Somogyi Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 32-57. szám)
1990-06-16 / 45. szám
1990. június 16., szombat SOMOGYI HÍRLAP 5 KAPOSVÁRI PÁRBESZÉD Gazdasági és kulturális szakemberek tanácskozása Tegnap plenáris üléssel kezdődött a Kaposvári párbeszéd címmel rendezett bárórrínapös tai lyen gazdasági és kuttv - , ralis szakemberek vitat- j fák meg a gazdaság és ; kultúra kapcsolatai, a gazdasági megújhodás humánstratégiáját. A tanácskozásnak az MTESZ-székház adott helyet. Itta találkozó mottójául választott Drucker- idézetet olvashatták az érkezők. Eszerint „... az ember értékei többé már nem üzleti értékek, hanem szakmaiak, ... amikor apáink születtek, a tudás luxus volt, most pedig ez a központ..." A plenáris ülésen elnöklő Földiák András köszöntötte a résztvevőket. Áttekintette a „párbeszéd" történetét. Elmondta: az első vásárhelyi eszmecsere óta a kaposvári már a negyedik találkozó. Időközben lényeges átalakulás ment végbe a vállalati művelődésben. Ebben szerepe volt a „párbeszédnek” is. Rámutatott: sok dologgal kevésbé lehetünk elégedettek, például időközben leértékelődött a munkaerő; az úgynevezett közművelődési reszort feladatnak — elsősorban anyagi okok miatt — pedig már a léte is veszélybe került a vállalatoknál. A gondok között említette azt is, hogy a pártok programjaiban nem kapott kellő hangsúlyt a művelődés, többnyire megmaradt az általánosságok szintjén. Bíztató viszont, hogy sok olyan értelmiségi került fontos posztokra az utóbbi időben, aki megfelelően igyekszik előmozdítani ezt az ügyet. A kaposvári tanácskozást a korábbi gondolatok továbbfejlesztése szempontjából tartja elsősorban fontosnak. Esélyek és jövő Az ország különböző részéből érkezett szakemberek folytatták az előző nap megkezdett ismerkedést Somoggyal a plenáris ülésen, amikor dr. Gyene- sei István, a megyei tanács elnöke bemutatta megyénket. Noha az elején megjegyezte, hogy mondanivalójának nincs közvetlen kapcsolata a szakmai előadásokkal, kiderült, hogy tájékoztatója — főként a megye kulturális értékeit érzékletesen felvázoló részei — nagyon is kötődik a .„Kaposvári párbeszéd" alapgondolatához. A program szerint tegnap kellett volna előadást tartania Kádár Béla miniszternek, „Mire kínál esélyt a világgazdaság?” címmel. Elfoglaltsága miatt azonban erre nem tudott vállalkozni. Helyette Bogár László államtitkár mondta el véleményét a kérdésről — rendkívül érdekfeszítően. Ugyancsak sikert aratott Kéri László politológus a „Választások után várható folyamatok"-ról tartott eszmefuttatásával. A hosszan tartó tapsok — főként a szellemességnek és az érdekes stílusnak köszönhetően — kifejezték a hallgatóság elégedettségét. Ám ha azt nézzük, hogy a két jeles előadó mit ígért a jövőre nézve, akkor a taps akár el is maradhatott volna, hiszen a két előadás alapján jószerivel csak azt lehetne mondani: az biztos, hogy minden bizonytalan szűkepb és tágabb környezetünkbe^ sze már az is jó, ha tudjuk mire számíthatunk. A munkaerő színvonala Az biztos viszont, hogy a magyar munkaerő színvonala kritikán aluli, és messze van attól, hogy „eladható" legyen a nemzetközi piacon — hallottuk a következő előadótól, Ghyczy Tamás népművelőtől, az MNE Gazdaság és Kultúra Szakmai Szervezete