségért szereztünk be kemény cikknek számító vegyipari alapanyagokat. Ennek most vége. — Nem tart attól, hogy az NSZK figyelme túlságosan is az NDK felé fordul, s ezért kevesebb tőke érkezik Magyar- országra? — A nyugatnémet tőke expanzív, de Magyarországra nem érkezett belőle annyi, hogy most észrevehető visszaesést tapasztaljunk. (Ez a félelem sokkal reálisabbnak látszik a harmadik világ országaiban.) Túlzás lenne azt mondani, hogy kedvezőnek látom a helyzetet, de biztos vagyok abban, hogy két-három éven belül normalizálódnak a német-magyar kereskedelmi kapcsolatok. Véleményem szerint legelőször a kisvállalatok ocsúdnak fel. H. Z. Kiadvány a polgármester-jelöltek bemutatására A tabi városi könyvtár is segítséget nyújt az önkormányzati választások sikeres lebonyolításához. Mint ismeretes: a tízezer lakosnál kisebb településeken — Tab is ezek közé tartozik — a polgármestereket a lakosság közvetlenül választja meg. A város, illetve városkörnyék lakosságának jobb tájékoztatására kiadványt szerkeszt a városi könyvtár, s bemutatja a független jelölteket, illetve a pártok polgármesterjelöltjeit. Polevácz József könyvtárigazgató elmondta, hogy a jelöltektől szeptember 5-ig fényképet és néhány mondatos bemutatkozást várnak. Lehetőséget adnak arra is, hogy egy gépelt oldal terjedelemben szóljanak a polgármester jelöltek programjukról is. K.J. Sajt Marcaliból Megindult a sajtgyártás a marcali tejüzemben. Napi tízezer liter tejből készül az Óvári és a Balaton sajt. Somo- gyon kívül a Balaton környéki megyékben is értékesítik a terméküket a marcaliak. Kísérleteznek egy saját termék előállításával is, és szeretnének diabetikus sajtot is gyártani Fotó: Jakab Judit Tengerről magyar Szent Kristóf segítségével Somogyi tengerészek majd minden beosztásban hajóznak a világtengereken az immár 12 darabra csökkent, honi lobogó alatt közlekedő hajókon. Nemesházi Csongor 30 éves kaposvári fiatalember nemrég érkezett haza, kilenchónapi itthoniétre, összegyűjtve szabadságát és szabadnapjait. Középiskolás kora óta tudatosan készült e pályára; a hajózási főiskola elvégzése után lett tengerész! A vándorok, utazók védőszentje, Szent Kristóf segítségével tért haza. A szokványos beszélgetés helyett rögtön a tapasztalt változásokról kérdeztem. — Bár rádiósunk jóvoltából napra készen ismertük az itthoni változásokat, pár napos vagy hetes késésekkel megkaptuk a sajtótermékeket is — kezdte a Robinzon-külsejü tengerésztiszt. — Sajnos, az éttermekben, a vasúton, az üzletekben semmi jelét nem tapasztaltam semmiféle változásnak. Egyedül az árak kúsztak feljebb. Ugyanúgy közömbösen fogadják mindenhol az ismeretlent, mint régebben, s piszkosak és porosak a közterületek. Talán az emberek szabadabb megnyilvánulásai ragadták meg első benyomásként. — Itthon a negyedikről letekintve ugyanaz a rendezetlen udvar, vakolatlan tűzfal látszik, amit középiskolás koromból ismerek. Ekkora területet Szingapúrban hat hónap alatt csodálatosan átvarázsolnak, s egy év alatt felépül egy felhőkarcoló. Az összehasonlítás után máris a Távol-Keleten kalandozunk. A világ gyöngyszemeként említi Nemesházi Csongor az építészeti remekek és gasztronómiai csodák városállamát. A számum gyorsaságával, szinte félszavakkal vágtatunk végig a képzeletbeli térképen, de egyszerűbb a kérdés: — Hol nem járt még? — Del-Amerika, Ausztrália és Japán kivételével minden, hajóval elérhető földrészen jártam már. S előkerül gyűjteményének egyik ékessége, egy kenyai harci álarc. Az utazás a hobbija szerencsésen ötvöződik hivatásával. Legutóbbi szabadságán két hónapra az Egyesült Államokba ment — részint csavarogni, részin megismerni az amerikai életformát. Biológiai tanulmányait felelevenítendő állandó látogatója a botanikus kerteknek, terráriumoknak. Mégis az igazi természeti környezet, a dzsungel izgatja igazán. — Nem sajnáltam rá a pénzt, elmentem a helyszínre, ahol a hidat