Somogyi Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 32-57. szám)

1990-06-27 / 54. szám

V/>h •• ____/ I . évfolyam, 54. szám Ára: 4,30 Ft ----------KÖZÉLETI NAPILAP------------------------- 1990. június 27., szerda A z Országgyűlés megszavazta a kilépést a Varsói Szerződésből A németek az idén egymáshoz mennek Infrastruktúránk még gyenge... Király Béla: a határozat mögött az egész nemzet felsorakozik Vizsgálat Kádár János és társai felelősségének megállapítására — Nem emelik az 50 dolláros turistaellátmányt Még soha nem volt olyan egyetértés az Országgyűlés­ben, mint tegnap, amikor a Magyar Köztársaság és a Var­sói Szerződés viszonyáról szóló országgyűlési határo­zati javaslatot tárgyalták. A T. Ház ellenszavazat nélkül fo­gadta el a Varsói Szerződés­ből való mielőbbi kilépést. A kormány felhatalmazást ka­pott a tárgyalások folytatásá­ra. Valószínűnek látszik, hogy a katonai szervezetből már 1991-ben kilépünk. Azt azonban éppen Kaposvár független képviselője, Király Béla szögezte le: meg kell nézni, hogy hat ez Keleten és Nyugaton. Ehhez mások is csatlakoztak. Érdekes kettősség alakult ki az interpellációkra adott válaszok megítélését ille­tően. A képviselők nem, a Tisztelt Ház elfogadta a vála­szokat. Antall József minisz­terelnök meglepőnek minősí­tette Soós Károly Attila (SZDSZ) véleményét, hogy több fontos bejelentést kül­földön tesz a kormány. Visz- szautasítva ezt, közölte: a kormány el tudja dönteni, hogy hol milyen kérdésekről tárgyaljon. Horváth Balázs belügymi­niszter azt közölte Hack Péter (SZDSZ) képviselővel, ami­kor megkérdezte: tett-e a nyomozóhatóság felelősség­re vonó intézkedést a közel­múlt vezető politikusainak esetleges bűncselekményei miatt (meghamisított állam- háztartási adatok, bős— nagymarosi beruházás, le­hallgatási-ügy), hogy jelen­leg nincs lehetősége arra, hogy a rendőrséget bünte­tőeljárás lefolytatására uta­sítsa. Azt azonban felajánlót­A kormány rendkívüli ülése A kormány tevékenységének első hónapjában elkészítette a hazai leltárt, elsőrsorban a költ­ségvetés helyzetét felmérve. Ugyanezen idő alatt magas szintű külföldi tárgyalások és szakminiszteri megbeszélések folytak, amelyeken a magyar gazdaság adottságairól, a külső források bevonásának lehető­ségeiről is szó esett. A kormány most már meg­kezdi a legsürgősebb gazdasá­gi intézkedéssorozat kimunká­lását. Ez a tárgya a keddi kor­mányülésnek, a gazdasági ka­binet szerdai, s a Miniszterta­nács „rendes" csütörtöki ta­nácskozásának is. E három tanácskozásról részletes tájé­koztatást is tervez a Miniszter- elnöki Hivatal, államtitkárok bevonásával. A várható intézkedéseket még ebben a pénzügyi évben megteszik, s megismételte: ezekre azért van szükség, hogy a költségvetési hiány ne haladja meg a Nemzetközi Valutaalap­pal .kötött megállapodásban vállalt 10 milliárd forintos szin­tet. Az intézkedéscsomagban így minden bizonnyal nagy súllyal szerepelnek majd támo­gatásleépítések, s bizonyos áremelések, amelyek ellensú­lyozására a legrászorultabb ré­tegeket érintően egyidejűleg szociális kompenzációra is sor kerül. Aerocaritas égen — földön Új technikai eszközökkel bővült az Aerocaritas segélyszolgálata. Egy Mercedes 123-as rohamkocsi és egy Hughes MD—500-as heli­kopter segíti a sürgősségi betegellátást az M 3-as autópálya Buda­pest—Gyöngyös közötti szakaszán (MTI-fotó — H. Szabó Sándor felv.) Folyosói beszélgetés. Jobbra Roszik Gábor ta: fölkéri a legfőbb ügyészt, hogy rendeljen el nyomozást a föltételezett bűncselekmé­nyek megállapítására. Közöl­te, hogy egy konkrét ügyben — az Interpol által