Somogyi Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 58-83. szám)
1990-07-19 / 73. szám
1990. július 19., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP 5 Füszért-osztályok NYÁRON A BOLTBAN Elképzelhetetlen a szezon diákok nélkül... SUOMI FÖLDJÉN Juva, ahol visszatérő vendég a magyar A Szent Imre-templom kórusa Finnországban A diákok nyári munkavállalása és foglalkoztatása egyre nehezebb. Talán legszerencsésebbek a szakközép- és szakmunkásképző-iskolások, illetve a főiskolások, egyetemisták; foglalkoztatásukról gondoskodnak választott szakképzési területükön. így történik ez a Balaton Fűszért Élelmiszer- és Ve- gyiáru-kereskedelmi Vállalatnál is, ahol Szentgróti János szervezési igazgató tájékoztatott a lehetőségekről. — A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolával megállapodást kötöttünk. Szeptemberben a másodéves hallgatókat két napra vendégül látja a vállalat; nyáron a szántódi üzletházban foglalkoztatjuk őket, kéthetes turnusokban. Sokan az iskola elvégzése után is visz- szatérnek hozzánk dolgozni. A nagykanizsai és a zalaegerszegi kereskedelmi szakközépiskolából, illetve a kaposvári szakközép- és szakmunkás- képzőből érkeztek még diákok; ők Boglárlellén a Fortuna üzletházban és Fonyódon a Pátria üzletházban dolgoznak. A vállalat biztosítja a szállást, és az ellátáshoz is hozzájárul a szakképzési alapból. A főiskolások a vendégfogadásban, a shopok- ban és szuvenirüzletekben dolgoznak. Ezeken a helyeken nyelvtudásukat is kamatoztathatják. A középiskolásokat az áruátvételnél, árufeltöltésnél alkalmazzuk. — Mennyit keresnek a tanulók? — A szakközépiskolások 6 órát dolgoznak, és naponta 150 forintot kapnak. A főiskolások havi bére 7150 forint; ők nyolc órát töltenek a munkahelyen. — Elégedett a vállalat a diákok munkájával? — Igen. Minden turnus végén értékeljük a csoportok munkáját. Arra törekszünk, hogy a kereskedelmi szakközépiskolák biztosítani tudják az utánpótlást. Úgynevezett Fűszért-osz- tályokat indítunk. — Ha az utcáról betéved egy diák, és szeretne nyáron önöknél dolgozni, mit tudnak ajánlani? — Tudatos, tervszerű létszámgazdálkodásunk a biztosíték arra, hogy felkészülünk az álláshelyek betöltésére. A kereskedelemben régebben is volt munkaerőhiány, nálunk azonban nincs, mert magasabb fizetésekkel olyan munkakörülményeket és feltételeket teremtünk, amelyek vonzóak a dolgozók számára. Sok szakképzett munkaerőnk van. Az idényboltok üzemeltetését már év elején bebiztosítjuk: „Ó, Suomi, bájos, tündérszép az orcád...” — így énekli meg szülőföldjét Sibelius, a híres finn zeneszerző. S bár ritka az a hazánkfia, akinek megadatik az ezer tó országában gyönyörködni, Juvába a kaposváriak immár visszatérő vendégek. Mit is jó tudni erről a tipikusan finn városkáról? Juva nagy múltú település, földjét ötezer éve lakják. Keresztény egyházközségét 1442-ben alapították — az egyik legrégebbi Finnországban. A középkorban betöltött fontos közigazgatási szerepe ugyan megszűnt, fekvése — két fontos út találkozik itt — azonban ma is biztosítja jelentőségét. Helsinkitől háromszáz kilométernyire fekszik festői környezetben, három tó közé ékelődve. Mai nyugodt, vidékies arculatát igyekeznek is megőrizni; házat csak az építhet, akinek 10—20 hektár földje van a vidéken. Ezért őrizhették meg a tavak is háborítatlanul vadregényes szépségüket, amit csak ritkán tör meg egy-egy erdőben megbúvó hétvégi házikó. Ide járnak ki a helybéliek hétvégeken. A juvaiak nagy része tulajdonképpen nem is a városban él, hanem annak környékén, erdők közé ékelt farmjaikon, földjeik, állataik közvetlen közelében. Ezért is keressük hiába a megszokott európai városképet: a magas házakat, a nyüzsgő utcákat. A 8500 lakosból jóformán csak a szolgáltatásban dolgozók élnek a városban, ők is a földszintes, ritkán álló házakban, legföljebb egy-két emeletes társasházakban. Ezek nem hasonlítanak a mi lakótelepeinkre; majdhogynem összevissza állnak, köztük nagy a zöld terület. A város egyetlen főutcáján sorakoznak a bankok, szupermarketek és az egyéb fontos közellátási létesítmények. Kicsinysége ellenére a városka mindennel el van látva, amire a helybélinek vagy az erre látogató idegennek szüksége lehet. Kisebb kórházából csak a súlyos betegeket szállítják Mikke- libe, a megyeszékhelyre. Alkalmuk volt belülről látni egy szellemi fogyatékosok számára berendezett otthont is és Kuha- rantát, az idősek „faluját”. Ott tapasztalhattuk, hogy finn rokonainknál nemcsak deklaráltan legfőbb érték az ember. És ez nemcsak magasabb anyagi színvonalukkal magyarázható. Például: minden szobában más a bútorok elrendezése — ezzel is csökkentendő az intézményi jelleget. A finn ember nemcsak embertársára, hanem múltjának tárgyi emlékeire is a legnagyobb tisztelettel és alázattal tekint. Nem egy háznál megtartották a régi gazdasági épületet és ebben — mint valami családi néprajzi gyűjteményben — őrzik a hagyományos élet mindennapi kellékeit. Ezenkívül külön, tudományosan feldolgozott helytörténeti múzeuma is van a településnek. Emellett áll a Karéliából átmentett tárgyakkal berendezett tájház. Juva zenei életének hagyományaiba illeszkedően a nyári koncertsorozat eseményeként másfél órás hangversenyt adott a kaposvári Szent Imre-templom kórusa. Műsora rendhagyó volt. A főleg capella-művekből álló repertoárba új szín ékelődött. Az együttes fiatal tagjai saját koruk új hangzású, fiatalos lendületű és dallamvilágé, evangéliumi szövegekre komponált dalaival tették változatossá az estet. Juvában ezenkívül a kórus még egy koncertet adott, amelyet az egyik helyi bank szervezett áz ügyfeleiből álló, meghívott közönség számára. Loncsár Krisztina Tóth Kriszta . Eszperantó világkongresszus Világkongresszust tartanak az eszperantisták Havannában. A 75. Eszperantó Világkongresszuson ötvenegy országból 1500 küldött vesz részt. A tanácskozás fő témája: „Eszperantó—fejlődés, kulturális sokféleség”. A kongresszus ünnepélyes megnyitóján jelen volt Fidel Castro kubai államfő. _____________________ I skolák, lehetőségek, választások (3.) A nevelési központ Folyamatosan valósul meg társadalmunkban, hogy a szü- lők'gyermekük számára olyan iskolát választanak, amelyik érdeküknek és igényüknek megfelel. Az oktatási-nevelési intézmények eltérő élettávlattal rendelkeznek. A családok gyerekei — szüleik döntése alapján — komplex hatást biztosító nevelőiskolába kerülhetnek, amely a tanulást és a művelődést egyaránt alapvető feladatnak tekinti. Épületek és a munka céljai Országunkban húsz kiemelt általános művelődési központ van, ahol a tanulók oktatását és nevelését összekapcsolják a lakosság — és benne a gyerekek — művelődésének szervezésével. Érdemes bemutatni olvasóink számára a pécsi Apáczai Csere János Nevelési Központ pedagógiai elméletét és gyakorlatát. A nevelési központ terve a pécsi kertvárosra készült, 1978-ban skandináv mintára épült föl a nagyszabású intézmény. 1989-ben már dolgoztak a bölcsődékben, az óvodákban és az egyik iskolában. 1984-re már a teljes központ üzemelt. Nyugat-európai koncepció érvényesült az építkezésekben: három bölcsőde, három óvoda, két általános iskola, egy középiskola, egy diákotthon, egy művelődési ház, sportcsarnok, uszoda, önkiszolgáló éttermek, konyhák tartoznak a művelődési „kombináthoz”. Nagyszabású célok megvalósítását tűzte ki célul a nevelési központ szakembergárdája. Csecsemők, gyerekek, ifjak és felnőttek gondozását nevelését, művelődését, oktatását szabadidő-tevékenységét, sportját irányítják és szervezik. Egyidőben négyezer fiatal, ezer szülő és helybeli lakos igényeit képesek kielégíteni. A városrész lakosságának művelődési, kulturális szükségleteit elégíti ki a központ. Fejleszti az emberek fizikai és szellemi képességeit, önfejlődésüket, elősegíti regenerálódásukat. Öt területen szervezik a gyerekek, ifjak, felnőttek tevékenységét, ezek a következők: egészséges életmódra nevelés; tanítás—tanulás—képzés; öntevékenység; munkagazdálkodás; szabadidő-tevékenység. Új típus — alapfokon Nem a megszokott tagolású a nevelési központ iskolája. Alapja az óvoda-iskola. Az óvoda 2 éve után — ötéves kortól — egy-egy óvónő és tanító foglalkozik a gyerekekkel. Zökkenő- mentes átmenetet biztosítanak az iskolai munkában. Az 5—8. életévig tart az iskola első szakasza. A tanórák nem 45 percesek, hanem a foglalkozás jellegéhez igazítottan rövidebbek. Nem most szerveződött az iskola, mégis megfelel a mai követelményeknek. Mit is igényel dr. Andrásfalvy Bertalan a mai iskola első szakaszától? „Az alsó tagozat osztályaiban meg kell tanulni írni, olvasni, számolni, társalogni és játszani... Meg kell tanulni a társás együttlétet és művészi alapnyelvet. A belső késztetést nem korai teljesít- ményhajhgszással, hanem korai sikerekkel lehet elérni”. Ezt valósítja meg a pécsi nevelőiskola. Nem merev az alsó tagozat osztálykerete, a feladatok jellegétől függően felbontják az osztályokat. Előfordul, hogy eltérő életkorú gyerekek a képesség- fejlesztő folyamatban együtt dolgoznak. Az alsó tagozatban a Zsolnai-féle nyelvi, irodalmi, kommunikációs program szerint folyik a tanítás—tanulás. Eredményesnek bizonyul a kezdő szakaszban az ikerfoglalkozás. E szervezés azt jelenti, hogy az azonos tantárgyat tanító tanárok két osztály tanulóit szétválasztják. Ez azért lehetséges, mert összenyitható termekben tanítanak, s így is megoldják a differenciált oktatást. A további szakasz a 9—11. életévet (harmadik-ötödik osztályt) foglalja magába. Ekkor történik a felzárkóztatás intenzív pedagógiai tevékenysége. A 12—14. életévben (hatodik osztálytól nyolcadik osztályig) tart az orientációs szakasz. Már a negyedik osztálytól a nyolcadik osztályig ikerosztályokban és tantárgyanként nívócsoportban folyik a tanulás. Az utóbbi azt jelenti, hogy a tanulókat azonos tudású csoportokban, felkészültségüknek megfelelő terhelésben fejlesztik. A 6—8. osztályban szabadon választott tantárgyakkal gazdagítják a tanulók felkészültségét, A középiskola Már az első két évben szakirányú differenciájással biztosítják a minőségi oktatást. Első osztályban választanak fakultációs tantárgyat a tanulók. Rugalmas ez a választás, mert első elképzelésüket a szorgalmi idő alatt megváltoztathatják a tanulók. A szabadon választott tantárgyakban a számítás- technika és a szociális segítő fakultáció élvez elsőbbséget. Mindkettő elvégzése középszintű képesítéssel jár. Gyámügyi feladatok végzésére ad lehetőséget a szociális segítő fakultáció, s egyben felkészít az egyetemen (Pécsett) és a főiskolán (Szekszárdon) beinduló felsőfokú „szociális munkás” tanulmányokra. Innovációt jelent, hogy a középiskolában indított három általános tagozatú osztály mellett angol tagozatos osztályt is szerveztek. Nemcsak az angol nyelvtanulás a célja a tagozatnak, hanem már a második félévtől kezdve angol nyelven felelnek a tanulók világtörténelemből. A második osztálytól kezdve pedig angolul dolgozzák fel a földrajzot és a biológiát. Harmadik osztálytól egy fakultációs tantárgyat megemelt óraszámban tanulnak a diákok, s ezt nevezik szuperfakultációnak. A szorgalmas, nagy munkabírású, tehetséges tanulók— a tantestület javaslatára — a harmadik osztálytól előrehozott vizsgát tehetnek. Eavéb szolgáltatások Lelki egészségvédelemmel foglalkozik a nevelési központban a Mentálhigiénés Szolgálat. A bölcsődékhez, óvodákhoz, iskolákhoz kapcsolódik egy-egy csoport (pszichológus, családgondozó, védőnő, gyermekorvos, pedagógus). A szolgálat a megelőző, a zavarokat felismerő, a gondozói feladatokat látja el. A testi nevelést a nevelési központban a sportigazgató irányítja. A hagyományos testnevelési órák mellett második osztálytól belép a mindennapi testnevelés. Az úszásoktatás és a napi úszáslehetőség is hozzájárul a testi neveléshez. A szabadidő kulturált eltöltésének színhelye a művelődési ház; itt sokoldalú igényt elégítenek ki. A „műhelyek” rendszerében biztosítják az irodalmi, zenei, vizuális, mozgásművészeti szükségletek kielégítését. (Folytatjuk.) Dr. Bóra Ferenc
