Somogyi Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 32-57. szám)

1990-06-25 / 52. szám

1990. június 25., hétfő SOMOGYI HÍRLAP 3 Az értékarányos rendet kell erősíteni Törvényesen és demokratikusan a helyhatósági választásokon méretnek meg a személyek (Folytatás az 1. oldalról) — A helyi személyek válto­zatlanságáról mondottak azt jelentik, hogy a korábban sokat emlegetett „söprést” tartod kívánatosnak ? — Törvényesen és demokra­tikusan a helyhatósági válasz­tásokon méretnek meg a személyek. Az pedig nem egy pártnak a söprése, hanem a népakarat kifejeződése. — Eszerint nem az a baj, ha régi tanácselnök van, hanem ha feladatára alkalmatlan a régi tanácselnök, — Az emberek nyilván meg fogják erősíteni tisztségükben azokat, akikben bíznak, akik a nép és nem csak politikai pártok iránti elkötelezettségüket bizo­nyították. Elvi viták, személyes érdekek — Utaltál a párton belüli irányzatokra. Nem érzed-e, hogy főként helyi szinten nem annyira eszmék, hanem személyi érdekek szerint hú­zódik a törésvonal? — Is-is. Egyrészt az eszmei tisztázatlanság is oka az ese­tenként tapasztalható helyi bi­zonytalanságnak és megosz­tottságnak is. Másrészt nem kell a látszategység, mely az MSZMP-re volt jellemző. Az MDF-ben igenis váljon el a bú­zától az ocsu. Helyben is van­nak olyan emberek, akiket kö­vetnek a választópolgárok és olyanok is, akikkel nem lehet ütközetet nyerni, s még kevés­bé továbbmenni. Az nem vitás, hogy a személyi torzsalkodás bénító lehet. Tény azonban, hogy még nem váltak ki azok a vezéregyéniségek, akik hosz- szabb távon is képesek hatni, nemcsak a párttagokra, hanem az egész település életére. — Mostanában gyakran hallható érv a kormányzás stabilitása. Végletesen szól­va, nem akkora legstabilabb- e egy kormány, ha senki nem szól bele döntéseibe. Nyilván ez nem lehet az MDF célja. Mégis vannak, akik aggódnak egy hatalmi monopólium kia­lakulásának veszélye miatt. Például az MDF—SZDSZ megállapodás nem teszi-e máris egyesélyessé a parla­menti meccseket? Nem lesz nagy koalíciós szavazógép — Minden elméletnél fonto­sabb a gyakorlat próbája. Jó­magam reálpolitikus vagyok, így a valóságból és nem a tiszta elméleti kategóriákból indulok ki. Úgy látom, hogy elkerülhe­tetlen volt a két párt közti megál­lapodás az ország kormányoz- hatósága érdekében. Attól nem félek, hogy ez hosszabb távon nagykoalíciós szavazópéppé alakítja át az Országgyűlést. Az SZDSZ igazi ellenzékként fog működni. A pluralista demokrá­cia játékszabályai kikényszerí­tik, hogy az ellenzék vérbeli el­lenzék legyen minden szélső­ségével együtt. Szóval a parla­mentben sem lesz békés be­szélgetés, s nem lesznek egye- sélyesek a meccsek. Ez csak egy kezdeti, a politikai realitá­soknak megfelelő lépés volt, amelyet azonban később még nagy összecsapások követnek. — A választási kampány időszakában gyakran hallott szó volt a pártállami rendszer okozta kontraszelekció, vagyis, hogy a kiválasztás során az alkalmasságot meg­előzve sokáig fő szempont volt a „politikai megbízható­ság". Hogy állunk a kontra- szelekcióval most? Ez már is­meretlen? A tehetség nem a pártállástól függ — Nem, erről szó sincs. Többször elmondtam, hogy úgy tartom, hogy a somogyi értelmi­ség is a kontraszelekció áldoza­ta. Nem lehet ezen egy-két hó­nap alatt változtatni. Annyit már elértünk, hogy szabadabb a gondolat, a tehetség jobban' meg tud mutatkozni, de még messze vagyunk attól, hogy az állami és társadalmi életben a gazdasági pozíciókban az érték utat törjön mapának. — A kérdés arra vonatko­zott, hogy a régi