Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)
1990-05-28 / 28. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP 1990. május 28., hétfő Az Európa-napok és a Paneurópa Unió egyik zászlóvivője: Walburga von Habsburg. Fulda és Meiningen üzenete A MAGYAROKAT AZ EURÓPA-HÁZBA SZERETETTEL VÁRJÁK Európa-napokat tizenöt éve rendez a Német Paneurópa Szövetség, de az idei — május 18—20. Fulda, Meiningen — volt az első, amelyen az eredeti eszme megvalósulásának lehettek tanúi a résztvevők, hiszen a két helyszín az egykori vasfüggöny két oldala. S az a tény, hogy a vasfüggöny már a múltté, szinte kizárólagosan a magyarok bátorságának köszönhető. Ezt többszörösen aláhúzták a fuldai tanácskozások szónokai. A hivatalosan regisztrált résztvevők a németen kívül tizenhat nemzetet képviseltek, köztül voltak az észtek, a lettek, a szlovákok és a csehek is. Azt is jó előre remek érzékkel kiszámították a rendezők, hol legyen a helyszín. 1989-ben, Regensburgban még úgy búcsúztak egymástól a résztvevők: viszontlátásra Fuldában. A meghívón pedig már az szerepelt: Európa-napok Fuldában és Meiningen- ben. E találkozónak van néhány állandó résztvevője. Köztük is kiemelkedik dr. Habsburg Ottó, a Paneurópa Unió nemzetközi elnöke. Nem feledkezett meg a fuldai megnyitón sem a magyarok méltatásáról, az európai változásokban vállalt szerepünk kiemeléséről. Tőle már megszoktuk. Ám azon még a régi, egykor emigrációban élő magyarok is meglepődtek, amikor az idei kitüntetett, dr. Alfred Dregger, az NSZK parlamentjének CDU- CSU frakcióvezetője beszédében ugyancsak a magyarokat dicsőítette. A két német állam egyesítéséről nem írhatták volna alá éppen május 18-án az államszerződést, ha a vasfüggönyt a keletnémetek előtt nem nyitjuk meg. A szombati, 19-ei szekcióüléseken magyar előadó is volt. Kerner Lőrinc, a Magyar Rádió pécsi stúdióvezetője a német nemzetiségekről tartott előadást, visszatekintve a történelmi múltra, az igazságtalanságokra, amelyek ezt a kisebbséget 45 éven át érték, a kitelepítésekre, a malenkij robotra, mindazokra a sebekre, amelyek érték a nemzetiségieket és a magyarokat egyaránt. Kerner Lőrinc javaslatokat is tett. Lényege: a nemzetiségek számára nemcsak jogot, hanem a továbbéléshez minden feltételt biztosítani kell. Legyen összeurópai nemzeti érdekképviseleti törvény, amelynek végrehajtására minden nemzetnél rá lehet kérdezni: „Önök mit tettek?" Minden kulturális és nyelvi nemzet támogathassa a saját nemzetiségét, határain túl, anélkül, hogy ez más ország belü- gyeibe történő beavatkozásnak minősülne. Fuldáról érdemes tudni, hogy tulajdonképpen az európaiság eszméjének bölcsője, hiszen Szent Bonifác városa, aki a 7. században rakta le a katolikus vallás alapjait, s ő már akkor összeurópai szellemet hirdetett. Meiningen, az NDK- beli Suhl megye kisvárosa, az egykori Sachsen-Meiningen hercegség székhelye. Habsburg Öttó felesége, Regina főhercegnő pedig a Sachsen- Meiningen-i „színházalapító herceg”, Georg von Sachsen- Meiningen ükunokája. Ő volt az NDK-beli program fővédnöke, ahová az Európa-napok résztvevői a meiningeni vár megtekintésére, valamint színházi előadásra „ugrottak át”. Első alkalommal fordult elő, hogy az Európa-napokat a két német állam egy-egy kisvárosában rendezték. Az NDK-beli Meiningenben éppen