képviselőjétől. Míg az előbbi két előadás elsősorban a munka hátterét, környezetét és a kilátásokat érzékeltette, addig a népművelő gondolatai már közelről érintették a kulturális és a gazdasági szakemberek tennivalóit. — A vállalati művelődés egyik fő célja éppen a munkaerő minőségének javítása, hiszen jelentősen megnőtt a szellemi hányad a termékekben — mondta. Az előadássorozatot Des- sewffhy Olivérnek „A vállalati stratégiáról és a szervezeti kultúráról” elhangzott előadása zárta tegnap. Ezután a szekció- vezetők mutatkoztak be, majd a párbeszéd résztvevői elindultak a szekcióviták helyszínére: a villamossági gyárba, a húskombinátba, a pamutfonóipari vállalathoz, a Kaposgéphez, a Kapos Volánhoz és a cukorgyárba. Egyébként e vállalatok anyagi támogatásának köszönhető, hogy a Kaposvári párbeszéd egyáltalán létrejöhetett. Humánstratégia Megkérdeztük egyik vállalati közművelődési előadót első napi benyomásairól. Dr. Kom- lóssy Istvánné, aki a siófoki KVV-nél dolgozik, többek között ezt mondta: — Vállalati stratégia nélkül nem létezik emberfejlesztés. A humánstratégiának a gazdasági stratégia részeként kell meghatároznia a dolgozók sorsát. Ebben sajátos szerepet kap az első számú vezető — mint humánmenedzser—továbbá a személyi ügyekkel foglalkozó szakértőgárda. A Kaposvári párbeszédeIső napja sok segítséget adott ehhez, hiszen az elméleti összefüggéseket kereste a megoldásra és mind a világ, mind a vállalati gazdálkodásban jelentkező problémákat csokorba kötötte. Szegedi Nándor Mélységesen megrázó és felkavaró képsorok: műtéthez beöltözött orvos és asszisztencia... felhúzott lábak... altatóinjekció... vákuum... és egy fejlődésnek indult parányi élet vérroncsai... Szerdán este a Televízió 2- es csatornáján e mozzanatokkal kezdődött a Halál és élet védelmében című műsor, amely arra próbált választ keresni, hol kezdődik az emberi élet. Van-e joga az anyának a megfogant gyermeket eldobni, s hol a határ az akart és a nem kívánt élet kategói. in? Az abortusz, ez az évtizedek óta tabuként kezelt beavatkozás került középpontba. Tóth György műsorvezető egy jogászt, egy or- ___:_____________________ S zéchenyi éltető eszméi Szoborüzenet Kaposvárnak A legnagyobb magyarnak kijáró tisztelet övezi a somogyi megyszékhelyen Széchenyi Istvánt, akit a város 1835- ben díszpogárának válasz- toü. Szobra fz ébgs§pj4n§k emlékei áJJtftot) ^grgsjkedelm,1 és Hitelbank épülete előtt, a tegnap Széchenyi térré nevezett helyen hirdeti géniuszát. Kaposvár sosem feledte őt. 1941. november 23-án díszközgyűlésen dr. Biczó Ferenc leánygimnáziumi tanár idézte Széchenyi szellemét; Somogyvármegye törvényhatósága előtt megtartott ünnepi beszédét füzetben jelentette meg a szellemóriás előtt tisztelgő város. Liszt Ferenc, Petőfi, Vörösmarty, Jókai, Eötvös kortársaként nemcsak Kossuth megtisztelő elismerését vívta ki; a reformkor másik kiemelkedő egyénisége, Wesselényi oldalán épp irodalmunk hatására jutott közel a magyarsághoz. Egyik, talán kevésbé ismeri munkájában fogalmazta meg Széchenyi: Merjetek magyarnak lenni! 