kontrasze­lekciót nem váltja-e föl egy új. Azelőtt tehetségtelen ember­ből is vezető lehetett, mert MSZMP-tag, most viszont a tehetséges embert is le akar­ják váltani, mert MSZMP -tag­volt. — A politika nem lehet rende­ző elv a szakértelem minőségi kérdéseiben. A tehetség az po­litikai hovatartozás nélkül tehet­ség. A tehetségtelenség pedig hiába bújik ideológiai lepelbe, pártok mögé, tehetségtelenség marad. Ezt az értékarányos rendet kell erősíteni. Ne higy- jünk abban, ha valaki tagsági könyvet tart maga elé, attól ér­téktermelővé válik. — Ezt a választ külön is megköszönöm... Előny, vagy hátrány pártlistán megvá­lasztott képviselőnek lenni? Érzed-e magad mögött a vá­lasztókat? — Nehezebb a feladatom annyiban, hogy nem egy kerület lakosságát, hanem egész So- mogyot kell képviselnem. A leg­kisebb falvak gondfjá setn kerül­heti él a figyelmemet. Tény, vi­szont, hót, ‘ eg in­dultak, azoknak meg kellett vív­niuk személyes harcukat, vál­lalva a rágalmakat és mocsko- lódást is. E tiszteletet érdemlő nehézségek ellenére magam is szívesen indultam volna egyéni választókerületben, akár Siófo­kon, ahol a gyermekkoromat töltöttem, akár Kaposváron, ahol a Szigetvári utcából jártam iskolába. A Donnerban ma is olyan szeretettel vesznek körül, ami arról győz meg, hogy legkö­zelebb— ha úgy alakul—egyé­ni választókörzetben induljak. A lelkiismeret kontrollja —A parlament a jelen hely­zetben tényleges kontrollja tud lenni a kormányzati mun­kának, vagy csupán táma­sza? Egy MDF képviselőnek nyilván illik saját kormánya előterjesztései mellett sza­vazni... — Nem így van, mert az MDF frakción belül demokratikus lég­kör uralkodik. Mindenki el­mondhatja a külön véleményét és ha a többség nem tudja meg­győzni, ragaszkodhat állás­pontjához a szavazásnál is. Ennek nincs retorziója. Ezt már tapasztaltam is több alkalom­mal. Még a bizottsági munká­ban is, ahol nagyon kényes az egyensúly, az MDF-et annak ellenére leszavazták már, hogy létszámfölényben volt. Nincs tehát semmiféle szavazási kényszer, csak a lelkiismeret kontrollja. A beszélgetés végén dr. Ilkei Csaba néhány, személyével kapcsolatban fölvetődött kér­désre reflektált. MSZMP-tag sem volt — Választóim megnyugtatá­sa érdekében kívánom elmon­dani, hogy minden alapot nélkü­löz a Pssz! című magazin rólam írt rágalma, miszerint a TV poli­tikai adások főszerkesztőségé­nek MSZMP alapszervezeti tit­kára lettem volna. Köztudott ró­lam, hogy nemhogy párttitkár nem voltam, de az MSZMP-nek és az MSZP-nek sem voltam soha tagja. Többen kérdezték, hogy meddig kívánóm képvise­lőként is megtartani televíziós vei és ene^áwaHoírom^"^Vá­lasztóim többsége ugyanis arra kér, hogy csináljam továbbra is ezt az érdekvédelmi kritikai műsort, mert az sokat szólt és szól majd a jövőben is Somo- gyért. Ugyancsak foglalkoztatja az embereket, hogy igaz-e, hogy én leszek a televízió elnö­ke, lévén, hogy a TV MDF szer­vezetének voltam az elnöke. Nem igaz. Nem azért léptem be az MDF-be, nem azért vívtuk, mi MDF-esek a televízióban a harcunkat, hogy zsíros falatok­hoz jussunk. Műsorkészítő köz­katona akarok maradni és soha nem akarok sajtóhivatalnok len­ni. — Köszönöm a beszélge­tést és a tájékoztatást. Bíró Ferenc Fák, fáberesek Az akác új szerepben A szakemberek első hallásra bizonyára fanyalognak a gon­dolattól: az akácot és egyéb lombos fát új, „nemesebb" cél­ra hasznosítani, netán kerti bú­tort készítani belőlük? Ugyan már! A papírfa az papírfa. Nem való másra! A „hátha mégis" gondolat azonban nem hagyta nyugodni a múlt évben gazdasági társu­lásként, ez év januárjától pedig építő- és szolgáltató kft.