Somogyi Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 58-83. szám)

1990-07-31 / 83. szám

SOMOGYI HÍRLAP I. évfolyam, 83. szám Ára: 4,30 Ft KÖZÉLETI NAPILAÉ Rövid munkanap az Országgyűlésen A KOMPROMISSZUMOK GYŐZELME v Az Országgyűlés e heti menetrendjét úgy állították össze, hogy az minél inkább elősegítse, hogy még a héten megszü- lethessék az önkormányzati választások időbeni lebonyolítá­sát lehetővé tevő törvényhármas. A T. Ház minden erőt erre összpontosít, s kivételt csak az Antall József áItal benyújtott törvényjavaslattal tett. Mint várható volt — a múlt heti döntési fiaskó miatt némi lelkiismeretfurdalást érző honatyák — most ellenszavazat nélkül elfogadták a közszolgálati tájékoztatási eszközök vezetőinek kinevezési módját meghatározó tör­vényjavaslat sürgős tárgyalását célzó indítványt, majd pedig vita nélkül magát a törvényjavaslatot is. Ami tehát egy hete öt óra alatt nem ment, most öt perc alatt sikerült. Az ülésnap fö napirendjeként folytatódott az önkormány­zatokról szóló törvénytervezet, a hozzá kapcsolódó alkot­mánymódosítás, illetve az önkormányzati választásokról szó­ló törvénytervezetek általános vitája. Dr. Horváth Balázs bel­ügyminiszter ismertette a hatpárti tárgyalások kompromisz- szumai nyomán átdolgozott törvényjavaslatokat. Úgy ítélte meg, hogy nincs kibékíthetetlen ellentét annál is inkább, mert a hat párt képviselői belátták, hogy a további időhúzó vita meghiúsíthatja a választásokat. Külön is kitért azokra a kapcsolódó törvénytervezetekre, melyeket az önkormányzatok működőképességének biztosí­tása érdekében még a kora ősszel meg kell tárgyalnia a parla­mentnek. Még 11 óra sem volt, mikor a szükséges bizottsági ülések idejére az elnök fölfüggesztette a plenáris ülést. Délután a közszolgálati tájékoztatási eszközök vezetői­nek kinevezési jogát a köztársasági elnökre ruházó döntés után folytatódott az önkormányzati vita. Azazhogy csak foly­tatódott volna, lévén, hogy a pártok vezérszónokainak békülé- keny hangú megnyilvánulásai már nem voltak vitának mond­hatók. Veszekedés után édes a kibékülés. Szavaikat hallgatva ez juthatott eszünkbe, s az, hogy a kritikus törvényjavaslatok fölött minden bizonnyal még e héten—különösebb vita nélkül — döntenek. Ezt valószínűsítették dr. Kónya Imre MDF frakcióvezető szavai, aki mintegy békejobbot nyújtva, úgy ítélte meg, tekint­sék az elmúlt három hét eseményeit közjátéknak. A megszo­kottnál békülékenyebb hangvételű volt dr. Tölgyessi Péter SZDSZ frakcióvezető is, aki szerint mivel 80 körüli módosító indítványuk nagy része beépült az új törvényjavaslatokba, így ezen indítványok nagy részétől elállnak. A hatpárti tárgyalá­sok eredményeit az SZDSZ politikai sikerének értékelte. Dr. Torgyán József, a Kisgazdapárt frakcióvezetője is a -kompromisszumok diadalát zengte, s mintegy a szükségből erényt kovácsolva példamutatónak ítélte a hatpárti megegye­zést. Mint hallottuk, a kisgazdák ezúttal nem csodálkoznak, mindössze elégedettek. A további felszólalók is konstruktívnak ítélték a hatpárti megállapodást, mígnem Áder János (Fidesz) az általános vita fölfüggesztéseként javasolta, hogy a képviselők időt nyerje­nek az új változatok tanulmányozására. A ház e javaslatot dél­után fél négykor elfogadta, így az Országgyűlés csütörtök délután folytatódik. Mielőtt lezárták volna a hétfői tanácskozást, még szót kért Antall József miniszterelnök. Nehezményezte: felelős szerve­zetek külföldi szakértőket kértek fel annak vizsgálatára, hogy Magyarországon valóban érvényesül-e a sajtószabadság. Mint mondta: jelenleg talán Magyarországon érvényesül leg­teljesebben a sajtószabadság és emiatt az ilyen kérések az ország tekintélyét rombolják. A kormány elkötelezett híve a demokráciának, a szabad sajtónak. Kérte, hogy fejeződjön be az Országgyűlés és a sajtó, valamint a kormány és a sajtó közötti cívódás. A népszavazás előzetes eredménye Az Országos Választási Bi­zottság hétfőn ismertette a népszavazás előzetes eredmé­nyét. Az előzetes adatok szerint a választásra jogosult állampol­gárok száma 7 815 759, a nép­szavazáson leadott szavazatok száma 1 087 411 — ez 13,91 százalék. A leadott szavazatok közül 9069 (0,83 százalék) volt érvénytelen, 1 078 342 (99,17 százalék) pedig érvényes. Az előzetes adatok szerint vasár­napa választópolgárok az érvé­nyességhez a törvényben előírt arányban nem vettek részt a szavazáson, ezért a népszava­zás érvénytelen. A népszava­záson feltett kérdésre érvénye­sen leadott igen szavazatok száma 926 355 (85,91 száza­lék), a nem szavazatoké pedig 151 987 (14,09 százalék). Az Országos Választási Bi­zottság tájékoztatása szerint a népszavazás előkészítése tör­vényes rendben megtörtént; a szavazatszámláló bizottságok a szavazatszámlálást elvégez­ték, és a szavazatösszesítés rendje szerint a választási mun­kacsoportok feldolgozták. Tar­talmazza a közlemény azt is, hogy a Baranya megyei Drá- vaszabolcs község 1. számú szavazókörében egy állampol­gár jogosulatlanul szavazott, ezért a szavazatszámláló bi­zottság a szavazókörben a népszavazás eredményét megsemmisítette. Az Országos Választási Bizottságnak nincs tudomása arról, hogy hétfőn es­te 6 óráig a népszavazás ered­ményével összefüggésben jog­orvoslati eljárás indult volna. (Folytatás a 2. oldalon) Velence magyar megszállás alatt (Munkatársunk helyszíni je­lentése) Ha így megy tovább, a ropi- morzsáktól és más, a magyar turisták által nyújtott eleségek- től elhíznak a velencei Szent Márk tér galambjai. Nem tudnak majd fölrepülni, amiből pedig nagy baj lehet, hiszen az árká­dok alatti kedvelt helyükön a magyar vánkosos turisták üldö­gélnek mint a verebek. Jelsza­vuk ez lehetne: Velencét látni és maghalni a fáradtságtól. (Folytatás a 4. oldalon) 33 fok a Desedán # Gyertyás László képriportja Itthon az olcsóbbat keresik Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium tájékoztatója Októberig újraminősítik az igazgatókat A minisztérium a gyékény esi sztrájkról — Tartalékunk a falusi turizmus (Munkatársunk telefonjelen­tése) Elsősorban a stratégiai fon­tosságú helyeken, majd a prob­lémás vállalatoknál, legvégül pedig a vállalati tanácsok által működtetett egyéb helyeken kell végrehajtani a vezetők megmérettetését. Ezt dr. Bőd Péter Ákos ipari és kereskedel­mi miniszterjelentette be azon a tegnapi sajtótájékoztatón, ame­lyen először volt szó konkrétan a vezetőváltásról, a vállalatok decentralizációjáról. Aut Henrik közigazgatási ál­lamtitkár kijelentette: szeptem­ber 15-ig újjá kell szervezi a vál­lalati tanácsokat. Ezt követően csak a cégbíróság által bejegy­zett vt. tekinthető legitimnek. A vállalati tanácsoknak 50 száza­léka, plusz egy személy a dol­gozói képviselő. A fennmaradó rész egyharmada lehet az igaz­gató által kijelölt személy, két­harmada pedig a szervezeti fel­állás alapján kerülhet a tanács­ba. Az újonnan alakult vállalati tanácsoknak két héten belül meg kell erősíteni vagy fel kell menteni az igazgatót. Ha fel­mentik, akkor az igazgató mun­kaviszonya automatikusan megszűnik, s a megüresedett munkakörre harminc napon be­lül pályázatot kell kiírni. A válla­lati tanács határozatához két­harmados szótöbbségre van szükség. Az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatoknál (számuk 100 felett van) nagyobb szere­pet kapnak a felügyelő bizottsá­gok. A miniszter kérdésekre válaszolva mondta el: várha­tóan növekszik az államigazga­tási irányítás alá kerülő vállala­tok száma. A Somogyi Hírlap munkatár­sa a gyékényesi kavicsbányá­ban folyó sztrájkról kérdezte a minisztert. A választ azonban csak az illetékes főosztályveze­tőtől kapta meg. Elmondta: — Az általános deklaráció szintjén áll a gyékényesi kavics­bánya ügye. Értelmes é.s tartal­mas gazdasági programot kell bemutatni az anyavállalatnak, éppen úgy, mint a kiválni szán­dékozónak. Ennyi a konkrét kérdésre adott konkrét felelet. Aut Henrik államtitkár a válla­lati decentralizációnak mielőbbi szükségességét hangsúlyozta. Az 1990. évi 22-es törvény ér­telmében pedig már vagy har­minc leválási- szándékot jelez­tek a minisztériumnak. A bi­zonytalan pénzügyi helyzetű vállalatok esetében a miniszté­rium nem engedélyezheti a le­válást, mert ezzel a csalárd csődöt segítené. Gellai Imre, az Országos Ide­genforgalmi Hivatal vezetője megelégedéssel nyugtázta első félévi idegenforgalmunkat. — 80 százalékkal többen ke­resték fel hazánkat, mint az elmúlt év hasonló időszakában — mondta. Az előzetes adatok szerint az év első öt hónapjában a konvertibilis valutával fizető külföldiek 289 millió dollárt köl­töttek, ez 98 százalékos emel­kedés a tavalyihoz képest. (Folytatás a 2. oldalon) (Tudósítónktól) A Nagyatádi Cérnagyárban erre az évre 2580 tonna kész­áru gyártását tervezték és az év első hat hónapjában 1406,9 tonna cérnát gyártottak, ami 125,8 tonnával több a tervezett­nél. Ebből exportra 903,5, bel­földre pedig 503,4 tonna — ki­szállítása még hátra van, ez a portéka a raktárkészletüket ter­heli. Ennek értéke pedig közel egymillió dollár. A belföldi cér­naigényeket a gyár igyekezett teljes mértékben kielégíteni. A hazai piacon elsősorban az ol­csóbb termékek iránt nőtt meg a kereslet, ez pedig nem kedve­zett az árbevételi tervük teljesí­tésének. A világpiacon csök­kent a cérna iránti kereslet a korábbi évekhez képest, s ez a kapacitások kihasználatlansá­gát eredményezte. Emiatt több esetben kellett a műszakokat szabadságra küldeni. A koráb­biaknál jóval kevesebb túlórá­kat vettek igénybe, jelentősen csökkent a vgmk foglalkoztatá­sa is. A gyár átlagos létszáma 52-vel csökkent. A cérna minő­sége megítélésük szerint köze­pesnek mondható, elsősorban a gyenge szakítóerő okoz prob­lémákat. Kedvezően alakult a gyárban az energiafelhaszná­lás: gázból és villanyáramból is kevesebb fogyott a tervezett­nél. A Zala megyében működő gerjeni cérnázó üzemben ez év szeptember végén megszünte­tik a gyártást. (Dorcsi) 1990. július 31., kedd CÉRNA­HEGYEK NAGYATÁDON Többet gyártottak, kevesebbet exportáltak

Next

/
Thumbnails
Contents