Somogyi Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 32-57. szám)
1990-06-22 / 50. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP 1990. június 22., péntek ANTALL JÓZSEF BONNBAN TÁRGYALT (Folytatás az 1. oldalról) Az eszmecsere során Antall József egyértelművé tette, hogy a Varsói Szerződésből tervezett kilépésünkkel, illetve a VSZ felülvizsgálatára tett javaslatunkkal semmiképpen sem kívánjuk veszélyeztetni sem a német egyesülés folyamatát, sem az uj európai biztonsági rendszer megteremtését, sem pedig a bécsi haderőcsökken- tósi tárgyalások kilátásait. A magyar kormányfő és a nyugatnemet külügyminiszter egyetértett abban, hogy az új európai rendszer kialakításakor a Szovjetuniót ne rekesszék ki Európából, és a szovjeteknek ne is támadhasson ilyen érzésük. Hans-Dietrich Genscher a romániai helyzetről is véleményt kért Antall Józseftől, aki a fejleményeket válságosnak, és azok irányát különösen aggasztónak mondotta. Azonos volt a véleményük abban is, hogy a Nyugatnak nem szabad teljesen elszigetelnie Romániát az európai fejlődéstől. A bonni magyar nagy- követségen Horváth István, immár Berlinbe is akkreditált nagykövet fogadást adott Antall József tiszteletére. A fogadáson a nyugatnémet politikai gazdasági és kulturális elet számos vezető képviselője jelen volt. Innen a Hammerschmidt-vil- lába, az elnöki rezidenciára vezetett a magyar kormányfő útja: von Weizsäcker szövetségi elnökkel folytatott szívélyes megbeszélést. Ezután került sor a szövetsé- i kancellári hivatalban Antall ózsef és Helmuth Kohl találkozójára. A magyar miniszterelnököt katonai tiszteletadással üdvözölték. A két kormányfő együtt hallgatta meg a magyar és az NSZK-himnuszt, fogadta a díszegység köszöntését. Több ezren vesztették életüket Nagy erejű földrengés Iránban A teheránl rádió jelentése szerint több mint kétezren vesztették életüket, több ezren pedig megsebesültek annak a földrengésnek a következtében, amely Irán Kaszpi-tengeri partvidékét sújtotta csütörtökre virradóan. Egy amerikai földrengésjelző szolgálat és az ÍRNA hírügynökség által közölt adatok szerint a 15 másodpercig tartó földmozgás a Richter-skálán 7,3— 7,7 fokozatot ért el, s epicentruma a Kaszpi-tenger iráni partjaihoz esett közel. Az áldozatok száma különösen nagy Gilan és Zandzsan tartományokban. A fölcsuszamlások több autóutat eltorlaszoltak. Göncz Árpád fogadta a vatikáni nagykövetet Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke csütörtökön fogadta Angelo Acerb! címzetes érseket, apostoli nunciust, a Szentszék budapesti nagykövetét, aki átadta megbízó- levelét. Az aktuson jelen volt Bényi József külügyminisz- tériumi helyettes államtitkár. Megnyílt a Budapesti Értéktőzsde Újabb lépés Európa felé Hét és fél óra a sajtó privatizációjáról (Folytatás az 1. oldalról) Az országos lapok vezetői egybehangzóan elmondották, +iogy a szerkesztőségek leromlott állapota, a hiányos műszaki felszerelés, a rossz nyomdai és terjesztési viszonyok, az újságírók alacsony fizetése voltak azok az okok, amelyek miatt különböző pénzügyi csoportokkal kezdtek tárgyalni, és más-más arányban ugyan, de a külföldi tőkét is bevonták. Néhány szerkesztőségben az újságírók is részvényesek lettek. Ezt Csur- ka István képviselő (MDF) nem tartotta erkölcsösnek, míg Haraszti Miklós képviselő (SZDSZ) leszögezte: a nyugati piacgazdaság liberális szokásai szerint ez így természetes. Már itt előkerült a később sokat firtatott téma: az MSZP vagyonelszámolási kötelezettsége. Máthé László, a párt meghallgatásra beidézett gazdasági szakértője leszögezte, hogy ezekből nem volt haszna a pártnak, és hogy az MSZP el fog számolni az Állami Számvevőszéknek. Kérte, hogy a bizottság felügyelje az egyes lapeladásokat. S bár Schamschula György képviselő (MDF) kijelentette, hogy a bizottság feladata a privatizáció vizsgálata és nem az MSZP elszámoltatása, a vagyon központi kérdésként később is sokszor előkerült. Haraszti Miklós pártja ugyanis abban a javaslatban, amelynek nyomán a parlament létrehozta a vizsgálóbizottságot, nem kevesebbet állított, mint ezt: „ tanúk és tények bizonyítják, hogy az MSZP alkalmazottai készítették elő és bonyolították le”a hét megyei lap átállását az Axel Springer—Budapesthez. Haraszti tanúja az a három szolnoki újságíró volt, aki a régi megyei lapnál dolgozott, egyikük nem lépett át az új céghez, ketten azonban ma is az Új Néplap munkatársai. Ők hárman megkeresték országgyűlési képviselőjüket, hogy eljöhessenek a bizottság elé. Itt azt állították: szerkesztőségi vezetőik félrevezették őket, és kényszer hatására léptek át az AS-B-hez. Tudni véltek a Springer és az MSZP régebbi kapcsolatairól, azonban csak „hallomásból” tudták ezt, és a már felmondását töltő újságíró kolléga egy négyszemközti ,,magánbeszélgetésben” ötszázmillió forintot hallott említeni, mint amennyit az MSZP kapott a Springertől mintegy lelé- pésként. Bár, tette hozzá, ,,nem tudja pontosan idézni” az ösz- szeget. A többször, különböző formában megismételt kérdések után — mivel semmi bizonyíték nem került elő, és más tanúk sem voltak — Csurka István kijelentette: „így hallottam” alapon nem lehet „mesedélutánná lefokozni” a bizottság munkáját. Haraszti Miklós „elég baj ez nekünk” megjegyzéssel kénytelen volt kijelenteni: pártja dolga lesz elismerni a parlamentben, hogy nem sikerült bizonyítani az ösz- szefonódást, de hozzátette: az ő gyanúja nem oszlott el. Közben persze maga a Sprin- ger-vita négy órán át tartott, éles pengeváltások estek: napra, sőt órára pontosan kérdezte a bizottság, ki kivel és mikor tárgyalt telefonon, levélben, mikor tudhatott az MSZP a lapok megszűnéséről és az új lapok alakításáról. Haraszti Miklós azt firtatta, miért nem indított pert az MSZP a Springer ellen. Fab- riczki András, az MSZP volt kincstárnoka szerint több tekintélyes jogász sem talált erre paragrafust. Az MSZP a lapok folyamatos megjelenésében és az anyagi veszteség elkerülésében volt érdekelt, a Springer pedig minden költséget vállalt, az esetleges kártérítést is. A bizottság elfogadni látszott azokat az érveket, amelyek a megyei lapok újságíróit új tulajdonoshoz való átlépésre bírták (erről többen szóltak, így Ballai József, az újságíró szövetség alelnöke is): a bizonytalan jogi helyzet, a technikai elmaradottság, a tőkehiány és az a tény, hogy a vidéki lapok megszerzéséért rohamot indítottak a pártok— az újságírók nem akartak az egypárti vezetés helyett többpárti irányítást. Inkább a politikai függetlenséget ígérő üzleti vállalkozáshoz csatlakoztak. Dr. Bayer József, az AS—B irodavezetője ismertette, milyen nyomdai és terjesztési in- vesztálásra kerül sor a jövőben a hét vidéki lapnál, Hajnal József szolnoki főszerkesztő pedig Csurka István kérdésére válaszolt: az AS—B nem szól bele a lap szerkesztésébe, az újságírók függetlensége nem csorbul, és a lap nem lekötelezettje egyetlen pártnak sem. Haraszti Miklós képviselő nem adta meg magát könnyen. Politikai kérdésnek tartja, hogy egyetlen cég se szerezhessen a sajtóban monopóliumot. A határok megszabása a törvény dolga lesz majd, de itt újabb vitákra lehet számítani, hiszen a monopólium fogalma mást jelent nálunk, és mást a fejlett nyugat-európai piacgazdaságokban. A privatizációs bizottság a jövő héten nyilvános ülésen fogalmazza meg jelentését; ezt június 30-ig kell a parlament elé terjesztenie. G.T. A Budapesti Értéktőzsde nyitására csütörtökön Magyarországra érkezett az Európai Közösség Tőzsdeszövetségének küldöttsége. Ettore Fumagalli, a Tőzsdeszövetség elnöke sajtó- tájékoztatóján hangoztatta: a magyarországi tőzsde megalakulása jelentős lépést jelent abban a vonatkozásban, hogy Magyarország minél előbb bekapcsolódjon Európa gazdasági életébe, az európai pénzügyi élet vérkeringésébe. A budapesti értéktőzsde szerepét abban látja, hogy Magyar- ország ennek révén határozott lépéseket tesz a privatizáció felé, a tőzsde segítségével az állami vállalatok magánkézbe adása felgyorsulhat, és a magyar állampolgárok új megtakarítási formákat ismerhetnek meg az értékpapírokban. A tőzsde megnyitásának napján a Tőzsde Kurír szerkesztősége is tájékoztatta az újságírókat a lap szerepéről, a szerkesztőség tevékenységéről. A Tőzsde Kurír ez év februárjában jelent meg egy próbaszámmal a hazai piacon, március 1-jétől pedig hetente, rendszeresen jelenik meg. Csütörtökön délután a Budapesti Értéktőzsde alapítói gyűltek össze, hogy aláírják a börze létrehozásáról szóló alapító okiratot. Hardy Ilona, a Budapesti Értéktőzsde ügyvezető igazgatója üdvözölte a megjelenteket. Ezt követően Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke üdvözölte a jelenlévőket. Végül Rabár Ferenc pénzügyminiszter kért szót, aki hangoztatta, hogy a politikai változásokat következetes gazdasági átalakulásnak kell követnie, csak ezek vezethetnek el a piacgazdasághoz. Ezt követően az alapítók aláírták a tőzsde alapító okiratát. Ma nyílik a zágrábi magyar konzulátus Jeszenszky Géza külügyminiszter csütörtökön délelőtt kétnapos hivatalos látogatásra Jugoszláviába érkezett. Budi- mir Loncsar szövetségi külügyminiszter meghívásának tesz eleget. A magyar diplomácia vezetője úton Belgrádba rövid időre megállt Újvidéken, ahol megbeszélést folytatott Radovan Bozsoviccsal, a vajdasági tartományi kormány elnökével az együttműködésének időszerű A Somogy Megyei Tanács V. B. közgazdasági főosztálya PÁLYÁZATOT HIRDET az 1990. július 1-jével létrehozandó Megyei Munkaügyi Hivatal igazgatói munkakörének , betöltésére A pályázat feltételei: — közgazdaság-tudományi vagy jogtudományi egyetemi végzettség — munkaügyi területen szerzett vezetői gyakorlat — erkölcsi feddhetetlenség — a pályázó vázlatos elképzelése a megváltozott munkaerő-piaci helyzetből adódó megyei foglalkoztatáspolitikai feladatokról. Az államigazgatási gyakorlattal rendelkezők előnyben részesülnek! A pályázat beadásának határideje: 1990. július 10. Cím: Somogy Megyei Tanács V. B. közgazdasági főosztály, 7400 Kaposvár, Csokonai u. 3. (111223) kérdéseiről, majd a Hungarológiai Intézetben találkozott a Vajdasági Magyarok Demokratikus Szövetségének vezetőivel. Jeszenszky Géza a kora délutáni órákban folytatta útját Belgrádba, ahol először vendéglátójával, Budimir Loncsar- ral tárgyalt. Ezután fogadta őt Szlobodan Milosevics, a szerb köztársasági elnökség elnöke, majd Ante Markovics, a jugoszláv kormány elnöke. Jeszenszky Géza a mai napot Zágrábban tölti, ahol megnyitja a magyar főkonzulátust, s Horvátország legmagasabb szintű politikai vezetőivel, dr. Franjo Tudjmannal, a köztársaság elnökségének elnökével és Sztjepan Mesiccsel, a köztársasági kormány elnökével tárgyal. Az engedetlen katona Makasov tábornoknak, a Volga menti—uráli katonai körzet parancsnokának haladéktalanul kérnie kellene felmentését. Ha ezt nem teszi meg, akkor az elnöknek — alkotmányos kötelességeként — kezdeményeznie kellene a tábornok azonnali menesztését, így kommentálta szerdai számában az Izvesztyija a katonai vezető felszólalását. Az Izvesztyija szerint Makasov tagadja a kormány kül- és belpolitikáját, gyengeelméjűeknek valónak minősíti a kormány koncepcióját. Azon kesereg, hogy „harc nélkül űznek ki bennünket azon országokból, amelyeket apáink szabadítottak föl". Makasov szerint a hadsereg pártszervezetei „nem készülnek arra, hogy ideológiailag megadják magukat”. Joga van-e Oroszország hatalmas katonai körzetét irányítani egy olyan embernek, aki úgy véli, hogy a hadsereget a KB, a PB és a kormány védelmére hozták létre ? — teszi fel a kérdést az Izvesztyija. Kaposvári MSZP-állásfoglalása a szavazási manipulációról A Magyar Szocialista Párt kaposvári szervezete megdöbbenve értesült arról, hogy az Országgyűlés június 19-i ülésén szavazási manipuláció történt. Az elkövetők pártállásától függetlenül elítélünk és elutasítunk minden olyan próbálkozást, amely nemcsak a parlamenti demokrácia, hanem az elemi erkölcs szabályait is sérti. A magunk részéről még súlyosabban ítéljük meg, ha bebizonyosodik, hogy a Szocialista Párt képviselőcsoportjának bármely tagja részes a szavazási csalásban. Az ilyen módszerek összeegyeztethetetlenek pártunk elveivel és céljaival, épp ezért — ha a gyanúba keveredett képviselők nem tudják egyértelműen tisztázni magukat — követeljük, hogy mondjanak le megbízatásukról, és vonják le a szükséges következtetéseket az MSZP-hez való viszonyukat illetően is. Az MSZP kaposvári szervezete (OS)