-ként működő kaposvári fábereseket. S most — alig néhány hónappal az üzleti életbe való bekapcso­lódásuk után— úgy tetszik, lesz piaca a főként akácból és más „silányabb” hazai fafajokból készített termékeiknek. A különböző kerti bútorokat, virágtartókat, járólapokat és kerítéseket bemutató katalógu­suk fölkeltette több nyugati ke­reskedő érdeklődését. S mivel" az áraik is kedvezőek, létrejött az első üzlet az osztrák Harald Biebl úr kereskedőházával; ezt napokon belül — ugyancsak vele — egy újabb követi. A csaknem háromillió schillinges szerződés szerint kerti asztalo­kat, nagyméretű homokozókat készítenek a megrendelő szá­mára. Hollandiából a napozó­ágyak és a különböző virágtar­tók iránt mutatkozik kereslet. Velük még tárgyalnak az árak­ról. Dr. Györky Zoltán, a Fáber Kft. vezetője úgy véli: nemcsak a felhasznált fafajok jelentik az újdonságot, hanem az is, hogy másként kell gondolkodniuk, például az árakról. — Egy termék annyit ér, amennyiért megveszik; ezt tu­domásul kell venni — mondta. — Meg kell tanulnunk visszafe­lé gondolkodni, a még elfogad­ható árból kiindulva számolni a költségeinket. Egy faipari ter­mék árát nagyban meghatároz­za, milyen alapanyagból ké­szült. A papírfának kikiáltott akác és társai a felébe vagy még annyiba sem kerülnek, mint a tölgy, a bükk vagy a fenyő köbmétere. A környezetvéde­lem, a piac és más tényezők előbb-utóbb másokat is ráké- nyszerítenek, hogy megtalálják a módját a fák gazdaságosabb felhasználásának. Itthon egye­lőre még mi vagyunk az elsők, akik bele mertek fogni egy ilyen vállalkozásba. N.Zs. Iskolájukat építik Oktatás és vállalkozás Szakmai gyakorlat a kaposvári építőipari szakmunkásképzőben Megkezdődött a nyári szün­idő, de több iskolában még nem kezdték meg szabadságukat a diákok. A kaposvári Építőipari Szakközépiskola és Szakmun­kásképző Intézet tanulói szor­goskodnak: kötelező szakmai gyakorlatukat töltik. — A kaposvári építőipari nagyvállalatok tönkrementek vagy átalakultak, s ezzel ve­szélybe került tanulóink szak­mai gyakorlata. Egyre keve­sebb lehetőségük nyílt egy-egy vállalatnál nyári munkára, így 1987-től folyamatosan kidol­goztuk iskolánkban a nyári szakmai gyakorlatok feltétel- rendszerét — mondja Ponikfor Zoltán igazgató. A középiskola mára képessé vált szervezeti kereteinek át­alakításával az oktatás és a „vállalkozás” eredményes ösz- szehangolására. Az utóbbi azért fontos számunkra, mert — még ha nem is élvez elsőbb­séget — a nevelő- és oktató­munka feltételeit javítja a külső munkákból befolyó nyereség. Megtudtuk, hogy — az általá­nos gyakorlattól eltérően — száz nyolcadikos diákkal töb- bet vehettek föl az idén ebbe az iskolába. Ez annak is köszön­hető, hogy két speciális osztályt indítottak — azoknak a gyen­gébb tanulóknak, akiket bizo­nyítványuk miatt nem vettek volna föl szakmunkásképző in­tézetbe sem. Az országos kí­sérleti jellegű képzésre — ács és kőműves szakmára — pél­dául ötvenen iratkoztak be. Ők ágazati szakmunkás, illetve betanított munkás képesítést szereznek majd, a jobbaknak pedig lehetőségük lesz a szak­munkás-bizonyítvány meg­szerzésére is. A gyerekek az iskola saját kivitelezésében őszre elkészü­lő hattantermes épületszárny munkálatain végzik nyári gya­korlatukat, s többen dolgoznak a kaposvári megyei kórház, va­lamint a gyakorlóiskola nyári karbantartásán is. Elmondták: a munkájukért járó ösztöndíja­kat is a megtermelt pénzből fedezi a középiskola. V.Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents