Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)
1990-05-11 / 14. szám
1990. május 11., péntek SOMOGYI HÍRLAP 5 „Feléledt” Szántódpuszta Vallomások fekete-fehérben A XIX. század derekától Szántódpuszta a tihanyi apátság somogyi birtokainak központja lett, ezért számos olyan intézkedés született, mely elősegítette felvirágzását. Ebben az időben emelték az épületek nagy részét, melyek ma a Siotur kezelésében öt állandó kiállításnak adnak otthont (reggel 9- től 17 óráig látogathatják az érdeklődők.) Feléledt a puszta. Már a gólya is visszalelt kéményére, onnan tekint a Balaton medencéjére. Ugyanarra a tájra csodálkozhat rá, mely megihlette egykor Csók Istvánt, Szinyei Merse Pált és Bernáth Aurélt, kiknek balatoni témájú vásznai (több más mellett) a kúria nagytermében vannak felfüggesztve. Az írásos emlékekben először 1055-ben említett puszta központi épületének pincéjében korabeli szőlőtermesztéssel és borászattal kapcsolatos művelési eszközök tekinthetők meg dr. Boross Marietta rendezésében. Leglátogatottabb kiállításuk talán a hagyományos paraszti világ értékeit, alkotóerejét is bemutató népművészeti kiállítás lesz, mely a Dél-Dunántúl örökségét tárja elénk. Az esztendőn át határt járó parasztok szabad idejükben fúrtak-farag- tak, ,,mestörködtek". A kezük nyomán kivirágzó faragóművészet remekei békésen megférnek a buzsáki és karádi hímzések, a tulipános láda, a bőrösök és fazekasok munkái mellett. Az 1839-ben épült cselédlakás helytörténeti kiállításnak ad helyet. Az úgynevezett közös konyhát szabadkéményes tűzhely uralja. Döngöltföldes szobán keresztül juthatunk palóczi Horváth Ádám, a puszta vala- mikori bérlőjének emlékszobájába. íróasztalán Kazinczyhez írt levele... a szomszédos szobákban agrártörténeti kiállítás, a balatoni révhajózás és halászat története, valamint a bala- tonendrédi csipke talált otthonra. Karámokban nyargalászó lovak, eredeti ruhájukba öltöztetett épületek között visz az út az akváriumhoz, mely a Balaton élővilágát mutatja be. A második világháború eveiben még 40 halfajtát találtak a tóban. Ma már van olyan — például az őshonos kecsege —, ami csak itt tekinthető meg. A lesőharcsa, a tüskés pikó, a dévérkeszegek békésen nézegetik régi koruk megmaradt emlékeit, hálókat, varsákat, a kiszáradt bödönha- jót. (Czene) Péter János fotói a Latincában — Az én igazi világom a szo- ciofotó — vallja Péter János, a Somogy Fotóklub alapító tagja, akinek 60. önálló kiállítását nemrégiben nyitotta meg Kaposváron Pap János, a La- tinca művelődési ház igazgatója. A 70. életévét lassan betöltő, ám lélekben és látásmódban még mindig fiatal fotós azok közé tartozik, akik nyitottak az újszerű dolgok iránt. Ezt 35 kiállított fotografikája, fotómontázsa is igazolja. Képein a groteszk, a humor, a küzdelem, a tragédia és a harmónia egyaránt teret kap. A montázsok ötletessége, gondolatgazdagsága mögött nagyszerű technikai tudás rejtőzik. Hogyan lehet egy úttörőzenekart, mely „befoghatatlan” együtt, az objektívbe összehozni? Hogyan lehet a muzsikáló emberek sokarcúságát, figyelmét, egy hangulatos montázsba sűríteni? Erre ad példát Péter János fotója. Egy kisfiú maszkabálra készül. Elvegyül a tömegben, de valahogy szeretné a fotós kiemelni a szürke közegből humoros portréját. Egy önmagában szinte semmitmondó tengerparti háttér és egy halakkal telt háló a gyermekkézben elénk varázsolja az „öreg halászt” és premier plánba hozza a fiú portréját is. A női test szépsége szimmetriában, közrefog egy almát. Szimbólumok sokasága sejlik fel a fotó láttán. Mégis: amikor tekintetünk a két, söröző kéményseprő torz-vidám mosolyára esik, akkor érezzük igazán: ez a fotó, a pillanat művésze! Ez Péter János igazi énje. Hiszen New Yorktól Tokióig utazó képei is mind azt bizonyítják: a manipulálatlan, és megismételhetetlen percek megörö- kítője az igazi kaposvári alkotó. Reméljük, hogy a ládafiában megbúvó képei is ezeket a fotóművészet változékony divatja más formára vált. V. Á. A jövő útja az egészségügyben Ápolónők napja a kórházban A szervezett ápolási és képzési munka beindításának emlékére, a Somogy megyei kórházban tegnap délután elsőízben szervezték meg az ápolónők napját. Másfél évszázaddal ezelőtt, a krími háború idején egy bizonyos Florence Nichtin- gale kisasszony, angol ápolónő indította el a fehérköpenyes fi- tyulás egészségügyi „közkatonák” szervezett mozgalmát. A WHO, ezt követően május kilencedikét az ápolónők napjává nyilvánította és a megye kórházai az ápolási egyesület megyei bizottságával karöltve ezen a napon kívánnak tisztelegni az ápolási munka előtt. A kaposvári kórház kultúrtermében Simoncsics Dezsőné intézeti vezető főnővér köszöntötte a rendezvény résztvevőit. Elmondta, hogy a jövőben ezt a napot fel kívánják használni arra is, hogy az ápolónők szakmai továbbképzését támogassák. Ösztönözni szeretnék őket a tudományos munka végzésére annak érdekében, hogy a szakmájukat magasabb színvonalon, a kor követelményeinek megfelelően végezzék. Takács Józsefné a fizikoterápia vezető asszisztensnője Az egészségügyi dolgozók etikájának szerepe a betegellátásban és a munkahelyi légkör alakításában címmel tartott előadást. Mondanivalójának lényege a szakdolgozói munka tekintélyének visszaállítására irányult. A mozgásszervi rehabilitáció osztályvezető főnővére, Moór LajosnéAz egészségügyi szakdolgozók szerepe a betegek pszichés vezetésében és Közérzetének biztosításában című dolgozatában az ápolási munka egységére hívta fel a figyelmet. Arra, hogy a betegeknek nemcsak a fizikális, de a lelki ápolásra is nagy szükségük van. Szabó Gyuláné, a szülészet főnővére, a megyei ápolási egyesület vezetőségi tagja az egyesületi munkát ismertette. A tavaly megalakult országos szervezetnek február óta megyénkben is működik egy csoportja. Tagjai fő céljuknak tekintik az egészségügyi középkáderek szakmai érdekvédelmét. A jogi és munkajogi érdekvédelmet továbbra is az egészségügyi szakszervezetektől várják. Simoncsics Dezsőné elmondta továbbá azt is, hogy ragyogó, jól szakképzett ápolónők dolgoznak az egészség- ügyi intézményekben és a szakközépiskolát végzettek közül is egyre többen helyezkednek el a pályán. Idén már 18-an jelentkeztek ápolónőnek, míg tavaly csak 2—3 végzett szakközépiskolás pályázta meg ezeket az állásokat. A pozitív változást az egészségügyben nemrégiben végrehajtott bérreform is elősegítette. A szakmai hozzáértés azonban nem elég ezen a pályán. Egyre a óbb szükség van az olyan jnőkre, akik a betegek lelkivilágát is megfelelően gyógykezelik, és az embert testi es lelki mivoltában együttesen rehabilitálják. A minőségi munka biztosítása érdekében ezentúl differenciáltan értékelik és dotálják a nővérek munkáját. Az ápolónők napján bepillantást nyerhettünk abba is, hogy milyen lesz a jövő útja az egészségügyben. Kiállításon tekinthettük meg az egyszer használatos ágyneműkeszletet és ápolói ruházatot, valamint az ugyancsak egyszeri használatra alkalmas különböző gyógy- eszközöket. Tablókon, képekkel illusztrálták munkájukat és a legújabb gyógyászati segédeszközök alkalmazásának módját. Az ápolónők napjának első kaposvári rendezvénye remélhetőleg hozzájárul ahhoz, hogy a nehéz munkát végző kiszolgáló személyzet munkájára az orvosok, betegek egyaránt jobban odafigyelnek. S ahhoz is, hogy a becsületesen végzett, szakmailag kiemelkedő munkát a jövőben még inkább elismerjék az ápolónők körében is. Várnai Ágnes Fotó: Gyertyás László Két hét múlva: KEZDŐDNEK A FELVÉTELIK Lezárult a felvételi jelentkezések határideje: az elmúlt esztendei adatokhoz hasonlóan, ezúttal is mintegy 70 ezer diák szándékozik a következő tanévben továbbtanulni az ország felsőoktatási intézményeiben. Miként tavaly, az idén is 18—20 ezer fiatalt vesznek fel a hazai főiskolák és az egyetemek — tájékoztatták Galgóczy Évát, az. MTI munkatársát a Művelődési Minisztériumban. A közös érettségi-felvételi vizsgákat május 21—22-én tartják. A központi írásbelik június 20—21-en lesznek, a szóbelik pedig június 22-étől kezdődnek. A felvételi módja annyiban az idén sem változott, hogy a jelentkezők egy egyetemre, illetőleg főiskolára adhatják be kérelmüket, s két másik helyre kérhetik az átirányításukat. Újdonság viszont az, hogy az intézmények—élve megnövekedett autonómiájukkal—speciális feltételeket szabhatnak a felvételi során. így mind több egyetemen és főiskolán az idén mer pluszpontokkal honorálják a nyelvtudást, s akadnak olyan intézmények — így a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, vagy a Budapesti Műszaki Egyetem egyes karai — ahová egyáltalán nem, illetőleg csak írásbeli vagy alkalmassági vizsgát kell tenni. Fontos eleme a felvételi rendszernek, hogy azok a hallgatók, akik elérik az intézmények által megszabott ponthatárt, kivétel nélkül valamennyien megkezdhetik tanulmányaikat az első évfolyamon; nincs tehát,helyhiány miatti elutasítás. Újdonság az is, hogy az idén már minden jelentkező jóval a hivatalos kiértesítés előtt megtudhatja: felvételt nyert-e. A központi lapok ugyanis megjelentetik majd az egyes intézmények ponthatárait; a jelentkezők pedig saját pontszámúk tudatában — amelyet a vizsgáztatók közölnek velük — kikereshetik az újságokból a rájuk vonatkozó adatokat. Amennyiben nem vették fel őket az egyik intézménybe, más egyetem és főiskola ponthatárai alapján nyomban tájékozódhatnak arról is, hogy az átirányítási kérelmüknek megfelelő helyen milyenek az esélyeik. 1989-hez hasonlóan az idén is kizárólag jogszabálysértéskor lehet fellebbezést benyújtani, s azt az adott intézmény vezetőjéhez kell továbbítani. Míg tavaly a Művelődési Minisztérium és más irányító minisztériumok is megvizsgálhatták az elutasított fellebbezéseket, az új oktatási törvény értelmében ezentúl minden döntést a felsőoktatási intézmények maguk hoznak meg. A jövőben — mutatták rá a Minisztériumban — várhatóan tovább színesedik a felvételi rendszere. Az intézmények szélesebb körben pluszpontokkal díjazzák majd a magasabb szintű tudást. Feltehetően több helyen lemondanak a felvételi vizsgáztatásról, s az érettségin elért, valamint a középiskolai tanulmányi eredményeket veszik alapul a felvételhez. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a középiskolai jegyek a legtöbb esetben reálisan tükrözik a hallgatók valódi tudását, felkészültségét, így felesleges az újabb megmérettetés. E módszerrel csökkentenék „a dupla” vizsgázással — az érettségivel és a felvételivel — a diákokra háruló terheket is. Mindez maga után vonja az érettségi vizsgarendszer korszerűsítését is.----------- ----- k ...............................—......... L atinosztály Marcaliban Egy hónap múlva fejezi be első tanulmányi évét a latin nyelvet tanuló speciális osztály, a marcali Berzsenyi Dániel Gimnáziumban. Nevezhetnénk kísérleti jellegűnek is ezt az osztályt, hiszen ezzel atagozat- tal egyedülállóak a megyében. Varba Barnabás, frissdiplomás latin szakos tanár vállalkozó kedvét a városi tanács szolgálati lakással is „honorálta”. Az első tanév tapasztalatairól kérdeztük: — Mit jelent a speciális latin oktatás? — Heti nyolc óra nyelvtanítást és széles látókörű humán műveltség megalapozását. Az európai kultúrának három tartópillére van, a római-görög, a keresztény-latin kulturális örökség és minden országnak a saját kultúrakincse. A latin nyelv a közös szellemi örökség hordozója lehet. A speciális tagozat átfogóan igyekszik ezt az örökséget megmenteni. A nyelv tanulása mellett történelemszemléletet, kultúratörténetet, irodalmat, vallástörténetet és művészettörténetet is tanulnak a diákok. Magyarországon 1844-ig a latint mint az „apanyelvet” tartották számon, minden okirat, hivatalos szöveg a német mellett latinul volt iktatva. Gyakorlatilag minden kutatónak, történésznek, irodalmárnak szüksége lenne latin nyelvtudásra. — Egy holt nyelv tanítása más módszereket kíván? — A leglényegesebb, hogy a tanítás súlypontja ném az élő beszéd: elsősorban olvasni, fordítani, értelmezni és megérteni kell a nyelvet. Előfordul, hogy kétezer éves szövegeket beszélünk meg. A speciális tagozaton a latint a némettel pár- tosították, ami azért szerencsés, mert a két nyelv jól kiegészíti egymást. Mindkettő indoeurópai, azonos nyelvtani struktúrával. — Mi a jelentősége ennek az egyedülálló tagozatnak? — Ebben az agyonkompute- rizált világunkban a humán műveltséget adja vissza ez a nyelv és a felsőfokú intézményekben előnyt jelent majd a latin érettségi. Hunyadkürti Ilona