az autóbuszokról szállnak le a résztvevők. Akinek emlékei vannak az NDK határátkelésekről, az nagyot csalódott ezen a napon. Az NDK-beli határőrök barátságosan integettek az autóbuszoknak, egyetlen útlevelet sem néztek meg, egyetlen autóbuszra sem szálltak fel. Ez a jövő, amikor a határok csak a térképen szerepelnek, de azokat bárki, bármikor átlépheti mindenféle nehézség nélkül. Két nevet még a rendezvény kapcsán mindenképpen le kell írni: Bernd Posselt, a Német Paneurópa Unió alelnöke, az ifjúsági szervezet elnöke és Walburga von Habsburg, a müncheni iroda vezetője volt a motorja az Európa-napoknak. A több mint hatszáz vendég elhelyezése, mozgatása, a programok kialakítása kettejük érdeme, s természetesen azoknak a fiataloknak is köszönhető, akik az „aprómunkában" részt vettek. Az egyik szünetben megkérdeztem Habsburg Ottót: terveznek-e Magyarországra az idén valamilyen rendezvényt, hiszen 1989-ben Sopronban „pikniket” tartottak, a vasfüggöny mellett. — Valamilyet biztosan, de véglegeset még nem mondhatok. Budapestről fogják üzenni, hogy mit akarnak, és mikor. A mi gondolatunk, hogy egy év elteltével valamilyen emlékünnepet szervezünk. Adja Isten, hogy sikerüljön! Május 20-án Európa-isten- tisztelet volt a fuldai dómban. A misét dr. Johannes Dyba, fuldai püspök celebrálta, s tulajdonképpen ő világította meg Szent Bonifác szerepét, mitől lett Fulda az európaiság bölcsője. Az angol szerzetes személyen át a kereszténység kultúrtörténeti. társadalomépítő szerepét is hangsúlyozta. Az utolsó napon, az istentisztelet után, Európa szerepe a világban címmel, a záró plenáris ülésen ismét magyar előadónak tapsolt a közönség: gróf Bethlen István országgyűlési képviselő tartott előadást. A meghívóban még úgy tüntették fel, hogy a kormány képviseletében is szól, de ezt végülis nem tehette, hiszen a Német kormánytól erre nem kapott felhatalmazást, az Antall-kormány pedig csak május 22-én lépett hivatalba. Ha nyomtatásban nem jelenik meg, nyílván erre nem tér ki bevezetőjében Bethlen István, aki egyébként korábban, még emigrációban egyik lelkes szervezője volt a Paneurópa Uniónak, mindenkit régi ismerősként üdvözölt. A jövőt illetően kiemelte: ha már a kommunizmus, a keleti marxi szocializmus halott, jó lenne, ha halott lenne a nacionalizmus is. Azt sem hallgatta el, hogy a Nyugat hathatós segítsége nélkül nem tud a magyar gazdaság talpra állni. Külön kiemelte, hogy a magyarok, hasonlóan a páneurópai eszméhez, nem akarnak határrevi- ziót. Mi határok nélküli Európában gondolkodunk, de a határainkon túl élő magyarokért változatlanul felelősséget érzünk, jogaikért felemeljük szavunk. Ami tavaly még távoli jövőnek tűnt, az idén kézzelfogható valósággá vált. Európa mindany- nyiunké, s jó érzés volt Fuldában, Meiningenben tapasztalni: minket, magyarokat szeretettel várnak Az Európa-házba... Wér Vilmos Az Europa-napok rendezvényeinek díszvendégei között a legnépszerűbb dr. Habsburg Ottó (jobbról) és felesége, Regina, Sachsen-Meiningen főhercegnője (középen) (A szerző felvételei.) ( A Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat Kaposvár, Május 1. u. 101. & felvételt hirdet számviteli osztályvezetői munkakör betöltésére Felvételi követelmények: — közgazdaság-tudományegyetemi vagy számviteli főiskolai végzettség — számítástechnika iránti érdeklődés — legalább 3 év számviteli gyakorlat HHB Valamint keres: ■Hl okleveles árszakértői végzettséggel és gyakorlattal rendelkező munkatársat kalkulátori munkakörbe Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni a vállalat személyzeti vezetőjénél lehet: Kaposvár, Május 1. u. 101. Telefon: 11-966 Kazánok termelői áron a gyártótól! Értesítem a tisztelt megrendelőket, hogy 8 különböző teljesítményű kazán megrendelhető levélben, vagy telefonon, házhoz szállítva. A gyártott típus és teljesítmény: FEKA—2 20 000 Kcal./h 12 000 Ft + áfa FEKA—3 30 000 KcalVh 14 000 Ft + áfa FEKA—4 40 000 Kcal./h 15 000 Ft + áfa Ezenkívül 50,60,80,100 és 120 000 Kcal./h-ig készítek vegyes tüzelésű kazánokat magánszemélyeknek és közüle- tek részére is. Gyártás 17 évre, több ezer referencia, 2 év garancia. Fehér László lakatos mester Minősített kazángyártó kisiparos, 8441 Márkó, Rózsafa u. 26. Tel : (80)61-267 (299674) (299674^ Szent József gyógyvíz Egerből A kalciumban, káliumban, magnéziumban és lítiumban gazdag egri Szent József forrás vizéről már a régi időkben is tudták a városlakók, hogy fogyasztásával több betegség megállítható, mindamellett jóízű is. A szakemberek legutóbbi elemzései szerint a napi ötszáz köbméter hozamú kút vizének rendszeres fogyasztása elsősorban a szív- és érrendszeri betegségeket befolyásolja igen kedvezően. A gyógyhatású forrás a Heves Megyei Vízmű Vállalat kezelésében van. A Szent József víz iránt külföldön is van kereslet. A kutatók szerint kiállja az ösz- szehasonlítást a leghíresebb gyógyhatású ásványvizekkel is. Óriási lépes méz Meglepetés a gondos gazdának Hatalmas méretű „szűzlé- pet” építettek egy üresen hagyott kaptár fedődeszkájára Kiss József kisbabapusztai méhész szorgalmas méhei. A nagyboconádi kaptárban faltól- falig épített, átlagosan 5 centiméter vastagságú lépet meg is töltötték finom illatú akácmézzel. Gyalogosan is alig járható horhoson át közelítettük meg a leilei úttól alig kilométernyire eső portát, melynek kertjében 43 kaptár sorakozik. Mólóban az idei akácvirágzás, most inkább a bodzáról gyűjtenek. A fészerben előkészítve a pergető, ki kell üríteni a lépeket, hogy a hamarosan virágba boruló napraforgótáblákról isrrtét gyűjthessenek a szorgalmas dolgozók. — 10 mázsányi akácmézre számítunk az idén, és ha az időjárás továbbra is kegyes lesz, még úgy hat-nyolc mázsányi vegyes virágmézet adhatunk le a szakcsoportnak. Kell a jövedelemkiegészítés, mindketten rokkantnyugdíjasok vagyunk — mondta Kiss József, és közben türelmesen simította le magáról a méheket. A hatalmas méretű szűzlép mellett apróbbak is sorakoznak a kamrában, ezeket teszik üvegekbe, és utána töltik fel mézzel. Ez a hamisítatlan lépes méz. A hirtelen kerekedő zápor megriasztotta a méheket, jobbnak láttuk sürgősen visszavonulni a kaptárak közeléből. Megmutatták a hordóban forrásnak indult akácmézet, tetejéről a méhész óvatosan leszedegette a pempőt. — Igaz, hogy ez fontos kozmetikai alapanyag, de én inkább visszaadom a méheknek, mert számomra fontosabb az egészséges utódállomány. A jövőre is gondolni kell. A kisbabapusztai dombtetőn friss záporillatban, távol a világ zajától, lépes méz majszolás közben értettük meg, a hét családot a nyugalom, a béke tartja itt. Mészáros Tamás Fotó: Jakab Judit
