Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)
1990-05-31 / 31. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP 1990. május 31csütörtök Kettészakadt az MDF kaposvári szervezete (Folytatás az 1. oldalról.) sítására, így az igazi demokrácia, a nyilvánosság, a szólásszabadság, a kisebbségi vélemény kinyilvánításának és tiszteletben tartásának lehetőségére. Nem látják biztosítva— hangsúlyozták —, hogy az új elnökség szakít az általuk már számtalanszor kifogásolt gyakorlattal: nevezetesen az egyéni elképzelések és érdekek előtérbe helyezésével, a közösség, a lakosság érdekének figyelmen kívül hagyásával. Bejelentették végül, hogy mivel az MDF alapelveivel és irányelveivel azonosulnak és a város érdekében a fórum elvei szerint tenni akarnak, szükségesnek látják egy újabb önálló szervezet létrehozását. A nyilatkozatot huszonhét man írták alá. A fórumon sokan adtak hangot megdöbbenésüknek, és szenvedélyesen cáfolták a nyilatkozatban ellenük felhozottakat. Voltak, akik a demokrácia , .termésének” tartották a szakadást, és további alapszervezetek működésést is elképzelhetőnek tartják. Mások „turáni átkot” emlegettek és „iszonyatosan tragikusnak” mondták a kiválást, amely már úgy indult, hogy szinte kizárja a további „békés egymás mellett élést”. Többen a központ békéltetőiért kiáltottak. Hódos Győző, a közelmúltban megválasztott új elnökség egyik tagja bejelentette: Budapestről háromtagú bizottság érkezik és kivizsgálja a történteket. A kivált szervezet első fórumára kapott meghívásra azt válaszolta: miután megismerte a kivált csoport tagjainak különböző nyilatkozatait a meghívás elfogadása előtt még aludnia kell rá. (Szegedi) Ma reggeltől Washington vendége a szovjet elnök Gorbacsov Kanadában Mihail Gorbacsov szovjet elnök biztos abban, hogy a ma kezdődő washingtoni szovjet— amerikai csúcstalálkozón az európai erőegyensúly megbontása nélkül sikerül' megegyeznie ßushelnökkel Németország újraegyesítésének külső körülményeiről. A Kanadában tárgyaló politikus kedden Ottawában találkozott Brian Mulroney kanadai miniszterelnökkel, majd Kanada főkormányzójával. A megbeszélések témáit nem hozták nyilvánosságra. Gorbacsov Ottawa belvárosában tett sétája közben csak azt árulta el, hogy a Mulroney-val folytatott tárgyaláson nem esett szó Litvániáról. Az ottawai látogatás kézzelfogható eredménye, hogy Kanada 500 millió kanadai dollár értékű hitelt ajánlott fel a Szovjetuniónak. John Crosbie külkereskedelmi miniszter elmondta, hogy a kétéves hitel kanadai áruk vásárlására fordítandó. Gorbacsov és kísérete közép-európai idő szerint ma hajnalban érkezik Washingtonba. Ma folytatja a vitát az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) A múlt héten félbeszakadt ülés napirendjét folytatva kezdte meg munkáját tegnap reggel az Országgyűlés. Még a napirend ismertetése előtt az elnöklő Szabad György köszöntötte a páholyban helyet foglaló Tőkés Lászlót. A nagyváradi püspök rövid beszédet intézett a törvényhozáshoz. Az elfogadott napirendnek megfelelően a felszámolási eljárásról szóló törvényerejű rendelet kiegészítését indítványozó törvényjavaslat tárgyalásával foglalkozott az Országgyűlés. Szabó Iván (MDF), a gazdasági, a költségvetési, adó- és pénzügyi, valamint az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottságok együttes álláspontját tolmácsolva kifejtette: a kérdéses törvényerejű rendeletet ez év tavaszán az Országgyűlés már módosította, mégpedig úgy, hogy új helyzetet teremtett két területen. Ennek értelmében fizetésképtelennek tekinthető az a gazdálkodási szervezet, amely fizetéseit beszüntette. A másik érdemi módosítás szerint a fizetésképtelenné vált szervezetek kötelesek önmaguk ellen csődöt bejelenteni, és ezért a gazdálkodó szervezet vezetője saját vagyoni felelősséggel is tartozik. A bizottsági előadó szerint 2-3 ezerre tehető a pillanatnyilag fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek száma, az így mutatkozó kintlevőség értéke meghaladja a 200 milliárd forintot. Ugyanakkor azonban a vállalatok többségénél kétarcúság tapasztalható, azaz egyazon vállalat egyidejűleg adós is és hitelező is. Mentőöv a talponmaradáshoz Mindössze 30—40-re tehető azoknak a nagyvállalatoknak a száma, amelyek ténylegesen a csőd szélén állnak. A szakemberek azt tekintik indokoltnak, hogy elsősorban ezek a nagy monopóliumok omoljanak össze, s ne következzen be a gazdasági életet megbénító, egyfajta dominóelv, amelynek során kis- és középvállalatok százai, ezrei kezdeményeznek önmaguk ellen csődeljárást. Torgyán József és Szabad György az ülés szünetében Felszámolásra csak azok a nagyvállalatok kerüljenek, amelyek valóban csődbe jutottak. A törvény módosítása segítséget nyújt ahhoz, hogy a kis- és középvállalatok lehetőséget találjanak az életben maradásra. A határozathozatal során ellenszavazat és tartózkodás nélkül valamennyi képviselő elfogadta a felszámolási eljárásról szóló törvényerejű rendelet kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot. Mielőtt a következő napirendi pont tárgyalására tértek volna, Szabad György megbízott Házelnök köszöntötte a teremben helyet foglaló két amerikai kongresszusi delegációt. Gátolják meg a vagyonátmentést Az előterjesztéssel, az egybemosódó bizottsági szünetekkel, a politikai szócsatákkal, módosító javaslatokkal, ügyrendi indítványokkal „fűszerezett", ám a konkrét érdemi érveket túlnyomórészt nélkülöző, és összesen hét órán át tartó általános vitát végül is tegnap este hat órakor felfüggesztette a plé- num. A téma a napirend szerint a földtörvény módosítása volt, erre az önkormányzati, köz- igazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság terjesztett elő törvényjavaslatot. Lényege, hogy bizonyos kivételekkel ellenőrzés alá vonják a leendő KIMMEL EMIL: Végjáték a Fehér Házban 2. Az utolsó lehetőség (A KB létrehozott egy bizottságot, hogy vizsgálja meg a párt helyzetét, munkamódszerét is ha kell, tegyen javaslatot személyi konzekvenciákra.) Sorozatban három központi bizottsági ülés és öt politikai bizottsági ülés volt ebben az időszakban. A testületek egyre- másra fogalmazták meg az intézményrendszer átalakulását szolgáló dokumentumokat, és megalkották a párt rövid távú programját. De mintha minden hamvába holt volna, szinte semmi nem valósult meg. Az igazán korszakosnak tűnő dokumentumok is valami rejtélyes körülmények hatására vesztettek politikai erejükből. Kérdés (a továbbiakban K.): E sok ülésezés közül azért csak-csak kiemelkedik a február 21—22-i központi bizottsági ülés. Úgy tudom, hosszú idő után ezen vett részt először Kádár János. Hogy tűnt akkor, érdemben vissza tud-e térni elnöki pozíciójába? Válasz (a továbbiakban V.): Ha az ember csak a képernyőn láthatta volna őt és csak azt a pár mondatát hallgatta volna meg, amelyet az egész magyar közvélemény is hallhatott a televízió jóvoltából, már akkor sem kellett volna nagy jóstehetség ahhoz, hogy optimizmusát feladja. De mindenképp szükség volt arra, hogy megszólaljon, lássák, hiszen a vezetést óriási vádak érték, hogy szándékosan hallgattatták el Kádár Jánost, illetve egyesek olyan illúziókat tápláltak, hogy az „Öreg” valamire készül. A 21-i rövid szereplése mindezt eloszlatta. De ha már időrendbe szedtük az eseményeket, maradjunk február 23-nál. Előző nap robbant a bomba, Stadinger István Grósznak bejelentette: lemond az Ország- gyűlés elnöki tisztéről. A Politi- , kai Bizottság február 23-án ezt is megtárgyalta. Aznap este ismét hosszan beszélgettem rádiós kollégámmal, barátommal, Martin-Kovács Miklóssal. Hallgassuk meg, hogy akkor mit rögzített a magnetofon! MKM.: Nem érzed egy kicsit tragikusnak, hogy voltaképpen itt a 30—35 évvel ezelőtti dolgokról beszélünk állandóan. Ugyanakkor arról, ami a mostani viszonyokat valóban meghatározza, aránylag kevés szó esik. V.: De, tragikusnak érzem, különösképpen a mai, tehát az 1989. február 23-i politikai bizottsági ülés után. Úgy csöp- péntem ebbe a szóvivői szerepkörbe, mint Pilátus a krédóba. Eddig négy vagy öt PB-ülésen vettem részt, és mindig jó hangulatban álltam fel a tanácskozóasztaltól, azzal az érzéssel, hogy itt valami történik, történhet az ország jobb sorsáért. MKM.: Látom rajtad, hogy most viszont ki vagy borulva. V.: Pár szóval talán érzékeltetném a napirendet. A mai nem volt rendes PB-ülés. Tulajdonképpen a hétfő—keddi KB-ülés szünetében elvégzendő soros munkák miatt kellett leülni egy konzultációra. Tehát nincs is közlemény róla, nincs szóvivői értekezlet... A téma a parlament elnökének utódlása volt. Itt szóba került Nyers Rezső, első helyen pedig Pozsgay Imre neve. De végül is ők elzárkóztak ettől. MKM.: Nem akarták hurokba dugni a nyakukat? V.: Kérlek, ne vedd el a szót tőlem. A slusszpoént én akarom kimondani. Lejegyeztem egy-egy mondatot a napirendi pont summázataként. tehát Szűrös Mátyás az, aki végül is a negyedik fordulóban azt mondotta, hogy ő nem bánja, illetve nem tiltakozik. Valószínűleg úgy vélekedett a Politikai Bizottság, hogy körülötte teremthető meg a jelölés egysége, és úgy tűnik, hogy a parlament nagy többséggel megszavazza őt. Ezt a 8—9-i ülésen, majd még kontrollálhatjuk. Az én pillanatnyi összegezésem tehát az, hogy senki nem akar önszántából a vágóhídra kerülni. MKM.: Ugyanakkor jegyezzük meg, ez alkalmasint egy igen elegáns politikai húzás is lehet. Hiszen ahogy sejtjük, a vezetésnek, talán személyesen Grósz Károlynak egyik célja, hogy Szűrös Mátyás ne töltsön be olyan jelentős szerepet a Központi Bizottságban vagy a pártban, mint eddig, és ilyenformán el lehet őt mozdítani a házból. V.: Én azt hiszem, elsősorban ez lehetett Szűrös húzódozása mögött. Mint kiderült, a beszélgetésen Grósz Károly már nyáron őt javasolta az Országgyűlés elnökének. Szűrös akkor nem vállalta, tegnap sem, ma reggel sem; a Politikai Bizottság ülésén két ízben is elhárította magától a személyét érintő elképzelést. Harmadszorra azt mondta, meg keli fontolnia a dolgot. Negyedszerre mondta ki végre a tulajdonképpeni beleegyezést: ha szóba kerül, nem zárkózik el a jelöléstől. (Folytatjuk) önkormányzati tulajdont, amellyel jelenlegi, hivatalosan csak kezelői joggal rendelkező,.gazdáik” hatalom-, illetve vagyo- nátmentési céllal „gazdálkodnak”. Ez a törvényjavaslat a korábbi bizottsági tárgyalásokon többször változott, s további módosító, illetve kiegészítő indítványok is kapcsolódnak hozzá. A plénum napirendjén szerepelt volna még a termőföldek, valamint a volt egyházi tulajdon védelmét szolgáló két, különálló törvényjavaslat. A vitából kitűnt: ez a három tervezet egymással nincs összhangban, holott hasonló célokat szolgál. A felszólalásokból mindvégig nehezen volt követhető a képviselők számára is: pontosan melyik törvényjavaslatról, illetve indítványról beszélnek az ülésteremben. Annál is inkább, mert az önkormányzati bizottság például elvetette a volt egyházi tulajdon védelmét szolgáló önálló törvénytervezetet, s azt beépítette sajátjába. Tegnap azonban a bizottság ezt a pasz- szust visszavonta, ez erre vonatkozó módosító javaslat azonban érvényben maradt. Minden beterjesztő fenntartotta saját indítványát, sőt újabbak is születtek, mondván: ha csak az ülésnap kezdetén kapnak meg ilyen fontos előterjesztést, akkor senki ne csodálkozzék azon, hogy záporoznak a módosító javaslatok. Ezek egyébként a törvény kijátszásának további lehetőségeire vagy a törvény hatálya alól kivonandó újabb kivételekre vonatkoztak. Míg a Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazda- párt képviselői következetesen a törvényjavaslat elfogadása mellett érveltek, sorolva az állami ingatlanok és a szövetkezeti tulajdon elkótyavetyéléséről, átmentéséről szóló példákat, addig a Fidesz — nem kevésbé következetesen — kormány- koncepciót sürgetett. Orbán Viktorés Szájer József arra hívta fel a figyelmet: az utóbbi időben körülbelül tíz hasonló tartalmú indítvány került a képviselők asztalára. Éz a tény önmagában is jelzi, hogy sürgető lenne a részletek szabályozása helyett a tulajdonról szóló törvény megalkotása. Bírálták a tűzoltó munkát A Fidesz frakcióvezetője konkrét kifogást is említett a volt egyházi vagyon védelmével kapcsolatban, amelyet egy MDF-képviselő félreértelmezett. E hozzászólást visszautasítva kijelentette: a Fidesz nem a kereszténydemokrata értékek ellen van, csupán jogi szempontból bírált egy javaslatot. A későbbiekben pedig, Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter felszólalása után, hangsúlyozta: ha a kormány egyik tagja támogatta az indítványokat, ezt a Fidesz úgy értelmezi, hogy ezentúl ezért a döntésért a parlament és a kormány együttesen viseli a felelősséget. Gál Zoltán, az MSZP-frakció nevében ugyancsak Nagy Ferenc József egyik kijelentésére reagált, visszautasítva azt a szemrehányást, hogy lassú a törvényhozás. Ráadásul — mondta — a miniszter akkor bírálta a törvényhozást, amikor a benyújtott törvénytervezethez a kormánynak semmi köze nem volt. Ezekkel a vélekedésekkel szemben a kormányzó pártok úgy vélekedtek: ezúttal tűzoltó munkát kell végezni, nem lehet várni a teljes tulajdonkoncepcióra, mert ha most nem fogadják el a benyújtott előterjesztést, akkor négy hónap múlva már nem lesz szükség sem új privatizációra, sem új földtörvényre. A vita végül is azzal szakadt félbe, hogy az elnöklő Szabad György tisztázta: melyik törvényjavaslathoz milyen módosító indítványok kapcsolódnak. Kísérletet tett arra is, hogy a plé- nummal az általános vita lezárását fogadtassa el, miután azonban több képviselő is jelezte, hogy további módosító javaslata van, ezt a T. Ház elvetette. Indítványozta azt is, hogy az Országgyűlés — ha már felfüggesztette az általános vitát — térjen rá újabb törvényjavaslat tárgyalására. Ám egy honatya szerint a parlament szerdai munkája alapján a közvélemény előtt nevetségessé vált, mint mondotta, „produkciója felért a Fővárosi Nagycirkuszéval”, ezért ajánlotta, hogy fejezzék be az ülést. Szabad György a vádat visszautasítva végül is eleget tett a kérésnek. Az Országgyűlés ma 10 órakor folytatja munkáját. A Richter-skala szerinti 6,5—6,8-as erősségű földrengés volt Romániában. Képünkön: sérültet szállítanak el a mentőalakulat tagjai Öreg fegyver nem vén fegyver... „Nem tudok arról, hogy az Egyesült Államok titokban Magyarországtól vásárolt volna szovjet fegyvereket”—jelentette ki William Colby, a CIA korábbi vezetője. A hírekkel kapcsolatban, hogy nem is a legkorszerűbb szovjet fegyvereket adták el, hiszen azokhoz nem jutottak hozzá, a CIA korábbi igazgatója elmondotta: — Régebbi fegyverek is érdekesek voltak, azok is tanulságokkal szolgáltak. (MTI)
