Somogyi Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 58-83. szám)

1990-07-21 / 75. szám

1990. július21 ..szombat SOMOGYI HÍRLAP 5 HIÁNYZÓ SZÍNHÁZI ESTÉK Boglárra sem jutott már pénz Régi vágyuk teljesülne a somogyi színházlátogatóknak, ha egy szabadtéri színpad is működne a megyeszékhelyen. Több mint egy évtizede vajúdik e kérdés, s a legalkalmasabb hely a múzeum belső udvara lenne... No, de minek álmodozunk mi erről, amikor e nyáron még a bogiári nyári színházi játékok is elmaradnak. 1979 óta évről évre bemutattak itt egy új és egy felújított darabot; ám ahogy fogyott a pénz, a kettő helyett csak egyre futotta. 18—20 előadásból 10—12 lett. 1983-ban már volt egy „kényszer- szünet”, s ez a nyáron megismétlődik. A bogiári színházra a megyei tanács biztosította az ösz- szeget, ám a dotáció megváltozása miatt, a „normatív támo­gatási rendszer” bevezetésével igencsak megcsappant a i költségvetés; az előző évinek cs'upán 40—45 százaléka lett volna. Hogy e vidéki színháznak mégsem kellett bezárnia, az a megyei tanácsnak köszönhető, hiszen 40 millió forinttal egészítette ki az összeget. Ezzel együtt többmilliós hiányt kell kigazdálkodnia a színháznak—tudtam meg Vájná Pá/ügyvezető igazgatótól, s minden fillérre szükség van. Ez esetben a folyamatos mű­ködés biztosítása az elsődleges, ezért nem futja a bogiári nyári színházra. . Hogy bővül-e jövőre a Balaton-part nívós rendezvényei­nek sora a komolyzenei koncertek mellett egy-egy új bemu­tatóval vagy felújított produkcióval, nem tudni. Egy bizonyos: a színészek és a publikum is bízik benne, mert hiányoznak a bogiári színházi esték... (Lörincz) ^ : AUGUSZTUS 4-ÉN: Keszthelyen választják a Balaton szépét Hagyományteremtő rendez­vényre készülnek a zalai Bala­ton-part városában, Keszthe­lyen. A nyár elején felavatott Colosseum diszkóban — amely a környék páratlan méretű, egy hatalmas ponyvasátorban mű­ködő ifjúsági szórakozóhelye— kerül sor a Balaton szépe '90 szépségversenyre augusztus 4-én. A balatoni programok közt kiemelkedőnek ígérkező show pontos műsora még nem is­mert, neves művészekkel foly­nak tárgyalások. Az viszont már tény, hogy az érdeklődés igen élénk. Több csinos ifjú hölgy már nevezett, s elkezdődött a jegyek árusítása a rendezvény helyszínén és több zalai utazási irodában. Természetesen a versengeni kívánó 16. évüket betöltött lányok, fiatalasszo­nyok nevezését továbbra is vár­jak az este 8 órától hajnali 4-ig nyitva tartó Csapás út 5. szám alatti diszkóban — fényképes levélben is—továbbá a szerve­zésben közreműködő laptár­sunk, a Zalai Hírlap megye- székhelyi szerkesztőségében, valamint a nagykanizsai és a keszthelyi fiókszerkesztőség­ben. A rendezők — a spontán je­lentkezések fogadása mellett — maguk is keresik a csinos hölgyeket, akikről úgy gondol­ják, hogy sikerük lehet a szép­ségversenyen. Akik elnyerték tetszésüket, azokat díszes „megszólító lappal” kérik fel a részvételre. A Balaton szépe 90 fődíja egy négynapos olaszországi ut, s más értékes díjakat is kioszta­nak, amelyeket intézmények, vállalkozók ajánlottak s ajánl­hatnak még fel az arra érdeme- sülöknek. Készül már a míves korona is, amely szintén a Balaton legszebb lányának tulajdona lesz. H.Á. Indiában került a trónra Esma a király . Cigánykarnevál Siófokon Cigánykarnevált rendeztek Siófokon, hazánkban az elsőt. Andalító-szomorú és szenve­délyes dallamok lopták be ma­gukat a mintegy 800 főnyi hall­gatóság fülébe. (Hiába no, mi ilyen rapszódikusak vagyunk, mondta az egyik résztvevő.) Kovács Apollónia és Bangó Margit képviselte a magyar él­vonalat. Az „őrjöngés” persze a gyémántlemezes (kettő van mindössze az egész országban) Horváth Pista fellé­pésekor csapott tetőfokára (néhányan tapsolni kezdtek). Az énekesből szinte kikénysze­rítették a Hej, rigó, rigó című nótát, amellyel annak idején megkezdte látványos karrierjét. Egyébként mindannyiuk szö­vegejtése pazar volt („minde­nem a pörkölt meg a nokedli”, haj, dada dadaj, da, da, da, da, da, da, daj...) Am hiába, még a kísérő száz fős cigányzenekar helyenként pazar teljesítménye is, a közönség egy része le kez­dett szállingózni, hazafelé... Boros Lajosnak, a cigányprí­mások hazai fejedelmének ve­zérletével a zenekar megpró­bálkozott Liszt Ferenc Rapszó­diájával is — nem sok sikerrel. Szóval mindenki, aki számít itt­hon ebben a szakmában, fellé­pett a siófoki szabadtéri színpa­don. Láthattunk még szovjet, román és spanyol előadókat is, de igazi, jó zenét csupán egy Jugoszláviából érkezett együt­tes produkált. A rossz nyelvek szerint azért telt meg félig is a nézőtér, mert a déli szomszédból érkezettek sokat próbáltak a délután folya­mán, és zenéjüket hallva vettek belépőjegyet a legtöbben. Esma és családja makedón­vidéki hangulatot varázsolt a deszkákra. A férjet 1976-ban a cigányok világkongresszusán — Indiában — a cigányzené­szek királyává választották, s ahogy hallottuk; biztosan ül a trónján mind a mai napig. A kólóéhoz hasonló, érdekes tördelésű ritmusok ütemére ri­koltottak a kürtök, dörmögött a tangóharmónika. A feleség fé­lelmetesen jó technikával és nagyon kellemes hangszínnel rendelkezik — azt csinált a hangjával amit akart. Nem elé­gedtek meg néhány fülbemá­szó, érdekes akkorddal: he­lyenként komolyzenei nívót megütő zenével lepték meg a nagyérdeműt. A közönség felét egyébként külföldiek, másik részét a ci­gányság hazai képviselői alkot­ták. A rendezők is találgatták csupán: vajon kik hagyták a nézőtéren a temérdek szemetet és a rengeteg törött borosüve­get? Czene Attila Fotó: Gáspár Andrea Iskolák, lehetőségek, választások (5.) Az ökumenikus Mostanában a tisztelt olvasó sokszor hallja az „ökumenikus" szót. Az utóbbi időben az egy­házak közel kerültek egymás­hoz. Közösen beszélik meg ne­hézségeiket, gondjaikat, együt­tes istentiszteleteken vesznek részt, templomaikat kitárták a más felekezetű hívők előtt. Töb­bek között együtt fáradoznak iskolák alapításában is. Új lehe­tőséget kínálnak iskolaválasz­tás terén a szülők számára. Kapocs az együttműködésben: a hit Értékes, új típusú intézmé­nyek az ökumenikus iskolák. Kezdeményezéseik valóban alulról indultak, hiszen egy-egy szülő felhívásán alapulnak. Ehhez kapcsolódtak munkájuk­hoz értő fáradhatatlan pedagó­gusok. A koncepciókét lelké­szek segítettek kidolgozni, s munkacsoportokban alakítot­ták ki iskoláik programjait. Elméleti kiindulópontjuk az iskolaalapításban a vallás és a hit. Különböző felekezethez tar­tozó emberek találtak egymás­ra, s a másik vallását, felekeze- tét értéknek tartják. Istenhit köti össze az alapítókat, s a közös imádkozás. A világ összes egy­házának azonos értéket tulaj­donítanak. Kiváltságos joggal egyik felekezet sem rendelke­zik. A filozófia, világnézeti belső összetartó erő koncepciójuk­ban: a hit összetartó ereje. Nyi­tottak minden vallás irányába. Toleránsak más felekezetek iránt, ugyanakkor saját feleke­zetűk tanításai mellett elfogad­ják a társfelekezetek ökumeni­kus hitvallását Praktikus célja is van a fele­iskolák kezeti összefogásnak. Közö­sen —nagyobb gyermeklétszá­mot biztosítva—az iskolaalapí­tás és a minőségi iskola létreho­zásának esélye is