Somogyi Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 58-83. szám)
1990-07-16 / 70. szám
1990. július 16., hétfő SOMOGYI HÍRLAP 5 Farkas Ferenc szerzői estje Balatoni orgona óda Az évadnyitó orgonahangversenyen szombaton este először hangzott el Farkas Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző Balatoni orgona óda című szerzeménye Sebestyén János előadásában a leilei római katolikus templomban. A Pannónia dicsérete címmel összeállított, nyolc hangversenyből álló program ünnepi eseményén Szabó József, a boglárlellei városi tanács elnöke köszöntötte az ősbemutatón a zeneszerzőt, s átadta Farkas Ferencnek azt a díszoklevelet, amellyel megemlékeztek arról, hogy munkásságának négy évtizedében milyen jelentős művekkel gazdagította a magyar zeneirodaimat. A Csínom Palkó zeneszerzője a boglárlellei tanács és a Bogiári Mezőgazdasági Kombinát fölkérésére az idei nyárra átadta legújabb művének partitúráját a mecénásoknak, ez a mű is elhangzott szombaton este a szerzői esten. A nyári hangversenyévad programjának szellemisége Janus Pannonius műveiben keresendő. Költészete Pannónia dicséretét sugallja. Latin nyelvű verseit — amelyeket Vitéz Jánoshoz írt — Farkas Ferenc zenésítette meg. Az esztergomi Monteverdi Kórus tolmácsolásában csendültek föl Farkas Ferenc csodálatos dallamai. Korunk lírikusa, a görög Jannisz Ritszosz Papírszeletek című verse is megihlette a nyarakat Balatonlellén töltő zeneszerzőt. Papp Árpád fordításában ismerhette meg a költeményeket Farkas Ferenc. Somorjai Paula (ének) és Balogh József (klarinét) előadásában ismertük meg a dalokat. Volt még egy meglepetése az ünnepi szerzői estnek. A tavaly Triesztben, a Szent Giusto bazilikában bemutatott Proprium Tergestinum című zeneművet a hazai közönség először hallhatta, közreműködött az esztergomi Monteverdi Kórus és orgonán Sebestyén János. Farkas Ferenc szerzői estjét 21 -én Almásy László Attila orgonahangversenye követi a boglárlellei római katolikus templomban, majd 28-án a holland Piet Adrian Peters orgonaművész, augusztusban Baróti István, Georges Atha- nasiades svájci orgonaművész, illetve Kalus-Shristhart Kretzenstein német, Luigi Ce- leghin olasz orgonaművész mutatkozik be a balatoni Pannónia dicsérete hangversenyprogramban. H. B. Fotó: Gyertyás László Bogiári kápolnatárlatok JA reneszánsz igézetében A Kék és Vörös Kápolna új tárlatának közös gyökere a reneszánsz. Németh János, Zalaegerszegen élő Munkácsy- díjas keramikus a korongozás ősi mesterségét újította meg a nagyapától ellesett műhelytitkok nyomán: Szentirmai Zoltán szobrászművész pedig a reneszánsz szellemét varázsolja elénk a bogiári Vörös KápolnáSzentirmai Zoltán: A magyarországi gályarabok emlékezetére ban, ahol szombaton este nyílt meg kamarakiállítása. Németh bibliai tárgyú kerámiái sajátos ötvözetei a tárgyalkotó kézművességnek és a művészi teremtésnek. A hely szellemével is rokoníthatók profán kerámiái, ám a látogatóban föl sem merülhet annak gyanúja, hogy az alkalom inspirálta az alkotót ilyen műalkotások bemutatására. — A művészet eddigi eredményeihez csak azt akarom hozzátenni, ahogy én a világot látom — vallja a művész, aki az agyagszobrokban, domborművekben is képes megőrizni a fazekasság ősi mesterségének varázsát. Szentirmai Zoltán a kultúra ékköveként érzi a reneszánsz szellemiséget. Emlékhely című kisplasztikája Mátyás udvarának szellemiségét sugárzóan tárja elénk napjaink történelmének időszerű mondanivalóját. A visegrádi vár sziluettjét kiégett harckocsik törik meg — emlékeztetőül a történelmi eseményekre és ez a mementó egyben figyelmeztet bennünket európaiságunkra. A Munkácsy-díjas szobrászNémeth János Poszeidon című kerámiája művész kisplasztikái igazában a plasztika nyelvén fogalmazódtak, ezért is hitelesek, a történelmi idő csupán nyomatéko- sítja mondandóját. Emlékműpályázatra készült szoborterve különösen megragadott. Petőfit idézően vallja a szobrász: Hol sírjaink domborulnak, unokáink leborulnak... Szentirmai történelmi parabolája felfogta annak az üzenetnek a jelét is, hogy a kultúra szentsége sérthetetlen, a templomra zuhant repülőgép — amit egyik kisplasztikája ábrázol — erre hívja föl a figyelmet. Triptihona ugyancsak elgondolkodtató: ne lássunk, ne halljunk, ne mondjuk? Kérdése költői. Véleménye, állásfoglalása benne fo- gantatik művében, műveiben. Horányi Barna rr- ^ SVÁBBÁL A SIRÁLYBAN A szulokiak megmutatták a németeknek Remek ötlet volt a svábbált megrendezni, s nemcsak a várható üzleti haszon miatt. Amikor a zenekar rázendített egy-egy ismert nótára, a közönség együtt dúdolta az énekessel — a táncosok produkcióját pedig vastaps kísérte. Fonyódon, a Sirály étteremben szombaton rendezték meg a mulatságot, elsősorban a német turisták érdeklődésére számítva. Somogyvári János, az üzlet vezetője diplomatának is kiváló lenne. A jól sikerült este után kell-e majd az itt megjelent vendégeknek ecsetelni a magyar nemzetiségi politikát? Vajon nem egyértelműbb-e, ha azt látják, hogy 20 év körüli fiatalok óriási szakmai tudással és lelkesedéssel táncolják őseik évszázados örökségét. A szuloki népi együttes szombaton rövid időre — de talán hosszabb távra is — felvillantott valamit a történelmi német—magyar kapcsolatokból. Azt, hogy a XVIII. században Magyar- országra telepített délnyu-- gat-németországiak, a svábok leszármazottai végre talán otthonra lelhetnek a Kárpát-medencében. A szulokiak tánca üzenet is volt a távoli rokonokhoz: „ Élünk, s mint táncunk bizonyítja, szellemileg is kötődünk az anyaországhoz. Itt, ebben a kis dél-somogyi faluban különösen óvjuk a svábfolklórt. Mi most megmutatjuk nektek, hogy ezek az archaikus táncok koreográfiáivá, színpadra állítva jelképezik igazán közös múltunkat és jövőnket.” Az együttes bemutatója után természetesen minden úgy folytatódott, ahogy egy bálban szokás. A táncosok a parkettre csalogatták a vendégsereget — nyelvi probléma sem adódott —, akik rövid idő alatt,,ledolgozták” a mesterszakácsok kitűnő vacsoráját. A vigalomból nem maradhatott ki a tudósító sem, akit teljesen reménytelenül próbált a zene ütemére mozgatni a csoport kiváló táncosa, Huber Krisztina. A szombati program sikere bizonyítja, hogy a Balaton-parton a lakodalmasok, néptáncbemutatók mellett helye van az ilyen kezdeményezéseknek is. Süli Ferenc
