Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)

1990-05-31 / 31. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP 1990. május 31csütörtök Kettészakadt az MDF kaposvári szervezete (Folytatás az 1. oldalról.) sítására, így az igazi demok­rácia, a nyilvánosság, a szó­lásszabadság, a kisebbségi vé­lemény kinyilvánításának és tiszteletben tartásának lehető­ségére. Nem látják biztosítva— hangsúlyozták —, hogy az új elnökség szakít az általuk már számtalanszor kifogásolt gya­korlattal: nevezetesen az egyé­ni elképzelések és érdekek elő­térbe helyezésével, a közös­ség, a lakosság érdekének fi­gyelmen kívül hagyásával. Be­jelentették végül, hogy mivel az MDF alapelveivel és irányelvei­vel azonosulnak és a város ér­dekében a fórum elvei szerint tenni akarnak, szükségesnek látják egy újabb önálló szerve­zet létrehozását. A nyilatkozatot huszonhét man írták alá. A fórumon sokan adtak han­got megdöbbenésüknek, és szenvedélyesen cáfolták a nyi­latkozatban ellenük felhozotta­kat. Voltak, akik a demokrácia , .termésének” tartották a szaka­dást, és további alapszerveze­tek működésést is elképzelhe­tőnek tartják. Mások „turáni átkot” emlegettek és „iszonya­tosan tragikusnak” mondták a kiválást, amely már úgy indult, hogy szinte kizárja a további „békés egymás mellett élést”. Többen a központ békéltetőiért kiáltottak. Hódos Győző, a kö­zelmúltban megválasztott új elnökség egyik tagja bejelentet­te: Budapestről háromtagú bi­zottság érkezik és kivizsgálja a történteket. A kivált szervezet első fórumára kapott meghívás­ra azt válaszolta: miután megis­merte a kivált csoport tagjainak különböző nyilatkozatait a meg­hívás elfogadása előtt még aludnia kell rá. (Szegedi) Ma reggeltől Washington vendége a szovjet elnök Gorbacsov Kanadában Mihail Gorbacsov szovjet el­nök biztos abban, hogy a ma kezdődő washingtoni szovjet— amerikai csúcstalálkozón az európai erőegyensúly megbon­tása nélkül sikerül' meg­egyeznie ßushelnökkel Német­ország újraegyesítésének kül­ső körülményeiről. A Kanadában tárgyaló politi­kus kedden Ottawában találko­zott Brian Mulroney kanadai miniszterelnökkel, majd Kana­da főkormányzójával. A meg­beszélések témáit nem hozták nyilvánosságra. Gorbacsov Ot­tawa belvárosában tett sétája közben csak azt árulta el, hogy a Mulroney-val folytatott tárgya­láson nem esett szó Litvániáról. Az ottawai látogatás kézzel­fogható eredménye, hogy Ka­nada 500 millió kanadai dollár értékű hitelt ajánlott fel a Szovjetuniónak. John Crosbie külkereskedelmi miniszter el­mondta, hogy a kétéves hitel kanadai áruk vásárlására fordí­tandó. Gorbacsov és kísérete kö­zép-európai idő szerint ma haj­nalban érkezik Washingtonba. Ma folytatja a vitát az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) A múlt héten félbeszakadt ülés napirendjét folytatva kezd­te meg munkáját tegnap reggel az Országgyűlés. Még a napi­rend ismertetése előtt az elnöklő Szabad György kö­szöntötte a páholyban helyet foglaló Tőkés Lászlót. A nagy­váradi püspök rövid beszédet intézett a törvényhozáshoz. Az elfogadott napirendnek megfelelően a felszámolási el­járásról szóló törvényerejű ren­delet kiegészítését indítványo­zó törvényjavaslat tárgyalásá­val foglalkozott az Országgyű­lés. Szabó Iván (MDF), a gaz­dasági, a költségvetési, adó- és pénzügyi, valamint az alkot­mányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottságok együttes álláspontját tolmá­csolva kifejtette: a kérdéses tör­vényerejű rendeletet ez év ta­vaszán az Országgyűlés már módosította, mégpedig úgy, hogy új helyzetet teremtett két területen. Ennek értelmében fi­zetésképtelennek tekinthető az a gazdálkodási szervezet, amely fizetéseit beszüntette. A másik érdemi