Somogyi Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 58-83. szám)
1990-07-24 / 77. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP 1990. július 24., kedd Ma folytatódik az Országgyűlés Sajtótájékoztató a földprogramról (Folytatás az 1. oldalról) Tegnap délelőtt folytatódott az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka. Napirend előtt kért szót Böröcz István, aki a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt országos vezetősége, valamint parlamenti képviselőcsoportja nevében sajnálkozását fejezte ki a hírhedtté vált „körlevél” pontatlan megfogalmazása miatt. Kijelentette: pártja sosem tervezett és nem tervez alkotmány-, illetve törvényellenes lépéseket, a körlevél szerkesztőit és aláíróját pedig a jóhiszeműség és a tisztességes szándék vezette. Új tárca nélküli miniszter Az Országgyűlés előtt letette az esküt Boros Péter tárca nélküli miniszter, aki eddig a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkári tisztét töltötte be. A Nagybajomban született Boros Péter Kaposváron érettségizett. Az Országgyűlés módosította a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1988. évi 3. törvényerejű rendeletet. A képviselők egyöntetű véleménye szerint emberi jogi politikánk markánsabbá válása indokolttá teszi, hogy az ENSZ ellenőrző mechanizmusának minden formáját elfogadjuk. Ezt követően elfogadta a T. Ház, hogy a képviselői mentelmi jogról az kerüljön az alkotmányba: „Az országgyűlési képviselőt — az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törrvényben szabályozottak szerint — mentelmi jog illeti meg.” Szabályok a képviselői munkáról Az Országgyűlés az alkotmányügyi, tövényelőkészítő és igazságügyi bizottság javaslatának megfelelő formában, módosítások nélkül elfogadta a képviselők jogállásáról, illetve tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló alkotmányerejű tövényjavasla- tokat. így megszűnt az a szinte paradox helyzet, hogy a demokratikusan megválasztott képviselők mindeddig nem rendelkeztek a munkájukat pontosan körülhatároló szabályokkal. Kiegészítve azt, ami a bevezetőben áll, kiemeljük, hogy a Pesti® Hírlap Ezt olvashatja a mai reggeli Pesti Hírlapban Lapunk munkatársa Szőcs Gézától, az RMDSZ főtitkárától kért tájékoztatást a szervezet vezetői és Ion Iliescu elnök közötti megbeszélésről. (1. oldal) A közvélemény nyomására már a KGB főiskolája sem teljesen titokzatos, de a leglényegesebb adatokat még ma is homály fedi. (5. oldal) Aranykorona Rt. Monor határában; már elkezdték a földosztást. (?. oldal) Deviza. Valuta. Feketeárfolyamok. Piac. Tőzsde. Merkúr sorszámok. (10. oldal) Szabályozott szállodák. Miért nem száll be a külföldi tőke? (11. oldal) Munkatársunk helyszíni tudósítása Seattle-ből, a „Jóakarat" játékok eseményeiről. (14. oldal) Munkatársunk személyes élményei a szombat esti nagyszabású berlini rockkoncertről. (16. oldal) Meleg pillanatok a Parlamentben, képünkön Dr. Daróczi Zoltán (MSZP) képviselők alapdíja a mindenkori miniszteri illetmény 50 százalékának megfelelő összeg (a miniszterek jelenleg havonta bruttó 65 000 forintos fizetést kapnak). Ezekívül van még pót- és szakértői díj is. Szinte kizárólag az MDF és az SZDSZ képviselői vitáztak a helyi önkormányzatokról és ezzel összefüggésben az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatokról. A vita nem hozott felszínre új érveket, elemeket, néhány képviselő megjegyzéséből azonban az tűnt ki: az általános vita mindaddig tart majd, amíg a parlamenti pártok meg nem egyeznek ebben. Erkölcsi elégtételt 1956-ért Az Országgyűlésnek a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Legfelsőbb Tanácsához intézett felhívását Csóti György (MDF) indítványára fogadtak el. „A magyar nép 1956 októberében fegyvert ragadott a sztálinista önkényuralom felszámolásáért és az ország függetlenségének kivívásáért. A forradalmat és szabadságharcot a törvénytelenül Magyarországon tartózkodó, valamint a későbbiek során beözönlő szovjet csapatok vérbe fojtották. Az 1955-ös osztrák állam- szerződést követő 90 napon belül a szovjet csapatoknak Magyarországot is el kellett volna hagyniuk, ami nem történt meg. További itt-tartózkodá- suknak ezért semmiféle nemzetközi jogi alapja nem volt. 1956-os katonai beavatkozásuk pedig az ország szuverenitásának durva megsértését jelentette, súlyos bűn volt a magyar nép ellen. A Magyar Országgyűlés ezért felkéri a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Legfelsőbb Tanácsát, hogy hasonlóan az 1968 augusztusi csehszlovákiai események átértékeléséhez, nyilatkozatban minősítse törvénytelennek, és ítélje el a Szovjetunió 1956- os magyarországi beavatkozását. Ez a lépés megerősítené a Szovjetunió elkötelezettségét a Magyar Köztársaság szuvere- nitásánák és függetlenségének tiszteletben tartása iránt, hozzájárulna a népeink közötti igazi barátság megteremtéséhez, és bátorítást jelentene Közép- és Kelet-Európa népei számára a demokratikus átalakulás fel- gyorsításához... A sajtóprivatizációs bizottság jelentése Az Országgyűlés hétfői munkanapján utolsóként meghallgatta a nyomtatott és az elektronikus sajtó privatizációs eljárásait vizsgáló bizottság úgynevezett közbülső jelentésit az eddigi eredményekről. A testület álláspontját Debreczeni József (MDF) elnök ismertette. A magyar sajtóban rendkívül súlyos jogi, politikai, gazdasági, technikai, szakmai és etikai válságjelei tapasztalhatóak. Mindezek oka a korábbi állampárti sajtóstruktúra széteséseben keresendő. Az állampárti diktatúra sajtója a politikai szócső szerepét töltötte be. Az ilyenfajta sajtó természetesen csak egy roppant bürokratikus, apparátus jellegű szerkezetben működhetett. Ezek a viszonyok azonban szézilálódtak a politikai rendszerváltás folyamatában, ami a válságtünetekhez vezetett. A bizottság következtetése: a privatizáció és az azzal együttjáró külföldi tőkebefektetés létkérdés a magyar sajtó számára, azonban el kell kerülni bármiféle monopolhelyzet kialakulását. Ennek érdekében a testület azt javasolja, hogy az új médiatörvény megalkotásáig a kormányzat kontrollálja a sajtó privatizációs folyamatait. Kisebbségi vélemény Ez utóbbi konklúzió vitát váltott ki a Parlament ülésén. Molnár Péter (Fidesz) arról tájékoztatta a törvényhozást, hogy a többségi véleménnyel szemben — amelyet a bizottság tíz tagja közül az MDF és a KDNP összesen öt tagja szavazott meg — markánsan megfogalmazódott egy kisebbségi vélemény is, amelyet három párthoz tartozó bizottsági tagok jegyeztek. (Ez utóbbi összetétel Molnár Péter szerint már önma- ában is elgondolkodtató tény, s arra utal, hogy a bizottságban részt vevők körét újra kellene szabályozni.) A kisebbség úgy véli, hogy a kormány közvetlen felügyelete a sajtó privatizációs ügyei felett hihetetlenül nagy hiba lenne. A Parlament képes lenne arra, hogy átmenetileg törvényi szabályozás útján „kézben tartsa” a sajtó privatizációs folyamatait— mindaddig, amíg meg nem születik az átfogó média- törvény. Ebben szerepet kaphatna az Állami Vagyonügynökség is. A kormány beavatkozásának gondolatát az ellenzék mélységes felháborodással fogadja. A képviselő véleménye szerint a testületnek a vizsgálódást elindító Springer-ügyre kellene összpontosítani a figyelmét; a sajtó általános állapotának megítélése nem tartozik egy ilyen különleges vizsgálóbizottság kompetenciájába. Molnár Péter egyben jelezte azt is, hogy a vizsgáló bizottság — szerinte — pártatlanságot sértő összetételének megváltoztatása érdekében a közeljövőben módosító indítványt tesz. A bizottság „gyorsjelentése" felett a törvényhozás nem nyitott vitát; az elhangzottakat határozathozatal nélkül tudomásul vette. (Folytatás az 1. oldalról) A képviselőcsoportok fölkérték az illetékes minisztériumokat: gyorsítsák meg a törvényszerkesztési munkát, hogy a kormány a törvényjavaslatot mielőbb benyújthassa az Országgyűlésnek. Böröcz