1841-ben a Kelet népe című munkájában olvashatjuk szép és felemelő gondolatait. A reformkor kiemelkedő egyénisége a haza üdvét és a haladás ügyét ötvözte munkásságában. Mit jelentett számára szűkebb hazánk, Somogy? — Ahol földi pályáját kezdé, ahol az áldott szülék kedves példái lebegtek előtte... Édesapja, Széchenyi Ferenc Somogy vármegye főispánjaként jegyezte el magát az itt élő nép sorsával. Följegyezték róla és fiáról: a kis Széchenyi gróf apja intelmére kezet csókolt a darányi parasztnak... Somogyszerte pihennek a földben Széchenyi vérei: Hencsén Clára, III. Imre Somogyváron nyugszik, Széchenyi Mária grófnő — Soms- sich Imre felesége — a Kaposvár környéki Szarkaváron lett eltemetve. A városszépítők kezdeményezésére, az adakozó polgárok hozzájárulásával elkészült Széchenyi szobra Kaposvárra. Borbás Tibor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását tegnap délután mostoha időben, de lelkesülten avatta és fogadta a város. Az új Széchenyi teret övező középületeket föllobogózták, a helyőrségi fúvószenekar térzenével várta a? ünnep'ö- ké\, maja a Mnínusz közös eléneklése után Takáts Gyula József Attila-díjas költő fölolvasta a kaposvári Széchenyi- szobor avatására írott versét. ő szólít — írta címéül, első sorai pedig így idézik a legnagyobb magyart:, ,Az ércbe formált test (a szellemnek csak jele,) hogy hirdesse, mit jelent (e téren a hazánk) Széchenyi neve". Takáts Gyula ünnepi versét olvasta föl Három kórusmüvei készült az avatóünnepség fényét emelni a Vikár Kórus és a Tóth Lajos Általános Iskola gyerekkara Zákányt Zsolt vezetésével. Bárdos-Ady „Új Vazul érteke" című kórusműve hangozhatott el csupán a szapora eső miatt. Pap János, a Kaposvári Városi Tanács elnöke a várost gazdagító új szobor születéséről beszélt, majd dr. Kanyar József, a város díszpolgára emlékbeszédében idézte elénk Széchenyi szellemét, akit Csokonai és Pálóczi Horváth Ádám is „Somogy angyalaként" üdvözölt. A legnagyobb magyar somogyi kötődéseit fölelevenítve mondta: — Az uradalmon kívül volt még valaki, akit Avatóbeszédet dr. Kanyar József mondott nagyra becsült: Berzsenyit, a Niklán élő magányos költőt. Amikor 1830. január 15-én elküldte neki a Hitel egyik példányát, azt írta kísérő levelében: „Rég óhajtom a nagy hazafit személyesen Niklán fölkeresni, még ebben az évben”. A költő iránti ■elismeréséről megszólítása árulkodott a legjobban; „Legvalódibban tisztelt hazámfia” — írta Széchenyi. A levél arra ösztönözte Berzsenyit, hogy válaszként megírja A mezei szorgalmat, amelyben kölcsönösen adaptálták egymás eszméit és olyan előrelátó gondolatokat írtak le, amelynek megvalósítására szinte napjainkig kellett várnia a magyar népnek — mondta a szónok. Az égzengéssel kísért kaposvári szoboravatás Széchenyi emléke előtt tisztelgő koszorúzással fejeződött be. Koszorút helyeztek el a kaposvári Városszépítő Egyesület nevében dr. Tarján Lászlóné, az egyesület elnöke, környezetvédelmi államtitkár; Pap János, a városi tanács elnöke; dr. Kanyar József történész. Eljöttek Nagy- cenk küldöttei is, hogy leróják kegyeletüket; a Széchenyi István Társaság nevében dr. Szíjártó István hajtott főt a legnagyobb magyar kaposvári szobra előtt. Megkoszorúzták a kaposvári Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző iskola tanárai, a somogyi városok küldöttei, Zalaegerszeg képviselője. A Lektorátus, a kaposvári Széchenyi Kör, a Magyar Képzőművészek Szövetségének Somogy megyei