építették a hadifoglyok a Kway folyón. Sajnos, még rendezetlen a diagyűjteményem, de az igazi beszámoló majd az lesz, ha a látvánnyal párosulhat. Újabb emléket mutat: egy vietnami teknős preparált páncélját, bőrét. — Van-e valami más, amit különösen szeret? — Mint minden fiatal, korosztályomnak a zenéjét; ma is gyűjtöm a lemezeket. Majdnem minden hazatértemkor van a csomagomban 80—100 lemez. A legújabb a 60—70-es évek nosztalgiazenéje, Gream, Jimmy Hendrix és a többiek. Emellett mindent gyűjtök, ami szép, amihez valami emlék fűződik. Azt'tartják, aki egyszer megszagolta a sós tengeri levegőt, végleg nem tud tőle elszakadni. Nemesházi Gsongort még mindig izgatja amikor elindulhat újabb útra, új kalandok felé. Most a szabadságát tölti, s a Balatont keresi föl — hogy ne legyen túl sokáig szárazon egy tengerész. Nyakában megcsillan a vékony aranyláncon függő horgony, ami a keresztet is formázza. Szent Kristóf segítse továbbra is a tengerek vándorát! Mészáros Tamás 3 Államadósság — csökkentő (Folytatás az 1. oldalról) Egyéb intézkedések is szükségesek azonban az államháztartás helyzetének rendezésére. Jelenleg ugyanis szabályozatlan az, hogy a GDP-hez (bruttó hazai termék) viszonyítva mekkora lehet az államháztartás eladósodása. Rövid időn belül ezt is szabályozni kell. Az sem helyénvaló, hogy a tartozások finanszírozására az állam 7 százalékos kamatozású Magyar Nemzeti Banki hitelekhez jut. Ilyen körülmények között nem tükröződik reálisan, hogy mennyibe is kerül az államháztartás nagymértékű hiányának finanszírozása, s ez nem ösztönzi kellőképpen a kormányt a megoldás keresésére. Ezért fontos, hogy ezt a kérdést a készülőben lévő jegybanktörvény rendezze, s a jogszabályt még az idén a parlament elfogadja. Ugyancsak lényeges a kedvezményes kamatozású lakáshitelek ügyének rendezése. A lakosság 1—3,5 százalékos kamatot fizet e hitelek után, azért csak ilyen keveset, mert a piaci kamatokhoz viszonyított különbözetet a költségvetés kipótolja. Ez azonban egyre elviselhetetlenebb terhet jelent. A Pénzügyminisztériumban már dolgoznak a megoldáson, s valószínűleg szeptemberre elkészül a javaslat. Bábolna fejlesztési központ marad (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Papócsi László a továbbiakban részletesen szólt Bábolna fejlesztési koncepciójáról. Mint mondta, a kombinát hagyományainak megfelelően tevékenységüket az állattenyésztés, az ehhez kapcsolódó takarmányozás, az ipari tevékenység, a szolgáltatás és a lakossági ellátás körére kívánják összpontosítani. A már hagyományos baromfi-, sertés- és juhtenyésztés mellett új üzletágként kívánják meghonosítani — egy kanadai céggel társulva — a húsmarha-tenyésztést. A takarmányozásban új, minőségi programot indítottak, illetve indítanak, s bevezetik a „bábolnai takarmány-védjegyet”, ami a minőség garanciáját jelenti. A kistermelők számára országos hálózattá kívánják fejleszteni a bábolnai takar- mánybolt-rendszert. A háztáji táp előállításhoz — ami jóval olcsóbb lehet a nagyüzeminél —darálóval ellátott korszerű takarmánykeverő berendezést fejlesztettek ki. Rendkívül fontosnak tekintik a jövőben az élelmiszeripar és a kereskedelem fejlesztését is. Az előbbinél a vevő igényéhez kívánnak mindennél jobban alkalmazkodni, ezért építették föl az új húsfeldolgozó üzemüket. A kereskedelemben pedig bábolnai márkabolt-hálózatot létesítenek, amelynek célja a lakosság igényes és választékos kiszolgálása. Végezetül dr Papócsi László szólt a nemzetközi kapcsolatok fejlesztéséről is. Elmondta: az elmúlt három hónapban 57 külföldi céggel tárgyaltak működő tőke bevonása, új termelésfejlesztési módszerek megszerzése, illetve piacbővítés céljából. Vegyes vállalatok létesítésében egyeztek meg világhírű cégekkel. Bábolna ugyanis egyenlő feltételeket és tisztességes piaci, illetve kereskedelmi versenyt kíván a jövőben, s ezeknek a céloknak megfelelően dolgozik. (Szőts)
