Somogyi Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 32-57. szám)

1990-06-02 / 33. szám

1990. június 2., szombat SOMOGYI HÍRLAP — BALATONI NYÁR 7 Gazdát keres az idegenforgalom Bőd Péter Ákos miniszter: Még minden bizonytalan — Bogár László ál­lamtitkár: Jósolni nezéz — Pohankovics István államtitkár: Nem szeretem a Balatont, mert zsúfolt... (Folytatás az 1. oldalról) Éreztem, hogy nem jutok közelebb kérdéseim megválaszolásához, ám nem adtam föl... „Rabló-pandúr” han­gulatot éreztem — Főként a Balaton kereskedelmi és idegenforgalmi gondjai és azok megoldása érdekelne. — Tudom, hogy a vendégfogadók a nemzetközi és hazai politikai változá­sai nyomán pánikban vannak, ám ezt a tények nem indokolják. Az időarányos devizabevételek vagy a vendégéjsza­kák eddigi számai nem rosszak, bár kétségtelen, hogy megérezzük majd a hatását, hogy a németek „randevúhe­lye” megváltozik. Annyira azért nem megy gyorsan a német egyesítés, hogy ez az idén jelentősen hatna. — Eszerint bizakodóan ítéli meg a balatoni nyár esélyeit? — Nem vagyok szakembere a kér­désnek, mert személy szerint nem vol­tam Balaton-rajongó. Az a zsúfoltság számomra sohasem jelentett fölüdü­lést. Szívesebben pihenek például az abaligeti tó partján... — Hová valósi? — Kiskőrösi vagyok. Szóval ezek a helyek emberléptékűbb viszonyokat kínálnak a vendégnek. A Balatonnál mindig olyan rabló-pandúr hangulatot éreztem. Tudom, a nyugati vásárlóerőt nem lehetett lekötni magyar árakkal, de ez azután hozta magával a sok anomáliát, ami a hazai vendéget sújtja. A szezonban annyiban bízom, hogy a privatizálódó ellátószervezetek verse­nye nyomán színvonaljavulás lesz. Szerintem a német forgalomkiesés 10—20 százaléknál nem lesz több. —A balatoni idegenforgalmi valu­tabevételek jelentős része magán­zsebekbe vándorol... — Nem hiszem, hogy ez adóztatási úton megoldható. Csak a morális hely­zetjavulása teremthet olyan helyzetet, amely visszaszorítja a fekete üzletelé­seket. — Mitől javulna az adómorál? — Törvényi intézkedésektől. Millió ponton kell megváltoztatni életünk alapszabályait ahhoz, hogy a magyar polgár elsőként ne a kiskaput keres­se... Minisztériumi osztozkodás Az államtitkár a beszélgetés további részében is magánvéleményét mond­ta és nem a tárcáét. Közben megérke­zett a minisztérium sajtóreferense, s arról próbált meggyőzni, hogy vállalko­zásom reménytelen. — Az ipari minisztériumot az ipari­kereskedelmi miniszter, a kereskedel­mi minisztériumot a nemzetközi gaz­dasági miniszter örökölte. Ez azt is je­lenti, hogy a belkereskedelmi rész Kádár Béla hatáskörébe tartozik, s egyelőre tisztázatlan, hogy mi tartozik akkor az Ipari és Kereskedelmi Minisz­tériumhoz. Magyarul semmit nem tu­dunk. Türelmet kérünk. A kérdezett dolgokról talán tudnak valamit a volt kereskedelmi minisztériumban. Kér­déses azonban, hogy aki nyilatkozna, holnap is ott lesz-e... Az idegenforgalomért még folyik a küzdelem Mindezek után megújuló reménnyel fordultam kérdéseimmel az időközben megérkezett Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszterhez. — Markáns nézetem még nincsen. Az nyilvánvaló, hogy megváltozik a vendégstruktúra; hogy azonban ennek mi lesz a kihatása, azt még nem tudom. Az biztos, hogy a kelet-európai ven­dégszám csökkenése átrendez bizo­nyos kereskedelmi terhelést... — Az idegenforgalom bevételei nem oda kerülnek, ahol termelőd­nek... —Az igazság az, hogy az idegenfor­galomért most folyik a küzdelem a másik miniszterrel — mondta, majd tréfásan a mellette álló Bogár Lászlóra, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkárára muta­tott. — Ő az ellenfél. O ugyanis azt mondja, hogy minden, ami nemzetközi összefüggései, az oda tartozik. (A két rangos férfiú már egymással beszél­getett.)