Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)
1990-05-10 / 13. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP 1990. május 10., csütörtök Módosította az alkotmányt az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) Tegnap délelőtt 10 óra után néhány perccel megkezdte érdemi munkáját az egy hete alakult új parlament. Szűrös Mátyás ismertette, hogy az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság benyújtotta a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslatot, a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslatot, valamint a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló javaslatot, azok sürgősségi tárgyalását kérve. A képviselők döntő többsége egyetértett azzal, hogy e törvényjavaslatokat sürgősségi alapon még ezen az ülésen tárgyalják meg. Szűrös Mátyás bejelentette továbbá, hogy Király Zoltán (MDF) interpellációt nyújtott be a honvédelmi és a kereskedelmi miniszterekhez a közvéleményt foglalkoztató magyar fegyvereladási és kereskedelmi akciókról. Három SZDSZ-es javaslat Még a tárgysorozat elfogadása előtt kértek soron kívül szót Vásárhelyi Miklós, Tamás Gáspár Miklós és Fodor Tamás SZDSZ-es képviselők, akik arról számoltak be, hogy parlamenti csoportjuk három határozati javaslatot is benyújtott az Országgyűlés megbízott elnökéhez, kérve azok sürgősségi tárgyalását. Vásárhelyi Miklós ismertette azt a határozati javaslatot, amelyben indítványozzák: az Országgyűlés kérje fel a Magyar Köztársaság kormányát, hogy az a magyar forradalmi kormány 1956. november 1 -jei nyilatkozata alapján — amelyben Magyarország a varsói szerződésbeli tagságát azonnali hatállyal felmondta, de amelynek megvalósítását a későbbi események meghiúsították — jelentse ki azt a szándékát, miszerint Magyarországnak a Varsói Szerződésben,való részvételét fel kívánja mondani. A javaslat felkérné a kormányt továbbá arra, hogy kezdjen tárgyalásokat a Varsói Szerződés tagállamaival az 1956. november 1 -jei helyzet visszaállításáról, s a Szovjetunióval való kívánatos egyetértés érdekében arról, hogy hazánk ne legyen tagja a VSZ- nek. A szabad demokraták azt javasolják: addig is, amíg az Országgyűlés fölkéri a kormányt, hogy ilyen értelemben járjon el, hazánk szüneteltesse részvételét a VSZ katonai szervezetében. A határozati javaslat kimondaná azt is, hogy Magyar- ország nem kíván semmiféle tömbhöz tartozni, hazánk területét nem bocsátjuk senkinek rendelkezésére egy harmadik ország elleni támadás vagy fenyegetés céljára. Ugyanakkor rögzíteni kívánatos azt is, hogy Magyarország mindent megtesz az össz-európai biztonsági rendszer létrehozása érdekében, és ezen erőfeszítéseit egyezteti a VSZ tagállamaival. Tamás Gáspár Miklós a szabad demokraták másik határozati javaslatát ismertette, amely tartalmazza: a magyar Ország- gyűlés tekintettel arra, hogy aggasztónak ítéli a szomszédos országokban élő magyar nemzeti kisebbségek helyzetét, érzékeli a hazai és a nemzetközi közvélemény nyugtalanságát a Kelet-Közép-Európában fellobban nacionalista indulatok miatt, felelősséget érez a fiatal kelet-közép-európai demokráciák sorsáért, az európai egyensúlyért és biztonságért, felhívással fordul a kormányhoz. A javaslat szerint a kormány kezdjen tárgyalásokat azoknak a hazánkkal határos államoknak a kormányaival, ahol magyarok élnek, a célból, hogy azokkal kölcsönös kisebbségvédelmi egyezményeket kössünk. Fodor-Tamás az SZDSZ parlamenti csoportjának harmadik javaslatáról szólva kiemelte: szükségesnek ítélik vizsgáló bizottság kiküldését az Axel Springer—Budapest Kft. ügyében, amely megszerezte több hazai napi- és hetilap kiadási jogát. Ez az akció a képviselő- csoport szerint súlyosan sérti a nemzet anyagi érdekeit, s az ügyletek mögött az MSZP tevékenységét vélik fölfedezni — amit, mint mondta, tanúk és dokumentumok is bizonyítanak. Szerintük az MSZP így kívánja meghiúsítani a népszavazás döntését vagyonelszámoltatásáról. A határozati javaslatokat Szűrös Mátyás kiadta megvitatásra az illetékes bizottságoknak. E kérdéseket az Országgyűlés következő ülésén tűzik napirendre, mivel az előterjesztők nem kérték, hogy már most döntsenek azokról. Ezután határoztak a képvise- I6k a jelenlegi ülésszak tárgysorozatáról. A 345 igenlő szavazattal, ellenszavazat nélkül, 10 tartózkodás mellett, elfogadott napirend: — a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat; ' — a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat; — a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása; — interpelláció. Az első sorban Göncz Árpád és Szabad György A törvényjavaslathoz az alkotmányügyi, törvényelőkészítő- és igazságügyi bizottság nevében dr. Kónya Imréné dr. Kutrucz Katalin (MDF) fűzött szóbeli kiegészítést. Mint mondotta, a jelenlegi alkotmánymódosítás egy csomagterv része; célja a parlamentáris demokráciajogi alapföltételeinek megteremtése. A most előterjesztett módosítás kizárólag az alaptörvénynek a kormány megalakítására vonatkozó részét érinti, amely azért szükséges, hogy az új kormány már a parlamentáris demokrácia „játékszabályainak" megfelelően alakulhasson meg. A törvényjavaslat értelmében, ellentétben a korábbi szabályozással, a parlament — a köztársasági elnök javaslatára — csak a miniszter- elnököt választja meg, s a kormányfő maga dönti el, kikkel kíván együtt dolgozni, kiért tud felelősséget vállalni. A törvényjavaslat szerint az Országgyűlés egyszerre határoz a miniszterelnök megválasztásáról és a kormány programjának — amely azonban nem jelent részletes elképzeléseket — elfogadásáról. Garanciákat kér az MSZP A törvénytervezet feletti általános vitában elsőként dr. Hack Péter (SZDSZ) kért szót, aki a pártfrakció nevében támogatta a javaslatot. Dr. Vastagh Pál, az MSZP parlamenti csoportja nevében hangsúlyozta: e koncepció abból a megállapodásból fakad, amelyet az MDF és az SZDSZ kötött egymással. Ilyen értelemben félő, hogy a hatalom- megosztás állami szerkezetére és irányaira vonatkozó, és a törvényhozás helyét is meghatározó részfeladatok nem a parlament döntési hatáskörébe kerülnek, hanem egy megegyezés alapján kell döntenie a Tisztelt Fiáznak. E lépéssel a parlament elindult egy olyan hatalommegosztási irány kiépítése felé, amelynek teljes modelljéről — a vita jelen szakaszában — a törvényhozásnak nem lehet képe. Az MSZP ezért javasolja: e szerkezetben szükség van olyan garanciákra, amely a törvényhozás súlyát a végrehajtó hatalommal szemben nem aránytalanul, de fenntartja. A legfontosabb a működőképesség Dr. Szigethy István (SZDSZ) szövegmódosító javaslatot terjesztett elő: az alkotmány módosításakor nem csak a minisztériumok felsorolását, hanem a tárca nélküli miniszterek legnagyobb számát is külön törvényben szükséges szabályozni. Dr. Torgyán József (FKgP) pártja képviselőcsoportjának nevében amellett érvelt, hogy a Magyar Bálint és Pető Iván parlamenti bizottságok hallgassák meg kinevezésük előtt a miniszterjelölteket, viszont úgy vélte, ezt elegendő a házszabályban rögzíteni. Dr. Kónya Imre (MDF) előtte szóló képviselőtársai kételyeit igyekezett eloszlatni az alkotmány módosításának ilyen gyors, és a pártok közötti megállapodáson alapuló végrehajtásával összefüggésben. Új alkotmányra van szükség Mécs Imre (SZDSZ) utalt arra, hogy majd az új, legitim, a magyar nép minden jelentős rétegét képviselő parlamentnek kell egy társadalmi szerződés- szerű alkotmányt létrehoznia. A részletes vitában dr. Kiss Gyula (MDF) dr. Vastagh Pál módosító indítványához kapcsolódva fejtette ki véleményét, hangsúlyozva, hogy az ellenzéknek nem az a dolga, hogy lehetetlenné tegye, megakadályozza a kormány munkáját. Ugyancsak azt javasolta, hogy ne fogadják el az MSZP-s képviselőtársa indítványát. A független szakszervezeti szerveződésbe tömörültekkel folytatott beszélgetés tapasztalatait osztotta meg a képviselőkkel l/áss István (SZDSZ). Leszögezte: az új kormánytól elvárják, hogy valódi, érdemi, ellenőrizhető munkát végezzen, ehhez pedig elengedhetetlen az ellenőrizhetőség korrekt, egyértelmű, határozott jogi szabályozása. A részletes vita közepette magas rangú vendég tisztelte meg a Házat: a hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó Pérez de Cuéllar ENSZ- főtitkár foglalt helyet a díszpáholyban. Dr. Szűrös Mátyás képviselőtársai nevében kellemes és hasznos magyarországi programot kívánt neki. A parlament—az alkotmány- ügyi bizottság hosszúra nyúlt ülése után — több mint másfél óra múlva folytatta munkáját. A vitában elhangzottra dr. Kónya Imréné dr. Kutrucz Katalin válaszolt, megismételve az expozéjában hangoztatott érveket. Ismertette, hogy a bizottság — miként korábban is — elvetette dr. Vastagh Pál (MSZP) mindkét indítványát, s nem támogatta dr. Szigethy István (SZDSZ) javaslatát sem. Utóbbi képviselő — a bizottság kisebbségi véleményét tolmácsolva — ismét kifejtette: rögzíteni kell, mennyi tárca nélküli miniszter tevékenykedhet. (A javaslatát támogató SZDSZ-frakció szerint a 13 minisztériummal működő kormány mellett legföljebb öt tárca nélküli miniszteri státusz létesíthető.) Ezt követően elsőként a módosító indítványokról szavazott az Országgyűlés. A testület mindhárom módosító indítványt elvetette. Az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot — amely kihirdetése napján lép hatályba — a parlament 308 igen, 14 nem szavazattal, 37 tartózkodás mellett elfogadta. Alapos vita utáni, a módosító javaslatok elvetése után az Országgyűlés elfogadta a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosítását, amely a törvényjavaslatok, társadalmi vitáját a régi formában megszünteti. Az Országgyűlés elfogadta a minisztériumok felsorolását. Ezután tizenhárom tárca lesz. Király Zoltán (MDF) interpellációt nyújtott be a fegyvereladási akcióval kapcsolatban. A honvédelmi miniszter cáfolta, hogy korszerű haditechnikai eszközt szállítottak volna az Egyesült Államokba. A képviselő és a T. Ház is elfogadta a válaszokat. Beck Tamás kereskedelmi miniszternek írásban kell tájékoztatást adnia a folyamaiban lévő vizsgálatokról. Az Országgyűlés kedden 10 órakor ül össze ismét. Cuéllar tárgyalásai (Folytatás az 1. oldalról) A megbeszéléseket követően Somogyi Ferenc külügyi államtitkár elmondotta: a tárgyalásokon szó volt a közép- kelet-európai, különösen a magyarországi fejleményekről, valamint a fontos nemzetközi események megítéléséről. A főtitkár kifejezte megelégedését, hogy pont ebben az időben látogatott Magyarországra, amikor a térségben ilyen nagy jelentőségű változások mennek végbe. Mindaz ami Magyarországon történik — Pérez de Cuéllar szerint — megfelel azoknak a magasztos elveknek, amelyek az ENSZ Alapokmányában megfogalmazódtak. A magyarországi radikális, mélyreható változások, s azoknak kulturált módon történő végrehajtása példaértékű hasonló törekvésű országok számára. A főtitkár kifejezte elismerését azzal kapcsolatban, hogy az ENSZ Alapokmányában, illetve az Emberi Jogok Nyilatkozatában megfogalmazottak gyakorlati megvalósítása ilyen gyorsan halad előre hazánkban. Az ENSZ segítséget kíván nyújtani Magyarországnak ahhoz, hogy tovább folytatódhasson a politikai struktúra átalakítása, az alapvető társadalmi, gazdasági problémák megoldása. Különösen fontos lehet Magyaroszág számára a kisebbségi jogok érvényre juttatásánál az ENSZ hathatós támogatása. A világ- szervezet a jövőben nagyobb figyelmet kíván fordítani az adósságválság megoldására. Ennek érdekében a főtitkár külön megbízottat jelöl ki azzal a feladattal, hogy összegezze az eddigi tapasztalatokat. A különmegbízott — Craxi volt olasz miniszterelnök — összefoglaló jelentést készít arról, hogy az adósságprobléma a világ különböző országaiban milyer specifikus kérdéseket vet fel, s az ENSZ hogyan közreműködhet ezek megoldásában. Ennél« alapján fogja az ENSZ főtitkáré a közgyűlés következő ülésszaka elé terjeszteni e témábar jelentését. A trónörökös pár szerdai programja (Folytatás az 1. oldalról) A hercegi pár bugaci prog ramját követően a kormány szállásra érkezett, ahol a Törté nelmi Igazságtétel Bizottságé képviselői Nagy - Imre-emlék plakettet adtak át Károly her cegnek. A herceg Mitterrand Bush és Havel után a negyedil személyiség, aki ebben a meg tiszteltetésben részesült. Károly herceg és Lady Diám este megtekintette a Vígszín házban vendégszereplő ango társulat Lear király-előadását. A tabi laktanya sorsa HAZÁNK ÉS A BEVÁNDORLÓK (Folytatás az 1. oldalról) Ezt Kárpáti Ferenc, az ügyvezető kormány honvédelmi minisztere közölte az Országgyűlés honvédelmi bizottságának tagjai előtt a kérdésre válaszolva. Az SZDSZ egyik képviselője arról számolt be, hogy a tabi szovjet katonai objektum vezetői ötmillió forintot kérnek annak fejében, ha a laktanyához tartozó kiegészítő létesítményeket — egy közértet, egy iskolát és egy óvodát—nem rombolják le. Ehhez hasonló, ultimátumszerű fenyegetések más képviselőknek is tudomására jutott, s ennek hangot is adtak. Kárpáti Ferenc válaszában hangoztatta: ilyen alkuba nem szabad belemenni, egyébiránt több mint valószínű, hogy ezeket a létesítményeket is magyar vállalatok építették, így elbontásuk nem jogszerű. Áz esetről Kárpáti Ferenc tájékoztatja Annus Antal vezérőrnagyot, a szovjet csapatkivonások magyar kormánymegbízottját. A felszólaló képviselő gyors intézkedést kért, mert a helyi közösség türelme a végéhez közeledik, küszöbön áll demonstrációjuk. Magyarország is „új bevándorlási országgá” váll — mondotta az elsősorban Romániából érkező menekült-áradatra utalva dr. Karcsay Sándor, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének szerda délelőtti vitájában. Rámutatott tény, hogy a Keletről jövők révén Magyarország is, akárcsak Ausztria, egyikévé vált azoknak az országoknak, amelyekbe egy új bevándorlási hullám irányul. Ennek egyrészt politikai okai vannak, elsősorban a kisebbségek kérdésének megoldatlansága Romániában, amit mutat, hogy a Ceausescu-rezsim bukása óta is tart az elsősorban magya etnikumhoz tartozó menekülte! érkezése Magyarországra másrészt gazdasági okokkal, í jobb életre való vággyal is ősz szefügg. A képviselő szólt arról milyen komoly anyagi terheke ró ez Magyarországra, s mrlyei egyéb negatív következmé nyekkel jár.