növekszik. Iskolájukban biztosítják a kü­lönböző felekezeti hitoktatást. Keresztény erkölcsiség és élet­mód szellemében nevelnek. Alapeszményük: a szeretet. Szeretetre nevelés Erőforrás a vallások számára a szeretet, amelynek nélkülöz­hetetlen kiindulópontja az Isten szereíete. A tényleges ember- szeretetet Jézus Krisztus élete és tanításai testesíti meg. A Krisztus által hirdetett ige köve­telményét az ökumenikusok így fogalmazzák meg. „Maradjatok még szeretetben!” Törvény a hívó ember számára a szeretet „az ember tökéletesedésenek alaptörvénye", amely Krisztus példájának követésében nyil­vánul meg. Ez azt jelenti, hogy a hívő ember nem a maga javát akarja, hanem embertársai bol­dogulását. Dr. Boda László e kérdésről így ír: „Az evangéliumi szeretet kettős transzcendenciája — Is­ten és embertárs felé — még a legnehezebb döntéshelyzet­ben is megoldáshoz segíti a keresztény embert.’' Behatol az érzelmekbe, amelyek irányítják a cselekedeteket és a magatar­tást. Az ökumenikus iskolák célja, hogy nevelés révén megteremt­sék a szeretet meleg atmoszfé­ráját, egymást segítő kapcsola­tait. Kialakul a gyermekben a belső igény: „szerétéiből ten­ni”. A nevelés folyamatában megkövetelik, hogy a tanulók rendelkezzenek erkölcsi nor­mákkal, ismeretekkel, törvé­nyekkel, elvekkel, szabályok­kal. Új típusú tartalmában az öku­menikus iskola, mert megte­remti a szeretet biztonságot adó közegét amelyben atanwló és a pedagógus egyaránt jól érzi magát Nagy pedagógiai feladat a szeretet megterémte- tése és megtartása Ökumenikus iskolák A franciaországi Taizé faluból indult ki az ökumenikus mozga­lom. Roger Sütz közösséget szervezett a történelmileg el­szakadt egyházak híveinek kö­zelítésére. Ebben a községben interkontinentális és európai ta­lálkozókat szerveznek. (Leg­utóbb Pécsett szerveztek ha­sonlót 1989-ben. Roger Sütz egy étkezőasztal mellé ülteti a katolikus, a protestáns, a zsidó, a budhista embereket. Közös eszmecserét is imádkozást biz­tosít számukra. Hol vannak Magyarországon ökumenikus iskolák? — kér­dezheti a szülő. Máriaremetén a korábbi idő­szakban „keresztény szellemi­ségű’' iskola szervezését kezd­ték el. 1990 januárjában a la­kossági fórum elhatározta, hogy ökumenikusra alakítják át az iskolát. Az ökumenikus jelleg kiterjed a különböző felekezetű tantestületi tagokra, a tan­anyagra az emberképre és a konkrét programra. A főváros Fasori Evangéli­kus Gimnázium is ökumenikus középiskola. Részlet Gyapai Gábor igazgató nyilatkozatá­ból: „Az iskola tanulóinak össz­létszáma 330, köztük van 68 református, 38 katolikus, 4 iz­raelita, 6 egyéb, a többi evangé­likus. Van öt evangélikus, egy református, egy katolikus hitok­tató. Ezek felváltva tartják az áhítatot.” Fóton a helybeli papok meg­értő együttműködése hozta lét­re az ökumenikus iskolát. A ba­ráti kapcsolatot tartó katolikus, evangélikus, református és baptista lelkész példája nyo­mán létrejött a hívek barátsága is. Szervezőkészségüket is bi­zonyították a lelkészek: megte­remtették az iskolaalapításhoz szükséges egyesületet, alapít­ványt, pedagógiai csoportot. Pécsen az értelmiség korábbi és a mai jó együttműködése eredményezte a felekezetközi iskola tervének elkészítését. Megemlíthető még a fővárosi Sapszon-féle „Kórusiskola”, a Török-féle óbudai ökumenikus iskola. Figyelmet érdemel a Bokor-bázísközösség, amely­nek alapja a maguk által létre­hozott családi alapítvány és a nyári tábor volt. Maguk képez­tek hitoktatókat, az értelmiségi szülők közreműködésével. (Vége) Dr. Bóra Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents