Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)

1990-05-11 / 14. szám

1990. május 11., péntek SOMOGYI HÍRLAP 5 „Feléledt” Szántódpuszta Vallomások fekete-fehérben A XIX. század derekától Szántódpuszta a tihanyi apát­ság somogyi birtokainak köz­pontja lett, ezért számos olyan intézkedés született, mely elő­segítette felvirágzását. Ebben az időben emelték az épületek nagy részét, melyek ma a Siotur kezelésében öt állandó kiállí­tásnak adnak otthont (reggel 9- től 17 óráig látogathatják az ér­deklődők.) Feléledt a puszta. Már a gólya is visszalelt kéményére, onnan tekint a Balaton medencéjére. Ugyanarra a tájra csodálkozhat rá, mely megihlette egykor Csók Istvánt, Szinyei Merse Pált és Bernáth Aurélt, kiknek balatoni témájú vásznai (több más mellett) a kúria nagytermé­ben vannak felfüggesztve. Az írásos emlékekben először 1055-ben említett puszta köz­ponti épületének pincéjében korabeli szőlőtermesztéssel és borászattal kapcsolatos műve­lési eszközök tekinthetők meg dr. Boross Marietta rendezésé­ben. Leglátogatottabb kiállításuk talán a hagyományos paraszti világ értékeit, alkotóerejét is bemutató népművészeti kiállí­tás lesz, mely a Dél-Dunántúl örökségét tárja elénk. Az esz­tendőn át határt járó parasztok szabad idejükben fúrtak-farag- tak, ,,mestörködtek". A kezük nyomán kivirágzó faragómű­vészet remekei békésen meg­férnek a buzsáki és karádi hím­zések, a tulipános láda, a bőrö­sök és fazekasok munkái mel­lett. Az 1839-ben épült cselédla­kás helytörténeti kiállításnak ad helyet. Az úgynevezett közös konyhát szabadkéményes tűz­hely uralja. Döngöltföldes szo­bán keresztül juthatunk palóczi Horváth Ádám, a puszta vala- mikori bérlőjének emlékszobá­jába. íróasztalán Kazinczyhez írt levele... a szomszédos szo­bákban agrártörténeti kiállítás, a balatoni révhajózás és halá­szat története, valamint a bala- tonendrédi csipke talált otthon­ra. Karámokban nyargalászó lo­vak, eredeti ruhájukba öltözte­tett épületek között visz az út az akváriumhoz, mely a Balaton élővilágát mutatja be. A máso­dik világháború eveiben még 40 halfajtát találtak a tóban. Ma már van olyan — például az ős­honos kecsege —, ami csak itt tekinthető meg. A lesőharcsa, a tüskés pikó, a dévérkeszegek békésen nézegetik régi koruk megmaradt emlékeit, hálókat, varsákat, a kiszáradt bödönha- jót. (Czene) Péter János fotói a Latincában — Az én igazi világom a szo- ciofotó — vallja Péter János, a Somogy Fotóklub alapító tagja, akinek 60. önálló kiállítását nemrégiben nyitotta meg Kaposváron Pap János, a La- tinca művelődési ház igazgató­ja. A 70. életévét lassan betöltő, ám lélekben és látásmódban még mindig fiatal fotós azok közé tartozik, akik nyitottak az újszerű dolgok iránt. Ezt 35 kiál­lított fotografikája, fotómontá­zsa is igazolja. Képein a groteszk, a humor, a küzdelem, a tragédia és a har­mónia egyaránt teret kap. A montázsok ötletessége, gondo­latgazdagsága mögött nagy­szerű technikai tudás rejtőzik. Hogyan lehet egy úttörőzene­kart, mely „befoghatatlan” együtt, az objektívbe összehoz­ni? Hogyan lehet a muzsikáló emberek sokarcúságát, figyel­mét, egy hangulatos montázs­ba sűríteni? Erre ad példát Pé­ter János fotója. Egy kisfiú maszkabálra ké­szül. Elvegyül a tömegben, de valahogy szeretné a fotós kie­melni a szürke közegből humo­ros portréját. Egy önmagában szinte semmitmondó tenger­parti háttér és egy halakkal telt háló a gyermekkézben elénk varázsolja az „öreg halászt” és premier plánba hozza a fiú port­réját is. A női test szépsége szim­metriában, közrefog egy almát. Szimbólumok sokasága sejlik fel a fotó láttán. Mégis: amikor tekintetünk a két, söröző ké­ményseprő torz-vidám moso­lyára esik, akkor érezzük iga­zán: ez a fotó, a pillanat művé­sze! Ez Péter János igazi énje. Hiszen New Yorktól Tokióig utazó képei is mind azt bizonyít­ják: a manipulálatlan, és megis­mételhetetlen percek megörö- kítője az igazi kaposvári alkotó. Reméljük, hogy a ládafiában megbúvó képei is ezeket a fotó­művészet változékony divatja más formára vált. V. Á. A jövő útja az egészségügyben Ápolónők napja a kórházban A szervezett ápolási és kép­zési munka beindításának em­lékére, a Somogy megyei kór­házban tegnap délután elsőíz­ben szervezték meg az ápoló­nők napját. Másfél évszázaddal ezelőtt, a krími háború idején egy bizonyos Florence Nichtin- gale kisasszony, angol ápolónő indította el a fehérköpenyes fi- tyulás egészségügyi „közkato­nák” szervezett mozgalmát. A WHO, ezt követően május kilencedikét az ápolónők napjá­vá nyilvánította és a megye kór­házai az ápolási egyesület me­gyei bizottságával karöltve ezen a napon kívánnak tiszte­legni az ápolási munka előtt. A kaposvári kórház kultúr­termében Simoncsics Dezsőné intézeti vezető főnővér köszön­tötte a rendezvény résztvevőit. Elmondta, hogy a jövőben ezt a napot fel kívánják használni arra is, hogy az ápolónők szak­mai továbbképzését támogas­sák. Ösztönözni szeretnék őket a tudományos munka végzésé­re annak érdekében, hogy a szakmájukat magasabb szín­vonalon, a kor követelményei­nek megfelelően végezzék. Takács Józsefné a fizikoterápia vezető asszisztensnője Az egészségügyi dolgozók etikájá­nak szerepe a betegellátásban és a munkahelyi légkör alakítá­sában címmel tartott előadást. Mondanivalójának lényege a szakdolgozói munka tekintélyé­nek visszaállítására irányult. A mozgásszervi rehabilitáció osztályvezető főnővére, Moór LajosnéAz egészségügyi szak­dolgozók szerepe a betegek pszichés vezetésében és Kö­zérzetének biztosításában cí­mű dolgozatában az ápolási munka egységére hívta fel a fi­gyelmet. Arra, hogy a betegek­nek nemcsak a fizikális, de a lelki ápolásra is nagy szüksé­gük van. Szabó Gyuláné, a szülészet főnővére, a megyei ápolási egyesület vezetőségi tagja az egyesületi munkát ismertette. A tavaly megalakult országos szervezetnek február óta me­gyénkben is működik egy cso­portja. Tagjai fő céljuknak tekin­tik az egészségügyi középká­derek szakmai érdekvédelmét. A jogi és munkajogi érdekvédel­met továbbra is az egészség­ügyi szakszervezetektől várják. Simoncsics Dezsőné el­mondta továbbá azt is, hogy ragyogó, jól szakképzett ápoló­nők dolgoznak az egészség- ügyi intézményekben és a szakközépiskolát végzettek közül is egyre többen helyez­kednek el a pályán. Idén már 18-an jelentkeztek ápolónőnek, míg tavaly csak 2—3 végzett szakközépiskolás pályázta meg ezeket az állásokat. A po­zitív változást az egészségügy­ben nemrégiben végrehajtott bérreform is elősegítette. A szakmai hozzáértés azonban nem elég ezen a pályán. Egyre a óbb szükség van az olyan jnőkre, akik a betegek lel­kivilágát is megfelelően gyógy­kezelik, és az embert testi es lelki mivoltában együttesen re­habilitálják. A minőségi munka biztosítása érdekében ezentúl differenciáltan értékelik és do­tálják a nővérek munkáját. Az ápolónők napján bepillan­tást nyerhettünk abba is, hogy milyen lesz a jövő útja az egész­ségügyben. Kiállításon tekint­hettük meg az egyszer haszná­latos ágyneműkeszletet és ápo­lói ruházatot, valamint az ugyancsak egyszeri használat­ra alkalmas különböző gyógy- eszközöket. Tablókon, képek­kel illusztrálták munkájukat és a legújabb gyógyászati segéd­eszközök alkalmazásának módját. Az ápolónők napjának első kaposvári rendezvénye remél­hetőleg hozzájárul ahhoz, hogy a nehéz munkát végző kiszol­gáló személyzet munkájára az orvosok, betegek egyaránt job­ban odafigyelnek. S ahhoz is, hogy a becsületesen végzett, szakmailag kiemelkedő munkát a jövőben még inkább elismer­jék az ápolónők körében is. Várnai Ágnes Fotó: Gyertyás László Két hét múlva: KEZDŐDNEK A FELVÉTELIK Lezárult a felvételi jelentke­zések határideje: az elmúlt esz­tendei adatokhoz hasonlóan, ezúttal is mintegy 70 ezer diák szándékozik a következő tan­évben továbbtanulni az ország felsőoktatási intézményeiben. Miként tavaly, az idén is 18—20 ezer fiatalt vesznek fel a hazai főiskolák és az egyetemek — tájékoztatták Galgóczy Évát, az. MTI munkatársát a Művelődési Minisztériumban. A közös érettségi-felvételi vizsgákat május 21—22-én tartják. A központi írásbelik jú­nius 20—21-en lesznek, a szó­belik pedig június 22-étől kez­dődnek. A felvételi módja annyi­ban az idén sem változott, hogy a jelentkezők egy egyetemre, illetőleg főiskolára adhatják be kérelmüket, s két másik helyre kérhetik az átirányításukat. Új­donság viszont az, hogy az in­tézmények—élve megnöveke­dett autonómiájukkal—speciá­lis feltételeket szabhatnak a fel­vételi során. így mind több egyetemen és főiskolán az idén mer pluszpontokkal honorálják a nyelvtudást, s akadnak olyan intézmények — így a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, vagy a Budapesti Műszaki Egyetem egyes karai — ahová egyáltalán nem, illetőleg csak írásbeli vagy alkalmassági vizs­gát kell tenni. Fontos eleme a felvételi rendszernek, hogy azok a hall­gatók, akik elérik az intézmé­nyek által megszabott pontha­tárt, kivétel nélkül valamennyi­en megkezdhetik tanulmányai­kat az első évfolyamon; nincs tehát,helyhiány miatti elutasí­tás. Újdonság az is, hogy az idén már minden jelentkező jó­val a hivatalos kiértesítés előtt megtudhatja: felvételt nyert-e. A központi lapok ugyanis meg­jelentetik majd az egyes intéz­mények ponthatárait; a jelent­kezők pedig saját pontszámúk tudatában — amelyet a vizs­gáztatók közölnek velük — ki­kereshetik az újságokból a rá­juk vonatkozó adatokat. Amennyiben nem vették fel őket az egyik intézménybe, más egyetem és főiskola pont­határai alapján nyomban tájé­kozódhatnak arról is, hogy az átirányítási kérelmüknek meg­felelő helyen milyenek az esé­lyeik. 1989-hez hasonlóan az idén is kizárólag jogszabálysértés­kor lehet fellebbezést benyújta­ni, s azt az adott intézmény ve­zetőjéhez kell továbbítani. Míg tavaly a Művelődési Miniszté­rium és más irányító miniszté­riumok is megvizsgálhatták az elutasított fellebbezéseket, az új oktatási törvény értelmében ezentúl minden döntést a fel­sőoktatási intézmények maguk hoznak meg. A jövőben — mutatták rá a Minisztériumban — várhatóan tovább színesedik a felvételi rendszere. Az intézmények szélesebb körben pluszpontok­kal díjazzák majd a magasabb szintű tudást. Feltehetően több helyen lemondanak a felvételi vizsgáztatásról, s az érettségin elért, valamint a középiskolai tanulmányi eredményeket ve­szik alapul a felvételhez. A ta­pasztalatok ugyanis azt mutat­ják, hogy a középiskolai jegyek a legtöbb esetben reálisan tük­rözik a hallgatók valódi tudását, felkészültségét, így felesleges az újabb megmérettetés. E módszerrel csökkentenék „a dupla” vizsgázással — az érett­ségivel és a felvételivel — a diá­kokra háruló terheket is. Mindez maga után vonja az érettségi vizsgarendszer kor­szerűsítését is.----------- ----- k ...............................—......... L atinosztály Marcaliban Egy hónap múlva fejezi be első tanulmányi évét a latin nyelvet tanuló speciális osztály, a marcali Berzsenyi Dániel Gimnáziumban. Nevezhetnénk kísérleti jellegűnek is ezt az osztályt, hiszen ezzel atagozat- tal egyedülállóak a megyében. Varba Barnabás, frissdiplomás latin szakos tanár vállalkozó kedvét a városi tanács szolgá­lati lakással is „honorálta”. Az első tanév tapasztalatairól kérdeztük: — Mit jelent a speciális latin oktatás? — Heti nyolc óra nyelvtaní­tást és széles látókörű humán műveltség megalapozását. Az európai kultúrának három tartó­pillére van, a római-görög, a keresztény-latin kulturális örök­ség és minden országnak a sa­ját kultúrakincse. A latin nyelv a közös szellemi örökség hordo­zója lehet. A speciális tagozat átfogóan igyekszik ezt az örök­séget megmenteni. A nyelv ta­nulása mellett történelemszem­léletet, kultúratörténetet, irodal­mat, vallástörténetet és művé­szettörténetet is tanulnak a diá­kok. Magyarországon 1844-ig a latint mint az „apanyelvet” tar­tották számon, minden okirat, hivatalos szöveg a német mel­lett latinul volt iktatva. Gyakorla­tilag minden kutatónak, törté­nésznek, irodalmárnak szüksé­ge lenne latin nyelvtudásra. — Egy holt nyelv tanítása más módszereket kíván? — A leglényegesebb, hogy a tanítás súlypontja ném az élő beszéd: elsősorban olvasni, fordítani, értelmezni és megér­teni kell a nyelvet. Előfordul, hogy kétezer éves szövegeket beszélünk meg. A speciális ta­gozaton a latint a némettel pár- tosították, ami azért szeren­csés, mert a két nyelv jól kiegé­szíti egymást. Mindkettő indo­európai, azonos nyelvtani struktúrával. — Mi a jelentősége ennek az egyedülálló tagozatnak? — Ebben az agyonkompute- rizált világunkban a humán műveltséget adja vissza ez a nyelv és a felsőfokú intézmé­nyekben előnyt jelent majd a latin érettségi. Hunyadkürti Ilona

Next

/
Thumbnails
Contents