Somogyi Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 58-83. szám)

1990-07-04 / 60. szám

ÚJ CÍMERE VAN A MAGYAR KÖZTMSÁSÁGNAK! I. évfolyam, 60. szám Ára: 4,30 Ft KÖZÉLETI NAPILAP 1990. július 4., szerda Folytatódott az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka Az Országgyűlés tegnapi ülésnapján sem pihent a nyuga­lomra intő elnöki csengő. A túlfűtött érzelmi megnyilvánulá­sok kiindulópontja ez alkalommal is egy napirenden kívüli hozzászólás volt, melyben Dénes János (MDF) méltatta az oroszlányi bányászok kiállását, nemcsak saját életkörülmé­nyeikért, hanem a politikai rendszerváltásért is. Az öt követő felszólaló Deák Sándor (SZDSZ) zokon vette, hogy nem ő, az oroszlányi terület képviselője kapptt szót az egész országot foglalkoztató sztrájk ügyében. „Én folyékonyan mondtam volna el mindazt, amit Dénes Jánostól akadozva hallottunk” jelentette ki, mire az MDF padsoraiból hatalmas zúgás, fújolás volt a válasz, és mintegy 30 képviselő elhagyta a termet. (Deák Sándor később elnézést kért képviselőtársától.) Ilyen előzmények után kezdődött el újból a címervita, dr. Balsai István igazságügyminiszter egyetlen javaslatot tett csupán és a koronás címert ajánlotta elfogadásra a képvise­lőknek, ám Kőszeg Ferenc (SZDSZ) módosító indítvánnyal élt, mely szerint mindkét címert tartsa meg a Magyar Köztársaság, külön szabályozva, melyiket milyen alkalmakkor kell használ­ni. Erről azután hosszú vita alakult ki, melyet az ugyancsak fölszólaló Antall József miniszterelnök határozottan bírált, tarthatatlannak ítélve, hogy a parlament döntésképtelennek bizonyul egy ilyen ügyben. Ennek ellenére délelőtt csak a címerrel kapcsolatos általá­nos vitára kerülhetett sor, melyet előbb a módosító indítvány bizottsági kiértékelésének kellett követnie. Ugyancsak még az ebédszünet előtt kezdődött vita az állami vagyonügynökségről, illetve az ehhez tartozó vagyonkezelés­ről és hasznosításról szóló törvény módosításáról. Egyelőre itt sem született azonban döntés. Délután interpellációk és kérdések, valamint az ezekre adott államtitkári válaszok hangzottak el. Ezek között dr. Tarján Lászlóné környezetvédelmi államtitkár röviden válaszolt egy hosszadalmasan föltett kérdésre, ám így is sikerült finoman jelezni, hogy a levegőszennyezés gondja sokkal összetettebb annál, hogysem az rendeletekkel orvosolható volna, vagy hogy magára valamit is adó kormánytisztviselő konkrét dá­tummal felelhetne a „Meddig tart még a levegő szennyezése?” kérdésre. A délutáni szünet után immár negyedik fejezetéhez érkezett a vajúdó címervita. Végül a T. ház 258 igennel 28 nem szavazat ellenében a koronás címer mellett döntött. Kora este a népszavazásról szóló törvény módosításáról tárgyaltak a képviselők. Az ezzel kapcsolatos vita ma folytató­dik. Mivel az Országgyűlés egy korábbi ülésén nem sikerült dönteni a címer kérdésében, most újból napirendjére tűzte a ház ezt a témát. Balsai István igazságügyminiszter előadta, hogy a kormány ezúttal csak egyetlen javaslatot terjeszt a plénum elé, mégpedig a koro­nás kiscímert. Salamon László, az alkotmányügyi bizottság el­nöke bejelentette, hogy szintén ezt a változatot támogatják. Ugyanakkor azt is közölte, hogy Kőszeg Ferenc (SZDSZ) módo­sító javaslatot terjesztett be, s ezt még nem volt módjuk előze­tesen véleményezni. Kőszeg Ferenc szóban is kifejtette indít­ványát, melynek lényege, hogy az állami és a történelmi címert különböztessék meg, azaz al­kalomtól függően használják a koronás, illetve a korona nélküli állami jelvényt. Mint mondotta: ez a kompromisszumos javas­lat eredetileg nem is tőle, ha­nem Antall József miniszterel­nöktől származik. Csépe Béla (KDNP) mereven ellenezte a beterjesztett javaslatot, és kitar­tott amellett, hogy kizárólag a koronás címer fejezi ki az ezer­éves magyar történelmet. Kato­na Tamás külügyminisztériumi államtitkár szintén azon a véle­ményen volt, hogy a koronás címert kellene bevezetni, már csak azért is, mert a közvéle­ménykutatások adataiból az derült ki: az ország népe na­gyobb részben szintén ezt a változatot tartja kívánatosnak. Teliér Gyula (SZDSZ) előre- bocsátva, hogy kizárólag saját álláspontját képviseli, ’ részle­tes címertani fejtegetésekbe bocsátkozott, majd végül leszö­gezte: a koronás címer azért megfelelőbb az állami jelvény szerepének betöltésére, mert egyszerre jelenti a magyar álla­miságot, a történelmi folytonos­ságot és az európai népek kö­zösségéhez való tartozást, va­gyis azokat a fogalmakat, ame­lyek nem nélkülözhetők az álla­mi címerből. Antall József mi­niszterelnök is szót kért a vitá­ban, kijelentve: nem tartja indo­koltnak, hogy további heraldi­kai, közjogi vagy politikai érvek­kel folytatódjék a polémia. Kö­vér László (Fidesz) hevesen el­lenezte, hogy morális nyomás­sal próbálják többen—köztük a miniszterelnök is — a képvise­lőket döntésre kényszeríteni. Ezt követően lezárták az általá­nos vitát, majd Szűrös Mátyás az illetékes bizottságnak utalta megvitatásra a kompromisszu­mos módosító indítványt. * (Folytatás a 2. oldalon) Ülésezett a megyei tanács vb Új munkahelyek A munkanélküliség ténye és réme Tegnap délelőtt tartotta ülé­sét a Somogy Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az alko­holizmus visszaszorítására teendő intézkedésekről szóló 103/1987 (Vili. 4.) vb sz. határo­zat végrehajtásáról készített beszámoló és a határozat elfo­gadása után á munkahelyte­remtő beruházások tapasztala­tairól, a hátrányos térségekbe jutatott pénzeszközök felhasz­nálásáról esett szó. Elhangzott: 1988-tól egyre erőteljesebben jelentkezett a munkanélküliség ténye és réme. A kormányintézkedések 1987-től kialakuló eszköz- rendszerével (közhasznú mun­ka szervezése, munkanélküli segély, átképzés) lehet és kell e problémát kezelni. Korábban nem kellett új munkahelyek létrehozásának támogatásával foglalkoznia a tanácsnak; ám az élet-szülte kényszer segít­ségnyújtásra késztette a taná­csot. A központi és a megyei foglalkoztatási alapból 1500 munkahely jött és jön létre. A pártok képviselői a vb-ta- gokkal együtt hangsúlyozták, hogy ezek az erőfeszítések nem elegendőek a probléma nagyságához képest; sokkal erőteljesebb állami résztvétel szükséges. Ez nem a tanács — és a majdani önkormányzatok — ügye, hanem az állam, s a nemzetgazdaság ügye kell le­gyen. A felszólalások azt sür­gették, hogy folyamatos (és precízebb) képet kell a jövőben kapni a foglalkoztatásról és a gazdaságról, s a prevenció ha­tékony eszköze lehet a problé­mák kezelésének. Annál is in­kább, mert az elkövetkező né­hány esztendőben fokozottab­ban jelentkeznek a középisko­lákról kikerülő fiatalok pálya­kezdési gondjai. A munkásőrség kaposvári raktárépületének megvásárlá­sára, illetve a licitálásra kértek felhatalmazást az előterjesz­tők. Mivel ez az önkormányza­tok vagyonát érintő ügy, s hosz- szú távú elkötelezettséget je­lent, a vb úgy határozott, hogy a pártok képviselőivel való egyeztetés után kerüljön újra a végrehajtó bizottság elé. Dr. Orosz Lászlóval, a me­gyei tanács területfejlesztési és elemzéái irodavezetőjével ké­szített, a munkahelyteremtő be­ruházások tapasztalatairól szó­ló interjút lapunk 3. oldalán ol­vashatják. (Lőrincz) Tőkecsalogató A Somogy Megyei Tanács ter­helési és ellátási főosztálya, tsz-vezetők, kiskereskedők, vállalatvezetők, magánvállalko­zók részére, a Privatizálás lehe­tőségei az élelmiszer és kéz­műipar területén címmel fóru­mot szervezett, melyre Kovács B. Imrét, a Continental Gateway Inc. elnökét (USA) hívta meg előadónak. Ahogy Kovács B. Imre beve­zetőjében megemlítette, 20 éves kora óta él az USA-ban, magyar érzelmű, de amerikai ál­lampolgár, aki híd szeretne len­ni a két ország között. Gondolat- ébresztőként elmondta, hogy sok amerikai invesztáció ígér­kezne, de már nem ajándékba, hanem működő tőkeként! Min­den vállalatba szívesen befek­tetnek, amelyek átalakulhatnak részvénytársasággá. Még soha annyi pénz nem állt Magyaror­szág ajtajában, mint most, a helyzet mégsem rózsás, mert ha 1—2 év alatt nem sikerül megoldást találni, a pénz elpár­tol tőlünk. A rövid előadás után Brandtmüller István, a megyei tanács elnökhelyettese kötet­len beszélgetésre invitálta a népes hallgatóságot. Papp Jenő, a nagyberki tsz elnöke azt kérdezte, hogy a honi mezőgazdaság hogyan tudna előnyösebb piacot találni Európában vagy akár a világ­ban. (Folytatás a 2. oldalon) ____________________________________________________________________ J ubiláló matematikusok A Pannon Agrártudományi Egyetem aulájában tegnap dél­után ünnepélyes keretek között megnyitották a XXX. jubileumi Rátz László Vándorgyűlést. A Bolyai János Matematikai Társulat többszáz, hazai képviselőjét Császár Ákos aka­démikus köszöntötte. Röviden ismertette az 1961- ben alakított társaságnak a ha­zai matematikaoktatásban és a tudományos munkában elért eredményeit. — A társulat lét­számát és jelentőségét tekintve is a legfigyelemremeltóbb mun­kát fejti ki az általános és kö­zépiskolákban, valamint a fel­sőoktatási intézményekben — mondta Császár Ákos elnök­akadémikus. Dr. Gyenesei István, a me­gyei tanács elnöke a társulat házi­gazdájaként üdvözölte a résztve­vőket. Elismerően nyilatkozott azokról a pedagógusokról, akiket a hivatás és tudásvágy vezérelt a tanév befejezése után a vándor­gyűlésre. Az ország minden ré­széből jelenlévő matematikata­nároknak röviden bemutatta me­gyénket és szólt arról a jelentős tudományos, valamint kulturális tevékenységről is, amelyet töb­bek között a Pannon Agrártudo­mányi Egyetem, a tanítóképző főiskola, valamint a Csiky Gergely Színház képvisel Somogybán. A társulat 1951-ben alapította meg a Beke Manó Emlékdíjat a matematika oktatásának és népszerűsítésének serkentése, támogatása céljából. Ezt a díjat idén 7 pedagógus: Sztrókayné Földvári Vera, Fejes Anikó és Gyulai Éva budapesti, Füsi Andrásné csornai, dr. Kozma Jánosné Csongrád megye ve­zető szaktanácsadója, dr. Kun Andrásné salgótarjáni, valamint Richter Jánosné a Somogy Megyei Pedagógiai Intézet ka­posvári munkatársa vehette át Császár Ákostól. Ezt követően Babai László Bizonytalan bizonyítások és András Vera Személyiségek ta­lálkozása a tanítási órán cím­mel tartott előadást, majd a ma­tematikai lapokról tanácskoztak a résztvevők. A tegnapi prog­ram lovasbemutatoval zárult. Ma és holnap négy szekcióban folytatódik az eszmecsere. (Várnai) Környezetbarát, érésgyorsító vegy­szer alkalmazásáról tartottak bemutatót tegnap a kaposfüredi termelőszövetkezet­ben. Az Uniroyal Che­mical által kikísérle­tezett szer alkalmazá­sával a magborsó biztonságosan és veszteségmentesen takarítható be, még a búza aratásának megkezdése előtt. A bemutatóról szóló képes riportunk a 3. oldalon olvasható.

Next

/
Thumbnails
Contents