Somogyi Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 58-83. szám)
1990-07-21 / 75. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP—BALATONI NYÁR 1990. július 21., szombat A jövő héten megszólalnak a szirénák Veszély a szeszélyes Balatonon NEM LÁTSZIK A FÉNYJELZÉS E nyáron már 15 áldozatot követeit a magyar tenger, s a hálálesetek többnyire azzal magyarázhatók, hogy az önfeledt fürdőzők, szörfözők, csónakázók nem veszik komolyan a viharveszélyt jelző sárga fényt. Ennek ellenére is sokan a vízben maradnak, s csak az utolsó pillanatban mennek a partra. Mivel a jelenleg működő riasztási módszerek és eszközök nem elegendőek a személyi katasztrófák megelőzésére, a Belügyminisztérium PoJ- gári Védelem Országos Parancsnoksága a héten beszélgetésre invitálta az érintett szervek képviselőit, hogy díjmentesen felajánlja szolgálatait és a rendkívüli időszakra rendszeresített riasztóeszközeit. Megítélésük szerint a kellő időben leadott, a víztükörre irányított nagy hangerejű szirénajelzés a már működő rendszerrel együtt jobban felhívná a vízben tartózkodók figyelmét a közelgő veszélyre. A hang hatása Sztanek Endre ezredes, a BM. Polgári Védelem Országos Parancsnokságának parancsnoka elmondta: Siófokon és Balatonfüreden kísérleti jelleggel szeretnének fölszerelni néhány szirénát. Ha azok hatékonynak bizonyulnak, jövőre — az önkormányzatok és a biztosítók bevonásával — az egész Balaton-parton rendszeresítenék. Fekete Gyula, a Magyar Villamosművek Tröszt Vállalat képviseletében megjegyezte: igaz, hogy az élőszavas tájékoztatással többet érnének el, ám az itt nyaralók, az évről évre cserélődő külföldi turisták körében ez lehetetlen. Egyetértett azzal, hogy a szirénák — a verőfényben alig látható sárga fényjelzések mellett — jó szolgálatot tennének. Felhívta a figyelmet arra, hogy a lakossági reagálásra is számítani kell, hiszen az emberek a vijjogó szirénák hangjára tüstént összerezzennek, s a második világ- háborús légi veszélyre asszociálnak. — A 3,5 kilowattos, 3-szor 25 amperos hangjelzőknek 400— 800 m között van a hallótávolsága — mondta —, s ez a szabad víztükrön csak hatványozódik. Lehet, hogy a túlsó partra is áthallatszik majd. Hogy a falvak lakosságát ne zavarja, kétrétegű terelőlapátot is szerelnek rá, s nem a légiriadó jellegzetes jele fog majd megszólalni egy- egy közeledő vihar esetén. Segít az Aquacaritas Dobai Sándor., az Aquacaritas egyesület vezetője felajánlotta, hogy a vezérlést ingyen elkészítik. Simon Antal, az Országos Meteorológiai Intézet képviseletében a különféle jelzőberendezésekkel folytatott kísérletekről tájékoztatta az egybegyűlteket. Megtudtuk, hogy a ködgyertyák, a hajón levő forgó fény- és hangjelzők mind-mind eredménytelennek bizonyultak. Ő is bízik abban, hogy a sziréna és a fényjelzőrendszer együttes alkalmazása csökkenti az emberi gondatlanságból bekövetkező tragédiákat. Molnár Árpád, Siófok főmérnöke a szirénák mielőbbi fölszerelését szorgalmazta. Takács Imre, a Balatoni Intézőbizottság főmunkatársa azt javasolta, hogy e hangjelzéseket csak módjával használják, s a szakemberek állapítsák meg a vihar előtti optimális időpontot. A fény és hangjelzés távkapcsolása a meteorológiai állomáson történjen. — Vendégeink azt sem tudják, milyen veszélyes a mi szeszélyes Balatonunk—jegyezte meg Szabó István, Siófok rendőrkapitánya. A kísérletekben mi is szívesen részt veszünk, de az megfontolandó, hogy egy másodfokú viharjelzésnél szükséges-e „bevetni” a szirénákat. Ahol kell és ahol nem Az illetékesek valamennyien elmondták véleményüket, így Siófokon már a jövő héten kísérletijelleggel üzembe helyeznek két szirénát. Balatonfüreden ugyanezt nem tehetik meg, hiszen a helyi tanács azt jelezte, nem kíván semmiféle hangjelző berendezés fölszereléséhez és működtetéséhez hozzájárulni. Csak azt tudnám, hogy ők milyen preventív hangeszközöket használnak majd egy-egy balatoni vihar esetén. Lehet, hogy a környék kakasait hívják segítségül? Lőrincz Sándor Egyetlen lehetőség Üdülhet a baba is A boglárlellei Fémmunkás üdülőben turnusonként huszonegy család üdülhet. Májustól a nyár végéig mintegy kétszázötven család fordul meg a hazai egyetlen olyan üdülőben, ahol akár a féléves kisbabát is szívesen látják szüleivel. Beutalót is csak olyan családok kaphatnak, amelyben a legfiatalabb gyermek még nem töltötte be a hatodik évét, a nővér, a báty akár tíz-tizennégy éves is lehet már. Először üdül a Balaton-par- ton a Fejér megyéi Vál községből érkezett Nagy Imre és családja. A legkisebb gyerek, ifjabb Nagy Imre háromesztendős. A váli termelőszövetkezet tetőfedő szakmunkása házassága eddigi hat évében nem tehette, hogy családját üdülni viszi. Nagy Imréné pedagógus: — Évekig a pedagóguslakásban húzódtunk meg. Az épület szűkös volt a létszámában gyarapodó családnak, így belefogtunk az építkezésbe. Évekig dolgoztunk, hogy elkészüljön az otthonunk. Száz négyzetméter alapterületű lakásunkban most kényelmesen élhetünk a gyerekekkel. Az OTP-tartozás havi törlesztése se több, mint amennyit a pedagóguslakás használatáért fizettünk. Most egyet szusszanunk: kipihenjük a sokéves fáradtságot. Sokat kirándulunk; a gyerekeket alig lehet a vízből kihozni, annyira szeretnek fürdeni, pancsikálni. — Mennyibe került a családnak a beutaló? — Két felnőttnek és egy gyereknek szóló beutalót kaptunk a váli termelőszövetkezetben; ez 4620 forintba került. Az egyik gyerek üdültetése önköltséges, de azt sem drágáljuk. Naponta 200 forintot fizetünk az elhelyezésért és az étkeztetésért. Otthon se jönnénk ki olcsóbban, mint itt, az üdülőben. — Elégedettek az ellátással? — Az üdülő környezete ideális; mintha egy szigeten laknánk, oly békés itt a pihenés. Az ellátás? Otthon sem tudnékjob- bat biztosítani a családnak. A személyzet pedig kedves, szolgálatkész. Kitörölhetetlen emlékekkel gazdagodtunk. A gyerekek sem fogják elfelejteni, hogy 1990 nyarán a Balatonon nyaralhattak. Biztosan visszavágynak majd... H. B. Zamárdinál kiürült a buksza AUTÓPÁLYAREMÉNYEK A légáramlat nem lebegteti az újság lapjait. Zavartalanul lehet olvasni. Mert a kocsisor csak araszol a Balaton déli partján. Kollégám fáradhatatlanul kapcsolgat: öt méter gurulás, megállás, ismét indulás, és ismét megállás... Az itt élőktől, a bennszülöttektől, a „benfentesektől” pedig egy- re-másra azt hallom: harmadany- nyi vendég és forgalom sincs a déli parton, mint a korábbi években. Nem tudom. Lehet, hogy nekik igazuk van, de nekem, itt a harmincfokos, párás hőségben való araszolgatás közben, az az érzésem: igencsak sokan vagyunk ezen a közúton. Olyanok is — pótkocsis teherautók, kamionok — amelyek nem Ledéről Szárszóra vagy Fonyódról Fenyvesre igyekeznek, hanem távolabbi állomásról jóval messzebb a célhoz. Vagyis: akiknek nem itt kellene araszolgatniuk. Csakhát... Jól tudjuk—jó ideje jól tudjuk! —, hogy Zamárdinál elfogyott a pénz. Abbamaradt az autópálya építése. (Azóta jó, ha arra futja, hogy a használat okozta hibákat kijavítsák.) Igazán örülni lehet annak, hogy itt-ott (például Szemes és Szárszó között) újonnan épült kerékpárút enyhíti a közút zsúfoltságát. Ilyenkor, dél körül ugyan nem sokan veszik igénybe. Érthető. Ki ebédel, ki a strandon van; de gondolom, reggel meg alkonyatkor itt is megsűrűsödik a most irigylésre méltóan laza forgalom. Araszolgatunk. S megakad a szemem az újság egyik címén: „Autópálya Budapesttől Triesztig?” Nocsak! Az információ reményt keltő. Az olasz Eastital vállalkozócsoport és a Technika Külkereskedelmi Vállalat Hunital néven magyar—olasz konzorciumot alakított, ehhez harmadikként csatlakozott a System Consulting Kft. A konzorcium fő célja a magyar infrastruktúra fejlesztése, „például kidolgozták a Budapest—Trieszt autópálya létesítésének — és a vasúti összeköttetés fejlesztésének programját” — olvasom. A tervek szerint az első ütemben Szemestől Keresztúrig épül az M7-es, a második ütemben pedig Letenyéig. Közben az autópálya mellett szolgáltatóházak, kereskedelmi központok létesülnek, sőt, a koncepció magába foglalja a déli part komplex infrastrukturális fejlesztését. Nagyszerű! Végre! — ez volt az első gondolatom. Oe miért van a cím után kérdőjel? Valószínű, még jó pár tárgyalástól függ, hogy a biztató remények cselekedetté válhassanak. Ma még araszolgatunk. Ám ha kérdőjelesen is, de már vannak autópálya-reményeink! (Vörös) A Siotour szabad kempinghelyei: Gamásza 1300 Hullám 200 Lidó 100 Bagódomb 1100 Sellő 100 Fonyód-Bélatelep Napsugár 300 Kócsag 200 Határ (Barcs) 75 L.tóti üdülőfalu 500 L.tóti szálloda 64 Nudistaparadicsom Balatonberényben Öt év alatt tízmilliót hozott Balatonberény ha nehezen is, de befogadta a nudistákat, akik eddig — az elmúlt öt évben — tízmillió forinttal gyarapították a település kasszáját. A hét elején ottjártunkban fölkerestük a naturistastrandot, a nudisták kedvelt paradicsomát. Európa naturista helyei között is megkülönböztetett a berényi — mesélték azok a külföldről érkezettek, akik már visszatérő vendégek a magyar tenger partján elsőként létesült ádám- kosztümös strandon. Néhány lakókocsi tartózkodik a strand közelében, a vendégek zöme berényi családoknál lakik. A strandon beszélgettünk Nagy Károly berényi tanácselnökkel, aki ugyan még sosem vetkőzött pucérra a naturisták strandján, mégis szívügyének tekinti. — Az elöljáróság tántoríthatat- lanságának köszönhető, hogy községünkben megvalósulhatott ez a strand. A katolikus érzeletű helyi lakosság kezdetben fölháborodott, hogy mit akarunk mi itt a faluban, később rájöttek, jövedelmező vállalkozás a nudistastrand működtetése. Nemcsak a községi tanács bevételi forrása emelkedett az elmúlt öt évben, hanem a lakosság közvetlenül is részesül az üdültetés hasznából. A nudistastrandot ezerszemélyes kempinggel kívánjuk bővíteni. Külföldi tőke is rendelkezésünkre áll a fejlesztéshez, a tervet már elkészítettük. Nyugati mintájú, lakókocsis kempinget alakítunk ki a strand közvetlen szomszédságában. A terület egy részét már fel- töltöttük. Ötven faház felépítése szerepel még a tervünkben, svájci vállalkozásban pedig egy luxusszálló épül a Csicsergőnek nevezett parti szakaszon. Német és holland a vendégek zöme. A magyar ritka vendég a nudistastrandon Berényben. Igaz, a legtöbb szabadstrandon és fizetőstrandon már a monokini hódít. Hétköznap olyan két-há- romszázan, hétvégeken ezren keresik föl a legtöbb strandhoz képest nagyobb rendet tartó nudistastrandot, ahol kiépült a szolgáltatóhálózat is. A századelőn Balatonberény volt a legfejlettebb üdülőtelep a Balatonon; a kéthelyi Hunyady gróf sokat tett azért, hogy Berény patinás fürdőteleppé váljon. A település néhány éves társközségi házasság után önállósodott újra. A nudistastrand Berény egyik gyöngyszeme lett. A kíváncsiskodók, leskelődők elkoptak az elmúlt öt évben, békésen nyaralnak a naturisták. Hans-Joachim Riesen úr és családja sem érezte magát kellemetlenül, amikor megszólítottuk őket, hajlandók-e arra, hogy fényképet készítsünk róla s fürdeni készülő feleségéről és két lányáról. — Mi sem természetesebb. Abból, hogy meztelenül fürdünk, napozunk, nem csinálunktitkot— mondta Hans-Joachim Risen. — A feleségemmel egy naturista- strandon ismerkedtem meg. 1969 óta hódolok a nudizmusnak. A gyerekeimnek már születésüktől kezdve természetes ez az életmód. — Hogyan talált rá a berényi nudistastrandra? — Tavaly Keszthelyen üdültünk. Ott értesültünk róla, hogy Balatonberényben nudistastrand nyílt. Az idén újra itt vagyunk. Egy berényi családnál lakunk. Jövőre? Azt hiszem, újra csak itt töltjük a vakációt. Vajon elterjed-e a Balatonon és más fürdőhelyeken a nudizmus? Berényben hallottuk, a túlsó parton is megnyílt egy naturistastrand. Az „illegális" éjszakai meztelen fürdőzés „varázsát” a nudizmus hódításával elveszítjük? Horányi Barna Fotó: Gyertyás László A két Riesen lány, akinek természetes a naturista-életmód...
