Somogyi Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 32-57. szám)
1990-06-01 / 32. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1990.június 1., péntek AMERIKÁRA FIGYEL A VILÁG Gorbacsov Washingtonba érkezett Mihail Gorbacsov szerdán, középeurópai idő szerint csütörtök hajnalban megérkezett a washingtoni csúcstalálkozóra. A szovjet elnök és házigazdáinak nyilatkozatai arra utaltak, hogy nehéz, kemény tárgyalások várhatók a német kérdésről, s a fegyverzetkorlátozásról csakúgy, mint a balti államok önállóságáról. A szovjet államfő kanadai látogatását záró sajtóértekezletén szokatlanul — és váratlanul — keményen fogalmazott. Kifejezte ugyan reményét, hogy a német kérdésben ,,vannak'meg tartalékok” a szovjet és az amerikai álláspont közelítésére, de hozzátette: a Nyugat „nem sokat gondolkodott az ügyben — azt hiszik, hogy diktálhatnak, s számunkra ez elfogadhatatlan”. „Csalódnak, akik azt hiszik: a Szovjetuniót annyira leköti a peresztrojka, hogy a zavarosban halászhatnak” — mondta Gorbacsov. Mihail Gorbacsov különgépe helyi idő szerint kora este szállt le a Washington melletti Andrews légitámaszponton. Az elnököt és feleségéi James Baker külügyminiszter üdvözölte, hangoztatva: a világ szeme a két elnökön van, a két nemzetnek felelőssége, hogy ne csak a hidegháborút hagyják maguk mögött, hanem a konfliktusokat is, amelyek azt megelőzték. George Bush fogadta Mihail Gorbacsovot a Fehér Házban A szovjet államfő rövid válaszában csak annyit mondott, hogy várakozással tekint George Bush elnökkel folytatandó „fontos tárgyalásai” elé. E csúcstalálkozó kiemelkedő jelentőségű, hisz megtehetik az első nagy lépést a hadászati atomfegyverek korlátozása felé — hangoztatta. Csütörtökön, közép-európai idő szerint délután volt a szovjet elnök hivatalos fogadtatási ünnepsége a Fehér Háznál, majd Bush és Gorbacsov délelőtt és délután másfél-másfél órát tárgyalt. Valamennyi forduló a két elnök négyszemközti megbeszélésével kezdődött, csak a tolmácsok jelenlétében, majd tanácsadóik bevonásával folytatták a tárgyalást. Este Bush elnök díszvacsorát adott vendége tiszteletére. Hétfőn folytatódik az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) Az Országgyűlés jövőbeni munkarendjét alapvetően meghatározó bejelentéssel folytatódott tegnap a Parlament szerdán berekesztett ülésnapja. A Házbizottság állásfoglalása értelmében az Országgyűlés a hét első két napján, hétfőn és kedden tartja plenáris ülését. A plénum mindkét napon 10.30- kor kezdi munkáját, s általában 18 óráig tanácskozik. A képviselők keddenként — az ebédszünetet követően — az interpellációkkal és a kérdésekkel foglalkoznak majd. Az Ország- gyűlés bizottságai — szükség szerint — szerdán és csütörtökön üléseznek, a plenáris tanácskozások napján nem tarthatnak ülést. Az Országgyűlés a földtörvény módosításának szerdán félbeszakadt vitájával folytatta munkáját. Gerbovits Jenő tárca nélküli miniszter hozzászól a földkérdés vitájához MTI fotó: Varga László Figyelni kell a közvéleményre Másfél nap elteltével, sokkal inkább ügyrendi és politikai szócsatában, semmint a konkrét törvényjavaslatról vitázva, az Országgyűlés — 266 egyetértő, 3 elutasító szavazattal, 27 tartózkodás mellett—elfogadta a földtörvény módosításáról szóló, s az állami ingatlanok elkótyavetyélését megakadályozó tervezetet. Szó volt az ülésteremben állami, termelőszövetkezeti, volt egyházi, jelenlegi tanácsi és leendő önkormányzati tulajdonról, egykori paraszti és polgári magántulajdonról. A Fidesz — amelynek véleményét ezúttal Ungár Klára, majd később Tirts Tamás fejtette ki ismételten — következetesen kiállt amellett, hogy a törvénymódosításra szellemét tekintve szükség van, ám benyújtott formájában, a módosító javaslatokkal együtt kezelhetetlen, ezért ismételten sürgette a teljes tulajdonkoncepciót a kormánytól. Torgyán József, a Független Kisgazdapárt frakcióvezetője arra figyelmeztetett: a közvélemény nem érti a vita lényegét, nem érti, hogy itt még nem a parasztság sok-sok sérelmét orvosló új földtörvény tárgyalásáról van szó, hanem olyan törvényjavaslatról, amely lehetővé teszi, hogy a jövőben a privatizációs és a földtörvénnyel ösz- szefüggésben a parlamentnek legyen még miről tárgyalnia. Idézett is egy levélből saját véleményének alátámasztására. Ám az Országgyűléshez, a képviselőkhöz érkező állampolgári levelek ismertetésétől Fodor István, a független képviselők megbízottja óva intett, viszont Kónya Imre, az MDF parlamenti csoportjának vezetője „megvédte” a felszólalót azzal, hogy a közvéleményre igenis figyelni kell, különösen akkor, amikor a törvényhozás botladozik, s a képviselők előkészítés nélkül alkotnak törvényt. A benyújtott öt módosító jaKIMMEL EMIL: Végjáték a Fehér Házban 3. Mindenki mondja a magáét (A miniszterelnök kérésére a PB az újabb hitellehetőségről, az ország gazdasági helyzetéről tárgyal) A Politikai Bizottság ülésén rendkívül éles vita volt a miniszterelnök és miniszterei között. A PB-tag minisztereken kívül négy másik miniszter is részt vett a tanácskozáson. A kormányfő tulajdonképpen azzal vádolta meg közvetlen munkatársait, kollégáit, hogy valaki nem mond igazat, mert olyan milliárdokról van szó, amelyekről nem is tudott, amelyeknek egy része hiányzik az államkasszából. A hiány — vagy az eltérés—a lakásépítési alapnál bukkant ki. Erre 6 milliárd forintot kalkuláltak, maga a miniszterelnök is ekkora összeggel számolt, és a kormány ennek előteremtésére tett ígéretet. A PB-ülésre beterjesztett papírokban viszont—meglepetésre vagy megdöbbenésre — tízmilliárdos tétel szerepelt. Kiderült azután, hogy ezen összeg körül fogalmazásbeli félreértések vannak. Elnézést a jelzőért — nem mondom ki mégsem —, olyan minősíthetetlenül rosszul fogalmazott anyagot tettek le a PB asztalára, amelyen még közgazdász sem igazodik el, hát még a laikus, de a hozzáértő politikus is nehezen. Nyers Rezső is csak többszöri boga- rászással tudta megérteni az előterjesztést, amellyel a Politikai Bizottságot próbálták rávenni arra, hogy jogosítsa fel a kormányt az aláírásra. A testület ezt a döntést nem vállalta, nem vállalhatta fel. Itt aztán sok minden elhangzott. Csupán vázlatosan: a forint idén várható összesen 10 százalékos leértékelése, amiből öt százalékot a Nemzeti Bank elnöke kezdeményezhet. Nagy vitában tisztázódott, hogy ez a bankelnöknek — öt százalékig — törvényadta joga. A megteendő lépések: a vámkedvezmények megvonása — a diplomatákét is beleértve —, az áfa ráterhelése a magánimportra, az egyéni vámkedvezmény mérséklése 10 ezerről 4 ezer forintra, úgy, hogy ez az összeg a családon belül nem vonható össze, tehát nem érdemes majd a nagypapát, úgymond, utaztatni Becsbe, mert nem kezdhetnek vele semmit. Grósz Károly kifejezett kérése volt, hogy a magánimportot ne adminisztratív eszközökkel szabályozzák, hanem közgazdasági módszerekkel. Ezzel ő azt a korábbi miniszterelnöki döntését akarta védeni, ami a szabad utazással, a világútlevéllel kapcsolatos. Szóba került az utazások korlátozása is. Ehhez azonban a főtitkár nem volt partner. MKM.: Nem gondoltam, hogy ennyire belenyúlok egy darázsfészekbe. Tehát ez is a mai PB- ülésen volt? V.: Igen. Ez is. Az én erről szóló kis összegezésem: gazdasági értelemben szorul körülöttünk a hurok, amiből nagyon nehéz lesz kibújnunk. Pedig a mentőöv — ahogyan elhangzott — már a láthatáron van, csak közben el ne süllyedjen a magyar gazdaság hajója. Most kellene hát ügyesen evickél- nünk, hogy a felszínen maradjunk. A párt gazdasági reform- programja, összhangban a kormányéval, a szellemi erők koncentrálásával erőltetett ütemben készül. A nyárra meglesz... Németh Miklós: A tényeket sürgősen az ország elé kell tárni. Március 8-án 38 milliárd forint volt a költségvetési, 650 millió dollár a fizetési mérleghiány. Az illetékesek szerint ez az év végére elérheti a 45—50 millió forintot, illetve az 1 milliárd dollárt. A költségvetési egyensúly javítására mintegy 20—25 milliárd forintnyi összegben tettek a legkülönbözőbb előterjesztéseket, de ezek olyan irracionális és képviselhetetlen vagy véd- hetetlen javaslatok voltak, amelyek részint a lakosságot, részint a vállalatokat szembeállíthatnák a párttal és a kormánynyal. Nem titkolható tovább az ország tényleges adóssága, tehát hogy a bruttó az nem 18 és fél milliárd, hanem 23 és fél, a nettó pedig nem 13 és fél, hanem 16 és fel milliárd dollár. A tartalékok 890 millió dollárra csökkentek, ez körülbelül 23 napi importfinanszírozásra elegendő, a normális három és fél, négy hónap lenne. A valuta többek között az útlevélrendelet hatására tovább áramlik ki. Vannak kiskapuk. Újabb intézkedések megtétele lehetséges. El kell menni öt fővárosba, elsősorban a legnagyobb hitelezőinkhez egy olyan programmal, ami — mondjuk 3—500 millió dollárig — valami kis struktúrafejlesztési vagy modernizációs magyar alap létrehozását szolgálná. Iványi Pál: A gazdasági helyzet meg sokáig problémát fog okozni. Enyhíteni kell a külső pénzügyi nyomást. Tatai Ilona: Bezárul előttünk minden lehetőség, csak a fizetőképtelenség marad. Többek közt azért, mert a magyar gazdaságban olyan tervezési felelőtlenség mutatkozik, ami már nem tolható át senkire sem. Erről már nem mondható, hogy a múlt hibája. Egy új Marshall- csomag óriási kockázatot rejt magában. A finn, svéd, holland vagy japán példát a birtokunkban levő anyagok alapján figyelmesen és nagyon komolyan tanulmányoznunk kell. Ide a reform retorika nem elég. Berecz János — Tatai Ilona: A fordulatnak igazában azt kellene szolgálnia, hogy gazdaságilag felemelkedjünk. Ez azonban számos kérdést vet föl. Elégséges-e a gazdálkodási szabadság? Milyen hatáskörrel rendelkeznek az intézmények? Elég célratörő-e gazdaságirányítási rendszerünk? Javítható- e gazdálkodási kultúránk? A kormányban ugyanaz a helyzet, mint a pártban, nincs egység. A színpadon mindenki kibeszél a szerepéből. (Folytatjuk) vaslatból hármat visszavontak, egyet a plénum utasított el, egyet pedig elfogadtak a képviselők. így végül is csaknem eredeti formájában született meg a törvény. Ennek lényege, hogy az állam tulajdonában lévő ingatlan tulajdonjogát, kezelői jogát átruházni vagy megterhelni, illetve használati vagy bérleti jogát gazdasági társaságba bevinni csak a megyékben és a fővárosban létrehozandó va- gyonellenőrző bizottságok engedélyével lehet. A törvény kivételt tesz a lakóház építését szolgáló telkek magánszemélyek részére történő eladásakor, vagy ha a lakóházakat a bérlők kívánják megvásárolni, illetve a rendelkezés nem terjed ki az Állami Vagyonügynökség, továbbá a PM zárolt állami vagyonkezelő és hasznosító intézményének hatáskörébe tartozó ügyletekre. Hatálya kiterjed viszont a folyamatban lévő ügyekre is. Szükség van az ombudsmantör vényre tabb előkészítésére. A haladékként kapható 30 nap alatt vagy az érvényben lévő rendelkezéseket kell végrehajtani, vagy pedig alternatív módozatot kell a parlament elé terjeszteni. Hangoztatta: most már nem várathat magára az ombuds- man-törvény. Dr. Sipos Imre (FKGP) azt javasolta, hogy amíg nem rendezik véglegesen ezt a kérdést, a nemzetiségi szövetségek jelöljenek ki olyan személyeket, akik tanácskozási és javaslattételi joggal vesznek részt a parlament ülésein. A továbbiakban a vita már meglehetősen eltért az eredeti tárgytól, így tehát az elnök határozathozatalt rendelt el: az Országgyűlés a javaslatot 275 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett elfogadta. Moratóriumot a földre Rövid idő alatt vitatta meg az Országgyűlés a nemzeti és nyelvi kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló idei XVII. törvény módosításának javaslatát. Fodor István (független) írásban beterjesztett indítványában azért kérte az említett törvény módosítását, mert az mindössze 30 napot biztosított arra, hogy kijelöljék azokat a személyeket, akik a kisebbségeket képviselik majd a parlamentben. Kiderült, hogy az ilyesfajta, azaz kooptalással történő képviselőválasztással sokan, sőt maguk a kisebbségek szövetségei sem értenek egyet, indokoltnak tetszett: a határidőt — amely egyébként egy héten belül lejár — az Országgyűlés alakuló ülését követő 60. napban jelöljék meg. A meghosszabbított terminus várhatóan lehetőséget teremt az új jogi szabályozás átgondolA plénum ezután a szövetkezeti tulajdonban lévő termőföld tulajdonátruházásának átmeneti tilalmáról szóló törvényjavaslat általános vitáját kezdte meg. Zsíros Géza (FKGP) immár ötödszörre átdolgozott módosító indítványát terjesztette elő: „a szövetkezet — eltérő törvényi rendelkezésig — termőföldet nem idegeníthet el, gazdasági társaság részére vagyoni hozzájárulásként nem adhat át és a mezőgazdasági szövetkezet tagjai között vagyonrészt nem oszthat fel”. Indoklásában hangsúlyozta, hogy javaslatának célja a megváltott földek visszajuttatása volt tulajdonosainak, illetve törvényes örököseinek. Fontosnak nevezte, hogy a tsz-tagok között a vagyonrészt ne osszák fel, de legalábbis függesszék fel egy meghatározott időre. Áz ellenzék soraiból felszólaló képviselők közül Wachsler Tamás (Fidesz) annak a véleményének adott hangot, hogy a kormánynak nincs koncepciója a tulajdonreformra. A szerteágazó vitában az egyetlen módosító indítványt David Ibolya (MDF) tette. Szerinte a törvényjavaslatot indokolt lenne kiegészíteni oly módon, hogy a szövetkezet a termőföldet nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, és határozott időre nem adhatja bérbe. Amennyiben ugyanis a termelőszövetkezet határozott időre adja bérbe a földeket, és a bérlő szerződésszerűen teljesít, nehéz felmondani a bérleti megállapodásokat. A határozatlan időre szóló szerződéskötésnél egyszerűbb a felmondás. A szövetkezeti tulajdonban lévő termőföld tulajdonátruházásának átmeneti tilalmáról szóló törvényjavaslat általános vitáját hétfői ülésén folytatja a plénum, amennyiben bizottsági előkészítésük megtörténik. Újrafogalmazza politikai arculatát a Fidesz Harmadik kongresszusát tartja a hét végén a Fidesz, s mint Deutsch Tamás választmányi tag a tegnapi sajtótájékoztatójukon megjegyezte: e kongresszus nemcsak a Fidesz történetében zár le egy korszakot, de egybeesik az új demokrácia kiépítésének kezdetével is. Ennek értelmében természetesen a fiatal demokratákra is másfajta szerep vár, s a tisztújítással egybekötött kongresszusnak fontos feladata lesz a Fidesz politikai arculatának újrafogalmazása. A jelenlegi vezetés szeretné fölfrissíteni a Fidesz országos választmányát. Ez már csak azért is elkerülhetetlen, mert a tizenkét tagú választmányból jelenleg tizenegyen országgyűlési képviselők is. Célszerű volna, ha a Fidesz továbbra is a 20 és 30 év közöttiek szervezete maradna.
