Somogyi Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 58-83. szám)

1990-07-19 / 73. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP 1990. július 19., csütörtök NÉMET TÁRSULÁSSAL Első fecskék Mesztegnyőn Újjáéled falun a vendégfogadás mestersége Helikopter békében és háborúban Mesztegnyő, lehet, most megfogta az „isten lábát”... Segített a szerencse is, amely közismerten a bátraké. Ottjár- tamkor — alig egy hete — egy nyugatnémet céggel társulva már 7 lakóházban készülődtek egy-egy NSZK-beli család 2—3 hetes üdültetésére. Félpanzió­val, márkáért és adómentesen. Hihetetlen? Annak látszik, de igaz. Per­sze nem előzmények nélkül. 1 A magyar táj, a magyar falu értékeire a hazai polgár ma még jobbára csak véletlenül csodál­kozik rá. Isztambul, Grác, Bécs vagy akár „Jugo”, akár „Csehszkó" sajátosságaira, üdülőhelyeire annál inkább. A városi családok nálunk a falut nem vagy csak kevésbé isme­rik. így lehetett ez 50—60 éve is, amikor — főleg Balaton menti falvakban — először bontako­zott ki nálunk a falusi turizmus. Nyugati, elsősorban osztrák és német példák hatására vált mozgalommá és ért el számot­tevő sikereket a harmincas évek elejétől. Később, a pártál­lam negyvenegynéhány éve alatt, ismert okokból, nem volt szempont a magyar falu megis­mertetése, a falusi vendéglá­tás. Mind a legutóbbi időkig. Mi történt ez ügyben? A múlt év júniusában megala­kult a Magyar Falusi Vendégfo­gadók (falusi turizmus) Szövet­sége. Alapvető célja: a szép hagyományokat őrző nyaralási forma új életre keltése. A lehe­tőségek, az alkalmas és vállal­kozó községek, családok meg­találása, fölmérése. A vendég- fogadás mesterségének meg­ismertetése és a hajdani iparág becsületének (amikor még volt), szellemének és szemléle­tének meghonosítása. Vagyis újraindítani falun egy tradicio­nális vendégfogadási formát, ahol a vendéglátó számára nem a gyors meggazdagodás a cél és nem dilettáns konjuktúra- lovagok, hazárdőrök gyakorlata a példa! Hanem azt nyújtani a vendégnek, amit egyedül a magyar falu adhat — és elérhe­tő áron... S akkor előbb-utóbb a tisztes, megérdemelt haszon sem marad el. 2 A szövetség 1989 nyarán kezdte a szervezést. Elérte, hogy a kormány jóváhagyta az adómentességet: „... üdülő­helynek nem minősülő közsé­gekben, tanyán a saját tulajdo­nú lakás üdülési célú hasznosí­tásából (falusi turizmus) szár­mazó bevétel adómentes, ha a hasznosítás legfeljebb öt szo­bára és tíz ágyra terjed ki; az évi bevétel nem haladja meg a 300 ezer Ft-ot, és a magánszemély lakhelye is itt van." Ami azután sokat nyomott a latban. Első nekirugaszkodásra több mint 400 család jelentkezett, föl­ajánlva falusi szálláshelyeket. A szobák (ágyak) számát fölmér­ték, a házakat lefotózták, az adatokat számítógépre vitték. Nemrég pedig megjelentettek egy európai színvonalú, színes, rajzos jelekkel is ellátott orszá­gos katalógust. A fényképes, 10 nyelvű(l) s pontos (idei) árjegyzékkel, ki­egészítő információkkal ellátott Üdülés a magyar falun és ta­nyán című katalógus egy része eljutott , a nyugati utazási iro­dákhoz, s mintegy tízezer pél­dány hozzáférhető — legaláb­bis reménykedünk benne — előbb-utóbb a hazai utazási iro­dákban is. Félhivatalosan vagy ma­gánszervezésben, utazási iro­dák közvetítésével persze ed­dig is előfordult falusi turizmus hazánkban. Az intézményesen szervezett első lépéseket azon­ban most tették meg először a szövetség szervezésében. A katalógus mintegy 410 falu­si (és tanyai) házat, lakrészt vagy szobát ismertet pontos címmel, adatokkal, (összesen mintegy 2300 ággyal.) Az ágyak egyötöde éjszakánként 100—150—200 forintba, a töb­bi nagyobb része 250—350 fo­rintba kerül a szolgáltatás mér­téke szerint, személyenként. A kiadandó helyek speciális környezeti vagy más (táj, erdő, kirándulóhely, vízpart, kiskert, méhészkedés, állattartás, lo­vaglás, vízisportok stb.) hobbi- jellegü szolgáltatást is nyújta­nak, igények szerint. 3 Érdekes végiglapozni egy ilyen katalógust. Baranya me­gye például mindössze 17falusi vendéglátóhellyel (szobákkal) van jelen az országos kiad­ványban. Tolnában 24 család lakóépülete került bele a fény­képes katalógusba. Somogy megye viszont országos vi­szonylatban is kiugró adatokat produkált a falusi turizmus kíná­latában: 74(!) szálláshelyet hir­det a kiadvány, majdnem 40 községben. Mesztegnyő ugyan nem sze­repel még az országos kataló­gusban („olyan hirtelen jött ez az egész”), mégis a déli partot mint üdülőövezetet leszámítva ez az első falu Somogybán, amely helyi kezdeményezésből kapcsolódott be a falusi turiz­mus hálózatába. A másfél ezer lelkes szép, tágas körzeti köz­pont nem először ad hírt magá­ról. Ezúttal a turizmussal. Takaros házakkal szegélye­zett főutcája gömbakácokkal, sok-sok virággal vonzza az áthaladó tekintetét itt, mintegy 20 kilométerre a Balatontól. A 68-as főútvonal szeli át a közsé­get. Árnyas fái alatt szívesen leparkol rövid pihenőre a mesz- szi vándor. Ebben a faluban nemrég kezdte meg üdülését (folyama­tos érkezéssel) 6—7 nyugatné­met család. Két-három hetet töltenek családoknál. Augusz­tus közepéig további 4—5 tur­nusban egy-egy, általában négytagú NSZK-beli család nyaral itt a Kalmatours (NSZK) utazási iroda ajánlása révén. A községi tanácson egy fiata­lasszony, Üst Ferencné foglal­kozik az üdültetéssel. Úgy em­lékszik, olvastak valahol a falusi turizmusról — innen az ötlet: meg kellene próbálni. Mesztegnyőn sok szép ház épült. Egy részükben—egyelő­re tíz család — vállalkoztak az esetleges kínálat fogadására. S itt jött közbe a véletlen. A Kal­matours Balaton környéki fal­vakba szervez 1—3 hetes csa­ládi üdültetést az NSZK-ba. Üstné véletlenül ismerte a cég hazai képviselőjét, s fölvetette neki a mesztegnyői lehetősé­get. Nemigen hittek benne, de azért „próbáljuk meg” alapon szép és elegáns prospektusuk­ba Mesztegnyőt is fölvették az idén. Azt már álmodni sem merték (a mesztegnyőiek sem), hogy az új falu iránt — távolabb a Balatontól — meglepő érdeklő­dés mutatkozik. A tanács és a szövetség két­napos tanulmányutat szerve­zett a Stájer-Alpok egyik festői s mindössze 500 lelkes(!) telepü­lésére, Etmisibe, ahol régóta, hagyományosan foglalkoznak falusi vendégfogadással. A vál­lalkozó családokat ezenkívül több szakelőadással is fölké­szítették a németek fogadásá­ra. Hiszen ez is szakma... (Ősz­től azután különböző tanfolya­mok indulnak.) A Kalmatours- nál az üdültetés félpanziós. A szállást az irodánál rendezik: a reggeliért 2, a vacsoráért pedig 5 márkát fizetnek a gazdának a vendégek. Programkínálatban ugyan­csak szerencsés Mesztegnyő. Kilenc halastó, csodaszép parkerdő, erdészház, kisvasút van a közelben. És persze sző­lőhegy: pinceszerrel, rétessel, dödöllével, s Marcali környéki jó zamatú borokkal. Kirándulá­sok, csónak, vízibicikli, strando­lás — mindez a teljes kötetlen­ség jegyében, kinek mihez van kedve alapon. 5 A fogadó családok a Jókai utcában élnek Mesztegnyőn. „Fiatalok utcjánák” is hívják, szinte minden családban hu­szonévesek a szülők. Fölkapta­tok a kamasz fákkal, virágos­kerttel dúsan szegélyezett ház­soron, a falu fölé. Találomra bekopogtatok a sarkon egy szép, tágas, villaszerű házba. Mosolygós fiatalasszony, Tóth- né Szabó Ilona nyit ajtót, kisba­bával a karján. Ők akkor várták egy-két napon belül vendégei­ket, az első turnust. A négytagú német család a felső szinten, három lakóhelyiségben való­színűleg nagyon jól érezheti magát. Otthonos a berendezés, falusias ételeket kínálnak a háziak, a ház ura pedig az udva­ron tervez ,,gulaschparty”-t vagy szalonnasütést — amit a vendégek kívánnak. A közelben Péter Lászlóék portáján is nagy volt a készülő­dés. Elmondták: szeretnék ők is vendégeiket igazi falusi ízekkel megismertetni. — Azt hiszem, ezt a lehetősé­get nagyra kell értékelni — hal­lottam a fiatalasszonytól. — Ha jól sikerül, a családoknak hasz­not, kiegészítő keresetet hoz­hat, de a falu is esetleg föllendü­lésre, kapcsolatokra, fejlődésre számíthat. 6 Egyetlen kérdőjel maradt bennem. A falusi turizmus vol­taképpen elsősorban a hazai igényeket hivatott szolgálni. Azokat a városiakat, akik eddig néha el-eljutottak például a Ba­latonra, de ott az idén már a ná­luk tehetősebbek sem képesek megfizetni a csillagászati ára­kat. Vajon olcsóbb és forintban fizethető helyek nincsenek Mesztegnyőn? — De igen — bizonygatta Benkes László tanácselnök és Üst Ferencné. — Ez a nyugati lehetőség viszont most adódott. Ha sikerül és „bejáratódik”, akkor előkészítjük a belföldi tu­rizmus fogadását is. Olcsóbb, mestergerendás, régi típusú parasztházakat szeretnénk ajánlani, és természetesen programokat: mindazt a sok szépet, amelyet a környékünk nyújt. Mi nagyon bízunk: lesz jövője a falusi turizmusnak. Röviddel azután, hogy a mo­toros repülőgépek e levegőbe emelkedtek és birtokukba vet­ték a „harmadik dimenziót”, a tervezők figyelme máris olyan repülőeszközök kialakítására irányult, amelyek nem hosz- szabb-rövidebb ideig tartó kifu­tással szállnak föl és le, hanem egy helyből — mégpedig a par­kolóhelyről — emelkednek a levegőbe és ugyanoda eresz­kednek vissza. A helikopter első ötlete Leo­nardo da Vincitől, a középkori Itália zseniális művészétől szár­mazik, a kor technnikai fejlett­sége azonban akkor nem tette lehetővé a megvalósítását. Az első reális kísérletet 1907 nya­rán végezték: a francia Breguet fivérek és Richet tanár helikop­tere már másfél méter magasra emelkedett. Ezután újabb szü­net következett, míg 1918-ban a nemrég elhunyt magyar származású Kármán Tódor irá­nyításával elkészült egy három­benzinmotoros helikopter, amely 50 méter magasra emel­kedett^ 1928 a következő mér­földkő: ismét magyar konst­ruktőr, Asbóth Oszkár munkája nyomán épült új helikopter. Ezt több tökéletesített változat kö- vettte. Utána más országokban is egyre-másra születtek külön­böző típusú kísérleti helikopte­rek. A helikopterek alkalmazási területét vizsgálva kitűnik, hogy velük a katonai és polgári repü­Vidéki rendezvénnyel kezdő­dik a Magyar Demokrata Fórum helyhatósági választási kampá­nya — jelentették be szerdán a párt székházában tartott sajtótájékoztatón. Lezsák Sán­dor ügyvezető alelnök elmond­ta: július 22-én, vasárnap Laki­teleken és a tőserdei Holt-Ti- sza-parton egész napos prog­ram várja az érdeklődőket. A község piacterén politikai, kul­turális és sportprogramokat rendeznek, mezőgazdasági kisgép- és növényvédőszer- kiállítást, illetve vásárt tartanak. Tőserdőn egyebek között nép- művészeti kiállításra, a T érszín­ház gyermekműsorára, Skála divatbemutatóra kerül sor. A délutáni órákban politikai vitafó­rumot rendeznek, ennek várha­tóan vendége lesz Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke, Horváth Balázs belügy­miniszter és Gálfalvi György romániai magyar író is. Az MDF sajtótájékoztatóján bejelentették azt is, hogy meg­les számos feladata megoldha­tó, sőt alkalmazásukkal sok olyan feladat is a repülés terüle­tére tevődik át, amit korábban (a helikopterek elterjedése előtt) más eszközökkel hajtottak vé­gre. így a helikopterek elterje­désének eredményeként bővült a repülés hatóköre. A helikopter kedvező fel- és leszállási, valamint speciális lebegési tulajdonságai révén alkalmazási területe igen szé­les körű. A polgári repülésben utas- és teherszállításra, külön­féle építési feladatokra — repü­lő daruként —, ezeken túl me­zőgazdasági munkára, tűzol­tásra, sebesültszállításra, ten­geri halrajok vonulásának föl­derítésére, légi fényképezésre és még sok más feladatra alkal­mazzák. A katonai alkalmazás lehetőségei még sokrétűbbek: csapatok és haditechnikai esz­közök szállítása, célfelderítése, híradó eszközök „átjátszási” pontjaként való alkalmazás, rakéta- és lőszerszállítás, rá­diólokátor -antennák felvitele nagy magasságokba. A felfegyverzett helikoptere­ket pedig harci eszközként al­kalmazzák. A helikopterek nagy szerepet játszottak a vietnami háború­ban, Franciaország algériai háborújában és az afganisztáni harcokban is. Képünkön: egy újonnan kifejlesztett francia harckocsi-elhárító helikopter, a „Tigre” (Tigris) makettje. kezdődött a gazdakörök orszá­gos hálózatának szervezése, eddig csaknem félszáz gazda­kör jelentette be megalakulá­sát. Kozma Huba a part elnök­ségének tagja elmondotta: lét­rejött az MDF gazdaköri szerve­zetének 8 tagú elnöksége, el­készült az alapszabály terveze­te. A század elején létezett gaz­daköri mozgalom felélesztésé­vel az a céljuk, hogy pártoktól független érdekvédelmi közös­ségekbe tömörítsék a termelő­ket. Szándékaik szerint ezek­ben akarják a piacgazdálkodás viszonyaira felkészíteni az ön­kéntes szerveződéssel létrejött gazdakörök tagjait. A legfonto­sabb tennivalóként jelöli meg programjuk — az elmúlt hóna­pokban közismertté vált MDF- piacok tapasztalataira is építve — a terményértékesítés jelen­leginél jobb feltételeinek megte­remtését, vagyis az áruk útjá­nak lerövidítését, a közvetítő kereskedelem kiiktatását. Wallinger Endre MDF: kezdődik a kampány

Next

/
Thumbnails
Contents