Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)
1990-05-05 / 9. szám
1990. május 5., szombat SOMOGYI HÍRLAP 3 Csökken a rubelexport Vasasok a munkahelyekért Sokkal hatékonyabb érdekvédelmet igényel a megye több mint tízezer vasas szakszervezeti tagja. Biczó József, a Vasas Szakszervezet két és fél hónappal ezelőtt megalakult Somogy megyei szövetségének titkára azt tartja a legfontosabbnak, hogy ennek az igénynek eleget tegyenek. — A közelmúltban tartottuk a megyei szövetség tanácsülését, utána pedig a szakmunkásképző intézetek képviselőivel tanácskoztunk. E fórumokon minden olyan téma szóba került, amely érdeklődésre tarthat számot. Megvitattuk a kollektív szerződések megkötésével kapcsolatos szakszervezeti feladatokat, tárgyaltunk az alapszervezeti érdekegyeztetésről, a munkahelyi sztrájkszabályzat készítéséhez adott ajánlásról, ötleteket adtunk a bértárgyalásokhoz, hogy a legfontosabbakat emeljem ki. A Vasas Szakszervezet Országos Szövetsége is figyelemmel kíséri, hogy mi lesz a vasipari vállalatok sorsa, figyelembe véve a várható privatizációt. Különösen nagy gond a rubelexport korlátozása, valamint az esetleges munkanélkülivé válás. A szövetségük is megkapta a jegyzéket egy budapesti tájékoztatón, hogy mit lehet kiszállítani és mit nem. Ennek ellenére voltak gondok más megyében a szovjetunióbeli kiszállítással, így Somogy is csatlakozott ahhoz, hogy a Vasas Szakszervezet Országos Szövetsége járjon el ebben az ügyben. — Mit tart legfontosabbnak a megyei szövetség a kollektív szerződések megkötésekor? — Az előbbi gondokkal összefüggésben azt tartjuk a legfontosabbnak, hogy minden munkáltatónak legyen piacképes terméke, ne álljon sorba a bankoknál. Akkor beszélhetünk a munkahely, a munkaerő megtartásáról is. Szeretnénk, ha rögzítenék a szerződésekben a szociálpolitikai és a munkavédelmi körülmények szinten tartását. Ösztönzünk a dolgozók megfelelő javadalmazására is. Biczó József elmondta, hogy a szakszervezethez tartozó tizen- héz vállalat közül csak a Danuvia nagyatádi gyárában van a szak- szervezetnek önállósági törekvése. Három hónapig azonban még együtt dolgoznak, amíg ezek nem tisztázódnak. Sok minden nehezíti a szak- szervezet munkáját a megyében. így az is, hogy a hangulat nem megnyugtató az üzemekben a jövőt illetően. Van olyan vállalat is, ahol még ki kell egészíteni az idei terveket. Elsősorban azonban azt nem tudja senki, hogy 1991-re milyen gazdasági, pénzügyi politika varható. Az üdültetés megőrzése, korszerűsítése és fejlesztése a szakszervezetek alapvető érdeke, érdekvédelmi feladata. Ugyanakkor az üdülőket csak úgy tudja fenntartani a mozgalom, hogy nyugatiaknak is kiadnak helyeket. Valamikor az volt az egyik érv a szakszervezeti tagság mellett, hogy az emberek kedvezményesen üdülhetnek. A vasasok is egyetértenek azzal, hogy az üdülés költségeihez való hozzájárulás állami és munkáltatói érdek és kötelezettség. — Nagyon sok tervünk van — mondta a megyei szövetség titkára. — Szeretnénk tárgyalni a pártok képviselőivel is, elsősorban arról, miként képzelik el az önkormányzat, s hogyan akarják bevonni a szakszervezetet, amikor a dolgozók érdekeinek védelméről, a munkahely megtartásáról, az életszínvonalról van szó. Fölvesszük majd a kapcsolatot a szomszédos or- szágokbeli, meg a haladó nyugati szakszervezetekkel. Tapasztalataik felhasználásával kívánjuk jobbá tenni a munkánkat. A statisztikák szerint Somogybán van a legtöbb nyugdíjas — nagy részük mezőgazda- sági nyugdíjas —, s itt a legalacsonyabbak a nyugdíjak. A Vasas Szakszervezet megyei szövetsége szeretné felhasználni az önkormányzat létrejöttét arra, hogy nyilvánítsák a megyét elmaradt régiónak, s a többi megyéhez hasonló nyugdíjátlagokat állapítsanak meg. A rubelexport csökkenése előrevetíti, hogy kisebb lesz az igény a szakmunkástanulók képzésére. Akkor pedig kihasználatlan lenne a megye öt szakmunkásképző intézete. Épp ezért a szakszervezeteknek is át kell gondolniuk a teendőket. A közeljövőben a lakáshelyzetről szintén tárgyalnak, mert a fiatalok, a pályakezdők, a lesze- relők, a gyesről és a gyedről visszatérők lakásgondja egyre égetőbb, s az időskorúak közt is lesznek olyanok, akik nem bírják a nagy lakás fenntartását. A megyei szövetség elképzeléseit, tervezett intézkedéseit meg akarja vitatni az új önkormányzattal is — a változtatás érdekében. Lajos Géza ALPE-ADRIA Z > NVHaVf-HcTIV Vásári pillanatok Grácban AZ ALPOK-ADRIA ÚJABB LÁNCSZEME „Rokonnál is fontosabb egy jó szomszéd” — ez a régi, magyar mondás jutott eszembe, amikor a napokban az európai hírű, nemzetközi gráci vásáron részt vettem az Alpok—Adria közösség rendezvényén. Több mint egy évtizeddel ezelőtt indult el a kezdeményezés, hogy Ausztria, Olaszország, Jugoszlávia, Magyarország határközeli tartományai, vidékei alakítsanak ki egymással szorosabb kapcsolatot. A földrajzi közelség, a szomszédság megannyi emberi, kulturális, gazdasági együttműködésre kínál lehetőséget, s ezek végül is nemcsak a szűk környezet, hanem* az egész ország javát szolgálhatják. Az Alpok—Adria-gondolat követőinek száma azóta évről évre gyarapodik. Ma már tizenhat tartomány, illetve megye tartozik a közösséghez; Győr- Sopron, Vas, Zala mellett két év óta Somogy is. (Megfigyelő érdeklődőként újabban Baranya is részt vesz a rendezvényeken). Az április végén, május elején megrendezett nemzetközi gráci vásár jó alkalmat kínált arra, hogy a közösség résztvevői találkozzanak Stájerország fővárosában. A közösség idegen- forgalmi bizottsága megbeszélést tartott; ezen megyénket dr. Ács Tamás, a megyei tanács irodavezetője, idegenforgalmi és nemzetközi referens képviselte. Nem véletlen az sem, hogy éppen ez a munkabizottság folytatott eszmecserét a közös feladatokról, hiszen második alkalommal most jelent meg a közösség képekkel gazdagon illusztrált magazinja. Két évvel ezelőtt ugyancsak a gráci vásáron indították útnak ezt a színes kiadványt, amely mindig egy kiemelt téma köré csoportosítja mondanivalóját. A mostani szám az ínyenceknek, a különlegességeket kedvelőknek szól. A címből következik, hogy a közösséghez tartozók étel- és italkülönlegességeiket, jellegzetes vendéglátóhelyeiket mutatják be. A bizottság ezen a megbeszélésen már a jövő évi magazin témájáról is tárgyalt; megegyeztek abban, hogy a kilencvenegyben megjelenő magazin központi gondolata az egészségmegőrzés, a gyógyüdülés lesz. Ahogy ebben a számban két oldalon, bizonyosan abban is lesz mire felhívni a figyelmet Somogynak. A jó szomszéd sokat segíthet — ismét erre az örök igazságra utalok, hozzátéve azt is: csak meg kellene ragadni az alkalmat, csak élni kellene a lehetőséggel! Akkor is, ha ez pillanatnyilag nehéz, ha üres a pénztárca és a szegénység igencsak korlátozza a mozgásteret. Mert a megbeszélésen és az azt követő sajtótájékoztatón nem egy, a holnap idegenforgalmát is szolgáló jó javaslattal állt elő a bizottság vezetője, dr. Nikolaus Hermann udvari tanácsos, a stájer tartomány idegenforgalmi hivatalának vezetője. Szeretnének például kialakítani az ide tartozó országokban (megyékben) egy Alpok-Adria vendéglátóláncot. Olyan éttermi hálózatot, ahol a közösség valamelyik országának étel- specialitását — vagy egynéhányat — állandóan kapni lehet, az üzlet felszolgálói közül legalább egy beszéli a közösség valamelyik országának nyelvét. No, és természetesen jellemző a színvonal, a kultúr^. Ezek a vendéglátóhelyek viselhetik majd a közösség emblémáját. Ezzel összefüggésben vetődött föl az egységes elveken nyugvó, esetleges ösztöndíjjal vagy cserealapokon történő vendéglátóképzés gondolata. Európában eddig egyedülálló térkép készül — és jövőre a boltokba kerül — az Alpok—Adriához tartozó területről, feltüntetve még a kerékpárutakat is. Katalógusba gyűjtik a szállás- és a vendéglátóhelyeket, a nevezetességeket. Hogy a jó javaslatokból mit sikerül majd magvalósítani, az valóban a pénztárcától és a kölcsönös támogatási szándéktól függ. Amiből — úgy vélem — nincs hiány. Mert ez a tárgyalás — úgy éreztem —, tükrözte azt is, hogy egymás gondjai, nehézségei iránt nagy megértést tanúsítanak a résztvevők. S az keresik: miként lehetne egyetértésben elhárítani a nehézségeket. „Az együttműködés nemcsak a gazdaságban, a kultúrában, az idegenforgalomban jelentős, hanem olyan szempontból is, hogy a szomszédos országok népei közelebb kerülnek egymáshoz emberileg” — hangzott el a találkozón, amelyen szlovén, olasz, Vas és Zala megyei népi együttesek adtak színes műsort, igen nagy sikerrel. Végül következett a kóstoló; ez ízelítőt adott az Alpok— Adria népeinek étel- és italkülönlegességeiből is. Nem kerülhetem el a megjegyzést: sajnos, Somogy ezúttal egyetlen specialitással sem mutatkozott be. Pedig a jó bornak is kell a cégér! (Folytatjuk) Vörös Márta Terjengő cefreillatban SZESZVIZSGA A többszörösen módosított 13/1973-as MÉM-rendelet értelmében 1991. január 1-jétől csak szakképzett személyek vezethetnek szeszfőzdét. A képesítés megszerzése korábban csak a Budapesti Szeszipari Vállalat által a fővárosban szervezett tanfolyamokon volt lehetséges. A Pannon Agrártudományi Egyetem kaposvári karának továbbképzési intézete megszervezte a Dél-Dunántúl megyéi számára a tanfolyam és a vizsga lehetőségét. Tegnap Szentbalázson, a közös községi tanács által működtetett szeszfőzdében 31 hallgató tett gyakorlati vizsgát. Dr. Kiscsordás István és Orbán Csaba már csak szurkolni tudott a vizsgázókért, akik ünneplőben ugyan, de a szakma biztos tudatában válaszoltak a szakmai, szeszjövedéki és munkavédelmi kérdésekre. A terjengő cefreillatban könnyedén kezelték a fokolót, nem okozott gondot a bizonylatok kitöltése sem. December 31-e után ugyanis át kell térni a fi- nomítványmérésre. A gyakorlati vizsga rangját a kis zselici szeszfőzdében a vizsgáztatók személye adta igazán. A Szeszipari Kutatóintézetigazgatója, dr. Páder Ferenc és helyettese Bikfalvi Istvánná dr. a nyugalmazott igazgatóval, dr. Sólyom Lajossal együtt elismerően hallgatta a vizsgázók válaszát. A Vám- és Pénzügyőrség vizsgáztató szakemberei is megnyugvással tapasztalták: jó kezekben lesznek a somogyi, tolnai, baranyai szeszfőzdék. A szeszelőállítás és -forgalmazás munkakörének betöltéséhez szükséges szakképesítést a húsz somogyi, öt baranyai és hat tolnai főzde- vezető délután az elméleti vizsgakérdések sikeres megválaszolása után kapta meg. M.T.