körözött terroristák magyarországi menedékhez való juttatásá­ban — fölkérte a legfőbb ügyészt, állapítsa meg, mi­lyen felelősség terheli Kádár Jánost, Benkei Andrást, Gye- nes Andrást, Németh Károlyt, Korom Mihályt és Rácz Sán­dort. Tudomására jutott ugyanis, hogy 1979. augusz­tus 30-át megelőzően az úgy­nevezett Carlos-csoport Ma­gyarországon kapott mene­déket, illetve fölkészülési le­hetőséget további bűncse­lekményeihez. Havas Gábor (SZDSZ) kifogásolta, hogy Túrós Andrást, a volt belügy­miniszter-helyettest nevez­ték ki rendőrfőkapitány-he­lyettesnek, aki erősen komp­romittálta magát. A belügymi­niszter meglehetősen ellent­mondásos válasszal szol­gált: ebben a funkcióban nem lesz módja politikai működés­re, így nem viheti el rossz irányban a munkát. Azonban, ha szükséges le fogja vonni a következtetéseket. Matyi László (SZDSZ) kér­désére a pénzügyminiszté­riumi államtitkár azt válaszol­ta, hogy a közeljövőben nincs lehetőség az 50 dolláros tu­ristaellátmány emelésére. Megtárgyalta a T. Ház a nem pártként bejegyzett társadal­mi szervezetek költségvetési támogatásának elosztásával kapcsolatos feladatokat. Ha­tározatot azonban nem hoz­tak, mert az illetékes bizottsá­goknak véleményezniük kell a szövegszerű módosító ja­vaslatokat. Az Országgyűlés vendége volt Sütő András író, aki gyógykezelése miatt nem ve­hetett rész az alakuló ülésen. (Folytatás a 2. oldalon) Csurgói javaslat Önkormányzatok esélyegyenlősége Semmi kétség: a helyhatósá­gi választások után alapvető változás lesz a helyi tulajdonnal való gazdálkodásban. Ez külö­nösen foglalkoztatja Gál End­rét, a c§urgói városi tanács el­nökét. Ő az önkormányzati tu­lajdon témakörén belül különö­sen fontosnak tartja az önkormányzatok esélyegyenlő­ségét. Ez szerinte ma koránt­sem azonos, hiszen az állami költségvetés az elmúlt évtize­dekben rendszerint szubjektív módon — gyakran „hangerő" és személyes kapcsolatok alapján — osztogatott, és ezzel megbolygatta a történelmileg kialakult településfejlődési üte­met. Ebből a szempontból telje­sen eltérő pályát jártak be az elmúlt évtizedekben, például megyénk városai; azaz nem egyformán részesültek az 1400 milliárdos költségvetési adós­ságból sem. Tehát csak általá­ban mondható, hogy ádós az állam, hiszen ez a pénz volt a forrása az egyenlőtlen (szub­jektív fejlesztéseknek is. Ez némi igazságtalansághoz ve­zetett. A csurgói tanácselnök szerint is úgy lehetne esély- egyenlőséget teremteni, ha az induló önkormányzat az elmúlt étoTizedekben kapott jelentő­sebb állami juttatások erejéig „adós lenne”. Az olyan telepü­lések, mint például Csurgó is, amely eddig — mondjuk Barcs­hoz viszonyítva — jóval keve­sebbet kapott a költségvetés­ből, ilyen adóssággal kevésbé lennének terhelve. így aztán a fejkvóta arányosabb részét használhatnák fel szabadon, míg azok a települések, ame­lyek a korábbi elosztási rend­szernek élvezői voltak visszafo­gottabban költhetnék a pénzt. Ha ugyanis az „alku” során a „gazdagok” fokozzák az állami pénzből mesterségesen kifej­lesztett előnyeiket, az esély- egyenlőség csak üres frázis marad — állítja a tanácselnök. Ez a mindenképpen elgon­dolkodtató javaslat, — ha való­ban megvalósulna — nagyban előmozdíthatná azt is, hogy egyrészt az állampolgárok tisz­tábban láthatnák, valójában mit is kapott községük, városuk, másrészt arra is lehetőség nyíl­na, hogy — miután mindenütt jelen lesz a vagyonarány sze­rinti „adósság”, azt — ahol in­dokolt-, például az egészség­ügyben, oktatásban valódi és (nem vélt) koncepciók alapján mentesíteni lehessen. így elke­rülhető lenne, hogy a „gazda­gok” újfent gyarapodjanak, a „szegények” tovább szegé­nyedjenek. (Szegedi) A németek az idén egymás­hoz mennek, a tavalyihoz ké­pest a többi kelet-európai or­szágból is legalább 50 száza­lékkal kevesebb vendégre lehet számítani, a hazai turisták szá­mára pedig még a múlt évinél is megfizethetetlenebbek a bala­toni árak—ebben összegezték az előszezon tapasztalatait és főszezon kilátásait a Balatoni Intéző Bizottság tegnap Szán- tódpusztán tartott ülésén. Az üdülővidék infrastruktúrá­járól sem mondtak sok jót a ta­nácskozáson. Eszerint a meleg nyári napokon Boglárlellétoí Keszthelyig és Révfülöptől Ba­latonalmádiig lehet, sőt kell időszakos víznyomáscsök- kentésre, helyenként korlá­tozásra számítani. A posta előrejelzése sze­rint csak az ezredfordulóra alakul ki európainak nevez­hető távközlési hálózat a tó partján. E tekintetben Keszt­helyen és vonzáskörzetében legnagyobb a lemaradás: a városnak még belföldi távhí­vást lebonyolító telefonköz­pontja sincs. A déli parton ehhez képest jobb a helyzet, de az ideálistól még ott is nagyon messze van, mert nagyon kevés az állomás. Becsületbeli ügyek és időzavar Az önkormányzati törvény lesz az első nagy falat (Munkatársunk telefonjelen­tése) A hovatovább állandósult. Időzavarba került a parlament tegnapi, a Varsói Szerződéssel kapcsolatos vitája; nem is volt igazán vita. Most elmaradtak a hovatovább már megszokott kemény személyeskedések, és a rosszul időzített, a tévékame­rák felé kacsintó politikai prog­rambeszédek. Mindez most a folyosón zajlott, ahol mindenek­előtt az ominózus címerszava­zási ügy utóhullámai fodrozód­tak. A képviselők azt latolgat­ták, hogyan foglal majd állást a kérdésben a csütörtökön ösz- szeülő házbizottság. Voltak, akik a csupán Hámori Csaba esetében bizonyítható szabály­talan gombnyomást becsület­beli,míg mások jogi természetű ügynek tekintették. — Milyen szankciót hozhat a bizottság?— kérdeztük dr. Sol­tész Istvánt, a parlament főtitká­rát. — Nem hozhat szankciót, mivel ez az eset a házszabá­lyokban nincs szabályozva. A parlament egy képviselőt man­dátumától csak hivatali össze­férhetetlenségi okból foszthat meg. Ez nem az az eset. Koráb­ban létezett a magatartásra vonatkozó összeférhetetlenség is, úgymond a társadalom érde­keivel össze nem egyeztethető megnyilvánulásokra. Csak­hogy ez egy tarthatatlan, gumi­fogalom volt, amelyet az alkot­mány megszüntetett és mással nem pótolt... (Folytatás a 3. oldalon) Veszélyes kapkodás Bemutatkozott az Igazságügyi Minisztérium Tanácsadó kabinetet hoznak létre (Munkatársunk telefaxjelen­tése) Tegnap sajtótájékoztatót tar­tottak az Igazságügyi Mi­nisztériumban. Dr. Balsai István miniszter panasszal kezdte mondandóját. Ennek az oka, hogy olyan időszakban kell te­mérdek sürgős munkát elvé­gezniük, amikor hetenként 4—5 napjukat foglalják le a parla­menti ülések. Mindemellett az eltelt egy hónap alatt sikerült a kormánystrukturával össz­hangban kialakítani a szervezé­si elveket, megteremteni a sze: mélyi föltételeket a munkához és a korábbinál jóval egysze­rűbb alá- és fölérendeltségi vi­szonyt létrehozni a miniszté­riumban. Már folyamatosan részt tudnak venni a törvényal­kotásban, amely ugyancsak igen nehéz feladatokat hárít a szakemberekre is, hiszen gyak­ran — mint például a földtör­vény esetében is — a „módosí­tások módosítására” is szükség van. Ennek ellenére folyik a ko­rábban elhatározott programok megvalósítása, így a bíróságok valódi önállóságának megte­remtése, a büntetés-végrehaj­tási szervezet felülvizsgálata és így tovább. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents