Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)
1990-05-26 / 27. szám
1990. május 26., szombat SOMOGYI HÍRLAP 3 Hogyan üdülünk, ha hiányzik egymilliárd? (Folytatás az 1. oldalról) Főbenjáró vétek terheli őket: szembeszálltak a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének vezetőivel, sőt Nagy Sándorral, az elnökkel is. Egy „titkos” tanácskozás A MSZOSZ elnöke most úgy döntött, hogy megvédi a szak- szervezeti üdülőket. Nem akárkitől: az itt dolgozóktól és az államtól is. S ha kell, nem riad vissza a keményebb lépésektől: felfüggeszt. A döntés hátterében az áll, hogy az üdültetési főigazgatósáp és az igazgatóságok februárban a vendéglátóipari szakszervezetek vezetőivel az üdültetési szisztéma megváltoztatásáról tanácskoztak. Az elképzelések szerint ugyanis jövő évtől megszűnik az állami támogatás, s ha továbbra is cél a kedvezményes üdültetés, a kieső csaknem egymilliárd forintot más forrásból kell pótolni. A jelenlegi gyakorlat szerint ugyanis a tagdíjakból egyetlen fillér sem jut az üdültetésre. Nem csak most — korábban sem jutott. A 30 százalékos állami támogatás mellett 45 százalék a saját bevétel, 25 százalék pedig a beutaltak befizetése. Februárban az üdültetések helyi, regionális vezetői pénzt kértek a MSZOSZ-tól, s egyben javasolták, hogy a pénzt ne az üdültető szervezet kapja meg, hanem az alapszervezetek. Ók döntsenek arról, kinek, mennyi jut. Egy levél margójára Mivel javaslataikat a MSZOSZ testületéi sem az áprilisi, sem a májusi ülésen nem tárgyalták meg, május 18- án nyílt levélben fordultak az új kormányhoz és a szakszervezeti tagsághoz. Ebben a kedvezményes üdültetés válságjelenségeit fogalmazták meg: csökken a beutaltak száma, a jelenlegi és jövőbeni működés feltételei romlanak, egyes szakszervezetek az üdülővagyon szétszedésének igényével lépnek fel. Veszélyben van az üdülésben foglalkoztatott 6500 ember munkahelye, akiknek nevében kijelentik, hogy nem ismerik el a MSZOSZ fennhatóságát, s követelik az üdülési és szanatóriumi főigazgatóság teljes vagyonának államigazgatási felügyelet alá vonását. „Célunk ezzel az, hogy a kormány és a parlament sürgősen döntsön a működés korszerűsítéséről és a szociális rendszer jogi-gazdasági feltételeiről — indokolnak. A működés folytonossága érdekében a főigazgatóság és intézményei ügyvezető testületet hoznak létre. Ezzel párhuzamosan az üdülésben dolgozók érdekeik képviseletére önálló szakszervezetet alapítanak és nem csatlakoznak egyik szak- szervezeti szövetséghez sem” — fogalmazták meg a nyílt levélben. Bakai János, a Szakszervezetek Dél-balatoni Üdülési Igazgatóságának vezetője — csakúgy, mint a többiek — az újságból tudta meg, hogy felfüggesztették állásából. Tudni kell azt is, hogy az üdülők soha nem tartoztak a SZOT vagyonához: annak csupán kezelését bízta a SZOT-ra a Gazdasági Főtanács 1948-ban, majd egy 1955- ös kormányhatározat költség- vetési tételnek nyilvánította az üdültetési kiadásokat. A MSZOSZ szóvivője, Bálint Attila május 21-én sajtótájékoztatón jelentette be, hogy vizsgálatot indítanak a nyílt levél „létrejöttének körülményeire és hátterére” vonatkozólag. A pénz napi gond Bakai János bízik az igazságos rendezésben, s abban, hogy a levél kezdeményezői nem lesznek áldozatok. Reménykedik, hocjy a hétfőre ösz- szeh ívott országos üdülővezetői értekezlet megerősíti majd álláspontjukat. Beszélgetés közben nem látni rajta az elmúlt napok idegi megterheltségét, pedig munka bőven volt tavasz- szal is. Ötezer vendég érkezett a déli parton levő üdülőkbe, a 9 turnusban — a családi és gyerekes üdülők júniusi nyitásával — összesen 90 ezer embernek biztosítanak nyári pihenést. 1200 főállású és hasonló számú szezonális dolgozó gondoskodik a kiszolgálásról, de a pénz hiánya naponta visszatérő problémákat okoz. Idén már 3 üdülő felújítására nem került sor az anyagiak miatt, s ha nem sikerül támogatáshoz, egyéb bevételekhez jutni, a sor jövőre tovább folytatódik. Megoldást kell találni — sürgősen. Reméljük, a nyári üdültetés mellett lesz erre is idejük az illetékeseknek. Süli Ferenc Szerszámgépgondok az ipar körül A 91. Budapesti Nemzetközi Vásárnak a formula szerint a beruházási javak vásárának kellene lenni. Például a szerszámgépiparé. Nos, felhozatal van. Vásárló azonban egyre kevesebb. Erről beszélgettünk Schöffer Ftóberttel, a Nagyatádi Tszker Rt. képviselőjével is. Ők ugyancsak eljöttek a vásárra, de nem mint kiállítók, hanem tárgyaló felek. A BNV nyitását megelőző sajtótájékoztatón hangzott el: „Ebben az évtizedben romlott a gépipar helyzete. Nincs pénz. A beruházási hitelek visszafizetéséhez — a jelenlegi hitelkondíció mellett — több mint 30 százalékos nyereségre van szükség, ami a nemzetközi piacon nehezen, többnyire egyáltalán nem biztosítható követelmény. A vállalatok működését jelenleg nehezíti a sorbanállások növekedése, ami sok vállalatot kritikus helyzetbe hozott.” Shöffer Róbert is egyetért ezzel a megállapítással. — Amikor a szinten tartás is gondot okoz, nem lehet beszélni fejlesztésről. Ha nem rendeződnek a gazdasági feltételek, akkor nem lehet továbblépni. Egy NC, vagy CNC vezérlésű gép beszerzése sokba kerül. Tőke kellene hozzá. — Ha a Tszker ennyire ismeri a gazdasági körülményeket, akkor miért áldozott — ne mondjuk meg a teljes összeget — forintokat a vásáron való részvételre? — Mert itt minden gyártóval találkozunk, s a reménybeli vevőinkkel is. Előbb utóbb kell legyen vevő, s nekünk naprakésznek kell lennünk a piacon. Ne feledje, hogy Nagyatád az ország egyik szegletében van, míg a vásárlóink más szegletekben. Itt találkozhatunk, beszélhetünk egymással. Hát igen, beszélgetni van miről. A szerszámgépipar ezen a BNV-n igazán kitett magáért. Az egyre rosszabbodó magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok ellenére is fontosnak tartották a szomszédjaink, hogy nagy területen és korszerű gépekkel jelentkezzenek. Mi persze azt szeretnénk, ha a szerszámgépeikkel a mi berendezéseink vetélkedhetnének. A Csepeli Szerszámgépgyártó Rt. például a System Csepel NC/CNC alkatrészprogram előkészítő munkahelyét hozta el, amely jól illeszkedik a már korábban megindított rendszerfejlesztéshez. Bulgária standján elsősorban textilipari gépeket láthattunk. A Forcon Szerszám- ipari Tröszt NC esztergákhoz kifejlesztett nagypontosságú, hengeres szárú szerszámtartókat hozott, amelyek a DIN szabványban előírt különleges minőségi előírásoknak is megfelelnek. (A korábban gyártott tartókhoz képest súlyuk és méretük is kisebb. Javult az elhelyezhetőségük.) A Bakony Művek a robotizált rugalmas szerelő-referenciarendszer megvalósítása érdekében fejlesztette ki moduljait. Az idei BNV egyik szenzációja ugyancsak a nehéziparhoz és a szerszámgépiparhoz kötődik. A Pekó Művek BNV-nagy- díjat kapott, a hannoveri vásáron is bemutatott Pekó talajfo- gazású, energiatakarékos, önélező ekevasáért. A találmány leírása szerint az ekevas élén és orr-részén, a haladási irányban, egymással párhuzamosan keményfém-varratok helyezkednek el. Az ekevas a keményfém felrakásának helyén kevésbé kopik, mint az egyéb élszakaszon. Kisebb vonerő kell hozzá, jobb a talaj- porhanyítása. Nos, a kiállítók bizonyították: BNV ‘90 Haladékot adott a Videoton A gyáregység az önállósodásban látja a kiutat CIVIL TÁRCA LESZ A BELÜGYMINISZTÉRIUM Bemutatkozott az új miniszter — Önkormányzati rendőrség (Folytatás az 1. oldalról) — Alapvető célunk az volt a találkozóval, hogy a vállalat vezetőinek figyelmét felhívjuk: a 180 dolgozó elbocsátását jelentő megoldás helyett közösen keressünk másikat. Mi is vittünk javaslatot, amit végül is sikerült elfogadtatni. Minimális célként tűztük ki, hogy ha elbocsátásra kerül sor, akkor csak nagyon indokolt esetben, gazdaságilag alátámasztott indokok alapján történjék az. Az, hogy Tabon mennyi munka van, az elsősorban függ a székesfehérvári vezetőktől. A tárgyaláson az elnök-vezérigazgatón kívül részt vett a számítástechnikai gyár és a tabi gyáregység igazgatója és Fehér János a szakszervezeti titkár. A tanácskozás higgadt légkörben zajlott le, biztató volt. — Milyen eredményt értek el? — A lehető legtöbbet: időt nyertünk. Haladékot kaptunk és lehetőséget arra, hogy elinduljunk az önállósodás felé. Az elnök-vezérigazgató ígéretet tett, hogy a gyáregység jelentős egysége önállóként dolgozhat kft. formájában. Ehhez a Videoton megadja a szükséges induló tőkét is. Szóba került a munkásrészvény lehetősége is. Örülünk annak, hogy részben a saját munkahelyünk tulajdonosai lehetünk. Ennek ellenére nem lehetünk még teljesen nyugodtak: a most elért megoldás csak haladék. Hosszú és sok munka kell ahhoz, hogy nyugodtak lehessünk... — A megoldás hosszabb távra biztosít munkát? — kérdeztem tegnap délután Kudich Antal gyáregység-igazgatótól. — A megoldás lehet hosz- szabb távú is. Nyugat-Európá- ban vannak olyan cégek, amelyek arra szakosodtak, hogy háttéripari tevékenységet végeznek más vállalatoknak. A gazdasági változások ezt hazánkban is szükségessé teszik. Elsősorban a Buli-céggel való együttműködés révén bevezetendő új gyártmányok jelentenek lehetőséget, de tudnunk kell azt is, hogy az elektronikában drasztikusan csökken a termékek előállításához szükséges élőmunka igénye. Ez azt is jelzi, hogy nem lesz szükség ennyi alacsonyan képzett dolgozóra. A jövő az automatizálásé. Nagyon is elképzelhető tehát, hogy ezt a bérmunkakonstrukciót hosszú távon fenn kell tartanunk. A munkahelyi szakszervezeti bizottság titkárhelyettese elmondta, hogy a meghirdetett demonstráció elmarad, hiszen a létszámleépítés végrehajtását a vállalat vezetése felfüggesztette. Krutek József A jövőben a belső ügyek tárcája lesz a Belügyminisztérium. Csak a civil közszolgálatot megszervező, annak elvi alapjait kidolgozó szerv—jelentette ki Horváth Balázs belügyminiszter. Kifejtette: felkérte Vere- bélyi Imrét, a tárca volt miniszterhelyettesét a közigazgatási államtitkári funkció ellátására. Az egyik helyettes államtitkár dr. Kara Pál lesz, a politikai államtitkár, valamint a másik helyettes államtitkár személye még nem ismeretes. A jövőben az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője civil személy, dr. Szabó Győző lesz, aki eddig a Vas megyei bíróság elnöke volt. Szakmai helyettese dr. Túrós András vezérőrnagy, az ORFK eddigi vezetője. A belügyminiszter szólt arról is, hogy az önkormányzati törvénytervezetnek két neuralgikus pontja van. Az egyik az önkormányzati rendőrség kérdése. Ezzel kapcsolatban Horváth Balázs azt a véleményét fejtette ki, hogy a rendőrséget és az önkormányzatokat két pontban kell összekötni. Az önkormányzatoknak meg kell adni a lehetőséget, hogy bizonyos rendőrségi szintekig beleszólhassanak a testület személyi kérdéseibe, valamint hogy meghatározott rendészeti feladatok ellátására az adott önkormányzat vezetője a rendőrségnek utasítást adhasson. A megyerendszer jövőjéről a miniszter úgy vélekedett, hogy a törénelmi hagyományok miatt azt fenn kell tartani, azzal a nagy különbséggel, hogy a jövőben megyei hivatalok csak a helyi önkormányzatok mellett működhetnek, s a mellett szót kétszer is aláhúzta. Hangsúlyozottan szólt a rendőrtiszti — tiszthelyettesi oktatás átszervezéséről, arról, hogy jelentős tantárgytisztogatásra van szükség. Kizárólag a szakmai, gyakorlati képzésre kell a hangsúlyt helyezni, valamint a nyelvtanításra. Ugyancsak fontos lenne a rendőrség teljes depolitizálása, az, hogy a rendőrök még magánemberként se lehessenek párttagok. Ehhez azonban törvénymódosításra van szükség. A kormányőrségnél jelentős átalakítás lesz, ezt a testületet le kell választani a politikáról. Korábbi feladatainak egy része jelentősen csökken, mert a pártvezetők a jövőben nem tarthatnak igényt személyi biztosításra. versenyt lehet teremteni. De ugye, ehhez pénz is kellene. Nagy Jenő Fotó: Gyertyás László