István, az FKgP parlamenti csoportjának tagja a termőföldtulajdon rendezéséről szóló törvénytervezet koncepcionális kérdéseit részletezte. A törvény alapvető célja, hogy a termőföld azoknak a tulajdonába kerüljön, akik annak megműveléséről gondoskodnak. A tulajdonrendezés egyúttal lehetőséget nyújt azoknak a rehabilitációjára is, akik 1947. december 31-e napját követő évtizedek alatt erőszakos földtulaj- don-„rendezései” miatt méltánytalanságot, igazságtalanságot szenvedtek. A törvény kedvezményezettjei elsősorban a mezőgazdasággal élethivatásszerűen foglalkozók, azok akik jövőjüket az ágazathoz kötik, továbbá a korábbi sérelmek elszenvedői. Az igényjogosultak kielégítése után fennmaradó, a termelőszövetkezet tulajdonában lévő földek továbbra is szövetkezeti tulajdonban maradnak, az állami gazdaságok kezelésében lévő állami tulajdonú földek — a jogszabályban meghatározott kivételekkel — önkormányzati tulajdonba kerülnek. A sérelmes tulajdonelvonással igénybe vett erők eredeti tulajdonosának tulajdonjoga — az erdőbirtokossági erők kivételével — nem állítható vissza. Termőföldtulajdont, erdőt külföldi nem igényelhet. Kónya Imre a sajtótájékoztatón szólt arról, hogy a kártalanítás nem lehet teljes körű, az a későbbiekben az ország teljesítőképességének figyelembevételével valósulhat meg. Fontosnak tartotta, hogy egyszerre lehet végrehajtani az egészséges privatizációt, s legalább részben orvosolni az igazságtalanságokat. A kormánypárti megállapodás igazolta: e kérdésben szó sem volt alapvető nézetkülönbségekről, csupán — a magántulajdon szentségét vallva — a felek más-más helyre tették a hangsúlyt. A megállapodást aláírók a legfontosabbnak azt tartották, hogy az ország mezőgazdasági termelésének folyamatossága ne szenvedjen csorbát. Kérdésekre válaszolva Zsíros Géza (FKgP) annak a reményének adott hangot, hogy a tervezetből augusztus 20-áig törvény lehet, mert a földet mielőbb művelni kell, s különösen vidéken nagy a várakozás e kérdésben. Isépy Tamás, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára hangsúlyozta, hogy egyelőre csak a koncepció fogalmazódott meg, amelynek alapján a törvényszöveget formába lehet önteni. Fontosnak nevezte, hogy a törvénytervezetben nem a jogsérelem orvoslása a döntő. Ezt tükrözi a termőföldtulajdont igényelhetők sorrendje is, amelyben az első helyen a mezőgazdasági alaptevékenységben dolgozok szerepelnek, akik legföljebb másfél hektár területig, terítés ellenében juthatnak földhöz. Sárossy László elmondta, hogy a törvényben meghatározzák majd, meddig kell a földigényeket bejelenteni. A tervezetben hat hónap, illetve egy év szerepel alternatívaként, ám nagy valószítüséggel az előbbi mellett döntenek. Jelszavakat kiabáló diákok köveielik Bukarestben a július 22-i megmozdulás során a júniusi események után letartóztatott társaik szabadon bocsátását. A diákszervezetek és a szakszervezetek által közösen szervezett enge-délyezett megmozdulás békésen zajlott le. Az előtérben a szintén fogva tartott Marian Munteanu diákvezetö fényképe látható (MTI) TECHNIKA CENTER névén MŰSZAKI SZAKÜZLET nyílik BARCSON a Bajcsy Zs. u. 53. sz. alatt 1990. augusztus 1-én Széles választékban kínálunk korszerű KEDVEZŐ ÁRFEKVÉSŰ műszaki termékeket! SHARP ELEKTRONIKA- zseb kalkulátorok- asztali szalagos számológépek- manager kalkulátorok INFOTEC IRODATECHNIKA- fénymásolók- telefaxok- írógépek- kellékek (szalag, festék, stb} ELEKTROMOS ES KÉZI SZERSZÁMOK (SKIL) SZÓRAKOZTATÓ ELEKTRONIKA- színes és fekete-fehér TV-k- video magnók és lejátszók- kazetták (magnó és video}- egyebek IMPORT HÁZTARTÁSI GÉPEK ESZKÖZÖK- mikrohullámú sütők- vasalók- robotgépek- kávéfőzők- hajszárítók- porszívók- egyebek ELEKTROMOS ES ROBBANOMOTOROS KERTI SZERSZÁMOK (Mc'Culloch)- láncfűrészek - sövény-nyírók- egyéb kerti szerszámok EGYÉB MŰSZAKI ÁRUK Keresse fel szaküzletünket! NE FELEDJE:- különleges minőség- különleges választék - kedvező árfekvés
