Somogyi Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 58-83. szám)
1990-07-24 / 77. szám
SOMOGYI HÍRLAP I. évfolyam, 77. szám Ára: 4,30 Ft KÖZÉLETI NAPILAP t! Klf/,, 1990. július 24., kedd Törvényt hozott az Országgyűlés a képviselők jogállásáról Kisgazda-sajnálkozás a „körlevél” miatt — Döntöttek a honatyák saját díjazásukról—Elnapolt önkormányzati vita — ítélje el a szovjet s parlament az 56-os beavatkozást! Csak nem fogy, sőt egyre duzzad azoknak a törvényjavaslatoknak, határozat-tervezeteknek, indítványoknak a száma, amelyeket sürgősséggel vagy anélkül meg kell tárgyalni a Tisztelt Háznak. Sok szó esett tegnap az országgyűlési képviselők munkaföltételeiről is. Az Országgyűlés elfogadta a képviselők jogállásáról és díjazásáról szóló törvényt. Eszerint a munkaadó köteles a képviselőt kérésére fizetés nélküli szabadságban részesíteni. A mentelmi jog alapján a képviselő, illetve a volt képviselő nem vonható felelősségre a leadott szavazata, az általa közölt tény vagy vélemény miatt. Ez a mentesség viszont nem vonatkozik a rágalmazásra és a becsületsértésre. A képviselői tiszteletdíjak a mindenkori miniszteri fizetések 50 százalékát teszik ki. Ehhez jön a bizottságokban végzett munkáért 40 százalék pótdíj. Az így kialakult 45 ezer forint körüli összegtől azonban 60 százalék Dr. Orbán Viktor és Dr. Szájer József (Fidesz) a személyi jövedelemadó és a nyugdíjjárulék. Éppen ezért volt olyan javaslat is, hogy az egyéni választókerületekben megválasztott képviselők tiszteletdíjuk 40 százalékának megfelelő pótdíjat kapjanak, sőt utazási átalánydíjra is jogosultak legyenek. Ezt azonban nem fogadták el a többiek. Folytatódott az önkormányzati törvény általános vitája. Enyhített a múlt heti hangnemen a hatpárti egyeztető tanácskozás, de nem teljesen. A vita középpontjában a kisfalvak teljes önállósága, valamint a megye és a főispán lehetséges szerepe állt. Szabad György történelmi visszapillantást adott a magyar közigazgatás kétszáz éves történetéről, s végül amellett foglalt állást, hogy a demokratizált megyének megvan a lét- jogosultsága az igazgatás hierarchiájában. A többórás, időn-, ként MDF-SZDSZ-es szópárbajjá fajult vita kevés újat tartalmazott. Az elnök végül elnapolta a vitát. Csóti György (MDF) javaslatára határozatot hozott az Országgyűlés: fölkéri a szovjet parlamentet, határozatban foglaljon állást és ítélje el az 1956- os magyarországi beavatkozást. Az országgyűlési állásfoglalás ellen csupán Gerbovits Jenő (FKgP) tárca nélküli miniszter szavazott. Háromszori halasztás után meghallgatta a T. Ház a sajtóprivatizációs bizottság közbülső jelentését, valamint a kisebbségi véleményt is. (Folytatás a 2. oldalon) Harcok Srí Lankán Több mint száz tamil felkelőt öltek meg a Srí Lanka-i kormánycsapatok az elmúlt napok összecsapásai során. Tegnapi hírek szerint az ország keleti részén több településen véres harcok bontakoztak ki a független tamil államért küzdő „Tamil Tigrisek” és a kormánycsapatok között. A hadsereg kilenc katonát vesztett. Az összecsapások fellángolása óta 2850 személy esett el a harcokban. 170 lelőhely félezemyi kincse Megegyezés az alapelvekben AUGUSZTUS 20-IG MEGSZÜLETHET A FÖLDTULAJDON TÖRVÉNY Sajtótájékoztató a kormánypárti földprogramról A koalíciós pártok képviselői hétvégi tanácskozásukon egyetértésre jutottak a földkérdés megoldásának alapelveiről. A megbeszélések eredményeiről a pártfrakciók képviselői tegnap, a parlamenti ülésnap déli szünetében tájékoztatták a sajtó képviselőit. Kónya Imre, az MDF frakció- vezetője a kormánypártok közös nyilatkozatát idézve hangoztatta: a nemzet jövője szempontjából történelmi jelentőségű megállapodással mód nyílik a szociális piacgazdaság körülményeinek megfelelő, a magántulajdon elsődlegességén alapuló földtulajdoni szerkezet kialakítására. Ennek során helyreállíthatják a földjétől igazságtalanul megfosztott parasztság és a mezőgazdaságból élt népesség tulajdonjogát is. (Folytatás a 2. oldalon) Somogyyqkjs összejöhet a francia (vagy bajor) kapcsolat FONYÓD, KAMARAI KÖZPONT Az alkotót alkotása dicsérje! —A politika a feltalálókat is pofozta — A független kamara katalizátor- szerepe —Közös sajtótájékoztató (Munkatársunk budapesti telefonjelentése) — Találmány nélkül nincs jól prosperáló gazdaság. — mondta dr. Vedres András, a Magyar Feltalálók Egyesületének főtitkára a hétfői sajtótájékoztatón a budapesti Fórum hotelben. A magyar feltalálók sem mentesültek az elmúlt évtizedek hatalmi túlkapásaitól; gyakran csak arra a tudományos területre merészkedhettek, amerre a politika pofozta őket. Az új kutatási eredmények térhódítása, alkalmazása érzékeny barométerként jelezte a koncepció változását. A bemutatott grafikon is jól tükrözte ezt: az új gazdasági mechanizmus bevezetése után