Somogyi Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 32-57. szám)
1990-06-22 / 50. szám
<*£! K®Vv, Mellékletünk: 16 oldalas műsorújság SOMOGYI HÍRLAP •• * I. évfolyam, 50, szám Ára: 4,30 Ft KÖZÉLETI NAPILAP 1990. június 22., péntek Látogatás Weizsückernél, Kohlnál és Genschernél ANTALL JÓZSEF BONNBAN TÁRGYALT Alpok—Adria grafikai kiállítás Ljubljanában Levelet írtak a miniszternek Sok a málna, nincsen ára „Piacgazdaságot akartunk. Most itt van”—mondta a felvásárló A magyar—német kapcsolatok jövőjéről, az egységes Németország és a Magyar Köztársaság együttműködésének távlatairól tárgyalt az NSZK legfelsőbb szintű politikai vezetőivel csütörtökön Antall József. A magyar miniszterelnök NSZK- beli hivatalos látogatásának zárónapján megbeszélést folytatott Helmut Kohl kancellárral, Hans-Dietrich Genscher külügyminiszterrel, és fogadta őt Richard von Weizsäcker szövetségi elnök. Antall József munkaprogramja reggel még Stuttgartban kezdődött. A Lothar Späth tartományi miniszterelnökkel lefolyt reggeli beszélgetés során szóba került, hogy egy Baden—Württemberg-házat terveznek létesíteni Budapesten. A Magyarországgal régóta igen szoros kontaktusokat ápoló tartomány emellett kész szakértői támogatást adni a helyi köz- igazgatás kiépítéséhez, a rendőrség korszerű felszereléséhez, a szakemberek továbbképzéséhez. Bonnban a magyar nagykövetségen első tárgyalópartnere Genscher külügyminiszter volt. (Folytatás a 2. óldalon) (Munkatársunk telefonjelentése) Grafikai pályázatot hirdetett első alkalommal az Alpok— Adria közösség. A tartományokban élő képzőművészek első alkalommal mutatkoznak be a ljubljanai Tivoli-kastély galériájában. Tegnap este nyolc órakor huszonkilenc művész százhúsz alkotásából nyílt tárlat a Tivoli Galériában; itt Somogyból Harangozó Ferenc és Kertész Sándor mutatkozik be alkotásaival. Októbertől Rijekában, majd Triesztben, később Ausztriában, 1991-ben pedig Magyarországon is megtekinthető lesz az Alpok—Adria közösség által szervezett grafikai kiállítás. (Horányi) Ismét dúl a háború Somogy híres málnatermő vidékén, Nagyatád térségében. A se- gesdi gazdakör levelet írt a miniszternek, s ebben magyarázatot és magasabb árakat követelt. A napokban meg is érkezett a válasz, de ez egy csöppet sem nyugtatta meg a kedélyeket. Tegnap személyesen jártunk utána, hocjyan látja a helyzetet a termelő és a felvásárló. A reggel ugyan jól indult, de mire Segesdre értünk kiadós eső fogadott bennünket, így letettünk arról, hogy a kis- és nagykertekben keressük föl a termelőket, mivel ők is, a felvásárlók is kényszerszünetre voltak kárhoztatva. A Nagyatádi Afész három felvásárlótelepen veszi át a málnát, ezek egyikén találkoztunk Talián Attilánéval. (Folytatás a 3. oldalon) JÚLIUS 1-JÉTŐL MEGYEI MUNKAÜGYI HIVATAL ALAKUL A megyei tanácsülés jóváhagyta a Megyei Munkaügyi Hivatal július 1-jével történő létrehozását. Ezzel egyidőben megszüntetik a Somogy Megyei Munkaerőszolgálati Irodát és a Somogy Megyei Tanács Pedagógiai Intézetének pálya- választási csoportját. Az új intézmény tevékenységi körébe tartozik majd mindaz, amit a megyei munkaügyi iroda eddig ellátott — a II. fokú hatósági feladatokat kivéve. A megyei tanács felkérte a kaposvári, a siófoki, a tabi, a boglárlellei, a fonyódi, a marcali, a csurgói, a nagyatádi és a barcsi városi tanácsokat, hogy a tanácsi munkaügyi szakigazgatási szervüket szüntessék meg. Az új szervezetben a központ hét területi kirendeltsége látja el a munkaügyi feladatokat. Az egységes szervezet létrehozását a társadalomban végbement változások tették szükségessé. Dr. Várfalvi István, a megyei tanács főosztályvezetője rámutatott: a megyében a munkaerőpiacon egyre nő a feszültség, emelkedik a munkanélküliek száma. Ebből a szempontból Somogy „fekete” megye lett. A vállalatoknál a létszámmegtakarításra, a munkaerő minőségi összetételének javítására irányuló törekvés figyelhető meg. A munkahelyet változtatók egyre nagyobb hányada veszi igénybe a munkaerő-közvetítő irodák szolgáltatásait. Ezt a sokrétű és magas szakmai követelményeket támasztó feladatot csak egységes és ütőképes munkaerő-gazdálkodási szervezet képes ellátni. Az ügyet a Munkaügyi Minisztérium— mint képviselője, Dömötör Tibor mondta—anyagilag is támogatja: az idén 9 millió forintot ad a Megyei Munkaügyi Hivatal létrehozásához és működtetéséhez. Sz. N. FŐISPÁN VAGY KORMÁNYMEGBÍZOTT? Az önkormányzó vármegye a kistelepülések érdekeit védi Beszélgetés dr. Verebélyi Imrével, a Bm közigazgatási államtitkárával Nagyléptékű közigazgatási reform tervei körvonalazódnak. A parlament elé terjeszti a kormány a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslatot, amely — a honi hagyományokat követve, azt az Európai Önkormányzati Charta követelményeivel ötvözve — elismeri és védi a helyi közösségek ön- kormányzásához fűződő alapjogait. A közhatalom demokratikus átalakítása jegyében megváltozik a helyi igazgatás arculata. Visszakapják valódi önállóságukat a települések, de átalakul, megváltozik a megyei igazgatás helye és szerepe is. A vármegyei önkormányzat — hogy új törvényjavaslat alternatív szóhasználatát kölcsönözzük — új vonásairól, funkciójáról beszélgettünk dr. Verebélyi Imrével, a Belügyminisztérium közoktatási államtitkárával. — A legutóbbi kormányülésen az önkormányzó megye gondolata mellett tette le voksát a kormány. Eszerint a településeken túl a megyét is megilletik bizonyos önkormányzati jogok. Lakossági, netán apparátusi érdeket is szolgál ez a megoldás? — Azt majd az Országgyűlésnek kell eldöntenie, hogy végülis a megye vagy a vármegye kifejezést fogadják-e el. A törvénytervezetben ma még ez a két szó alternatív megoldásként szerepel. A tartalmi kérdés azonban az: legyen-e a megyében önkormányzat, és kinek jó, ha van? A szakmai koncepció előkészítése során a megyei tanácsi hivatalok, vb-titkárok nagy része nem akart semmiféle önkormányzatot, nem óhajtott megyei testületet, csak megyei hivatalt. Általában a hivatalnak sincs ínyére, ha van fölötte egy választott testület, amely irányítja. Ám az önkormányzat a községi és a városi lakosok sajátos területi önszerveződése kell legyen, amely esetleg a hivatali érdeket is keresztezheti. — Voltaképpen hány ,,szinten "szerveződhet a helyi lakosság? — Előszöris a településeken. Ha meg akar oldani bizonyos helyi ügyeket, választania, küldenie kell képviselőket, akik aztán ellenőrzik az apparátusokat, amelyek a lakosság ügyeit is intézik. A lakossági érdekek másik része persze nem oldható meg helyi szinten, bár még nem igényel központi, miniszteriális döntéseket. Ezeket tehát területi szinten kell megoldani. Társulással egy mikrokörzet- ben vagy megyei, regionális értékű önkormányzati keretek között. Vannak ugyanakkor olyan érdekeink is, amelyeket csak országos igazgatás képes hatékonyan kézben tartani. (Folytatás a 3. oldalon) AZ AR __R Fl VFL EGYEN FÜGGETLEN A LAP Hét és fél óra a sajtó privatizációjáról Csurka István (MDF): Nem lehet „mesedélutánná lefokozni” a bizottsági munkát Haraszti Miklós (SZDSZ): Pártja dolga lesz elismerni, hogy nem bizonyítható az összefonódás (Tudósítónk telefax-jelentése) Hét és fél órát tanácskozott szerdán Budapesten az Országgyűlés által felállított különbizottság, amely a nyomtatott és elektronikus sajtó privatizációs eljárásait vizsgálja. A drámai fordulatokban nem, de a párt csatározásokban és személyeskedésekben bővelkedő ülés este fél 11 -kor ért véget; ha nem hangzana tiszteletlenül, a vitát végigülő tudósító azt írhatná: szórakoztató produkció volt ez a javából, okos, rámenős, ravasz szereplőkkel és nem minden tanulság nélkül — már ami a mai magyar valóságot, a párt- és sajtóviszonyokat illeti. A bizottság a Magyar Nők Lapja, az Esti Hírlap, a Szabad Föld, a Magyar Nemzet és a Jász—Nagykun—Szolnok megyei lap, az Új Népújság vezetőit hallgatta meg. Olvasóinkat ez utóbbi nyilván jobban érdekli — lévén az Axel Springer—Budapest Kft. lapja —, de nem árt pillantást vetni az előzményekre sem. (Folytatás a 2. oldalon)
