Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)

1990-05-05 / 9. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP 1990. május 5., szombat Jól jött a megrendelés A Ganz Acélszerkezeti Vállalat építi újjá az esztergomi Duna-hidat Jól jön az újabb hídépítési megrendelés — az Eszter­gom—Párkány közötti híd fel­újítása — a Ganz Acélszerke­zeti Vállalatnak, mert még nem heverték ki a nagymarosi erő­mű építésének leállítása miatt elszenvedett kiesést: a múlt évet némi veszteséggel zárták. A Duna-híd felújítási tervei egyelőre még nem készültekéi, a teljes átépítés azonban — mint Bazsó Gyula, a Ganz Acélszerkezeti Vállalat műsza­ki igazgatója az MTI munkatár­sának elmondta—mintegy 300 millió forintba kerül. A végleges tervektől függ az is, hogy a két megmaradt hídnyílás felhasz­nálható lesz-e, vagy le kell bon­tani. (Az 1895-ben épült híd épen maradt betonpillérei egyébként alkalmasak az új híd megtartására.) A régi rácsos szerkezet helyett azonban fel­sőpályás, vasbeton lemezes hi­dat célszerű építeni, elsősor­ban korrózióvédelmi okokból. Az MO-ás autópályahíd és a gyomaendrődi vasúti híd mel­lett ez lesz az 1987-ben önálló­sodott gyár harmadik hagyobb hídépítési vállalkozása. Kaposváron, a Toldi-lakóte- lepi virágüzlet kamarakiállítás­nak is beillik, hiszen a parányi eladótér hófehér falán és kira­katában a pompázó cserepes növények fölött szárazvirág­kompozíciók függnek. A tengeri korallt, a lótusz termését, a pampafüvet és az articsókát, a fenyőkérget és a különböző köveket sem nélkülöző fali dí­szek bámulatos szín- és for­maérzékről, fantáziagazdag­ságról tanúskodnak. — Örvendetes, hogy nap­jainkban egyre többen keresik az igényes, szép munkákat — állapította meg Gibicsár Gyula virágkötő, aki sántosi műhelyé­ben készíti a szebbnél szebb menyasszonyi csokrokat, vi­rágtálakat és kosarakat, asztali díszeket és koszorúkat. A győri mezőgazdasági szakmunkás- képző intézetben dísznövény- termesztő és kertépítő szakon végzett, s Kecskeméten egy vi­rágkötészeti tanfolyamon sajá­tította el e kihalófélben levő mesterség fortélyait. Korábban a dunántúli és az országos virágkötészeti verse­nyek állandó résztvevője volt. Első díjat sohasem sikerült sze­reznie, a második — harmadik helyezés jutott neki. Mivel jelen­leg nem áll módjában több ezer Divat a bordó Virág­csodák forintos kompozíciókkal indulni egy-egy megmérettetésen, így csak külső szemlélőként vesz részt ezeken. A kongresszusi központban rendezett Valen- tin-ünnepen is „csak” vendég volt. Majdnem 20 évig a Kapos­vári Városgazdálkodási Válla­lat virágkötőjeként kereste ke­nyerét, s mivel beosztása megszűnt, önálló lett. — Melyik a legkedvesebb vi­rága? — Minden virág szép, ked­vencem nincs. Azt azonban nem titkolom, hogy az orchi­deákkal és a trópusi levéldísz­növényekkel dolgozom a leg­szívesebben. — Szinte évenként változik a virágkötészeti stílus. Napjaink­ban melyek a legdivatosabb csokrok? Mivel nincs két egyforma virág, szinte minden csokor mást és mást nyújt látványban. A legmutatósabb az úgyneve­zett vegetatív stílusban készí­tett csokor, amelyben a növé­nyeket természetes formájuk­ban használjukfel. Alegpiacké- pesebb a lienáris csokor, hosz- szabb, majd fokozatosan rövi­dülő szálaival. Természetesen a divatszínek is gyakran változ­nak; az idén a virágkötészet uralkodó színe a bordó és en­nek az árnyalatai. — Korábban egy-egy verse­nyen, kiállításon nem jelenhet­tek meg természetellenes szí­nek. A festett szárazvirágok mégis bekerültek az üzleti for­galomba. Egy-egy kompozíció szigorú szín- és formai törvé­KÉST RÁNTOTT, ÉS BELESZÚRTA... Csaknem két éve húzódik az „adok-kapok” Nem mondható, hogy a két férfi valaha is kedvelte egy­mást. Afférjuk a múltban gyöke­redzik, ellentétük lerendezése azonban nem igazán minden­napi. Szerencsére... 1988. november 12-én a la- kócsai Gorenácz György a helybéli kocsmában toroköblö­getéssel töltötte a napot, míg­nem békés poharazgatását megzavarta régi ellenségének, Lénárt Istvánnak a megjelené­se. Ő is szomjas volt... Szóvál­tásukat követően Lénárt meg­ígérte, hogy ha záróráig is kell várnia, a kocsmaajtó előtt elin­tézik az ügyet. Gorenácz pedig — italos ember erős ember ala­pon — elfogadta a kihívást és kiment. Talán nem is annyira váratlanul, de két akkora pofon fogadta, hogy eltört az álkap­csa. Térdre rogyott, és a zsebé­ből kirántott késsel a már hátat Szellők szárnyán A Balaton északi partjára tá.- maszkodó hegyek között valaki nyitva hagyhatott egy jókora abla­kot, s iszonyú huzat söpört végig a siófok-kiliti reptér felszállópályáján. A viharos erejű szél udvariatlanul nem vett tudomást arról: a közleke­dési miniszterhelyettes csak né­hány perce nyiszitelte át egy életlen ollóval a nemzetiszínű szalagot, bir­tokba véve ezzel a hazai polgári repülés első vidéki bázisát. Fenn, az égen egyre szükebb spirálban köröztek a leszállásra vá­rakozó gépek; majdnem száz ér­kezett apróbb-nagyobb rajokban a megnyitóra, főleg Nyugat-Német- országból. Az L 410-es bolgár gép, fedélzetén 12 utassal ezalatt durcá­san döcögött a kifutópálya végére. Majd végre leszállt az utolsó Dakota is, és a torony engedélyt adott a sza­baddá vált légifolyosó birtokbavéte­lére. Az előbb még mosolygó arcok kissé eltorzultak, amikor a lomhá­nak nézett gép váratlanul felgyor­sult és rövid rohanást követően el­rugaszkodott a földtől. A borosta­ként meredező fűszálak zöld ten­gerré olvadtak össze, s alattunk hir­telen — mint kacér asszony — kitá­rult a Balaton medencéje. A sebességet csak a földön futva érezni; fent a levegőben mintha las­sú vicinálisról figyelnénk az elsuha­nó tájat. Egyébként lassanként megmozdul az állóvíz. Karcsú ha­jók szabdalják a habjait, s partján egyre többen készítgetik a szezon­ra az üdülőket, hétvégi házakat. Betonutak keskeny szalagján apró hangyaként futnak tova a gépkocsik. A légörvények néhol durvább simogatása riadt tekinteteket kap­csol egymásba. Tán most értettük meg igazán, mit is jelent ez a szó: anyaföld. Jobbra a tihanyi apátság kettős tornya, alattunk a komp utasai in­tegetnek istenhozzádot... Vár bennünket a reptér. Vissza­vár. Előbb még elsuhanunk az autó­pálya és a kiüti tó fölött. Széles ívet feszítünk a ságvári termelőszövet­kezet gazdag földjei fölött, hogy kedvező pozícióból kezdhessük meg a leszállást. Alattunk a tarka tehenek egyre nagyobbak; egyikük szarva majd fenekünkbe fúródik. S újra látni a fű borostáit... A mai napon birtokunkba vettünk egy repteret, amit korábban szovjet vadászpilóták használtak. Czene Attila Fotó: Gáspár Andrea nyei mára mintha „megszelí­dültek” volna. Egyre gyakrab­ban fedezhetjük föl a festett növényeket... —A szín- és formai kontraszt kialakítására törekszünk egy- egy alkotásban. Ennek érdeké­ben, úgy vélem, a festett füvek­kel és termésekkel bátran szí­nesíthetjük a kompozíciókat. Mutatósabb, érdekesebb csok­rok, asztali és fali díszek szület­hetnek így. — Most, anyák napján mit ajánl: milyen virággal kedves­kedjünk? —Tavaszi virágokból készít­sünk vagy készíttessünk csok­rot. A választásnál ügyeljünk arra, hogy ne a mennyiség, hanem a minőség domináljon, hiszen két szál íriszből is lehet elegáns csokrot kötni különféle zöldekkel és kiegészítőkkel: szalagokkal, esetleg gyön­gyökkel. Az édesanyáknak in­kább egy szál harmatos rózsát nyújtsunk át, mint 15 szál fon­nyadt szegfűt... Lőrincz Sándor Fotó: Jakab Judit fordító Lénártot megszúrta. A szúrás deréktájon, az ágyéki csigolyától kétujjnyira az izom- zatba hatolt, s nyolc napon belül gyógyuló sérülést okozott. Eddig az „adok-kapok” ügy, s utána kezdődött a napjainkig tartó huzavona. Az ügyészség súlyos testi sértés miatt nyújtott be vádiratot, majd a Barcsi Vá­rosi Bíróság az ügyet letárgyal­va arra az álláspontra jutott, hogy ez Lénárt István sérelmé­re esetlegesen életveszélyt okozó testi sértés kísérlete. Ezért az iratokat — hatáskör hiányában — fölterjesztette a Somogy Megyei Bírósághoz. A megyei ügyészség kezdet­ben csak súlyos testi sértést ál­lapított meg, s tárgyalás nélkül az iratokat megvizsgálva így látta a megyei bíróság is. Az ügyet felterjesztette a Legfel­sőbb Bírósághoz, hogy döntsön a kérdésben és jelölje ki, hogy melyik bíróság járjon el. A leg­magasabb bírói fórum úgy dön­tött, hogy a Somogy Megyei Bíróság járjon el az ügyben, mivel a sérülés akár életveszé­lyes is lehetett volna. ' Az ügy ismét a Megyei Bíró­ság elé került, s a tárgyaláson dr. Újkéry Csaba tanácsa sze­rint Lénárt István súlyos testi sértés bűntettét, Gorenácz György pedig súlyos testi sértés bűntettének a kísérletét követte el. Mindkettőjüket hathónapi felfüggesztett börtönre és öt­ezer forint pénzmellékbünte­tésre ítélte. Az ügynek azonban nincs vége: az ügyész súlyosbí­tásért föllebbezett, hogy a Leg­felsőbb Bíróság a súlyosabb bűncselekményben állapítsa meg Gorenácz György bűnös­ségét. A sebek már beforrtak, az indulatok azonban nem szelí­dültek. A lakócsai adok-kapok ügy tovább gyűrűzik... Tamási Rita EMIK* A KEMIKÁL Építőanyagipari Vállalat Építési Műanyagfeldolgozó Gyára szakboltot nyit Barcson 1990. május 3-án, 11 órakor. Termékajánlatunkat a lakosság, az építőipari vállalatok, szövetkezetek, kisiparosok és viszonteladók figyelmébe ajánljuk. Termékeink alkalmazhatók a homlokzatvédelem, festés, magas- és mélyépítési szigetelés területén. Forgalmazunk betonadalékszereket, vízzáró habarcso­kat, felülefkiegyenlítő anyagokat, szakipari ragasztókat. A vállalat teljes áruskáláján kívül az alkalmazáshoz szükséges segédanyagokat és szerszámokat is biztosítjuk. Címünk: Barcs,'Bajcsy-Zsilinszky u. 76. (110709) 4

Next

/
Thumbnails
Contents