évekre fellendült a tudósok, az új iránt elkötelezett emberek vállalkozói kedve, de a 70-es évek közepétől fokozatosan csökkent, s gyakori volt, hogy a találmányokból nem lett szabadalom. A gazdaságilag is mérhető haszon az évi nemzeti jövedelem egy százaléka körül van, annak ellenére, hogy a találmányoknak csak 15—17 százaléka valósul meg a gyakorlatban. Az lenne az elfogadható, ha ez a duplájára emelkedne. A kissé lehangoló adatok után a főtitkár bejelentette, hogy szellemi és érdekszövetségre léptek a Független Magyar Kereskedelmi es Iparkamarával. Az együttműködési megállapodásban — amit hamarosan a kormány elé terjesztenek — hangsúlyozzák, hogy a feltalálók vállalkozáspártiak, az iparosok, kereskedők pedig az újítások, a szabadalmak gyors bevezetésének hívei. Közös érdekük a monopóliumoktól mentes piacgazdaság kialakítása. A két szervezet vezetői egyetértenek abban, hogy a gazdaság élénkítésének egyik fontos eszköze: adókedvezmény azoknak, akik magyar szabadalmat valósítanak meg. Dr. Monostori Attila, a kamara elnöke arról tájékoztatta a sajtó munkatársait, hogy a szervezetnek mintegy negyezer tagja van: cégek és magánvállalkozók. Különösen erős a fonyódi székhelyű nyugat-magyarországi regionális szervezet — itt van a tagok háromnegyed része. A Somogyi Hírlap tudósítójának kérdésére elmondta, hogy a Somogy Megyei Tanács elnöke támogatásáról biztosította őket, s remény van arra, hogy ez a terület prioritást élvez majd a kamara tevékenységében. Konkrétumok ugyan nem hangzottak el, de a szervezet párizsi képviselője, Denis Bodor szerint a francia üzletemberek nagy számban érdeklődnek kis- és középméretű francia— magyar vegyes vállalatok alapításának lehetőségei iránt. Hasonlóképp reagálnak a németek is a magyarországi változásokra: az egyik legnagyobb bajor cég tíz üzem létesítésének elképzelésével kereste föl a müncheni képviseletet, de a szénbányászatban és az acélgyártásban is van remény az együttműködésre. Az üzleti világban vannak olyan titkok, amelyek egészen az utolsó pillanatokig azok is maradnak. A bányászatban és az acélgyártásban biztosan nem, de más területen talán Somogynak is összejöhet a francia (vagy bajor) kapcsolat. A Független Magyar Kereskedelmi es Iparkamara vezetői' azt ígérik: katalizátorok lesznek ebben is, csakúgy mint a gazdasági élet föllendítésében. Süli Ferenc Egy kaposvári fiatalember geológusnak készült: gyermekkora óta gyűjtötte a kőzeteket. Kincseit nem mindennapi körülmények között Keszthelyen mutatja be. Lapunk 4. oldalán a bemutató részleteiről számolunk be Sinkovics Rudolf, a katamarán kapitánya elképesztő sztorikat mesél. A Badacsonyból induló hajókra gyakran szállnak fel olyan részegek, akik a balatoni széltől új erőre kapva bokszbemutatókat tartanak. Ilyenkor aztán gyors riasztás a partra, s a kikötőben már várják az „erős” embereket. Az „R” járaton történt —Első az utasok biztonsága, kultúrált közlekedése. A merevrészegeket, a parton is kötözkö- dőket ezért fel sem vesszük. Nálunk a járatok betűvel vannak jelezve, s így az utolsó, Badacsonyból induló hajó is kapott egy nevet: ez az „R”—a részeges — járat. Vannak persze jámbor részegek is. Egy kis öreg a múltkor a hajóról nagy nehezen kitántorgott Fonyódon a partra, nézelődött egy kicsit, aztán megkérdezte: — Mondja, tengerészkém, én hol vagyok most? — Fonyódon, uram. — Akkor visszaszállok, mert Kanizsára utazom. Fent a tágas és kényelmes parancsnoki hídon gyorsan telik a menetidő; jönnek a történetek folyamatosan. — Egyszer megkérdezte a Ruditól egy hölgy: „mi van akkor, ha leállnak a motorok?” Mi volt a válaszod, Rudi? S vigyorog már a személyzet. —Ja... csak azt mondtam, hogy a hajófenéken van 400 pár evező, azt kiosztjuk majd az utasok között ilyen esetekben, De mert a Mahart jó cég, az útiköltséget természetesen visz- szafizetjük... Mostuk a hajót... Nem ezt, csak egy motorost, és én legalább kétszáz vödör vizet öntöttem a fedélzetre. Észrevettem, hogy a partról nagyoh néz bennünket valaki. Egyszer csak odajött hozzám, és azt mondja: „Hát ezt nem értem! Ennyi víztől már el kéne süllyednie a hajónak, maga meg még mindig csak locsolja a fedélzetet... Mondja, hova tűnik el ez a rengeteg víz?” Hát kérem, ez alul kifolyik, mondtam. A válasz: „Ja persze, erre nem is gondoltam.” A Hévíz motoroson Zsolnai Imre kapitány arról beszél, hogy bizony, iszonyatosan fáradtak néha. Van olyan nap, amikor 16—17 órát dolgoznak, s a matrózok fizetése így is csak 8—9 ezer forint körül van. — Higgye el, nem vagyunk könnyű helyzetben. Esőben, szélben dolgozunk, felelősek vagyunk 220 ember életéért, akik időnként úgy viselkednek a hajón, hogy azt otthon vagy baráti társaságban nem tűrném el. Itt azonban más a helyzet: mi valóban az utasokért vagyunk és dolgozunk. (Süli)
