Somogyi Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 84-109. szám)

1990-08-15 / 96. szám

1990. augusztus 15., szerda SOMOGYI HÍRLAP 3 Önkormányzati választások Előkészületek gyorsított menetben Hat somogyi városban egyéni választókerületek — Társadalmi szervezetek jelentkezését várják (Folytatás az 1.-oldalról) — Melyek a legfontosabb feladatok a választási menet­rend szerint? — Augusztus 16-ig ki kell alakítani az egyéni választóke­rületeket. A törvény szerint meg kell különböztetni a tíz­ezer lakosnál nagyobb, illetve az ennél kisebb településeket. Somogy városai közül — Fo­nyód, Csurgó és Tab kivételé­vel — hat nagyobb településre vonatkozik az egyéni választó- kerületek kialakítása. E telepü­léseken a pártok és társadalmi szervezetek indíthatnak listát. Tehát az itt élőknek két voksuk van. Szavazhatnak az egyéni választókerületben induló jelöl­tekre, és szavazhatnak a párt­listára is. — Mi a teendő a tízezer la­kosnál kisebb településeken? — Itt az úgynevezett kislistás rendszer szerint kell majd sza­vazni. Tehát a független, vala­mint a pártok és társadalmi szervezetek által jelölt szemé­lyek egy listára kerülnek, s kö­zülük kell kiválasztani annyi személyt, ahány helyi képvise­lő választható. E településeken egyébként a polgármestert is közvetlenül választják. — Ki dönt a választókerüle­tek kialakításában? — A helyi tanácsok vb-titká- rai. A döntés előtt azonban kér­ni kell az adott városban műkö­dő pártok, társadalmi szerve­zetek véleményét is. Az ügy­ben segítséget szeretnénk kér­ni. Mivel nem tudjuk pontosan, hogy hol milyen szervezetek működnek, ezért kérjük e szer­vek képviselőit, hogy a válasz­tókerületek kialakításával kapcsolatos észrevételeiket, javaslataikat még ma — tehát szerdán — tegyék meg. A vá­lasztókerületek kialakítása el­len a pártok a megyei tanács vb-titkárához föllebbezhetnek. Ez ügyben ő dönt. — Mikorra kell létrehozni a helyi választási bizottságokat? — Augusztus 21-éig. Ez újabb fontos feladat, s ehhez is kérjük a pártok, társadalmi szervezetek támogatását. Hi­szen valamennyi településen létre kell hozni a helyi választá­si bizottságot (tehát nem ta­nácsonként, hanem minden településen). A bizottság elnö­kére és négy tagjára a pártok és a társadalmi szervezetek ja­vaslatát figyelembe véve a he­lyi tanács vb-titkára tesz javas­latot. — Mi a következő feladat? — A választók nyilvántartá­sának az elkészítése. Ennek a határideje augusztus 27-e. A névjegyzéket augusztus 27-e és szeptember 16-a között közszemlére kell tenni. Ezt az állampolgárok megtekinthetik, észrevételeiket, esetleges kifo­gásaikat a helyi vb-titkárnál megtehetik. Az első választási fordulóban az állampolgárok kopogtatócé­dulát kapnak. Ez igazolja, hogy szerepelnek a néjegyzékben, illetve tartalmazza a szavazás idejét és a szavazóhelyiség címét is. Főleg városokban az is előfordulhat, hogy megválto­zik a korábban megszokott szavazókor helye, s nem ott kell voksolni, ahol az előző vá­lasztásokon. Ezért a cédulát mindenki figyelmesen olvassa el. — A kopogtatócédulákat augusztus 27-étől szeptember 6-áig kell kézbesíteni. De igyekszünk ezt a legrövidebb időn belül megtenni. A jelölés augusztus 27-étől szeptember 12-éig tart, de megváltozott a jelölés rendszere. Az új rend­szer pedig föltételezi az állam­polgárok aktivitását. (A legfontosabb tudniva­lókról és a jelölésről a jövő héten részletesen tájékoztat­juk olvasóinkat.) (Lengyel) Az Agroker is a drágulásra számít (Folytatás az 1. oldalról) A gazdálkodásra vállalkozók többségének nincs pénze. So­kan meggondolatlanul vágnak bele különböző vállalkozások­ba, pedig a kölcsönt előbb- utóbb vissza kell fizetni. Nem megoldás, hogy hitelt hitelre halmoznak mindenféle produk­tum nélkül. Az Agrokernél felismerték, hogy az alkatrészek árusításá­ból, a gépek forgalmazásából már ők sem tudnak megélni, ezért különböző vállalkozások­ba kezdtek, s újabbakat is ter­veznek; ezekről azonban — üzleti okok miatt — nem szíve­sen beszélnek. Tény viszont, hogy igyekeznek a költségeket csökkenteni. A számítógépes adatfeldolgozást már nem ad­ják bérbe, nem akarnak bérfu- varoztatást végeztetni, és... A meggondolt játékos nem játsz- sza ki a kártyalapjait. Lapunkat leginkább az érde­kelte, hogy mi lesz a német— német gazdasági unió követ­kezménye. Egyenlőre nem okoz gondokat. Közismert, hogy a magyar mezőgazdaság gépeinek java részét az NDK- ból hoztuk be. Ezek eddig a rubelelszámolás szerint kerül­tek az országba — ha kerültek, mert mindig akadozott a szállí­tás. A jövőben mindent nyugat­német márkáért vehetünk meg. Ez újabb feszültség forrá­sa lehet. Úgy látszik, igazuk van azoknak, akik azt mondják: a mezőgazdaság csődjének fo­lytatása lesz. De hol a kiút? Nagy Jenő Laktanya a város közepén — és szélén Állóháború Marcaliban Nem fogadja már a Marcali­ba látogatókat a város szélén a tank. Eltűnt egy szimbólum, de szerencsére túl vagyunk már azon az időszakon, amikor a jelképek jelentették a legna­gyobb gondot. A város vezetőit hónapok óta más probléma foglalkoztatja: a honvédség makacs ellenállá­sa. Nem lehet tudni, meddig tart ez az állóháború. Tény azonban, hogy jelenlegi patt­helyzet sokáig nem tartható fenn. Dr. Sütő László tanácselnök — jó helytörténészként — pon­tosan sorolja azokat a ténye­ket, eseményeket, amelyek­nek végeredménye az, hogy a honvédség bevette a város kö­zepét: Tábornoki szemle anno... — Az úgynevezett belső lak­tanya 11 hektáron fekszik, s mindig a város szerves részét képezte. Ez a terület volt Mar­cali kulturális központja. Park, szabadtéri színpad tartozott ehhez a szépen ápolt város­centrumhoz, a mozit is ide ál­modták meg az építészek. 1949-ben egy tábornoki szemle során találták ki, hogy ez a 11 hektár ideális terület lehet egy laktanya számára. Ismeretes, hogy abban az idő­ben rendkívül kiélezett volt a magyar—jugoszláv viszony, s a déli országrészbe kívánták telepíteni az új harci egysége­ket. A város akkori vezetői, a polgárok természetesen tilta­koztak. Az eredményt ismer­jük... Kártérítést, bérleti díjat soha nem kapott a bekebele­zett ingatlanért a település, mindössze 40 ezer forintot utalt át 1953-ban a honvédség egy új szabadtéri színpad fölépíté­sére. ... és most — A honvédelemben zajló nagy átalakulások során a Mar­cali belső laktanyát a közel­múltban kiürítették, az egysé­get felszámolták; erről meg­kaptuk a hivatalos értesítést. Kézenfekvő volt tehát, hogy a város vezetése bejelentse igé­nyét az objektumra: ifjúsági és művelődési központ kialakítá­sát vagy egészségügyi hasz­nosítását terveztük. Tárgyal­tunk a HM Fenntartási és Elhe­lyezési Igazgatóságával, ők azonban parancsba kapták: ingyen semmit nem adhatnak át a helyi önkormányzatoknak. Tőlünk 240 millió forintot kér­nek, s ez a számunkra elfogad­hatatlan. Ugyanakkor hajlan­dók vagyunk a kompromisz- szumra: elmondtam a honvéd­ség képviselőinek, hogy a vá­rosnak égetően szüksége van néhány épületre. Ismertettem velük, hogy a katolikus egyház írásban is bejelentette igényét a szakmunkásképző kollégiu­mára, étkezdéjére; ezek koráb­ban is egyházi tulajdont képez­tek. A nőtlentiszti szállásból 150 személyes kollégiumot tudná­nak kialakítani, a jól felszerelt legénységi konyhát pedig a diákélelmezésben hasznosít­hatnák. — Felajánlottuk, hogy ha er­ről a területről valamit értékesí­tünk vagy nem városi célra használunk fel, a bevétel na­gyobb részét átutaljuk a hon­védségnek. A csata folytatódik A város nyomasztó anyagi helyzetéről beszélt ezután az elnök, amely lehetetlenné teszi a katonák követelésének kielé­gítését. Szomorúan állapítot­tuk meg, hogy a Marcali lakta­nya történetében benne van az elmúlt négy évtized döntésho­zatali mechanizmusa is. Az például, hogy az „annektálás” után nem sokkal rájöttek: kicsi a laktanya, ezért építettek egy másikat is a város szélén. Ám ekkor már a belsőt sem akarták visszaadni jogos tulajdonosá­nak — Marcali lakosainak. A csata folytatódik. Az elnök, a testület mögé felsorakoztak a város pártjai, hogy igeológiai fegyvereikkel nehéztüzérség­ként bombázzák a szembenál­ló felet. Reméljük, a szópárbaj mielőbb véget ér, mert a hon­védség egyik legszebb (volt) laktanyájának udvarát lassan ellepi a gaz. Már megjelentek a patkányok is. A három főnyi őrség pedig csak arra elég, hogy ne egyszerre lopják el az egész ingatlant. Süli Ferenc Hol? Mikor? Miért? BONTJÁK AZ UTAKAT LESZ... DE MIKOR? Vontatottan halad a donneri ABC építése A kivitelező azt reméli, hogy tartható a határidő Nyáron és ősszel a közuta­kon feltűnnek a légkalapácsok, s mély árkok szabdalják az uta­kat, az utcákat. Azt kérdeztük néhány illetékes vállalattól: mi­lyen aszfaltbontásokkal járó munkákat végeznek, és mit terveznek még ebben az év­ben Kaposváron. A Dunántúli Regionális Víz­művek tízmillió forintos saját beruházást tervezett az idén. Lőrincz József építésvezető elmondta: a Németh István fasor vezetékeinek rekon­strukcióján dolgoznak most. A csövek ugyanis elöregedtek, szabványon kívüliek. Már a be­fejező szakasznál tartanak. Ugyanebben az időben a Belo­iannisz, a Lenin és az Április 4. utcai részen is végeznek ilyen munkát. Augusztus 6-án kezd­ték, s valószínűleg november 30-ig tart a csövek cseréje. Az utca szűk, emiatt a közlekedés elég nehézkes, a lakókat pedig 1-1 napra elzárják az ivóvíztől. A víz pótlására szolgálnak az utak szélén álló lajtos kocsik. A Gázszolgáltató- és Sze­relővállalatnál Fábián György adott felvilágosítást. Megtud­tuk: a héten a Gárdonyi Géza utcában bontották fel az aszfal­tot. Ezenkívül több helyen lesz vezetéképítés, de ezt nem ők finanszírozzák. így a Szent Ist­ván utca, az Egyenesi út, a Ku­lacs és a Tokaji utca, illetve a Cseri út felső részén. Több önerős vezetéképítésen is dol­goznak. A Közúti Építővállalatnál Pa­tak József elmondta: a Béke utcában újítják fel a burkolatot, szegélyeket raknak le, és asz­faltoznak. Augusztus végén a Mező úti csomópontnál — Szántód felé — egy jobbra ki­váló sávot építenek majd. Megrendelésük nincs a közel­jövőben. Az autósoktól nagyobb fi­gyelmet kívánnak ezek a mun­kák, a lakosságtól pedig türel­met. Tóth Kriszta A Beloiannisz és a Lenin utca út­kereszteződése Kaposváron Kaposváron a donneri város­rész központjában le kellett bontani az elavult és életveszé­lyes ABC-t. Nagy viták után — amelybe a lakosság is bekap­csolódott — a tanács úgy dön­tött, hogy az új ABC-t régi he­lyén, még az idén fölépítteti. A város lakói azonban — úgy tetszik — korán örültek. Ugyanis az áruház építését még mindig nem kezdték el. A késedelem miatti aggodalmá­nak adott hangot Csikely Jó­zsef (Magyar Demokrata Fó­rum) a városi tanács-vb leg­utóbbi ülésén, amikor az idei költségvetés került napirendre. Ő azt kérte a végrehajtó bizott­ságtól, gyorsítsa meg az ABC- áruház kivitelezését. Papp János tanácselnök a kritikát indokoltnak tartotta és megígérte, hogy az érdekeltek bevonásával kéthavonta tart koordinációs értekezletet, s ezen megbeszélik a legsürgő­sebb tennivalókat, illetve azt, hogyan hárítsák el a közben fölmerülő akadályokat. De hát miért késik a csaknem 11 millió forintba kerülő áruház építése? A végrehajtó bizottsá­gon elhangzottakból nehéz pontos képet kapni az igazi okokról. Ezért megkérdeztük Lebó Gábort, a városi tanács építési-műszaki megbízott osztályvezetőjét is. Elmondta, hogy bizonyos késedelmet okozott egy újabb lakáskisajá­títással járó hercehurca. Ézt végre sikerült rendezni. Aggo­dalomra ad azonban okot, hogy a Tér és Forma Kisszö­vetkezet — amely versenytár­gyaláson nyerte el a megbízást a kivitelezésre — még mindig nem bocsátotta rendelkezésre az építéssel kapcsolatos doku­mentációkat. így kérdéses, hogy határidőre — december 5-ére — elkészül-e a létesít­mény. A Tér és Forma Kisszövetke­zetnél a legilletékesebb, Kop­pány Sarolta a késedelem okairól szólva azt tanácsolta: fogadjuk el a városi tanács vb-n elhangzott magyarázatot, vala­mint Lebó Gabor értékelését - azzal a megjegyzéssel, hogy a tervdokumentációval kapcso­latos bírálat szerencsére mára már túlhaladott. Szerinte az építés útjából végre minden akadályt elhárult. Arra a kér­désre, hogy sikerült-e tartani az eredeti határidőt: azt vála­szolta, hogy reméli. Jó lenne, ha a remény be is teljesülne, hiszen a donneri ABC nemcsak egy a sok ha­sonló üzlet közül. Központi fek­vése miatt a városrész lakói számára a legfontosabb bevá­sárlóhely, amely mentesíti őket attól, hogy a napi cikkekért — főként a legfontosabb élelmi­szerekért — a városközpontba kelljen utazniuk. Ezért szabták rövidre az építési határidőt. (Szegedi)

Next

/
Thumbnails
Contents