— Ergo: az autóbuszgyártás is a tiétek, mert az az export révén kül­földre kerül... — Ugyan, szó sincs ilyesmiről — válaszolta Bogár László. — Teljesen nyitottak vagyunk. Nincs itt versengés. — Kádár Béla nem ezt mondta... — Legföljebb a szóhasználatunk különbözik. — Eszerint — ragadtam ismét magamhoz a szót—-még az is tisztá­zatlan, hogy ki az idegenforgalom gazdája? — Egyelőre nincs megállapodás — így Bogár László. — Azt nem monda­nám, hogy tisztázatlan. — Azért vitázunk és tréfálkozunk — fűzött magyarázatot Bőd Péter Ákos— mert nincsenek még elhatárolva a funkciók. Ha az idegenforgalmat mint külgazdasági stratégiai kérdést tekint­jük, nyilván a nemzetközi ügyeink közé tartozik, viszont hogy melyik ágyba kerül külföldi és melyikbe magyar, az a mi dolgunk. — És kié lesz, amit a vendég, akár magyar, akár külföldi, fizet? — Nem baj, ha a pénz magánzse­bekbe kerül, ha ez egyben adóbevétel is. A miniszter őszinte — Csakhogy sokan megkerülik az utazási irodákat... A miniszter válasza rokonszenve­sen őszinte, bár meglepő volt: „Nem tudom, ezt hogy lehet megoldani”. — Az sem ártana — szólt közbe Bogár László —, ha az adózás mellett a befolyó pénzből ténylegesen jutna az idegenforgalmi infrastruktúrára is. Végül is, tényleg nem tudják meg­mondani ki a Balaton gazdája? — Ezt rövid úton tisztázni lehet — vélte Bogár László. — Az viszont tény, hogy a dolog belkereskedelmi és kül­gazdasági vonatkozásait el kell különí­teni. Ezen az alapon az idegenforga­lom szétszedése is elképzelhető, pél­dául külkapcsolatokra és belső ide­genforgalomra. Igaz, én szerencsé­sebbnek látnám, ha az egész egy mi­nisztériumhoz tartozna. Remélem, hogy erről rövidesen lesz döntés. — Igen ám, de kezdődik a szezon és olyan gondok vannak, amelyek­kel 100 napot sem lehet várni. — Szó sincs ennyi kivárásról, hiszen még csak a harmadik munkanapunkat töltjük. — Mikor lehet hát a balatoni ügyekről érdemben véleményt al­kotni? — Erre szokták azt mondani, hogy jósolni nehéz, főként ami a jövőt illeti. Talán két-három hét múlva eldőlnek a nyitott kérdések... Az 1990. évi idegenforgalmi fősze­zon kezdetén... tehát végül is csak annyit sikerült megtudnunk, hogy a Balaton (ügye) cseppfolyós... Bíró Ferenc AZ IDÉN IS ZSÚFOLT LESZ A PART Több nyugati vendégre számítanak Komfortosabb kempingek — A fizetővendég-szobák adóalapja Sokféle hatás érte tavaly a Siotour gazdálkodását. A forgalma ennek elle­nére rendkívül nagy volt. Alapítása óta először fordult elő, hogy a bevétele meghaladta a 2 milliárd forintot. Elége­dettek lesznek az idei nyár végén is az eredménnyel? A szezon esélyeiről, a várható forgalomról dr. Fodor János, a Siotour igazgatója mondta: Félmilliárddal kevesebb bevétel Az idén arra kell számítanunk — részben éppen a lakosság valutavá­sárlásának korlátozása miatt —, hogy félmilliárd forinttal csökken a bevéte­lünk. A forgalmat előreláthatólag az is befolyásolja, hogy az úgynevezett szo­cialista országokból érkezők s a hazai vendégek száma tovább csökken. Ennek ellenére zsúfoltságra számí­tunk a főszezonban, különösen a kem­pingekben. Ezek korszerűsítésére egyébként 36 millió forintot költöttünk. Több nyugati vendégre, következés­képpen lakókocsira számítunk a tábor­helyeken. Ezért 400 új lakókocsi-csat­lakozót is létesítettünk. Széles körű propagandát is kifejtet­tek. Elkészültek a kül- és belföldre szó­ló kiadványaik, ajánlataik. Tavaly 8 nemzetközi vásáron vettek részt, az idén már tizenkettőn képviseltették magukat. Bemutatkoztak többek kö­zött a milánói nemzetközi idegenfor­galmi vásáron és Európa egyik legna­gyobb idegenforgalmi börzéjén Nyu- gat-Berlinben is. — Figyelembe véve a már megkötött szerződéseket a jelenlegi megítélés szerint a nyugati forgalom tovább nö­vekszik. Ezt szerintem nem befolyá- soljaaz NDKjelenlegi politikai helyzete sem — mondta az igazgató. — Az északi országokban pedig — például Dániában, Hollandiában — különösen sokan érdeklődnek a Balaton iránt. A lengyelországi, valamint a cseh és szlovákiai szervezett forgalom ugyan­akkor jelentősen csökken, s minden bizonnyal a tavalyinál is kevesebb lesz a belföldi nyaraló. Az említettek ellené­re úgy véljük, hogy nem csökken a for­galom a főszezonban a Balatonnál: legföljebb nem csak az utazási irodák látják ennek hasznát. Kié a turista? Az idegenforgalomban ugyanis igen jelentős szerepe van a fizetővendég­szolgálatnak, amelyet az utóbbi idő­ben több intézkedés hátrányosan érin­tett. Ismeretes, hogy akik eddig utazási irodák közvetítésével adták ki villáju­kat, lakásukat, azok a bevételüknek 40, a magánkiadók pedig a bevételük 60 százalékát tekinthették adóalap­nak. Ezt most egységesítették és 70 százalékban állapították meg. Az új rendszer nem kedvező a tulajdonosok szempontjából. Az utazási irodák az­zal enyhítenek ezen, hogy a jutalék után már nem a szobakiadó, hanem a cég adózik az idén. Következéskép­pen a tulajdonos adóalapja 61,6 szá­zalék lesz. A Siotournak az említett intézkedé­sek miatt csökkent a fizetővendég­szolgálata. Ennek ellenére még mindig napi 20 ezer ágyat kínál a vendégei­nek. Bérbe vett üdülők — Arra törekszünk — mondta dr. Fodor János —, hogy színvonalas szálláshelyekkel várjuk vendégeinket: több vállalattal, üdülővel kötöttünk megállapodást. A siófoki SZOT Cse­pelben például 200, a TOT- és az Athe- naeum-üdülőben pedig 56 ágyat bére­lünk, főként nyugati vendégek számá­ra. A főszezonra (július második felére) megnyílik a zamárdi Autós III. kemping egy része is; ez 800 turista befogadá­sára lesz alkalmas. Eddig 72 milliót költöttünk rá. Hamarosan fölépül a len­gyeltóti üdülőfalu szállodája, s az ottani kempinggel együtt az idén már vendé­geket fogadhat. Szapudi András MÁTÓL A MÚZEUMBAN Üvegtriennálé Tihanyban Az üveg a kultúrát jelenti” — idé­zik gyakran ezt a találó mondást. A középkori színes üvegablakok varázsa lenyűgöz bennünket, de mindennapjaink nélkülözhetetlen anyaga is az üveg. Ma a virágkorát éli; egyre több művész használja fel ezt a fizikai és optikai szempontból is külön­leges anyagot művek készítésére. Vannak, akik praktikus használati tárgyakat készítenek belőle, má­sok szemet gyönyörködtető vázá­kat, tálakat, de vannak mesterek, akik különböző eljárásokkal kü­lönleges üvegszobrokat alkotnak az üvegből. Az első országos üvegtriennálé „Kortárs magyar üveg 1990" cím­mel harmincnyolc művész leg­újabb törekvéseit, eredményeit mutatja be. Pályakezdő, fiatal ter­vezők munkái is szerepelnek a nemzetközi elismerést szerzett kiváló művészek Jegenyés Já­nos, Buczkó György, Bohus Zol­tán, Kertészti Ágnes, Lugossy Mária, Sigmond Géza művei mel­lett. A tihanyi múzeum fehér falai kö­zött ezek a csillogó, átlátszó vagy áttetsző, színes üvegből készült művek június 2-ától október 31 -ig tekinthetők meg. [""Ä'bÄlÄtÖn" í FÜSZÉRT Boglárlellén ◦ Fortunát Jl j I f --j, í és Fonyódon a Pátriát! az Emberért dolgozik, az Ember jólétéért, az Ember kulturáltságáért. Kérjük, keresse föl üzletházainkat, Szántódon az Oázist,

Next

/
Thumbnails
Contents