módosítás szerint a fizetésképtelenné vált szerve­zetek kötelesek önmaguk ellen csődöt bejelenteni, és ezért a gazdálkodó szervezet vezetője saját vagyoni felelősséggel is tartozik. A bizottsági előadó szerint 2-3 ezerre tehető a pilla­natnyilag fizetésképtelen gaz­dálkodó szervezetek száma, az így mutatkozó kintlevőség érté­ke meghaladja a 200 milliárd forintot. Ugyanakkor azonban a vállalatok többségénél kétarcú­ság tapasztalható, azaz egy­azon vállalat egyidejűleg adós is és hitelező is. Mentőöv a talponmaradáshoz Mindössze 30—40-re tehető azoknak a nagyvállalatoknak a száma, amelyek ténylegesen a csőd szélén állnak. A szakem­berek azt tekintik indokoltnak, hogy elsősorban ezek a nagy monopóliumok omoljanak össze, s ne következzen be a gazdasági életet megbénító, egyfajta dominóelv, amelynek során kis- és középvállalatok százai, ezrei kezdeményeznek önmaguk ellen csődeljárást. Torgyán József és Szabad György az ülés szünetében Felszámolásra csak azok a nagyvállalatok kerüljenek, amelyek valóban csődbe jutot­tak. A törvény módosítása se­gítséget nyújt ahhoz, hogy a kis- és középvállalatok lehetőséget találjanak az életben maradás­ra. A határozathozatal során el­lenszavazat és tartózkodás nél­kül valamennyi képviselő elfo­gadta a felszámolási eljárásról szóló törvényerejű rendelet ki­egészítéséről szóló törvényja­vaslatot. Mielőtt a következő napirendi pont tárgyalására tértek volna, Szabad György megbízott Ház­elnök köszöntötte a teremben helyet foglaló két amerikai kongresszusi delegációt. Gátolják meg a vagyonátmentést Az előterjesztéssel, az egy­bemosódó bizottsági szünetek­kel, a politikai szócsatákkal, módosító javaslatokkal, ügy­rendi indítványokkal „fűszere­zett", ám a konkrét érdemi érve­ket túlnyomórészt nélkülöző, és összesen hét órán át tartó álta­lános vitát végül is tegnap este hat órakor felfüggesztette a plé- num. A téma a napirend szerint a földtörvény módosítása volt, erre az önkormányzati, köz- igazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság terjesztett elő törvényjavaslatot. Lényege, hogy bizonyos kivételekkel el­lenőrzés alá vonják a leendő KIMMEL EMIL: Végjáték a Fehér Házban 2. Az utolsó lehetőség (A KB létrehozott egy bizottságot, hogy vizsgálja meg a párt helyzetét, munkamódszerét is ha kell, tegyen javaslatot sze­mélyi konzekvenciákra.) Sorozatban három központi bizottsági ülés és öt politikai bi­zottsági ülés volt ebben az idő­szakban. A testületek egyre- másra fogalmazták meg az in­tézményrendszer átalakulását szolgáló dokumentumokat, és megalkották a párt rövid távú programját. De mintha minden hamvába holt volna, szinte semmi nem valósult meg. Az igazán korszakosnak tűnő do­kumentumok is valami rejtélyes körülmények hatására vesztet­tek politikai erejükből. Kérdés (a továbbiakban K.): E sok ülésezés közül azért csak-csak kiemelkedik a feb­ruár 21—22-i központi bizottsá­gi ülés. Úgy tudom, hosszú idő után ezen vett részt először Kádár János. Hogy tűnt akkor, érdemben vissza tud-e térni elnöki pozíciójába? Válasz (a továbbiakban V.): Ha az ember csak a képernyőn láthatta volna őt és csak azt a pár mondatát hallgatta volna meg, amelyet az egész magyar közvélemény is hallhatott a te­levízió jóvoltából, már akkor sem kellett volna nagy jóstehet­ség ahhoz, hogy optimizmusát feladja. De mindenképp szük­ség volt arra, hogy megszólal­jon, lássák, hiszen a vezetést óriási vádak érték, hogy szán­dékosan hallgattatták el Kádár Jánost, illetve egyesek olyan il­lúziókat tápláltak, hogy az „Öreg” valamire készül. A 21-i rövid szereplése mindezt elosz­latta. De ha már időrendbe szedtük az eseményeket, ma­radjunk február 23-nál. Előző nap robbant a bomba, Stadinger István Grósznak be­jelentette: lemond az Ország- gyűlés elnöki tisztéről. A Politi- , kai Bizottság február 23-án ezt is megtárgyalta. Aznap este ismét hosszan beszélgettem rádiós kollégámmal, barátom­mal, Martin-Kovács Miklóssal. Hallgassuk meg, hogy akkor mit rögzített a magnetofon! MKM.: Nem érzed egy kicsit tragikusnak, hogy voltaképpen itt a 30—35 évvel ezelőtti dol­gokról beszélünk állandóan. Ugyanakkor arról, ami a mosta­ni viszonyokat valóban megha­tározza, aránylag kevés szó esik. V.: De, tragikusnak érzem, különösképpen a mai, tehát az 1989. február 23-i politikai bi­zottsági ülés után. Úgy csöp- péntem ebbe a szóvivői szerep­körbe, mint Pilátus a krédóba. Eddig négy vagy öt PB-ülésen vettem részt, és mindig jó han­gulatban álltam fel a tanácsko­zóasztaltól, azzal az érzéssel, hogy itt valami történik, történ­het az ország jobb sorsáért. MKM.: Látom rajtad, hogy most viszont ki vagy borulva. V.: Pár szóval talán érzékel­tetném a napirendet. A mai nem volt rendes PB-ülés. Tulajdon­képpen a hétfő—keddi KB-ülés szünetében elvégzendő soros munkák miatt kellett leülni egy konzultációra. Tehát nincs is közlemény róla, nincs szóvivői értekezlet... A téma a parlament elnökének utódlása volt. Itt szó­ba került Nyers Rezső, első he­lyen pedig Pozsgay Imre neve. De végül is ők elzárkóztak ettől. MKM.: Nem akarták hurokba dugni a nyakukat? V.: Kérlek, ne vedd el a szót tőlem. A slusszpoént én aka­rom kimondani. Lejegyeztem egy-egy mondatot a napirendi pont summázataként. tehát Szűrös Mátyás az, aki végül is a negyedik fordulóban azt mon­dotta, hogy ő nem bánja, illetve nem tiltakozik. Valószínűleg úgy vélekedett a Politikai Bizott­ság, hogy körülötte teremthető meg a jelölés egysége, és úgy tűnik, hogy a parlament nagy többséggel megszavazza őt. Ezt a 8—9-i ülésen, majd még kontrollálhatjuk. Az én pillanat­nyi összegezésem tehát az, hogy senki nem akar önszántá­ból a vágóhídra kerülni. MKM.: Ugyanakkor jegyez­zük meg, ez alkalmasint egy igen elegáns politikai húzás is lehet. Hiszen ahogy sejtjük, a vezetésnek, talán személyesen Grósz Károlynak egyik célja, hogy Szűrös Mátyás ne töltsön be olyan jelentős szerepet a Központi Bizottságban vagy a pártban, mint eddig, és ilyenfor­mán el lehet őt mozdítani a ház­ból. V.: Én azt hiszem, elsősorban ez lehetett Szűrös húzódozása mögött. Mint kiderült, a beszél­getésen Grósz Károly már nyá­ron őt javasolta az Országgyű­lés elnökének. Szűrös akkor nem vállalta, tegnap sem, ma reggel sem; a Politikai Bizottság ülésén két ízben is elhárította magától a személyét érintő el­képzelést. Harmadszorra azt mondta, meg keli fontolnia a dolgot. Negyedszerre mondta ki végre a tulajdonképpeni be­leegyezést: ha szóba kerül, nem zárkózik el a jelöléstől. (Folytatjuk) önkormányzati tulajdont, amel­lyel jelenlegi, hivatalosan csak kezelői joggal rendelkező,.gaz­dáik” hatalom-, illetve vagyo- nátmentési céllal „gazdálkod­nak”. Ez a törvényjavaslat a korábbi bizottsági tárgyaláso­kon többször változott, s továb­bi módosító, illetve kiegészítő indítványok is kapcsolódnak hozzá. A plénum napirendjén szere­pelt volna még a termőföldek, valamint a volt egyházi tulajdon védelmét szolgáló két, különál­ló törvényjavaslat. A vitából ki­tűnt: ez a három tervezet egy­mással nincs összhangban, holott hasonló célokat szolgál. A felszólalásokból mindvégig nehezen volt követhető a képvi­selők számára is: pontosan melyik törvényjavaslatról, illet­ve indítványról beszélnek az ülésteremben. Annál is inkább, mert az önkormányzati bizott­ság például elvetette a volt egy­házi tulajdon védelmét szolgáló önálló törvénytervezetet, s azt beépítette sajátjába. Tegnap azonban a bizottság ezt a pasz- szust visszavonta, ez erre vo­natkozó módosító javaslat azonban érvényben maradt. Minden beterjesztő fenntartotta saját indítványát, sőt újabbak is születtek, mondván: ha csak az ülésnap kezdetén kapnak meg ilyen fontos előterjesztést, ak­kor senki ne csodálkozzék azon, hogy záporoznak a mó­dosító javaslatok. Ezek egyéb­ként a törvény kijátszásának további lehetőségeire vagy a törvény hatálya alól kivonandó újabb kivételekre vonatkoztak. Míg a Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazda- párt képviselői következetesen a törvényjavaslat elfogadása mellett érveltek, sorolva az álla­mi ingatlanok és a szövetkezeti tulajdon elkótyavetyéléséről, átmentéséről szóló példákat, addig a Fidesz — nem kevésbé következetesen — kormány- koncepciót sürgetett. Orbán Viktorés Szájer József arra hív­ta fel a figyelmet: az utóbbi idő­ben körülbelül tíz hasonló tartal­mú indítvány került a képviselők asztalára. Éz a tény önmagá­ban is jelzi, hogy sürgető lenne a részletek szabályozása he­lyett a tulajdonról szóló törvény megalkotása. Bírálták a tűzoltó munkát A Fidesz frakcióvezetője konkrét kifogást is említett a volt egyházi vagyon védelmével kapcsolatban, amelyet egy MDF-képviselő félreértelme­zett. E hozzászólást visszauta­sítva kijelentette: a Fidesz nem a kereszténydemokrata érté­kek ellen van, csupán jogi szempontból bírált egy javasla­tot. A későbbiekben pedig, Nagy Ferenc József földműve­lésügyi miniszter felszólalása után, hangsúlyozta: ha a kor­mány egyik tagja támogatta az indítványokat, ezt a Fidesz úgy értelmezi, hogy ezentúl ezért a döntésért a parlament és a kor­mány együttesen viseli a fele­lősséget. Gál Zoltán, az MSZP-frakció nevében ugyancsak Nagy Fe­renc József egyik kijelentésére reagált, visszautasítva azt a szemrehányást, hogy lassú a törvényhozás. Ráadásul — mondta — a miniszter akkor bí­rálta a törvényhozást, amikor a benyújtott törvénytervezethez a kormánynak semmi köze nem volt. Ezekkel a vélekedésekkel szemben a kormányzó pártok úgy vélekedtek: ezúttal tűzoltó munkát kell végezni, nem lehet várni a teljes tulajdonkoncep­cióra, mert ha most nem fogad­ják el a benyújtott előterjesz­tést, akkor négy hónap múlva már nem lesz szükség sem új privatizációra, sem új földtör­vényre. A vita végül is azzal szakadt félbe, hogy az elnöklő Szabad György tisztázta: melyik törvé­nyjavaslathoz milyen módosító indítványok kapcsolódnak. Kí­sérletet tett arra is, hogy a plé- nummal az általános vita lezá­rását fogadtassa el, miután azonban több képviselő is jelez­te, hogy további módosító ja­vaslata van, ezt a T. Ház elve­tette. Indítványozta azt is, hogy az Országgyűlés — ha már fel­függesztette az általános vitát — térjen rá újabb törvényjavas­lat tárgyalására. Ám egy hona­tya szerint a parlament szerdai munkája alapján a közvéle­mény előtt nevetségessé vált, mint mondotta, „produkciója felért a Fővárosi Nagycirkuszé­val”, ezért ajánlotta, hogy fejez­zék be az ülést. Szabad György a vádat visszautasítva végül is eleget tett a kérésnek. Az Országgyűlés ma 10 óra­kor folytatja munkáját. A Richter-skala szerinti 6,5—6,8-as erősségű földrengés volt Romá­niában. Képünkön: sérültet szállítanak el a mentőalakulat tagjai Öreg fegyver nem vén fegyver... „Nem tudok arról, hogy az Egyesült Államok titokban Ma­gyarországtól vásárolt volna szovjet fegyvereket”—jelentet­te ki William Colby, a CIA koráb­bi vezetője. A hírekkel kapcsolatban, hogy nem is a legkorszerűbb szovjet fegyvereket adták el, hiszen azokhoz nem jutottak hozzá, a CIA korábbi igazga­tója elmondotta: — Régebbi fegyverek is érdekesek voltak, azok is tanulságokkal szolgál­tak. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents