Somogyi Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 58-83. szám)

1990-07-07 / 63. szám

1990. július 7., szombat

SOMOGYI HÍRLAP

3

(Keser)édes érvek

(Folytatás az 1. oldalról)

A délnyugati országrész egyetlen feldolgozó gyára a kaposvári. Ellátási kötelezettsége jogilag nincs, de furcsa lenne ha ismét az ország másik feléből származó .cukroszacskók, dobozok jelennének meg a somogyi üzletekben.

— Jelenleg 500 tonnányi fogyasztói cukor van a kaposvári gyár raktáraiban. Ez is csak porcukor és mokka. Kristálycukor egyáltalán nincs. A nemzeti tartalékból sem tudunk igényelni, hiszen már tavaly sem tudtuk visszapótolni az onnan igényelt mennyiséget.

— Esetlegesen egy újabb áremelkedés szemlélői lehetünk a kialakult hiány miatt?

— Áremelésre akkor kerülhet sor, ha a költségvetés nem vállalja magára az import során felmerülő többletköltségeket. Jelenleg azonban sem valós tétel, sem reális árajánlat nincs. Ha volna is lehetőség, a kaposvári cukorgyár akkor sem vásárolna ebből, én sem a nevemet sem a gyár renoméját nem adom ilyesmihez. Nem a gyár és vezetése teremtette ezt a helyzetet.

Az idei terméskilátások biztatóak. Annak ellenére, hogy a mezőgazdasági kormányzat a kampányidőszak meghosszabbítását javasolja, tetemes mennyiségű répát szállíthatnak a termelők jugoszláviai bérfeldolgozásra. Ezt már az év elején megkötötték! Vajon nem lehetne ennek terhére előszállításként változatlan áron cukrot behozni?

— 3000 tonna behozatalra, előszállításra van szerződésünk. Ezt a mennyiséget mi saját termelésű cukornak tekintjük, hiszen ezen a tájon termesztett répát adunk érte. Június 15-vel indult volna a szállítás, már javában itt lehetne ez a mennyiség, de a rendszerváltással még nem tudták levetkőzni a bürokratikus elemeket. A szakminisztériumok egyeztetésén múlik a behozatal, a döntés hetek óta húzódik. Sajnos ugyanazok a szakemberek ülnek ma is ezeken a helyeken, akik a korábbi időszakokban sem tettek kellő komolysággal eleget a feszültségek feloldására.

— Lesz-e mégis áremelkedés?

—A kaposvári gyár által gyártott cukorból legfeljebb csak az új termés feldolgozása után várható áremelkedés. Ellátási körzetünkben mintegy 20 ezer tonnányi többletigény jelentkezett, erről az illetékes minisztériumokat már április 20-án tájékoztattam. Ilyen átgondolatlan kereskedelempolitika mellett ugyan minden elképzelhető, de ehhez a kaposvári gyár és vezetése nem lesz partner.

Áremelkedés tehát csak akkor várható, ha nem az őszi bérfeldolgozás ellentéteként, előszállításban hoznak be cukrot, hanem világpiaci áron vásárolják. Ezzel nemcsak a termelőket, de a feldolgozókat is nevetségessé teszik. Hiszen az ország a szükségletét megtermelte. Idén is megtermeli.

Novemberi beszélgetésünket az igazgató aggódásával zártuk. Sajnos, most sem túlzottan reménykeltő a hangulat. A 3000 tonna előszállítás viszonylag stabilizálhatja a helyzetet, de minden nap késlekedés a valós igények kielégítését teszi lehetetlenné.

Mészáros Tamás

VEGYSZER,

ÓVSZER,

KÖTSZER

KUTAK ÉS KUTASOK

és amit akarnak az utasok

Aki autózik, annak a mindennapjaiban a benzinkutak fontos szerepet játszanak. Éppen ezért nem mindegy, hogy mennyi időt és milyen körülmények között kell eltöltenünk itt. Kaposváron két nagy és egy kisebb kút működik. Á két nagy közül az egyik egy világmárkát képvisel, a másik pedig a Balaton felé vezető forgalomban játszik nagy szerepet. E két kút vezetőjét kerestem fel azzal a nem titkolt szándékkal, hogy azokról a gondokról beszéljünk, amiket a vásárlók látnak és azokról is, amiket a kutasok érzékelnek.

A Füredi úti benzinkutat 22 évvell ezelőtt tervezték és építették. Mára már elavult, kicsi, rossz elrendezésű és kopott. Ennek ellenére nagy előnye, hogy önkiszolgáló és így a legnagyobb forgalom idején is viszonylag hamar végez itt, az autós. Somodi Imrét, a kút vezetőjét kerestem meg kérdéseimmel:

— Mennyi a napi forgalmuk?

— Naponta változó, hétvégén a Balatonra igyekvők miatt megugrik. A legutóbbi szombatvasárnap 32 500 litert adtunk el. A múlt évi forgalmunk 8 millió 520 ezer liter volt.

— Hány fővel dolgoznak önök?

— Kilenc emberünk van, ebből csúcsidőben egyszerre hárman dolgoznak. Nagyot sóhajtottunk, amikor a Shellt megnyitották, mert már nem bírta a kút a forgalmat. Az első időszakban aztán vissza is esett az autók száma, de pár hét után az emberek rájöttek, hogy ez sem rosszabb benzin mint a Shellé és visszaállt a megszokott forgalom.

— Van minőségi különbség az Áfor és a Shell-benzin között?

— Sokan azt képzelik, hogy a Shell egyenesen nyugatról kapja az üzemanyagot, ez persze nem igaz. Mindkét kút a százhalombattai finomító által gyártott benzint kapja. Ennyit a minőségről, az viszont tény, hogy ez az állomás már elavult, rosszul vannak a kutak elrendezve, egy oszlopon van a 86-os, 92-es. Az lenne szerencsés, ha fajtánként külön is lehetne tankolni. A hiányosságainkat azzal igyekszünk pótolni, hogy gyorsak vagyunk és néhány jó szóra itt mindig számíthat az utas. Növelve a színvonalunkat a mellettünk éjjel-nappal nyitva tartó étterem is.

Bölcs Zoltánt, a Shell-kút vezetőjét csak többszörös keresés után sikerült utolérnem. — Sokat utazom, hogy a bolt olyan legyen amilyen — mondta amikor találkoztunk.

— Ez a benzinkút valóban nagyon szép, tiszta, csak néha hihetetlenül lassan megy itt a kiszolgálás.

—A kutat úgy tervezték, hogy napi négyszáznegyvenezer forintos forgalom mellett kellemes beszélgetéssel kísérve, az autós kívánságát teljesítve, ak- kumlátor, hűtővíz-ellenőrzés, ablakmosás mellett végezzük a munkánkat. Ehelyett a forgalmunk naponta 52 ezer liter üzemanyag kiszolgálása, ami több mint a kétszerese a tervezettnek. Ez nem önkiszolgáló kút, ezért természetesen kisebb az áteresztőképessége is. Ide azok jönnek elsősorban, akik kulturált körülmények között szeretnek tankolni. Reggel hattól este hatig dolgozik az egyik műszak, azután leltároznak. A kút feltöltését is úgy intézik, hogy csak azt zárják le, amelyiket éppen töltik.

— 14 kútvezetőnk van, egy- egy ember 15 napot dolgozik egy hónapban, ebből 5 éjszakát és 10-et nappal. Pénteken öten is dolgoznak egyszerre, a várható csúcs miatt.

Este hat óra után viszont már az éjszakai műszak dolgozik csak két emberrel és ez sokszor okoz torlódást.

— Nem tudjuk másképpen megoldani a váltás miatt, és hát az emberek sincsenek túlfizetve. 4800 forint alapfizetésre 1500 forint műszakpótlék jön. Mit mondjak még?

—Igaz, de ezt adalékanyaggal egészítjük ki, amit itt a kútnál teszünk bele. A minőségvizsgáló rendszeresen ellenőrzi a márkának megfelelő színvonalat. Sajnos a szállítás el is viszi a

hasznot, ami a benzinen maradna.

— A bolti forgalmuk viszont évről-évre nőtt.

— Igen, az első évben 10 millió forint volt a forgalmunk.

Ahogy mondani szokás, óvszer, vegyszer, kegyszer, minden megtalálható nálunk, többségében saját beszerzéssel. Árultunk már itt zsákos gombát, Béres-cseppet, rúzst, autórádiót, mosogatógépet. Sokoldalú választékkal a vevő kíváncsiságát mindig ébren tartjuk. A snackbár is a kúthoz tartozik, tiszta és színvonalas Éjfélig várja a vendégeket.

— Ön szerint a privatizáció érintheti-e a benzinkutakat is?

— El tudom képzelni, hogy igen. Külföldön ahány kút, annyi ár. Ez az igazi verseny. Sok minden elképzelhető, még az is, hogy vállalkozóknak adják

bérbe a kutakat. „ „

Hunyadkurti

Egy telekügy nyomában

„Ha per, úgymond, hadd legyen per!”

rint egy elhibázott vagy szándékosan rossz tervezés miatt ennek az épületnek az egyik

f 1

A legegyszerűbb dolgot is összekuszálhatjuk úgy, hogy soha többé nem tudjuk kibogozÚgy hírlik, szakmai berekben nagy port vert föl az alábbi ügy. A végső szót a bíróság mondta ki, de kérdés: lesz-e valódi nyertese ennek a pernek?

Simiglai József, kaposvári kereskedő április 24-én megvásárolta Kaposváron, a Tanácsház utca 20- as számú házat, a hozzá tartozó telekkel. A szomszédban ekkor már — érvényes építési engedéllyei — építkezett a Nagybajomi Takarék- szövetkezet. Simiglai József szesarka mar az o telkén állna, ha hagyná! Szerinte a tervezők

— a Kaposterv

— önhatalmúlag a tulajdonosok hozzájárulása nélkül készítették el a terveket.

Igazát bizonyítandó, elmondta, hogy a Kaposterv egy telekmódosítási kérelmet nyújtott be a városi tanács műszaki osztályára, még a múlt év decemberében, hozzávetőlegesen 3 négyezetméternyi terület jóváhagyására, az ő rovására. Szerinte ez, s az előző tulajdonos számára készített beépítési terv már ennek figyelembevételével készült, és egyértelműen bizonyítja a ráépítés tényét. Ő egyébként a tervezők által megadottnál több, mintegy 10 négyzetméter elbirtokolása miatt perli a nagybajomi takarékszövetkezetet és a kivitelező Fáber kft.-t; Utóbbiakat azért, mert a megyei tanács műszaki osztályának tiltó határozata ellenére tovább folytatják a munkát. Elsősorban az elbirtokolt területet követelik vissza. Amennyiben erre nincs mód, akkor elvesztett üzleti haszon címén mintegy 1,2 millió forint kártérítést kér.

Ez példa nélküli — Csak ebben van egyetértés

Az építési engedélyt a városi tanács műszaki osztálya adta ki, ezért először Lebó Gábor osztályvezetőt kerestem meg.

— A Tanácsház utca 22-re valamikor a múlt évben adtuk ki az építési engedélyt a nagybajomi takarék- szövetkezetnek. A terv elkészült, a szükséges bírálatokon is átment, így hát engedélyeztük. Az utólagos telekhatár kitűzése során derült ki, hogy az épület egyik sarka belelóg a szomszédos ingatlanra. Megkezdődött a huzavona, mert mindenki a maga igazát állította. Simiglai József az építkezés azonnali leállítását kérte. Mi bizonyíték hiányában erre nem hoztunk határozatot. Fellebbezés után azonban a megyei tanács műszaki osztálya másként döntött. Leálította az építkezést.

Fülöp Gyula, a megyei tanács műszaki osztályának építésigazgatási főmérnöke azt mondta:

— A beruházók valóban rendelkeztek érvényes építési engedéllyel, mivel első pillantásra a terv kifogástalannak bizonyult. A kitűzéskor azonban fény derült a ráépítésre. Mivel a szomszéd telek tulajdonosa a bírósághoz fordult, s az erről szóló igazolást hozzánk ma elhozta, leállítottuk az építkezést. A továbbiakról a bírósági határozat alapján döntünk.

Elkészült volna egy terv, amely nem a valós helyzetet tükrözi? De hát hogy történhetett ez?

Lőrincz Ferenc, a Kaposterv vezető tervezője állítja, hogy az előírásoknak megfelelően jártak el. Elkérték a helyszínrajzokat a földhivataltól és annak alapján elkészítették a terveket. A jelenleg hatályos térkép alapján dolgoztak, ez az előírás.

— Utólagos méréseink szerint 29

utána hozzon határozatot a műszaki osztály a jóváírásról. Nem volt és nincs bennem rossz szándék, ezért is kértem utólagos felvételem az alperesek közé. Szeretném a bíróságon is elmondani, mit és hogyan csináltunk.

Úgy gondolom, nem lesz haszontalan meghallgatni a földhivatal vezetőjének dr. Laki-Lukács Lajosnak a véleményét sem. íme:

— Az alaphelyzet a következő: Van egy hatályos térkép, ezt elviszi a tervező és ennek alapján elkészíti

minősül hibának, vagyis ráépítésnek. Olyan esetről tudok, amikor kártérítést kellett fizetni ráépítés miatt, de hogy egy nem léetező házra, szintenként... Erre még nem volt példa.

Ha nem volt, hát most van. De mit szól mindehhez az első számú alperes, a nagybajomi takarékszövetkezet elnöke, Járdái Gyula?

— Álmomban sem gondoltam, hogy ilyesmi megeshet velem. Mivel nem álltunk le az építkezéssel, már meg is kaptam az első ezerforintos

centimétert valóban ráépültünk a szomszédos telekre, de ez a megengedett 40 centiméteres tűréshatáron belül van. Összességében mintegy 3 négyzetméterről van szó. Egyébként mi készítettük az előző tulajdonos számára is a beépítési terveket. Ő csak annyiban tiltakozott a telekalakítási kérelmünk ellen, hogy előbb kártalanítsuk és

a terveket. A jelenleg érvényben lévő térképek 1969-ben készültek légifelvételek alapján. Vannak korábbiak is, ezek azonban nem egyeznek a mostanival. Tudni kell, hogy minden mérésnek van egy bizonyos tűréshatára, jelen esetben ez 40 centiméter. Ha ezen belül marad a tervező, az a felmérési szabályzat szerint elfogadott. Nem

bírságot. S jöhet még több is. Miután Simiglai úr pert indított ellenünk, kértük, hogy mi is felmérhessük az ő telkét. Nem hogy azt, de még sajátunkat sem engedélyezte a bíróság. Ugyanakkor ő, az engedélyünk nélkül felmérette a telkünket és ezt a bíróság el is fogadta. Hajlandók lettünk volna egyezkedni és kártalanítani, akármilyen kicsi is a ráépítés, de amit ő kér, az elfogadhatatlan számunkra. Természetesen vi- szontperrel fogunk élni, hiszen egy harmincmillió forintos beruházást állítottak le, szerintünk jogtalanul. Azt kértük, hogy legalább ott folytathassuk a munkát, ahol nincs vita, de erre sem kaptuk meg az engedélyt.

Ha pedig nincs engedély, akkor a kivitelező is bajban van. Dr. Györky Zoltán, a Fáber Építő- és Szolgáltató Kft. igazgatója egyszerűen képtelenségnek tartja, ami történt.

— Megrendeltük az anyagot, megszerveztük a munkát, kivonultunk, abban a meggyőződésben, hogy jövő év tavaszán átadhatjuk az épületet. És most tessék... Nem értem Simiglait. Természetesen fe- lülvizsgálti kérelmet nyújtottunk be a megyei tanácshoz. Annál is inkább, mert a betonozást nem lehet félbehagyni.

Ha mégis elkészül valamikor ez a ház, rajtunk kéri számon az utókor, hogyan építettük meg. Nem szívesen tesszük, de kénytelenek leszünk perelni a megrendelőt. Ők pedig tovább perelnek. Mi mást tehetnének?

Máté Lajos bírósági szakértő június 16-án fölmérte a vitatott helyszínt. Jelentése azóta már a bíró asztalán van.

Nagy Zsóka