csoportja, a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság nevében helyeztek el koszorút. Bánffy György színművész az avatóünnepséget követő irodalmi est részletével tette emlékezetessé Borbás Tibor Kaposváron fölállított Széchenyi-szobrának avatását. (Takáts Gyula ünnepi versét és dr. Kanyar József emlékbeszédét lapunk 23-i kulturális mellékletében közöljük). Borbás Tibor, az alkotó mondta Széchenyiről: — Az első mellszobrot önszántamból készítettem, Szegeden állították fel a Széchenyi nevét viselő vízügyi szak- középiskolában. A gondolkodó, a töprengő Széchenyit próbáltam kifejezően megjeleníteni. Szombathelyen a bank tárgyalótermében helyezték el a másodikat, Széchenyit ábrázoló portrészobromat. Kaposvár országos szoborpályázatot hirdetett, erre készült itt látható munkám. Széchenyi életének egy részét külföldön töltötte. Utazásainak tapasztalatait a nemzet gyarapítására fordította. Ma különösképpen időszerűnek tartom Széchenyi gondolatait, tettét. Egy szoborba nem lehet belefoglalni Széchenyi életét. A gondolkodó, a töprengő államférfit próbáltam megjeleníteni. Jelképnek szántam a két oroszlánfejet, ami a Lánchíd- ra emlékeztet. Egyik keze, amit homlokához elem, géniuszára utal, nyugtalan másik keze a tett kifejezője. Horányi Barna Fotó: Gyertyás László TV-NEZO Halál az élet védelmében vost és egy pszichológust hívott meg a stúdióba. 5 Dr. Paksy Mária orvos már a legelején megjegyezte: az élet a fogamzás pillanatában kezdődik. S ezt a tényt dr. Jobbágy Gábor jogász azzal egészítette ki, hogy az elmúlt évtizedekben Magyarország 4,5 millió esetben nem vette figyelembe a magzatot megillető jogokat. Még napjainkban is tömeg méretű a terhességmegszakítás: naponta mintegy 350 abortuszt végeznek országszerte. Míg Nyugaton elismerték, hogy a magzat emberi méltósággal bíró személy, addig hazánkban az elmúlt 35 évben magyar nyelvű abortuszelleni irodalom nem jelenhetett meg. Dr. Pálhegyi Ferenc pszichológus a beavatkozás következtében átélt lelki károsodásról beszélt és azt javasolta, fogadjuk el: „Isten ajándéka a gyermek, és az anyaméh gyümölcse jutalom” — idézte a Zsoltárok könyvét. A családok szociális helyze: őre terelődött ezután a szó, s Jr. Jobbágy Károly elmondta, hogy a magyarság ezeréves története során a mainál sokkal nehezebb helyzetekben sem döntött az élet ellen. A fölösleges kiadásokra utalt (a hadsereg magas létszámát, Bős- Nagymarost említette példaként); az ezekre eltékozolt ösz- szeget tanácsos lett volna szociálpolitikai célokra fordítani. Az is bebizonyosodott, hogy a nők jelentős hányada nincs tisztában azzal, mi történik velük és magzatukkal a terhességmegszakítás során; valamint az, hogy a teljes abortuszszabadság révén az orvos anyagilag érdekeltté vált e beavatkozás elvégzésénél (is). Mivel az abortuszkérdés éppen társadalmi és erkölcsi jelentősége révén érveket és ellenérveket ütköztet, a befejezetlen, ám figyelemkeltő beszélgetés láttán a néző úgy érezte: hamarosan folytatása következik e témának... S jöttek a záró képsorok. Vidám, ártatlan arcú, önfeledten játszadozó gyerekek, majd egy Ady-vers részlete: „Álom-testecskédet legyezem, Csókokra emlékezem, melyekből, Kicsi fiam, Nem hívott elő a szerelem.” i Lőrincz Sándor —
