Somogyi Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 58-83. szám)
1990-07-04 / 60. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP 1990. július 4., szerda Sok vita, kevés döntés az Országgyűlésen Az állami vagyon haszna Ezután a parlament megkezdte az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1990. évi VII. törvény módosítására benyújtott törvényjavaslat tárgyalását. Az előterjesztő, Balsai István igazságügy-miniszter hangsúlyozta: a kormányprogram egyik gazdaságpolitikai célja a szociális piacgazdaság megteremtése, amihez elengedhetetlen a nemzeti vagyon 80—90 százalékát kitevő állami tulajdon jelentős részének privatizációja. E folyamat ellenőrzésében meghatározó szerepe van az Állami Vagyonügynökségnek. A kormányprogram megvalósításához indokolt, hogy az Állami Vagyonügynökség közvetlen irányítását és ellenőrzését az Országgyűlés helyett a kormány lássa el, a privatizáció fő irányának meghatározása viszont továbbra is az Ország- gyűlés hatáskörében marad. Az általános vitában először hozzászóló Juhász Pál (SZDSZ) a gazdasági bizottságban kisebbségben maradt véleményt ismertetve szükségesnek nevezte, hogy az Állami Vagyonügynökség minisztériumi jogállást kapjon, s kötelező nyilvánossága megmaradjon. Vita bontakozott ki a bizottságban arról is — mondta —, hogy bevonják-e a vagyonügynökség hatáskörébe a tanácsi ellenőr- zésű vállalatok privatizációját. Eörsi Mátyás (SZDSZ) saját módosító javaslatát indokolva hangsúlyozta: a törvénymódosítás hihetetlen horderejű, hiszen az ország vagyonának túlnyomó részét vonja az Állami Vagyonügynökség felügyelete alá. Módosító javaslatának lényege, hogy tpvábbra is maradjon benn az ÁVÜ-ről szóló törvényben az a passzus, miszerint az Állami Vagyonügynökség privatizációt elutasító döntése ellen bírósághoz lehet fordulni. Csépe Béla (KDNP) egyetértett azzal, hogy az Áílami Vagyonügynökség működtetése tipikus kormányfeladat, de szükség van a Parlament felügyeletére. Pál László (MSZP) kifejtette, hogy pártja egyetért a privatizáció folytatásával, sőt gyorsításával s ezen belül a kormány szerepének növelésével. Ugyanakkor fenntartását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az állami, illetve a volt állami tulajdont rövid távon kormánytulajdonná alakítsák, hogy a szükséges törvények megszületéséig így akadályozzák meg a nem kívánatos spontán privatizációt. Különösen aggályosnak nevezte az ilyenfajta eljárást a leendő önkormányzati tulajdon esetében. Szalay Gábor (SZDSZ) egyetértett azzal, hogy a privatizációval a szakmailag profi vagyonügynökséget bízzák meg. Ugyanakkor szükségesnek véli, hogy a törvénybe bekerüljön: a privatizációból ki, milyen mértékben részesül. Botos Katalin pénzügyminisztériumi államtitkár szerint nem kell megijedni attól, hogy a módosítással biankó csekket ír alá a parlament, hiszen a privatizációról további törvények fognak rendelkezni. Éppen ezért megalapozatlannak nevezte, hogy a privatizációs részesedés arányszámait rögzítsék a törvényben. A kormány nem avatkozott be a sajtóprivatizációba A hosszúra nyúlt ebédszünetet követően Szabad György bejelentette, hogy a keddi ülésnapon a népszavazással kapcsolatosjavaslatról nem tudnak dönteni, mert a házbizottság ülésén több módosító indítvány hangzott el, és azokat még az illetékes bizottságoknak meg kell vitatniuk. Egyúttal azt is közölte, hogy a házbizottság szerdán 14 órára rendkívüli plenáris ülésre hívta össze a képviselőket. Ezt követően az ülésnap délutáni szakasza—megszakítva az Állami Vagyonügynökséggel kapcsolatos törvénymódosító javaslat vitáját — az interpellációk megtárgyalásával folytatódott. Haraszti Miklós (SZDSZ) a sajtóprivatizációval kapcsolatban interpellált a miniszterelnökhöz. Mint mondotta, arra szeretne választ kapni Antall Józseftől, hogy a Magyar Nemzet című napilap privatizációjával kapcsolatos események megfelelnek-e a nyilvánosság, a pártatlanság és az egész nemzeti érdek szolgálata követelményeinek. A képviselő kifejtette, hogy véleménye szerint a kormány pártérdekek szolgálatában avatkozik bele a sajtó, pontosabban a Magyar Nemzet privatizációjába. Antall József miniszterelnök válaszában hangsúlyozta, hogy a Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozásjogát és a gazdasági verseny szabadságát. A kormány e rendelkezés szellemében járt el a képviselő által felvetett esetben is. Ezután ismertette a Magyar Nemzet privatizációjával kapcsolatos tárgyalások időpontjait és eredményét, majd kijelentette, hogy a kormányzat nem próbálta befolyásolni a tárgyalásokat azért, hogy a lap a kormány számára politikailag elfogadhatóbb ajál- natot válassza. Haraszti Miklós nem nyilvánított véleményt arról, hogy elfogadja-e a miniszterelnök válaszát. Az Ország- gyűlés ezt 186 igen, 90 nem és 26 tartózkodó szavazat mellett' elfogadta. Nyugdíjak 20 ezer felett , Lotz Károly (SZDSZ), az ipari és kereskedelmi miniszterhez fordult interpellációval annak kapcsán, hogy véleménye szerint az ígéretekkel ellentétben nemhogy javulna, de egyre inkább kedvezőtlenné válik a kül- és belföldi vállalkozásokhoz szükséges gazdasági klíma, s emiatt elbizonytalanodnak a vállalkozók. Pohankovics István, a tárca politikai államtitkára úgy vélekedett: túlságosan sommás ez a megítélés, bár az igaz, hogy a tulajdonviszonyok tisztázatlansága eddig nem kedvezett a vállalkozásoknak. A kormány megkezdte vállalkozásélénkítő programjának kidolgozását, az várhatóan július 5-én kerül a kormányülés napirendjére. Az interpelláló képviselő nem, az Országgyűlés 163 igen szavazattal elfogadta az államtitkár válaszát. Szalay Gábor (SZDSZ) a kiemelt, illetve a kivételezett nyugdíjak ügyében intézett interpellációt a népjóléti miniszterhez, mondván: ma, amikor a nyugdíjak 91 százaléka nem éri el a 7000 forintot, sokakat irritálnak a közvéleményben elterjedt számadatok egyesek nyugdíjáról. Kelemen András népjóléti minisztériumi államtitkár elmondta, hogy összesen 1597- en kapnak 20 ezer forint feletti nyugdíjat. Ezen belül 323-an élveznek 25 ezer forintnál magasabb összeget. Az interpelláció kapcsán az államtitkár arról is szólt, hogy 14 349-en kapnak állami kitüntetéssel járó nyugdíjkedvezményt, melynek összege sok esetben megközelíti a 3000 forintot. Szalay Gábor is és az Országgyűlés is elfogadta az államtitkár válaszát. Az interpellációkat követően Deák Sándor (SZDSZ) az Oroszlányi Szénbányák már- kushegyi bányaüzemében folyó sztrájkkal kapcsolatosan kérdezett. Pohankovics István, az ipari tárca politikai államtitkára válaszában ismertette a helyszíni tárgyalások menetét, kifejezve, hogy a bányászok 16 követelése közül mindazok, amelyek a minisztérium hatáskörébe tartoznak, messzemenően megegyeznek a tárca törekvéseivel. Horváth Béla (MDF) ugyancsak az ipari és kereskedelmi miniszterhez intézett kérdést: milyen lépéseket kívánnak tenni a Dél-Budai Vendéglátó Vállalat részvénytársasággá alakulásakor elkövetett visszaélések ügyében. A válaszban elhangzott, hogy a kormány július 5-i ülésén tárgyalja az előprivatizáció jogi szabályozásának elképzeléseit. Szólt arról is, hogy a radikális intézkedéseket tartalmazó jogszabályt még júliusban a parlament elé kívánják terjeszteni. Ráday Mihály (SZDSZ) a gépjármüvek káros környezeti hatásait mérséklő intézkedéseket sürgetett. Az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló törvény módosításának általános vitájában a képviselők heves, személyes indulatoktól sem mentes, a vagyonügynökség tevékenységét, vezetőjének személyét is érintő szócsatába bonyolódtak. Az alapprobléma e kérdésben az, hogy az Állami Vagyonügynökséget az Országgyűlés vagy a Minisztertanács felügyelje. Többen — Soós Károly Attila (SZDSZ) és Ungár Klára (Fidesz) — helyeselték, hogy a vagyonügynökség a kormány hatáskörébe kerüljön, de fontosnak tartották a legfontosabb személyi kérdésekben, a működési szabályzat jóváhagyásában az Országgyűlés hatáskörének fenntartását. Mások azt hangsúlyozták — Schamschu- la György (MDF), Tardos Márton (SZDSZ) —, hogy a privatizáció lebonyolítása olyan bonyolult folyamat, amelynek sikerén az ország gazdasága teljes átalakításának ügye áll vagy bukik. Éppen ezért ellenőrzése, kézbentartása nemzeti érdek. Szabad György ezt követően lezárta az általános vitát, majd a képviselők többsége úgy határozott, hogy később részletes vitára bocsátja a törvényjavaslatot. 90 helyett 60 nap A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvény módosításának tárgyalása bevezetéseként Balsai István igazságügy-miniszter ismertette a kormány módosító javaslatait. Mint mondotta, ezek legfőbb célja, hogy a népszavazást a lehető legsikeresebben és zökkenőmentesebben lehessen lebonyolítani. Javasolja a kormány, hogy a népszavazás esetében is a választási törvény előírásait alkalmazzák a nyilvántartásba vételkor, ám a névre szóló értesítés helyett a tanács hivatali helyiségében nyolc napra közszemlére kell kitenni a szavazók nevét, a szavazás időpontját, valamint címét tartalmazó hirdetményt. Ugyancsak a javaslatok között szerepel, hogy tekintsenek el új szavazókörök kialakításától, a népszavazást az országgyűlési képviselők választására létrehozott szavazókörökben folytassák le. Balsai István a módosítás legfontosabb pontjának nyilvánította, hogy a törvényben rögzített 90 nap helyett 60 napra csökkentsék az országos választások és a népszavazás közötti időtartamot. A vita középpontjában a népszavazás időpontja állt. Többen is úgy vélték: nem célszerű egy napon lebonyolítani a helyhatósági választásokat és a népszavazást. Baka András (MDF) véleménye szerint ez az egyidejűség mindenképpen befolyásolja az állampolgárok döntését, hiszen a helyhatósági választásokra vélhetően mindenképpen elmennek, s ha már ott vannak, részt vesznek a népszavazáson is. Kósáné Kovács Magda (MSZP) ezzel szemben azt hangoztatta: ez az egybeesés nem befolyásolja az állampolgárok akaratát, pusztán lehehetőséget biztosít a véleménynyilvánításra. Szabad György ezzel lezárta az általános vitát, és a képviselők úgy döntöttek, hogy a részletes vitát a szerdai ülésnapon kezdik meg. Záró napirendi pontként az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény módosításával foglalkozott a T. Ház. Mivel az általános vitában senki sem kért szót, így a megbízott házelnök az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottságnak adta ki állásfoglalásra az MSZP módosító indítványát. A részletes vitát várhatóan ma folytatják. Befektetők és vállalkozók Tőkecsalogató (Folytatás az 1. oldalról) Kovács B. Imre válaszában a biotermékekre hívta fel a figyelmet, s egy példát is említett. Az USA-ban a tápos csirke 38 centbe, a „kapirgálós csirke’’ 2 dollár 50 centbe kerül. Természetesen a csomagolás is fontos szempont. Jónás Zoltán, a lengyeltóti kötőipari vállalat vezetője azt tette szóvá, hogy a tapasztaiaA politikai bizottság tagjainak beszámolóival viszonylag csendesen telt az SZKP kongresszusának keddi ülésnapja, némi feszültséget mindössze az Örmény KP kilépéséről szóló fenyegetés, illetve az örmény— azerbajdzsán viszály fellángolása váltott ki a teremben. Nyilván nem érezte nacjy veszteségnek saját távollétét Borisz Jelcin sem, aki ehelyett az oroszországi parlament ütésén elnökölt. A PB-tacjok beszámolói két-három kivételtől eltekintve lényegében sablonosak, az egyértelmű politikai állásfoglalástól mentesek voltak. Ez alól tok szerint a tőkés óvatos, és minden információt szeretne tudni. Mire befektet, akár egy év is elmúlik. Orosz László a tanácsi alapítású vállalatok jövőjének lehetőségei felől érdeklődött. Mi előnyösebb: az üzlethálózatok vagy a kis vállalkozások? A magánvállalkozók közül Horváth István és Karg Ferenc tett fel kérdéseket. Kertész Rezső, a kereskedelSZKP-kongresszus kivételt csupán Jegor Ligacsov és Eduard Sevardnadze, valamint Dimitrij Jazov felszólalása jelentett. Ligacsov a tőle megszokott módon, köntörfalazás nélkül, határozottan értésre adta, hogy továbbra is a hagyományos értelemben vett szocializmus tántoríthatatlan híve. Nem rejtette véka alá azt sem, hogy továbbra is marxista-leninista élcsapatként tartja elképzelhetőnek az SZKP jövőjét. Lényegében Ligacsov ellenpólusaként szólalt fel Eduard Semi kisvállalkozók nevében a Bush elnök által beígért 20 millió dolláros kölcsön felől érdeklődött. A válasz meglepte a hallgatóságot; erre a pénzre nem kell számítani, tekintsék ezt egy szimbolikus gesztusnak. Pozitív hatása kétségtelen, hiszen több amerikai vállalatot is ösztönzött ezzel magyarországi befektetésre. Szóba került még a forint várható vardnadze külügyminiszter, aki európai hangvételű beszédében szenvedélyesen érvelt a peresztrojka, s mindenekelőtt a megújult szovjet külpolitika mellett. Hangoztatta: a Szovjetunió nem tekintheti katonai ellenfélnek az Egyesült Államokat, a politikai megegyezést, az együttműködést kell keresni, csak ez használhat az országnak. Nem okozott különösebb meglepetést, hogy Vlagyimir Krjucskov, a KGB elnöke, noha határozott támogatásáról biztosította Gorbacsovot, beszédével lényegében Ligacsov mögé sorakozott fel. konvertibilitása, a szovjet piac fontossága, és az is, hogy az amerikai ember soha nem panaszkodik, mert attól fél, hogy kimondják róla, hogy vesztes. A beszélgetés megegyezéssel zárult. Amennyiben igazi érdeklődés lesz a befektetés és a kapcsolatteremtés iránt a Continental Gateway Inc. Somogy megyében is irodát nyit. (Hunyadkürti) július 5-én Előadások kezdete este 9 órakor. Kellemes időtöltésit, jó szórakozást kívánunk minden kedves vendégünknekI Somogy Megyei Moziüzemi Vállalat Ligacsov kontra Sevardnadze A SIOTOUR felvételt hirdet- munkaügyi és bérosztályára • 1 munkaügyi csoportvezetői ■ a balatonszemesi Vadvirág nyaralótelepre • 1 nyaralótelepvezetö-helyettesi — a szántódpusztai Idegenforgalmi és Kulturális Központba • utazási irodavezetői munkakörökbe KÖVETELMÉNY: — munkaügyi csoportvezető esetében középfokú végzettség, felsőfokú munkaügyi képesítés, szakmai vezetői gyakorlat — nyaralótelepvezető-helyettesi munkakör esetén középfokú végzettség, idegenforgalmi vagy szállodai felsőfokú szakképesítés, német középfokú nyelvismeret, szakmai gyakorlat — utazási irodavezető esetében középfokú végzettség, német alap- vagy középfokú nyelvismeret, utazási irodai gyakorlat. Jelentkezni személyesen vagy írásban a személyzeti vezetőnél, valamint a munkaügyi és bérosztály Cím: 8600 Siófok, Batthyány u. 2/b Telefon: 13-111
