Somogyi Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 58-83. szám)
1990-07-14 / 69. szám
1990. július 14., szombat SOMOGYI HÍRLAP 3 Több új szolgáltatással bővítette tevékenységi körét Kaposváron a Hűtő- és Villamos Gépjavító Kisszövetkezet rádió- és televíziószervize. Berdár József részlegvezető elmondta: újabban a színes televíziókat már háznál javítják. A videomagnók és - kamerák javítása korábban gondot jelentett, ezért ennek javítását és karbantartását is magukra vállalták. A napokban több nyugati kapcsolattal rendelkező kft.-vel is szerződést kötöttek, így az általuk forgalomba hozott készülékek beüzemelését és javítását elvégzik Gyertyás László felvétele Kik kapják a szovjet ingatlanokat? A döntéshez helyi javaslatokat várnak A szovjet csapatkivonás által felszabaduló ingatlanokkal kapcsolatban még számos kérdés vár eldöntésre. A témában elsődlegesen érintett tanácsok, önkormányzatok lehetőségeiről, szerepéről kérdeztük Annus Antalt, a HM közigazgatási államtitkárát. — A volt szovjet katonai objektumokat milyen elvek alapján kapják vissza a helyi tanácsok és mikor? — Az átadásra kerülő, jelenleg még szovjet tulajdonú ingatlanok hasznosítási irányelveinek kidolgozása napirenden van. A hat parlamenti párt és a független képviselők csoportjának megbízottai folytatják a megbeszéléseket. A tervezet körvonalai kialakultak. A jövő hét végére valamennyi érdekelt tanács elnökének megküldjük ezt a tervezetet, hogy a pártok helyi szervezeteivel egyeztessék, vitassák meg a lehetőségeket. Remélhetőleg hamarosan egységes álláspontot tudnak kialakítani. A csapatkivonással, valamint az objektumok elosztásával foglalkozó két bizottságot ösz- szevontuk, ezek július 5-én megtartották alakuló ülésüket. A helyi tanácsoktól érkező javaslatok alapján kezdik meg az elosztást, a hasznosítást. Az már bizonyos, hogy az ország biztonsága szempontjából fontos néhány objektumot nem fogunk senkinek felajánlani, azok a honvédség kezében maradnak. De ez csupán néhány ingatlant jelent. Az elosztásnak van egy másik, legalább ilyen fontos szempontja is: a pénzügyi rendezés kérdése. Mivel a csapatkivonásnak önfinanszírozónak kell lennie, ezért azokért az objektumokért, amelyeket a szovjetek építettek, fizetnie kell az igénylőnek. — Ha nem a helyi önkormányzatok, tanácsok kapják meg az ingatlanokat, akkor ki lesz az új tulajdonos? — Amire nem tartanak igényt a helyiek és nem tesznek rá javaslatot, azt nem is kaphatják meg. Ha senkit sem érdekel, központilag kell dönteni a hasznosításról. Ennek a rendszere a következő: a biztonságért felelős belügyminiszteri biztos összegyűjti a javaslatokat és a népjóléti, valamint a környezetvédelmi miniszteri biztossal egyezteti azokat. Ezt pénzügyi vizsgálat egészíti ki. A végső döntésre az adatok, javaslatok teljes ismeretében kerül sor. — Ez a lépés mikor várható? — Az ismertetett eljárásokat végig kell vinni. Az a véleményem, hogy nem szabad elsietni semmit, mert az a későbbiekben problémákat okozhat. Tartani kell az ütemtervet. — Lesz olyan objektum, melyet nem hasznosítanak, illetve lebontanak? — Minden az átadási állapotuktól függ. Nem tartom kizártnak, hogy a vizsgálatok alapján néhányat valóban le kell bontani. — Elmondaná, hogy most hol tart az átadás? — Tavaly 19 ingatlant kaptunk meg. Ezeket mind birtokba vették a helyi önkormányzatok, kivéve a tolnai laktanyát. Erre ugyanis nem tartottak igényt. Az idén 12 helyőrséget vettünk át. Egyebek között Debrecenben, Dunaföldváron, Igáiban, Székesfehérváron, Veszprémben és másutt. — Történt-e külön értékesítés? — Nem, nem történt. Az elmondottak szerint nem is lenne ésszerű. — A honvédség őrzi az objektumokat? — A debreceni katonai repülőteret igen. A többi objektumot, amíg a végleges döntés meg nem születik, zárolt állami vagyonnak tekintjük. Sz. B. L. / s Vagyonrészt kapnak a nagyatádi ÁFÉSZ tagjai Marcali, Kéthely: 5200 új telefon- tulajdonos — Kétszázmillió — mpndja Boda Péter, a távközlési vállalat pécsi igazgatóságának beruházási osztályvezetője — Ennyibe kerül az új marcali telefon- központ, amelynek csak kis részét képezi a kéthelyi beruházás. Minden a tervek szerint (Tudósítónktól) A szövetkezetekről szóló törvény módosítása lehetővé tette a fogyasztási és értékesítési szövetkezetek számára, hogy vagyonuk terhére üzletrészt nevesíthessenek tagjaiknak az eddig „oszthatatlannak” minősített vagyonukból. Szőke József, a nagyatádi ÁFÉSZ elnöke mondta: — Már az 1989. évet záró küldöttgyűlésünk előtt széles körben megvitattuk elképzelésünket, s a tagság véleményének ismeretében véglegesítettük tervünket. A vagyonnevesítés alapja az 1988. december 31-ig felhalmozott vagyonuknak legfeljebb a fele lehet. Küldöttgyűlésünk úgy határozott, hogy 22 millió forint legyen a nevesíthető hányad. Szövetkezetünknek 114 millió forint a saját vagyona és 5500 tagja van. Az üzletrész meghatározott összegű, névértékre szóló értékpapír, korlátozott körben örökölhető, a szövetkezet tagjának vagy a szövetkezetnek értékesíthető. Az üzletrész után a tulajdonost osztalék illeti meg, melynek forrása az adózott eredmény, mértékét pedig a küldöttgyűlés hátározza meg. Az üzletrészt 1991. január 1jével kezdődően 1994. december 31 -ig osztják fel a következő rendezőelvek szerint: azok a tagok, akik 500 forintos alaprészjeggyel rendelkeznek, 1500 forint, az 1000 forintos részjeggyel rendelkezők, illetve akik 1994. december 31 -ig erre azt kiegészítik — 3000 forint üzletrészben részesülnek. A küldöttgyűlés döntése szerint nem tesznek különbséget a tagsági viszony időtartama alapján, azonos elbírálás alá esnek azok, akik 1988. december 31-ig lettek az ÁFÉSZ tagjai. A választott vezetőségi tagok, a tisztségviselők sem esnek különleges elbírálás alá: ők továbbra is évente külön tiszteletdíjban részesülnek, a küldött- gyűlés határozata alapján. Az ÁFÉSZ ösztönözni kívánja a belépéseket. Ezért az 1989. január 1. után belépettek 500 forintos részjegy esetén 500, 1000 forintos esetén pedig 2000 forint üzletrészt kapnak, minden további ezer forintot meghaladó befizetés után pedig annak a kétszeresét. Egy szövetkezeti tag által birtokolható nevesített és későbben megvásárolt üzletrészek értékének a felső határa 30 ezer forint lehet. Ha lemondana a tanács, működésképtelen lenne a város Nagyatádon marad a vb Lapunk július 11 -i számában közöltük négy nagyatádi párt nyilatkozatát, amelyben indítványozták, hogy mondjon le a tanács. A Nagyatádi Városi Tanács V. B. július 12-én tárgyalt erről az indítványról is és a következő közleményben hozta nyilvánosságra álláspontját: ,,Áz Országgyűlés valamennyi tanács mandátumát 1990. szeptember 23-ig meghosszabbította. A végrehajtó bizottság úgy ítélte meg, hogy a tanács testületének háromszori eredménytelen összehívása mellett a szűkebb testületnek, az önkormányzati választásokig a város ügyeit vinnie kell. Ha a nyilatkozatban foglaltaknak eleget tenne — miután a végrehajtó bizottság is tanácstagokból áll — az apparátus hatáskör hiányában a folyamatos ügyvitellel kapcsolatos legfontosabb intézkedéseket sem tudná megtenni. Ez a város teljes működésképtelenségét idézhetné elő. A testület úgy ítéli meg, hogy a város lakosságának, a város ügyeinek folyamatos vezetése, a békés átmenet biztosítása az önkormányzati választásokig erkölcsi, és az országgyűlési döntés alapján — a tanácsok mandátumának meghosszabbítása miatt is — törvénnyel alátámasztott kötelezettsége. Mindezek miatt a végrehajtó bizottság tagjai mint tanácstagok nem mondanak le, munkájukat a testületi üléseken a nagyatádi pártok jelenlétében, nyilvánosság mellett tovább folytatják." * * * A végrehajtó bizottsági döntéssel kapcsolatban a Magyar Szocialista Párt nagyatádi szervezetének elnöksége nyilatkozatot adott ki, s ebben kifejtik: „Örömmel vettük volna,- ha a nyilatkozatot aláíró pártok a végrehajtó bizottság csütörtöki ülésén vállalták volna nyilatkozatukat. Sajnáljuk, hogy az ülésre az SZDSZ és az FKgP csak félórányi időt szánt, az MDF pedig távol maradt, s így egyikőjük sem fejtette ki azt, ami a nyilatkozatból is kimaradt: hogyan tovább a helyhatósági választásokig?” Szakmérnök vagy doktor kis táskával Jön a növényorvos Vélemények az önkormányzatokról Aki vállalja a falu gondjait halad, év végén már háromezer vonal lesz ráköthető az új auto- matikára, melyet hamarosan kétezer követ. Még 1990-ben átadják a helyközi központ egy részét, s a kéthelyi automata központot is, melyre 200 előfizető csatlakozhat telefonkészülékével. A marcali beruházás érinti a környező községek távközlési ellátottságát is — természetesen kedvezően. A balatonszentgyörgyi, máriafürdői kétszázas központokat a jövő év első felében ezer-ezer állomásos konténerközpontra cserélik. Ezeken a településeken a közelmúltban jelentős lakossági összefogás nyilvánult meg a hálózatok fejlesztésére, s most ennek érik be a gyümölcse. A beruházás záróaktusaként a boglárlellei, fonyódi, máriai és szentgyörgyi központot is „átforgatják" a marcalihoz — előreláthatólag 1991 második negyedévében. — Nem feledkezünk el természetesen a többi, Marcali környéki faluról sem — nyilatkozta az osztályvezető. Anyagi lehetőségeink függvényében itt is korszerűsítjük, bővítjük a telefonhálózatot. (Süli) Kajáti István, a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat főmérnöke Keszthelyen, a Hungagrochem konferenciáján „Növényorvoslás” címmel figyelemfelkeltő előadást tartott. Az is igaz, hogy csak a laikusnak tűnt újnak a téma, hiszen a műszaki egyetem mező- gazdasági osztályán már 1940- ben felvetődött a növénygyógyászat gondolata. 1960-ban indult el hazánkban a növényvédelmi szakmérnökök képzése és most ismét szóba került a növényorvoslás. A Növény- és Talajvédelmi Szolgálatnak mára kész a programja. Úgy érezték, hogy a mezőgazdasági termelés szerkezetében és a tulajdonviszonyokban bekövetkező változások alkalmat adnak a farmergazdálkodásra, a kisárutermelésre, a hobbikertészkedésre, így mind nagyobb lesz az igény a növényvédelem területén is a „diagnózis-szakta- nácsadás-szolgáltatás” tevékenységre. Elképzélésük szerint a növényorvost meg lehet keresni vagy a helyszínre hívni és ún. „növényorvosi vényt” állít ki: növényorvosi táskából a helyszínen növényvédő szert is adhat. Tevékenységének várható előnye, hogy mindennél eredményesebben segítheti elő a növényvédő szerek szakszerű felhasználását, az integrált növényvédelmi technológiák kisüzemi bevezetését, a környezetkímélő, emberbarát biológiai védekezési eljárások szélesebb körű elterjesztesét. Elláthat hatósági feladatokat is. Karantént rendelhet el, különösen veszélyes kórokozók elszaporodása esetén, járványok fellépésénél, exportelőírások ellenőrzésénél és környezetvédelmi előírások betartásánál. Az elképzelések szerint a növényorvosi tevékenységhez szakmai képzettség, növényvédelmi szakmai diploma, vagy növényvédelmi egyetemi doktori cím és ötéves gyakorlat kell. Az NTSZ vezetői és a növény- védelmi szakemberek egybehangzó véleménye szerint a „növényorvos" elnevezés bevezetése indokolt, figyelemmel a növényvédelem humán-egészségügyi és környezetvédelmi hatásaira és jelentőségére. így az élővilág harmadik egysége, a hazai növényvilág egészségügye is polgárjogot nyerhet. Hunyadkürti Ilona Foglalkoztatja a közvéleményt a születendő önkormányzatok, a helyhatósági választások ügye. Az Országgyűlés viharos üléseiből mi „csapódik le” a falvakban, mi foglalkoztatja a kisembert? — Még a parlament sem lát tisztán az önkormányzatok ügyében — mondta Horváth Ferencné, a Somogyjádi Községi Közös Tanács elnöke. — Az állampolgárokat az érdekli, hogy ki, mit fog tenni az érdekükben. Az embereknek a tanáccsal, mint szakigazgatási szervvel nemigen volt kapcsolatuk, ezért munkánkat a falvak fejlődésében mérik le... Az önkormányzati törvénytervezetben sok újat én nem látok. Ha az elöljáróságoknak biztosított hatásköröket, a döntési, véleményezési és egyetértési jogot megfelelően kezelte a közös tanács, akkor az elöljáróság helyi önkormányzati szervként, hatékonyan működhetett az adptt településen. Úgy velem, hogy a leendő testületek és önkormányzati vezetők nemigen fogják tudni, hogy mire vállalkoznak, milyen gazdasági háttér áll majd mögöttük. Éppen ebben rejlik a legnagyobb veszély. Különféle adóktól idáig is sokat nyögött a falusi ember. További terhekre már nem képes... Kiss Ivánná a várdai orvosi rendelőből jött ki, amikor véleményéről faggattuk. — Negyven ilyen esztendő után már semmit sem merünk remélni. Nekünk nem volt gondunk a tanáccsal, úgy éreztük amit tudott, vagy amit tehetett, mindent elkövetett értünk. Arra számítunk, hogy a parasztság visszakapja a 47-es állapotok szerinti földjét, mert akinek akkor volt földje, annak most is van... A földtulajdonjogát akarjuk. A leendő önkormányzatok mellett ma ez a legfontosabb kérdés számunkra. A somogyjádi Szabó László- né újságkihordó az eddei portákra adja be a lapot. — Én azt mondom, hogy amit a negyven év alatt elértem, azt a szüleim nem érhették volna el korábban. Én soha nem mentem se panasszal, se kéréssel a tanácshoz, de azt éreztem, — amit egykoron apám is mesélt — hogy szinte minden vezetőnek maga felé hajlott a keze. Szegény ember mindig volt — én is ilyen csalá^SóI származom —, és lesz isíi^em hiszek abban, hogy a leendő önkormányzatok tudnak ellene tenni valamit. — Egész életem csalódás volt — sóhajtott fel az eddei Kéki Lajos, akitől megtudtam, fájlalja, hogy az őslakosok kicserélődtek a faluban. — Akik itt megragadtak, többnyire kis pénzű emberek — mondta —, s a kényszer vitte rá őket, hogy letelepedjenek. Legtöbbjükből hiányzik a közösségi érzés, a lokálpatriotizmus, s talán nincs is közöttünk olyan, akit példaképül lehetne állítani a jövőnek, aki a település lakóinak minden gondját-baját felvállalná. Pedig a leendő önkormányzatok vezetői között nagyon sok ilyen embernek kell lenni... Lőrincz Sándor
