Somogyi Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 58-83. szám)

1990-07-14 / 69. szám

1990. július 14., szombat SOMOGYI HÍRLAP 3 Több új szolgáltatással bővítette tevékenységi körét Kaposváron a Hűtő- és Villamos Gépjavító Kisszövetkezet rádió- és televíziószervize. Berdár József részlegvezető elmondta: újabban a színes televíziókat már háznál javítják. A videomagnók és - kamerák javítása korábban gondot jelentett, ezért ennek javítását és karbantartását is magukra vál­lalták. A napokban több nyugati kapcsolattal ren­delkező kft.-vel is szerződést kötöttek, így az álta­luk forgalomba hozott készülékek beüzemelését és javítását elvégzik Gyertyás László felvétele Kik kapják a szovjet ingatlanokat? A döntéshez helyi javaslatokat várnak A szovjet csapatkivonás által felszabaduló ingatlanokkal kapcsolatban még számos kér­dés vár eldöntésre. A témában elsődlegesen érintett tanácsok, önkormányzatok lehetőségei­ről, szerepéről kérdeztük Annus Antalt, a HM közigazgatási ál­lamtitkárát. — A volt szovjet katonai objektumokat milyen elvek alapján kapják vissza a helyi tanácsok és mikor? — Az átadásra kerülő, jelen­leg még szovjet tulajdonú ingat­lanok hasznosítási irányelvei­nek kidolgozása napirenden van. A hat parlamenti párt és a független képviselők csoportjá­nak megbízottai folytatják a megbeszéléseket. A tervezet körvonalai kialakultak. A jövő hét végére valamennyi érdekelt tanács elnökének megküldjük ezt a tervezetet, hogy a pártok helyi szervezeteivel egyeztes­sék, vitassák meg a lehetősé­geket. Remélhetőleg hamaro­san egységes álláspontot tud­nak kialakítani. A csapatkivonással, valamint az objektumok elosztásával foglalkozó két bizottságot ösz- szevontuk, ezek július 5-én megtartották alakuló ülésüket. A helyi tanácsoktól érkező ja­vaslatok alapján kezdik meg az elosztást, a hasznosítást. Az már bizonyos, hogy az ország biztonsága szempontjából fon­tos néhány objektumot nem fogunk senkinek felajánlani, azok a honvédség kezében maradnak. De ez csupán né­hány ingatlant jelent. Az elosztásnak van egy má­sik, legalább ilyen fontos szem­pontja is: a pénzügyi rendezés kérdése. Mivel a csapatkivo­násnak önfinanszírozónak kell lennie, ezért azokért az objektu­mokért, amelyeket a szovjetek építettek, fizetnie kell az igény­lőnek. — Ha nem a helyi önkor­mányzatok, tanácsok kapják meg az ingatlanokat, akkor ki lesz az új tulajdonos? — Amire nem tartanak igényt a helyiek és nem tesznek rá ja­vaslatot, azt nem is kaphatják meg. Ha senkit sem érdekel, központilag kell dönteni a hasz­nosításról. Ennek a rendszere a követ­kező: a biztonságért felelős be­lügyminiszteri biztos össze­gyűjti a javaslatokat és a népjó­léti, valamint a környezetvédel­mi miniszteri biztossal egyezteti azokat. Ezt pénzügyi vizsgálat egészíti ki. A végső döntésre az adatok, javaslatok teljes isme­retében kerül sor. — Ez a lépés mikor várha­tó? — Az ismertetett eljárásokat végig kell vinni. Az a vélemé­nyem, hogy nem szabad elsiet­ni semmit, mert az a későbbiek­ben problémákat okozhat. Tar­tani kell az ütemtervet. — Lesz olyan objektum, melyet nem hasznosítanak, illetve lebontanak? — Minden az átadási állapo­tuktól függ. Nem tartom kizárt­nak, hogy a vizsgálatok alapján néhányat valóban le kell bonta­ni. — Elmondaná, hogy most hol tart az átadás? — Tavaly 19 ingatlant kap­tunk meg. Ezeket mind birtokba vették a helyi önkormányzatok, kivéve a tolnai laktanyát. Erre ugyanis nem tartottak igényt. Az idén 12 helyőrséget vettünk át. Egyebek között Debrecen­ben, Dunaföldváron, Igáiban, Székesfehérváron, Veszprém­ben és másutt. — Történt-e külön értékesí­tés? — Nem, nem történt. Az el­mondottak szerint nem is lenne ésszerű. — A honvédség őrzi az ob­jektumokat? — A debreceni katonai repü­lőteret igen. A többi objektumot, amíg a végleges döntés meg nem születik, zárolt állami va­gyonnak tekintjük. Sz. B. L. / s Vagyonrészt kapnak a nagyatádi ÁFÉSZ tagjai Marcali, Kéthely: 5200 új telefon- tulajdonos — Kétszázmillió — mpndja Boda Péter, a távközlési vállalat pécsi igazgatóságának beruhá­zási osztályvezetője — Ennyi­be kerül az új marcali telefon- központ, amelynek csak kis ré­szét képezi a kéthelyi beruhá­zás. Minden a tervek szerint (Tudósítónktól) A szövetkezetekről szóló tör­vény módosítása lehetővé tette a fogyasztási és értékesítési szövetkezetek számára, hogy vagyonuk terhére üzletrészt nevesíthessenek tagjaiknak az eddig „oszthatatlannak” minő­sített vagyonukból. Szőke József, a nagyatádi ÁFÉSZ elnöke mondta: — Már az 1989. évet záró küldöttgyűlésünk előtt széles körben megvitattuk elképzelé­sünket, s a tagság véleményé­nek ismeretében véglegesítet­tük tervünket. A vagyonnevesí­tés alapja az 1988. december 31-ig felhalmozott vagyonuk­nak legfeljebb a fele lehet. Kül­döttgyűlésünk úgy határozott, hogy 22 millió forint legyen a nevesíthető hányad. Szövetke­zetünknek 114 millió forint a sa­ját vagyona és 5500 tagja van. Az üzletrész meghatározott összegű, névértékre szóló ér­tékpapír, korlátozott körben örökölhető, a szövetkezet tag­jának vagy a szövetkezetnek értékesíthető. Az üzletrész után a tulajdonost osztalék illeti meg, melynek forrása az adózott eredmény, mértékét pedig a küldöttgyűlés hátározza meg. Az üzletrészt 1991. január 1­jével kezdődően 1994. decem­ber 31 -ig osztják fel a következő rendezőelvek szerint: azok a tagok, akik 500 forintos alap­részjeggyel rendelkeznek, 1500 forint, az 1000 forintos részjeggyel rendelkezők, illetve akik 1994. december 31 -ig erre azt kiegészítik — 3000 forint üzletrészben részesülnek. A küldöttgyűlés döntése sze­rint nem tesznek különbséget a tagsági viszony időtartama alapján, azonos elbírálás alá esnek azok, akik 1988. decem­ber 31-ig lettek az ÁFÉSZ tag­jai. A választott vezetőségi ta­gok, a tisztségviselők sem es­nek különleges elbírálás alá: ők továbbra is évente külön tiszte­letdíjban részesülnek, a küldött- gyűlés határozata alapján. Az ÁFÉSZ ösztönözni kíván­ja a belépéseket. Ezért az 1989. január 1. után belépettek 500 forintos részjegy esetén 500, 1000 forintos esetén pedig 2000 forint üzletrészt kapnak, minden további ezer forintot meghaladó befizetés után pe­dig annak a kétszeresét. Egy szövetkezeti tag által bir­tokolható nevesített és későb­ben megvásárolt üzletrészek értékének a felső határa 30 ezer forint lehet. Ha lemondana a tanács, működésképtelen lenne a város Nagyatádon marad a vb Lapunk július 11 -i számában közöltük négy nagyatádi párt nyilatkozatát, amelyben indít­ványozták, hogy mondjon le a tanács. A Nagyatádi Városi Tanács V. B. július 12-én tár­gyalt erről az indítványról is és a következő közleményben hoz­ta nyilvánosságra álláspontját: ,,Áz Országgyűlés vala­mennyi tanács mandátumát 1990. szeptember 23-ig meg­hosszabbította. A végrehajtó bi­zottság úgy ítélte meg, hogy a tanács testületének háromszori eredménytelen összehívása mellett a szűkebb testületnek, az önkormányzati választáso­kig a város ügyeit vinnie kell. Ha a nyilatkozatban foglaltaknak eleget tenne — miután a végre­hajtó bizottság is tanácstagok­ból áll — az apparátus hatáskör hiányában a folyamatos ügyvi­tellel kapcsolatos legfontosabb intézkedéseket sem tudná megtenni. Ez a város teljes működésképtelenségét idéz­hetné elő. A testület úgy ítéli meg, hogy a város lakosságá­nak, a város ügyeinek folyama­tos vezetése, a békés átmenet biztosítása az önkormányzati választásokig erkölcsi, és az országgyűlési döntés alapján — a tanácsok mandátumának meghosszabbítása miatt is — törvénnyel alátámasztott köte­lezettsége. Mindezek miatt a végrehajtó bizottság tagjai mint tanácstagok nem mondanak le, munkájukat a testületi üléseken a nagyatádi pártok jelenlété­ben, nyilvánosság mellett to­vább folytatják." * * * A végrehajtó bizottsági dön­téssel kapcsolatban a Magyar Szocialista Párt nagyatádi szer­vezetének elnöksége nyilatko­zatot adott ki, s ebben kifejtik: „Örömmel vettük volna,- ha a nyilatkozatot aláíró pártok a végrehajtó bizottság csütörtöki ülésén vállalták volna nyilatko­zatukat. Sajnáljuk, hogy az ülésre az SZDSZ és az FKgP csak félórányi időt szánt, az MDF pedig távol maradt, s így egyikőjük sem fejtette ki azt, ami a nyilatkozatból is kimaradt: hogyan tovább a helyhatósági választásokig?” Szakmérnök vagy doktor kis táskával Jön a növényorvos Vélemények az önkormányzatokról Aki vállalja a falu gondjait halad, év végén már háromezer vonal lesz ráköthető az új auto- matikára, melyet hamarosan kétezer követ. Még 1990-ben átadják a helyközi központ egy részét, s a kéthelyi automata központot is, melyre 200 előfi­zető csatlakozhat telefonké­szülékével. A marcali beruházás érinti a környező községek távközlési ellátottságát is — természete­sen kedvezően. A balaton­szentgyörgyi, máriafürdői két­százas központokat a jövő év első felében ezer-ezer állomá­sos konténerközpontra cseré­lik. Ezeken a településeken a közelmúltban jelentős lakossá­gi összefogás nyilvánult meg a hálózatok fejlesztésére, s most ennek érik be a gyümölcse. A beruházás záróaktusaként a boglárlellei, fonyódi, máriai és szentgyörgyi központot is „át­forgatják" a marcalihoz — elő­reláthatólag 1991 második ne­gyedévében. — Nem feledkezünk el ter­mészetesen a többi, Marcali környéki faluról sem — nyilat­kozta az osztályvezető. Anyagi lehetőségeink függvényében itt is korszerűsítjük, bővítjük a te­lefonhálózatot. (Süli) Kajáti István, a Növény- és Ta­lajvédelmi Szolgálat főmérnöke Keszthelyen, a Hungagrochem konferenciáján „Növényorvos­lás” címmel figyelemfelkeltő elő­adást tartott. Az is igaz, hogy csak a laikusnak tűnt újnak a téma, hi­szen a műszaki egyetem mező- gazdasági osztályán már 1940- ben felvetődött a növénygyó­gyászat gondolata. 1960-ban in­dult el hazánkban a növényvédel­mi szakmérnökök képzése és most ismét szóba került a nö­vényorvoslás. A Növény- és Talajvédelmi Szolgálatnak mára kész a prog­ramja. Úgy érezték, hogy a mező­gazdasági termelés szerkezeté­ben és a tulajdonviszonyokban bekövetkező változások alkalmat adnak a farmergazdálkodásra, a kisárutermelésre, a hobbiker­tészkedésre, így mind nagyobb lesz az igény a növényvédelem területén is a „diagnózis-szakta- nácsadás-szolgáltatás” tevé­kenységre. Elképzélésük szerint a növényorvost meg lehet keresni vagy a helyszínre hívni és ún. „növényorvosi vényt” állít ki: nö­vényorvosi táskából a helyszínen növényvédő szert is adhat. Tevé­kenységének várható előnye, hogy mindennél eredményeseb­ben segítheti elő a növényvédő szerek szakszerű felhasználását, az integrált növényvédelmi tech­nológiák kisüzemi bevezetését, a környezetkímélő, emberbarát biológiai védekezési eljárások szélesebb körű elterjesztesét. El­láthat hatósági feladatokat is. Karantént rendelhet el, különö­sen veszélyes kórokozók elsza­porodása esetén, járványok fellé­pésénél, exportelőírások ellenőr­zésénél és környezetvédelmi előírások betartásánál. Az elképzelések szerint a nö­vényorvosi tevékenységhez szakmai képzettség, növényvé­delmi szakmai diploma, vagy nö­vényvédelmi egyetemi doktori cím és ötéves gyakorlat kell. Az NTSZ vezetői és a növény- védelmi szakemberek egybe­hangzó véleménye szerint a „növényorvos" elnevezés beve­zetése indokolt, figyelemmel a növényvédelem humán-egész­ségügyi és környezetvédelmi ha­tásaira és jelentőségére. így az élővilág harmadik egysége, a hazai növényvilág egészségügye is polgárjogot nyerhet. Hunyadkürti Ilona Foglalkoztatja a közvéle­ményt a születendő önkor­mányzatok, a helyhatósági vá­lasztások ügye. Az Országgyű­lés viharos üléseiből mi „csapó­dik le” a falvakban, mi foglalkoz­tatja a kisembert? — Még a parlament sem lát tisztán az önkormányzatok ügyében — mondta Horváth Ferencné, a Somogyjádi Köz­ségi Közös Tanács elnöke. — Az állampolgárokat az érdekli, hogy ki, mit fog tenni az érde­kükben. Az embereknek a ta­náccsal, mint szakigazgatási szervvel nemigen volt kapcso­latuk, ezért munkánkat a falvak fejlődésében mérik le... Az ön­kormányzati törvénytervezet­ben sok újat én nem látok. Ha az elöljáróságoknak biztosított ha­tásköröket, a döntési, vélemé­nyezési és egyetértési jogot megfelelően kezelte a közös tanács, akkor az elöljáróság helyi önkormányzati szervként, hatékonyan működhetett az adptt településen. Úgy velem, hogy a leendő testületek és önkormányzati vezetők nemigen fogják tudni, hogy mire vállalkoznak, milyen gazdasági háttér áll majd mö­göttük. Éppen ebben rejlik a legnagyobb veszély. Különféle adóktól idáig is sokat nyögött a falusi ember. További terhekre már nem képes... Kiss Ivánná a várdai orvosi rendelőből jött ki, amikor véle­ményéről faggattuk. — Negyven ilyen esztendő után már semmit sem merünk remélni. Nekünk nem volt gon­dunk a tanáccsal, úgy éreztük amit tudott, vagy amit tehetett, mindent elkövetett értünk. Arra számítunk, hogy a parasztság visszakapja a 47-es állapotok szerinti földjét, mert akinek ak­kor volt földje, annak most is van... A földtulajdonjogát akar­juk. A leendő önkormányzatok mellett ma ez a legfontosabb kérdés számunkra. A somogyjádi Szabó László- né újságkihordó az eddei por­tákra adja be a lapot. — Én azt mondom, hogy amit a negyven év alatt elértem, azt a szüleim nem érhették volna el korábban. Én soha nem men­tem se panasszal, se kéréssel a tanácshoz, de azt éreztem, — amit egykoron apám is mesélt — hogy szinte minden vezető­nek maga felé hajlott a keze. Szegény ember mindig volt — én is ilyen csalá^SóI szárma­zom —, és lesz isíi^em hiszek abban, hogy a leendő önkor­mányzatok tudnak ellene tenni valamit. — Egész életem csalódás volt — sóhajtott fel az eddei Kéki Lajos, akitől megtudtam, fájlalja, hogy az őslakosok ki­cserélődtek a faluban. — Akik itt megragadtak, több­nyire kis pénzű emberek — mondta —, s a kényszer vitte rá őket, hogy letelepedjenek. Leg­többjükből hiányzik a közösségi érzés, a lokálpatriotizmus, s ta­lán nincs is közöttünk olyan, akit példaképül lehetne állítani a jövőnek, aki a település lakói­nak minden gondját-baját fel­vállalná. Pedig a leendő önkor­mányzatok vezetői között na­gyon sok ilyen embernek kell lenni... Lőrincz Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents