Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)
1990-05-11 / 14. szám
4 Á'A, m. SOMOGYI HÍRLAP 1990. május 11., péntek BOSSZÚSÁGOK A BÁZIS KÖRÜL Volt egyszer egy nagybajomi tábor Volt egyszer egy munkásőr- bázis Nagybajom határában. Jelentős társadalmi munkával hozták létre és a legkorszerűbbek közé tartozott. Tavaly október végén katonák vették át a munkásőrbázisok őrzését, januártól pedig a Pénzügyminisztérium Zárolt Állami Vagyont Kezelő és Hasznosító Intézményének polgári alkalmazottai, a gondnokok és az őrök. Egykori munkásőrök, parancsnokok, akik nyugdíjuk mellé így kapnak kiegészítést. A volt nagybajomi bázis gondnoka például Deák Ferenc nyugalmazott megyei munkásőrparancsnok. Miatta ragadott telefont a közelmúltban Csik László, Nagybajom tanácselnöke. Elmondta: Deák Ferenc sem engedi be őt a bázisra. — Amikor hírét vettük, hogy megszűnik a munkásőrség — mondta a telefont követő találkozáskor Csik László tanácselnök —, megkerestük a szervezet felszámolásával megbízott kormánybiztost, dr. Gruber Nándort. „...A megszüntetett munkásőrség vagyontárgyainak hasznosítására vonatkozó igényünket bejelentjük —szól az október 25-én keletkezett levél. — Kérjük, hogy Nagybajom nagyközség határában lévő munkásőrbázist szíveskedjenek átadni a nagyközségi közös tanács tulajdonába (a várható önkormányzat tulajdonába). A meglévő bázist a tulajdonunkba lévő fürdővel együtt a nyári időszakban kedvezően tudnánk hasznosítani üdültetésre, de más hasznos célokat is tudnánk ott folytatni. ” Dr. Gruber Nándor november 10-én keltezett levélben a következőket felelte Csik Lászlónak: ,,A munkásőrség nemzeti vagyont képező ingatlanainak hasznosítására nyilvános pályázat útján kerül sor. A társadalmi terhek csökkentése érdekében az a cél, hogy a vagyontárgyak társadalmilag minél gazdaságosabb értékesítés útján hasznosuljanak. ” A nagybajomi tanács nem adta föl a reményt, hogy a bázist megszerzi. 1990. március 21- ’én dr. Gruber Nándor miniszteri biztos és Csik László tanácselnök emlékeztetőt írt alá. „Nagybajom nagyközség tanácselnöke és a pénzügyminiszteri biztos előzetesen megállapodtak abban, hogy a helyszíni bejárás alapján a nagybajomi lőtér és kiképző bázis idegenforgalmi hasznosításra kerüljön. A hasznosításra a PM. megbízása alapján pályázat kerül kiírásra, melynek bevételeiből 60—40- százalék arányában a központi költségvetés, illetve a helyi ön- kormányzat részesül. A pályázat kiírásáig illetve elbírálásáig a helyi tanács közös megegyezés alapján használatba veszi a bázis és lőtér ingó és ingatlan vagyonát leltár szerint, annak megőrzésére felelősséget vállal. A hasznosításból befolyó bevétel 90 százaléka a helyi tanácsot illeti, 10 százalék befizetésre kerül a PM ZÁVI csekkszámlájára. Az ideiglenes hasznosítás a pályázat elbírálását követő átadásig tart. Az üzemeltetés, fenntartás költségeit a helyi tanács biztosítja az átadás-átvételig. Az ideiglenes átadás-átvétel időpontja 1991. április 1.” Világos az egyezség. Csak aztán kiderült: a bázis fenntartása, üzemeltetése nem olcsó: meg nem erősített hírek szerint évente nyolcmillió forintba kerülne. A tanács különféle tárgyalásokba kezdett, hogy a legjobb üzleteket köthesse meg. Nem sikerült, mert az április 2- án keltezett újabb emlékeztetőben — aláírta Csik László tanácselnök és Budaházi Gusztáv, a PM. ZÁVI megbízottja — a tanács kéri, hogy a tervezett április 1-jei átadás-átvételt halasszák el. A tanács április végén a környezetvédőkkel tárgyalt. Április 25-én délután négykor a tanácselnök a vendégeivel megjelent a bázis kapujánál. Az őr nem engedte be. Erről így beszélt a Kaposvárról kijáró „portás”, Gáspár József. Engedély nélkül nem engedhetünk be senkit. — Ezek szerint nli sem mehetünk be? — Nem. —A tanácselnök azon a bizonyos napon kérte önt, hogy hívja föl telefonon Deák Ferencet és szerezzen engedélyt a látogatásra? — Én felhívtam, de ő sem engedélyezte, sőt határozottan megtiltotta. — Mi most beszélgethetnénk Deák úrral? — Nincs itt. Elment Tamásiba. — Telefonon sem érhetjük el? — Nem kérem, mert itt kétszámjegyű telefon működik. Búcsúzni készültünk már, amikor megérkezik Deák Ferenc. Nem lepődik meg a látogatókon. Békességben lépjük át a kaput. Néhány perc múlva azonban a volt megyei munkásőrparancsnok és a tanácselnök vitába keveredik. Egymást korholják, néha meglepő szidalmak is elhangzanak. — Miért nem engedte be a tanácselnököt és vendégeit, amikor a hasznosítás érdekében fontos lett volna, megnézni a területet? — kérdeztem Deák Ferencet. — Mert nem jelezte előre az érkezését: munka idő után jelent meg a kapunál! Egy tanácselnöknek tudnia kell, hogy aznap mit csinál! Ha időben bejelentkezik, akkor én is itt maradtam volna Nagybajomban. — Egyetértünk. Arra kérem, hogy mondja el, hogy mikor épült a bázis és ma mi található itt. — Erre nincs jogállásom. Én kérem, nyugdíjas magyar állampolgárvagyok, s a PM. ZÁVI alkalmazottja... A munkaszerződésem szerint az a feladatom, hogy megakadályozzam az illetéktelenek behatolását, a meglévő értékeket megőrizzem az átadás-átvételig. Miközben a gondnokkal beszélgetünk, . kollégám fényképeket készít a bázis-táborban. Félbehagyott építkezés, felfeszített épületek... Közös érdek volna, hogy az elhanyagoltnak tűnő, rendkívül szép környezetben lévő tábor mielőbb jó kezekbe kerüljön. Bár nem tudjuk, hogy hol vannak azok a jó kezek. Hiszen nem volt még pályázat sem, hogyan volna eredményhirdetés? Nagy Jenő Fotó: Gyertyás László Önvédelmi csoport Inkén Megalakult az önvédelmi csoport inkei közösségi szervezete. A feladata, hogy segítse Inkén a közbiztonságot, a falu vagyonának védelmét, s a tanács munkáját is. A szervezet az alapítók szerint későn jött létre, rendőr nem volt a faluban és elszaporodott a bűnözés. A községi közös tanácstól a működésükhöz helyiséget kaptak. Üléseiket minden hó első szombatján tartják. A Rákóczi Építőipari Szolgáltató Kisszövetkezet Jelentkezés: Vörös Hadsereg útja 4. (Rákóczi sportpálya), Károly János elnöknél. Tel.: 19-377. (149133) Modul-forma a munkanélküliek ■■n II .........■■■ .1 ...............II. !■■■!■ I ■■■Ulm......................................... á tképzésére A munkanélküliek segítséget várnak ahhoz, hogy hasznosítható szakképesítéshez jussanak. Az Állami Bér-és Munkaügyi Hivatalban az átképzéssel foglalkozó szakemberek ezért a felnőttoktatás szerkezetének teljes átalakítását tartják célszerűnek. A mai forma nem felel meg a munka nélkül maradók igényeinek. Az ÁBMH — a szaktárcákkal együtt — azon dolgozik, hogy a felnőttképzést alakítsák a munkanélküliek lehetőségeinek megfelelően. Ez lényegében annyit jelent, hogy többéves képzési idő — a gyakorlati óraszám növelésével — lényegesen lerövidül. Az úgynevezett modul-formával figyelembe vennék, hogy az állás nélkül maradók képzettsége korántsem egységes. Az esztergályos szakképesítések megszerzése például több szakaszban történne; az elsőben csak betanított szintet érne el a jelentkező, és a továbbiakban jutna hozzá az országosan is érvényes szakmai végzettséghez ebben a modul-rendszerű Képzésben. Akinél a meglévő foglalkozás, illetve a felkészültség lehetővé teszi, nyomban a második, harmadik szintnél kezdhetné az „iskolát”. Ez a forma számos ipari szakmánál használható. Rövidített, ám teljes értékű elméleti és gyakorlati oktatási tematikát dolgoztak ki például a szociális gondozói, ápolónői képzettség megszerzésére. A banki szaamítástech- nikai felkészítésre gyorsított tanfolyamot akarnak szervezni. Az elméleti és gyakorlati képzés megszervezésére a megyei tanácsok munkaügyi szervezetei, a munkaügyi szolgáltató irodák írnak ki pályázatokat az oktatási intézményeknek, vállalatoknak. A koordinációt javíthatná, ha a már épülő miskolci és pécsi átképző központokon kívül az ország valamennyi területén rendelkezésre állna egy—egy átképző intézmény; kilenc ilyen központra lenne szükség. Az év elejétől új lehetőségek állnak rendelkezésre az átképzésben résztvevők támogatására. Azok, akik munkanélkülisegélyben részesülnek, választásuk szerint a segély 110 százalékát, vagy az elsajátítandó szakma országos átlagbérének 75—90 százalékát kaphatják meg, amennyiben jelentkeznek az átképzésre. Megilleti ez a segítség azokat a pályakezdő fiatalokat is, akik még nem tudnak elhelyezkedni. Leendő munkakörük munkabérének 75—90 százalékát kaphatják meg a képzés ideje alatt. . Kiegészíthető az időkiesés miatti átlagkereset-csökkenés azoknál, akik munka mellett vesznek részt az átképzésben. Ez akkor lehetséges, ha az adott vállalatot bizonyos időn belül felszámolják, vagy ott jelentős létszámleépítésre kerül sor. Megadható a kedvezmény akkor is, ha a munkahelyen a további foglalkoztatás alapvető feltétele valamilyen új képesítés megszerzése. Pályázati felhívás munkavállalásra a Német Szövetségi Köztársaságba ■ Az Országos Munkaerőpiaci Központ pályázatot hirdet szakmai és nyelvi továbbképzés céljából munkavállalásra, a Német Szövetségi Köztársaságba. Államközi megállapodás alapján évente 500 fő pályázhat vendég-munkavállalásra, az alábbi foglalkozásokban: , I. Szálloda- és vendéglátóipar: konyhafőnök, szakács, cukrász, főpincér, felszolgáló, vendéglátóipari eladó gondnoknő, szobalány, szobafőnök, portás.. I II. Építőipar: kőműves, ács, burkoló, festő- és mázoló, gipszminta-készítő I III. Gépgyártóipar: lakatos, esztergályos, szerszámkészítő számjegyvezérlésű szerszámgéphez, minősített hegesztő l IV. Villamosipar: elektrotechnikus, gyenge- és erősáramú villanyszerelő elektronikai-, vezérlés- és irányítástechnikai ismeretekkel Feltételek: életkor: 18—40. év között, képzettség: legalább 2 éves szakmunkás szakképzettség, nyelvismeret: a munkakör ellátásához szükséges német nyelvismeret. A fenti feltételekkel rendelkező pályázók közül előnyben részesül az, aki a pályázat közzétételekor — munkanélküli-eegélyben részesült, vagy — munkáltatója az illetékes munkaerő-közvetítő szervnek jelentős létszámleépítést jelentett be, vagy — kritikusnak minősített foglalkozási körzetben megjelölt munkáltatónál dolgozott. A munkaszerződés időtartama: 12 hónap, amely további 6 hónappal meghosszabbítható. A bérezés és egyéb munkafeltételek: azonosak a fogadó ország állampolgáraira vonatkozó előírásokban foglaltakkal I Jelentkezési határidő: 1990. május 20. A jelentkezés helye: a pályázó lakóhelye szerinti megyeszékhelyen, illetve a fővárosban működő munkaerő-közvetítő iroda. Kaposvár, Füredi u. 8—10. Telefon: 15-942 A pályázati és a kiközvetítési eljárásról további információk, és a kitöltendő nyomtatványok a jelentkezés helyén szerezhetők be. (110838)
