Somogyi Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 32-57. szám)
1990-06-25 / 52. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP 1990. június 25., hétfő Domokos Géza a nemzetiségi jogokról ÖTVENEZER HALOTT Párizsi megállapodások Antall József: Francia részről szoros az együttműködési készség — Koszorúzás Nagy Imre emlékművénél (Folytatás az 1. oldalról) Antall József miniszterelnök kíséretében a kormány több államtitkára tartózkodott Párizsban. Pénteken és szombaton számos megbeszélést folytattak a francia kormány illetékes képviselőivel, gazdasági és kulturális partnereikkel. Eltörlik a vízumkényszert Franciaország kormánya eltörli a három hónapnál rövidebb utakra az eddig fennálló vízum- kényszert a magyar állampolgárok számára — említette első helyen a párizsi tárgyalásait, s az ott létrejött megállapodásokat összegezve Antall József miniszterelnök szombaton, a magyar tudósítók számára tartott tájékoztatóján. A magyar kormányfő alig több mint másfél napos párizsi tárgyalásai során rendkívül sok, a gazdaságot, a kultúrát, az államigazgatást érintő kérdésben jött létre megállapodás, illetve megegyezés. A francia kormány által felajánlott kétmilliárd frank ösz- szegű exporthitelekből az idén 0,8 milliárd hívható le. Fontos fejlemény, hogy ezért az összegért nemcsak francia árukat lehet vásárolni, hanem a vegyes vállalatok felszereléséhez szükséges eszközöket is be lehet szerezni. A kis- és közép- vállalatok létrejöttének támogatását szolgáló külön 50 millió frankos francia támogatás jelentősen bővülhet: a francia kormány adott esetben folyamatosan feltölti ezt a keretet. Magyar részről viszont megteremtik mindehhez a banki hátteret — mondotta a miniszterelnök. Megállapodás jött létre egyetemi hallgatók és oktatók cseréjéről, vezetőképző tanfolyam szervezéséről közép- és felső szinten, továbbá a kis- és kö- zépváilalalatok igényeinek megfelelően. Magasabb szintű kapcsolatok A sok egyéb megállapodás között Antall József megemlítette, hogy a jövőben lehetővé teszik a magyar közigazgatás dolgozói számára, hogy francia intézményekben tanulmányozzák a helyi közigazgatás módszereit. Antall József a tájékoztatón nagy hangsúllyal szólt a politikai tárgyalásokról, az e téren kialakult egyetértésről. Rámutatott: Francois Mitterrand elnökkel, Michel Rochard miniszterelnökkel és a többi vezető francia politikussal, kormánytisztségviselővel folytatott tárgyalások új, az eddiginél magasabb szintre emelték a két ország közötti kapcsolatokat. „Nem hinném, hogy a történelem folyamán ezek a kapcsolatok bármikor is jobbak lettek volna, mint most”— hangoztatta a magyar miniszterelnök, megismételve korábbi kijelentését: míg Franciaország számára régebben a közép-kelet- európai térségben más országok voltak a kiemelt partnerek, Magyarország pedig sok tekintetben a háttértje szorult a francia politikában, addig most legalábbis egyenrangú lett a többi országgal és francia részről szoros együttműködést kívánnak megvalósítani vele. Az MTI tudósítója megkérdezte a miniszterelnököt: bonni és párizsi tárgyalásai során sikerült-e megértetnie a magyar álláspontot a katonai tömbökkel kapcsolatban és nem fog-e ez az álláspont gondot okozni az európai biztonsággal kápcsola- tos tárgyalásokon. Antall József válaszában — az Országgyűlés állásfoglalására és a kormány ismert álláspontjára hivatkozva — úgy vélekedett: a tárgyalásokon éreztették, hogy Magyarország megfontolt módszerekkel kívánja megoldani ezt a kérdést, ugyanakkor nem tudja elfogadni azt a módszert, amely ma is katonai tömbökben számol, a leszerelési kérdések rendezését csupán ,, tömbszempontból” kiindulva képzeli el. Kegyelet a mártíroknak Koszorút helyezett el Nagy Imre és mártírtársai párizsi emlékművénél, a Pere Lachaise temetőben Antall József miniszterelnök. A szombat délben megrendezett kegyeletes ünnepségnél jelen volt az 1956-os harcok számos egykori, ma Párizsban élő résztvevője, több franciaországi magyar szervezet küldöttsége. Az emlékművet alig két éve állították fel a Magyar Emberi Jogok párizsi bizottságának kezdeményezésére, akkoramikor az egykori miniszterelnök és társai Magyarországon még a 301-es parcélla jeltelen sírjában voltak eltemetve. Antall Józsefet a Párizsban élő ismert magyar közíró, Fejtő Ferenc köszöntötte a sírnál. Méltatta annak jelentőségét, hogy a szabad választások útján hatalomra került új magyar kormány elnöke ilyen jelképes gesztussal ismeri el Nagy Imre és társai emlékét. Antall József szombaton a késő délutáni órákban hazaérkezett Budapestre. Kényelem! Pihenés! Befektetés! Mindez az ANGELICA-tól! 1990. évi kezdéssel, Harkány legszebb helyén, a kemping mellett, 32 + 14 egységes üdülőépület kivitelezését kezdtük meg. Az üdülőegységek egyszobásak, korszerű, összkomfortos kivitelűek. A jelentkezőkkel fixáras szerződést kötünk 1991-es átadással. Irányár: 1 750 000,— Ft ÁFÁ-val együtt. Egyösszegű befizetés esetén 150 ezer Ft kedvezményt adunk. Jelentkezéseket korlátozott számban még elfogadunk. írásos tájékoztatót küldünk. Érdeklődni: ANGELICA Kft., 7626 Pécs, Katalin u. 1/2. Telefon: (72)33-097 9—12 és 14—17óra között. (149190) Kollektív jogokra van szükség Úgy tűnik, hogy az ország elnöke és vezetése nem jutott el ahhoz a felismeréshez, hogy a nemzetiségi egyéni jogokat nem lehet biztosítani, ha a nemzetiségi kollektív jogokat nem tartják tiszteletben — jelentette ki Domokos Géza. Az RMDSZ elnöke a Romániai Magyar Szó vasárnapi számában közölt bírálatában hangsúlyozta: „csak sajnálni tudjuk, hogy az ország vezetése makacsul nem akar elismerni egy olyan elvet, amelyet immár minden ország tudomásul vett”. Domokos Ion Iliescu államfői székfoglaló beszéde alapján elemezte a román álláspontokat. Külön kiemelte a beszédnek azt a gondolatát, amely a helyi autonómia biztosításával foglalkozik. „Ha az embereknek beleszólásuk lesz a gazdasági élet alakulásába, ha ők maguk dönthetnek, milyen utat választanak e kérdések megoldására vagy a kultúra fejlesztésében, a hagyományok megőrzésében, az anyanyelv használatában, akkor azt hiszem, sok kérdés önmagától is megoldódik”. Külön szólt arról, hogy az egyéni jogokat illetően Iliescu hangsúlyozottan beszélt az egyén szabadságának kérdéséről. „De Iliescu elnök ki se ejtette a szót: kollektív jogok." „Mint kategóriával él a nemzeti kisebbségek vonatkozásában, de a nemzetiségek kollektív jogairól ebben a beszédében egy szót sem ejt... Arra lehet következtetni, hogy ez nem véletlen, s nyilván az sem, hogy a front dokumentumában sem történik említés a közösségi jogokról. Hozzáteszem, amíg Koppenhágában az emberi jogi kérdésekről folyó nemzetközi tanácskozáson 6—7 tervezetet nyújtottak be a nemzetiségi kollektív jogok kérdéséről, addig a Románia által benyújtott tervezetben szintén hiányzik a kollektív jogok említése.” Végezetül nyilatkozatában a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke bírálta Iliescu elnök beszédét azért, hogy abból a régi stílus beidegződése érződött. Határtalan piknik Több tízezer román tüntető hatolt be vasárnap reggel Szovjet—Moldávia területere az albi- tai határátkelőhelyen keresztül. A tüntetők félresodorták a román és a szovjet határőröket, majd mintegy két kilométerre behatoltak szovjet területre, s ott barátkozni kezdtek a környező városoknak, így a tagköztársaság fővárosának, Kisinyov- nak a lakosaival. A szokatlan „tüntetés” össznépi piknikké fajult, körülbelül egy óráig tartott, majd a szovjet határőrök véget vetettek az (illegális) ünnepnek. Az iráni katasztrófa Az iráni földrengés halálos áldozatainak száma a legújabb adatok szerint elérte az ötvenezret, míg a sebesülteké a kétszázezret. Ezt a Tehran Times című napilap jelentette vasárnap egy magas rangú illetékest idézve. A számok azonban sajnos korántsem véglegesek — írta a lap, hivatkozva a szóban forgó hivatalos személyiségre, aki szerint „az áldozatok száma percről percre nő”. Szombaton a földrengés által leginkább sújtott térségbe utazott Rafszandzsani iráni elnök, aki széles körű nemzetközi ösz- szefogást sürgetett a természeti katasztrófa felszámolására. A túlnyomórészt muzulmánok lakta Szovjet—Azerbajdzsánban a köztársaság elnöke szombaton egynapos gyászt rendelt el. George Bush amerikai elnök, Margaret Thatcher brit kormányfő és Wojciech Jaruzelski lengyel államfő szombaton táviratban fejezte ki együttérézését az iráni államfőnek. Táviratában Bush egyebek mellett hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok — függetleEMELKEDIK A KINCSTÁRJEGYEK KAMATA A pénzügyi kormányzat hétfőtől emeli a kincstárjegyek kamatát — tájékoztatták a Pénzügyminisztériumban a Magyar Távirati Iroda munkatársait. A kamatemelésre azért van szükség, hogy a költségvetés finanszírozásához elegendő forrás álljon rendelkezésre. Az Országgyűlés által jóváhagyott keretek között a pénzügyi kormányzat továbbra is biztosítani kívánja a kamatozó kincstárjegyek értékesítéséből származó forrásokat az államháztartás számára. Az értékpapírpiacon elsősorban az egy évnél rövidebb lejáratú értékpapírok iránt számottevő a kereslet. Ezért a kincstárjegyek versenyképességének fenntartása érdekében differenciáltan emelkednek a kincstárjegyek kamatai. A 3 hónapos lejáratú kincstárjegyek eddigi 22 százalékos kamata 23 százalékra emelkedik. A 6 hónapos lejáratú kincstárjegy esetében a kamat 23-ról 25-re, míg a 9 hónapos lejáratú értékpapírnál 24-ről 26 százalékre emelkedik. Mivel ezek bruttó kamatok, így az értékpapírok vásárlója a kamatok kifizetésekor a 20 százalékos forrásadóval csökkentett összeget kapja kézhez. A kamatemelés eredményeként az 1 évnél rövidebb lekötési idejű értékpapírok között hétfőtől a kincstáriegyek hozama lesz a legnagyobb. Összetűzés Berlinben Verekedésbe torkollt kelet- és nyugat-berlini antifasiszták békésnek indult felvonulása szombaton este Berlin Lichtenberg negyedében, ahol álarcos fiatalok megtámadták a szélső- jobboldali alternatívok központját őrző rendőröket. A megvadult tömeg rendőrautókat gyújtott fel és megtámadta a keletnémet televízió forgatócsoportját. Jelentések szerint 16 rendőr megsebesült, egyesek súlyosan. A rendfenntartó erők könnygázzal és vízágyúkkal fékezték meg a köveket és benzinespalackokat haji- gáló szélsőségeseket. Figyelem! Engedményes bútorvásár a barcsi Domus Áruházban. Egyes szekrénysorok, — kárpitok — konyhák 10—20 százalékos engedménnyel kaphatók június 25-től július 7-ig. Várjuk kedves vásárlóinkat! (111241)^ ta NÍVÓKÉ* KFT Bálaakció a Dorottya Szálló nagytermében (Kaposváron) június 25-től—amíg a készlet tart. Reklámár: 199 Ft/kg. Nyitva: naponta 9-től 18 óráig. Várjuk kedves vásárlóinkat! (111247) nül attól, hogy a két ország közöt nincs diplomáciai kapcsolat — kész minden szükséges támogatást megadni. Nagy-Britannia, amelynek tavaly szakadtak meg a diplomáciai kapcsolatai Teheránnal rtiár két repülőgépet küldött Iránba a szükséges sátrakkal, gyógyszerekkel és orvosi műszerekkel. A Nagy-Brittaniában élő muzulmán közösség eddig mintegy 170 ezer dollárnyi adományt gyűjtött össze, amelyből segélyszállítmányt állítanak össze Irán számára. Tisztelet és kártalanítás Emlékművet avatott Göncz Árpád A II. világháborúban, valamint az azt követő kényszermunkatáborokban elpusztult áldozatoknak tisztelgő emlékművet avatott fel Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke vasárnap a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei Tákoson. Avató beszédében hangsúlyozta: azok, akik fegyverrel a kezükben estek el a harcok során, áldozatai voltak az értelmetlen, a nem magyar érdekeket szolgáló, a második Trianont eredményező háborúnak. Az életben maradtak, a hadifoglyok egy részét 1946 után mondvacsinált érvekkel sorra ítélte hosszú kényszermunkára a sztálini rezsim. Nem tudni, a foglyok közül hányán vesztették életüket, mint ahogy azt sem, hogy a lakosság közül hány embert hurcoltak el „má- lenkij robotra" Magyarországról. A szerencsésen hazatértek és hozzátartozóik még nem régen is viselték az elmúlt rendszer által rájuk sütött szégyenbélyeget — folytatta Göncz Árpád, majd kiemelte: a megbélyegzettek kártalanítása a közeljövőben megtörténik. Erre az Országgyűlés két közelmúltban hozott határozata kötelezi az új kormányt. Az irányelvek elkészültek, s a törvényjavaslat feltehetőleg július végéig a parlament elé kerül. Göncz Árpád ezt követően leleplezte Schmidt Sándor népi fafaragó művész alkotását, melyén az alig 500 lakosú Tá- kos község 59 II. világháborús áldozatának neve olvasható.
