Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)
1990-05-30 / 30. szám
1990. május 30., szerda SOMOGYI HÍRLAP 3 BNV ‘90 Úi kihívások az elektronikai ipar előtt Modern, fejlett gazdaságokban az elektronikai ipar húzó ágazat. Tehát a szerkezetátalakítás gondjaival küszködő magyar gazdaság egyik ígérete lehetne. A magyar elektronikai ipar azonban — amelybe beletartozik az erősáramú ipari és háztartási villamosgépgyártás, a távközlési és szórakoztató elektronika, a számítógép és műszeripar egyaránt — magán viseli a többévtizedes iparfejlesztés következményeit. A mindent átható cél, a KGST- partnerek kiszolgálása e területen sem ösztönözte az új, a világszínvonalat megközelítő fejlesztést. Az iparág BNV-n megjelenő termékeinek egy része azonban már mutatja a hátrány leküzdésére tett erőfeszítések eredményeit is. A tavaly kezdett importliberalizáció eredményeként fontos alkatrészek nagy tömegű beszerzésére nyílt mód, s ezáltal javult a gyártmányok műszaki színvonala. Ám éppen ezzel együtt a késztermékeknek már a hazai piacon is szembe kell nézniük a külföldi konkurenciával. Az sem véletlen, hogy ebben az iparágban egyre több a viszonylag kis számú munkaerőt foglalkoztató vegyes vállalat és kft. A Mikromatika vegyes vállalat robottechnikai rendszereket állított ki. Bluszt Ernő műszaki igazgató elmondta: a nyugati piacra bejutni, illetve a hazai piacon versenyben maradni csak komplex rendszerekkel lehet. A robotok világában ismertek a különféle festő-, szerelő- és hegesztőrobotok. A Mikromatika fő profilja a festőrobotok gyártása. E termék műszaki paraméterei nemzetközi összehasonlításban is megállják a helyüket. Ilyen típusú gépeket Magyarországon egyedül ez a cég gyárt. A számítástechnika, a szoftverek világában a külső szemlélő számára nem könnyű az eligazodás. Itt ugyanis a lényeg szemmel nem látható, ám a végeredmény annál lenyűgö- zőbb. Talán ez az a terület, ahol egy év alatt hatalmas változások következtek be. Itt valóban van új a nap alatt! Hardverismertetők, katalógusok tömege segíti az érdeklődőket. A különböző érdekeltségű vállalatok komplex „csomagajánlatában" már a számítógépet üzemeltető és karbantartó szakemberek képzése is szerepel. Á Műszertechnika Rt. számítógépei, hálózatai és szoftverei több ezer magyar és külföldi cég munkáját segítik. A múlt évben a számítástechnika mellett újabb profilokkal bővítették tevékenységi körüket. Már az eredményhirdető és reklámtáblák, teljesítmény-teherelosztók, aszinkronmotorok fordulatszabályozói is e cég termékválasztékát szélesítik a hazai és nemzetközi piacon. Zárt láncú tv- és információs rendszerek, tv-stúdióberende- zések, rádió- és tv-hangstú- diók, konferencia- és tolmács- rendszerek mind-mind az informatika forradalmát jelentik. A BEAG Elektroakusztikai Gyár számítógéppel vezérelt nagytermi konferenciarendszert ajánl, megnevezve a referenciahelyet, ami nem más, mint a magyar Parlament. 640 személy tárgyalását is segíti a rendszer. A hozzá s z ó I á s i szándékot számítógép rögzíti, időrendi sorrendbe állítja, az adminisztrációs nyilvántartást elvégzi (hozzászólók neve, adatai, választókörzet, prioritás stb.). A BEAG TM tolmács- rendszerrel kiegészítve többnyelvű (max. 15 nyelvig) konferenciák megrendezését is biztosítja. Az sem mellékes, hogy a cég a szállítást szükség esetén bútorzattal és egyéb kiegészítő berendezésekkel kulcsra készen vállalja. A telefonetika fejlesztéséhez ugyancsak rendelkezésre állnak a legkorszerűbb rendszerek. A többi pedig, ugye, csak pénz kérdése. Lengyel János Fotó: Gyertyás László A földtörvény a T. Ház előtt (Folytatás az 1. oldalról.) A tulajdonos visszaigényelheti a földjét —A földeladások befagyasztása nem sújthatja azokat, akik annak idején földet vittek be a közösbe. A törvénynek ehhez a részéhez nem nyúlunk. Annak tehát, aki ma termelőszövetkezeti tagként dolgozik vagy nyugdíjas, nem kell attól tartania, hogy visszaigénylési kérelmét a fiókba teszik. A mi felfogásunk szerint a tulajdonos a földjét bármikor visszaigényelheti. — Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a■ törvényjavaslattal inkább a ,,nem tulajdonosokat” kívánják korlátozni? —Pontosan így van. De befagyasztjuk a termelőszövetkezetek közös használatában levő földek „vagyonnevesítési” akcióját is. Sok visszaélést tapasztalunk ugyanis e területen. Például, hogy nem a munkában eltöltött évek szerint adják ki a névre szóló vagyonhányadot, hanem a felvett fizetés alapján. A legkülönbözőbb kombinációkkal semmizik ki az alapító tagságot meg annak törvényes örököseit. — Ehhez képest mit tanácsol jelenleg a kisgazda politikus a termelőszövetkezeteknek és a tagoknak? — Azt, hogy legyenek türelemmel néhány hónapig, amíg nagyon korrekt módon „neve- síthetik” majd a szövetkezeti vagyont, nem pedig visszaélés- gyanús intézkedésekkel, mint ahogy mostanában történik. Mi nem a privatizáció ellen vagyunk, hanem éppen a privatizáció érdekében védjük a föld- vagyont. A törvényjavaslat készítésénél a már folyamatban levő ügyekre is gondoltunk, ezekre is kiterjed a tilalom. így nem kerülhet átvezetésre az a több ezer hektár, amelynek átjátszására mostanában tesznek kísérletet. Javaslatunk ugyanakkor nem érinti a beépítendő telkeket, a lakóépületeket. A régi háztulajdonosok igényének benyújtásától sem kell tartani. Fejleszteni, építeni lehet az adott keretek között. Mikor dönt a T. Ház? — Számítása szerint mikorra rendeződhet a kritikus 1947. évi állapotnak megfelelően a termőföld tulajdonjogi helyzete? Az ütemezésről ugyanis eddig vajmi keveset hallottunk. Márpedig azt az embert, aki nemcsak telekkönyvileg, de érzelmileg is kötődik a földhöz ez talán minden elvi kérdésnél jobban izgatja. —A rehabilitációs törvénytervezet — az eredeti állapot helyreállítása érdekében — néhány héten belül ekészülhet, s azt a parlament asztalára lehet tenni. — El tudja képzelni, hogy ha nem is a nyári parlamenti szünet előtt, de ősszel a földkódex átfogó módosítását már meg is tárgyalja, netán elfogadja a T. Ház? — Nagy hiba lenne ha csak ősszel kerülne a parlament elé a földtörvény! Hiszen, ha szeptemberben, októberben kezdődik a parlamenti vita, hogyan tervezzen a parasztember a jövő évre vetőmagot, műtrágyát, növényvédő szert meg sok egyebet? Ha ez így történne, .elveszítenénk egy mező- gazdasági évet. A törvényalkotásnál a természet rendjét is figyelembe kell venni. A mi véleményünk szerint a betakarítás befejezését követően mielőbb biztosítani kell a lehetőséget, hogy a tulajdonosok és törvényes örököseik visszakapják az őket megillető termőföldeket. Bodnár Lajos Tennivalók a nemzet templomában (Folytatás az 1. oldalról.) — Véleménye szerint kiknek címezte Antall József a deáki példázatot? — Nyilván az ellenzék egyes hangosabb képviselőinek szólt ez a mély igazság. Lévén magam is paraszt származású, aki hajtottam a lovakat, a gyakorlatból tudom: ha nem bíznak meg a kocsisban, aki a gyeplőt tartja és odakapkodnak, könnyen kátyúba juthat a szekér. A miniszterelnöki beszéd hasonló, életszerű példáinak különösen örültem, hiszen lelkészként tapasztaltam, hogy az ilyen tömör gondolatok jobban megmaradnak az emberekben, mint valamely hivataloskodó megfogalmazás. — Az új kormány összetétele mennyiben szolgálja a kisgazda-törekvések valóra váltását? — Részünkről a koalíciós tárgyalásokon alapfeltétel volt, hogy pártunk kapja meg a földművelésügyi tárcát, illetve azokat a posztokat, amelyek a földkérdéshez kapcsolódnak. Biztosra veszem, hogy Nagy Ferenc miniszter, akit régóta ismerek, képes lesz arra, hogy az indulásnál várható temérdek gond ellenére is megvalósítsa a kisgazdapárt földprogramját. Részt vettem miniszterjelölt- kénti bemutatkozásán, és ott megdöbbentem azon, hogy nemcsak az ellenzéki, hanem egyes kormánypárti képviselők is övön aluli kérdéseket szöve- geztek neki. Ennek ellenére is képes volt megvédeni álláspontját az új agrár- és földprogrammal kapcsolatban. Mindenekelőtt abban, hogy a földtulajdon rendezése nélkül egy tapodtat sem léphet előre az ország. Tény ugyanis, hogy e téren nagy igazságtalanságok történtek, amelyek orvoslása nélkül — véleményem szerint — nincs rendszerváltozás. A megosztottság ellen — Nagy Ferencétől nemcsak az MDF, hanem egyes kisgazdapárti képviselők véleménye is eltért... — Nem igazán értettem Ger- bovics Jenő álláspontját. Azzal, amit elmondott, mintha csak saját tárca nélküli miniszteri posztjának jelentőségét kívánta volna erősíteni. Kettejük közül én Nagy Ferenc törekvéseit tudom elfogadni és támogatni, annál is inkább, mert e tárca nélküli miniszteri poszt lényegében csak a Nagy Ferenc által képviseltek gyarkorlati kivitelezését hivatott szolgálni. Remélem, hogy a továbbiakban a pártunkon belül nem lesznek ilyen nézetkülönbségek, hiszen céljainkat csak összefogással lehet megvalósítani. — Melyek az első parlamenti tapasztalatai? — Nem úgy jöttem ide, hogy illúzióim lettek volna a képviselő cselekvési lehetőségeinek korlátlanságával kapcsolatban. Tudtam, hogy ez inkább munka és felelősség, semmint pusztán rang. Ebbe a házba úgy léptem be, mint a nemzet templomába. Hasonló érzésekkel, mint mikor lelkészként fölmegyek a szószékre és ott felelősséggel, hittel teszek bizonyságot. Szeretném, ha minden képviselőtársamat hasonló érzület hatná át s a vitákban is mindvégig tudatában lenne, hogy itt a magyar nép ügyében szól, tartozzon bármely párthoz. Felebaráti szeretet és pártcsaták —A felebaráti szeretet ösz- szeegyeztethető-e a pártharcokkal? Néhány itteni megnyilvánulás arra utal, hogy e kettő nagyon is távol esik. — Sajnos, ez igaz, s mivel ez már az első napokban látható volt, mi lelkészek — tizenketten vagyunk képviselők — minden ülés előtt közös imádságra invitáljuk a nagy számban jelen lévő hívő képviselőtársakat. Ezeken az alkalmakon szeretnénk a híd szerepét betölteni, s a békesség szellemét sugározni. Ha úgy tetszik, a só és kovász kívánunk lenni a parlament életében, úgy, ahogy ezt nekünk keresztyén embereknek a mi urunk, Jézus Krisztus a hegyi beszédben küldetésül adta. — Milyen bizottsági munkát kíván végezni? — Az Emberjogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságba kerültem, jóllehet szívesebben dolgoztam volna a kulturális és sportügyekkel foglalkozó bizottságban. A teológia mellett a Testnevelési Főiskolát is elvégeztem, s 25 évig gyakorló sportvezető voltam, így jártasabb vagyok a sportéletben. Mégis mint pártom egyedüli lelkész képviselője elfogadtam a nekem szánt megbízatást. —A kisgazdapárt alapelvei között meghatározó a családközpontúság... — Isten, haza, család. Ez nem csupán szólam, hanem olyan konkrét tennivalók sora, amelyek a kormányprogramnak is részei lettek. Például a családok védelme, a családok fölbomlásának megállítása... — Sajnos, ezek nem tollvonással megállítható, nagyítván József (balról) dr. Ilkei Csabával (MDF) az ülésszak szünetében részt kényszerpályára került folyamatok. Az okok közt szereplő túlhajszoltság vagy épp lakásínség egyben következmény is, amelynek eredői gazdasági tényezőkben keresendők. Az említett elveket korábban is hallottuk; miben lát garanciát, hogy most sikerül tenni is? A hit erejével — Szerintem a korábbi időkben sem a pénz hiánya okozott minden bajt, így nem is a pénz az egyedüli megoldás. Az anyagi gondoknál is több bajt okozott az emberi szabadságjogok hiánya; az, hogy a korábbi hatalom nem tudott bízni a családokban vagy a helyi közösségekben. Ha olyan hazát tudunk teremteni, amelyben mindenki jól érzi magát, akkor olyan lelki energiák szabadulhatnak fel, amelyek a gazdasági szempontoktól függetlenül is közelebb visznek a megoldáshoz. Mindehhez elsősorban a hit ereje kell. Hinni az óriási feladatok megoldhatóságában, és ezért tenni, kinek-kinek a maga helyén. —Ön főhivatású képviselőként is megmaradt lelkészi posztján. A képviselő segít-e a lelkésznek vagy fordítva? — Azt gondolom, inkább harminc éves lelkészi tapasztalatom segíti a képviselő munkáját. — Köszönjük a beszélgetést. Bíró Ferenc
