Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)

1990-05-25 / 26. szám

1990. május 25., péntek SOMOGYI HÍRLAP 3 Elnökválasztás június 6-án MDF­közgyülés Kaposváron Nem szolgált különösebb szenzációval az MDF kaposvá­ri szervezetének szerdai késő esti órákba nyúló közgyűlése. A különböző előjelű jóslatoktól el­térően a tanácskozáson hig­gadt, személyeskedésektől mentes, kulturált vita folyt. Az értekezlet munkájáról Szaba­dos Péter, az új elnökség tagja tájékoztatta szerkesztőségün­ket. — A hosszúra nyúlt tanács­kozás végű fis nem választott új elnököt, erre azonban csak az idő hiánya miatt nem került sor — mondta Szabados Péter. — A legfontosabb feladataink kö­zül elvégeztük a szervezeti és működési szabályzat módosí­tását. Ezek a változások elen­gedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy a megváltozott po­litikai erőviszonyok között a párt helyi szervezete a jövőben is megfeleljen az eléje állított kö­vetelményeknek. Döntés szüle­tett arról, hogy a kaposvári szer­vezetet a jövőben 9 tagú elnök­ség irányítja majd, s az elnök munkáját két alelnök segíti. A párt helyi elnökét közvetle­nül, titkos szavazással a párt- gyűlés, az elnökhelyetteseket az elnök javaslatára az elnök­ség választotta meg. Ugyancsak sok időt vett igénybe az elnökség titkos jelö­lése és megválasztása. Az első fordulóban az 50 százalék plusz egy fő szavazati arányt 6 személy kapta meg. Tehát a szerdai döntés eredményekép­pen a 9 tagú elnökségből 6 tagot már megválasztottunk. Dr. Csordás Endre, Hódos Győző, dr. Kelle Mária, Ratasics János, Szabados Péter és dr. Szép Tamás kaptak bizalmat. Az elnökség másik három tagját a június 6-i gyűlésen vá­lasztjuk majd meg. Természe­tesen aki a második fordulóban nyeri el a társaság bizalmát, az ugyanolyan jogú tagja az elnök­ségnek, mint a most megvá­lasztottak. A közgyűlés műásodik fordu­lóján, tehát június 6-án is fontos feladatokat kell elvégeznünk. Az MDF országos értekezleté­nek második fordulójára, mint az köztudomású, június 2-án kerül sor. Az itt születő döntése­ket figyelembe véve például várhatóan meg kell választa­nunk azokat a személyeket, akik az MDF megyei választmá­nyán képviselik a kaposvári szervezetet. Ekkor kerül sor az elnökválasztásra, az etikai bi­zottságunk kiegészítésére stb. Tehát akkor is bőven lesz teen­dőnk. De mindezt el kell végez­nünk, ’ hogy az elkövetkező időszakban csak a fő feladatra, a helyhatósági választásokra készülhessünk. L. J. Holnap kezdődik az MSZP kongresszusa A Magyar Szocialista Párt a hét végén tartandó kongresszu­sán egyértelművé kívánja tenni, hogy szociáldemokrata jellegű, a szociáldemokrácia értékeit valló és megvalósító szocialista párt. Politikailag nem örököse azoknak a pártoknak, amelyek az utóbbi évtizedekben magu­kat kommunistának nevezték vagy annak vallották. Egyebek között ezt hangoztatták az MSZP vezetői tegnapi sajtótá­jékoztatójukon. Nem a szövetkezet ellen, de más jogi alapon A földtulajdon: jog és kötelezettség KISGAZDAPÁRTI KONZULTÁCIÓ AZ ELNÖKÖK KLUBJÁBAN Először az országban a so­mogyi szakemberekkel ismer­tette meg a Független Kisgaz­dapárt —és egyben a kormány- koalíció — tervezett mezőgaz­dasági rendszerváltási prog­ramját, valamint az új földtulajdontervezetet dr. Ma­gyar Gábor és dr. Mészáros Ist­ván, a FKGP szakértői. Szent- gáloskéren tartotta összejöve­telét az elnökök klubja, ahol Bicskeiné Somfai Zsuzsa, a Műszi osztályvezetője, a ren­dezvénysorozat létrehívója bevezetőjében hangsúlyozta az információáramoltatás lét­fontosságát. „ Ami mindenkié, az senkié” A tájékozódás igényét a vá­lasztási időszakban megfogal­mazott kijelentések tették szük­ségszerűvé, ugyanis napjaink­ra a program kellő ismeretének hiányában sok termelőszövet­kezet, és benne a szakemberek léte kérdőjeleződött meg. Dr. Magyar Gábor nyugalma­zott miniszterhelyettes, a FKGP agrár-szakbizottságának tagja átfogó ismertetést adott a koalí­ció tervezett programjáról. A földtulajdon visszaállításának igényét a következő kitétellel támasztotta alá. ,,Ami minden­kié, az senkié” A földtulajdon visszaállításával a rendelkezé­si jogot kívánják megadni, tehát a 47-es állapotok visszaállítása nem a termelés szerkezetére vonatkozik, hanem tulajdoni kiindulópontnak tekintendő. A földtulajdonnal egy időben oszt­hatóvá kell tenni a korábban oszthatatlan tulajdonként ke­zelt vagyont. A nevesítés alap­ját minden esetben a tagság döntse el. Együtt az agrár- értelmiséggel — Meg kell akadályozni, hogy ötven éven- belül har­madszor is bekövetkezzen a közös tulajdon valóságos szét- hordása — mondta dr. Magyar Gábor. A hasznosítás irányáról az előadó kifejtette: egyrészt megindulhat a magángazdasá­gi termelés, mellette megma­radhat a kollektív gazdálkodási forma. A mai típusú nagyüze­meket decentralizált vállalkozá­sok füzérévé kell alakítani, az operatív irányítás így közvetle­nül a termelőnél marad. A köz­pont dolga a továbbiakban a pénzügyi feladatok elvégzése és a termelés magas szintű me­nedzselése lesz. — A Független Kisgazdapárt számít az agrárértelmiségre, mert nélkülük a program meg­valósíthatatlan — fejezte be előadását dr. Magyar Gábor. Dr. Mészáros István minisz­tériumi tanácsos, a FKGP sza­kértője volt a földíörvényterve- zet készítője. A legavatottabb szakember tájékoztatta a so­mogyi elnököket azokról a kér­désekről, melyek a vidéki létbi­zonytalanságok okozói. — Nem a szövetkezetelle- nesség acél, hanem a különbö­ző vállalati, szervezeti formák bevonulásának lehetőségét kell biztosítani a szövetkezeti jogintézménynek a megszünte­tésével — mondta az előadó. A tervezet ismertetése során kiderült: a tagság akaratától függ a továbbiakban a szövet­kezeti forma fennmaradása. A végrehajtásra szánt idő hosz- szúságáról szólva elhangzott, hogy a tulajdont el kell választa­ni a használattól, ezáltal lesz kiküszöbölhető a földdel kap­csolatos spekuláció. Megnyugtató tájékoztató A vitaindítók meghallgatása után a jelenlévő elnökök kifejez­ték megnyugvásukat, hiszen a hozzáértőktől kapott informá­ciók és értelmezések rávilágí­tottak arra, hogy majdnem egy hajóban eveznek. Az ágazat érdekeinek védelme és képvi­selete mellett megfogalmazó­dott a szövetkezeti vezetők fe­lelősségérzete azért a majd’ 700 ezer dolgozóért is, akik ma a mezőgazdaságban tevékeny­kednek. A korábbiakban csak igény- és elvonásszinten vállalt ágazatot az új kormányzatnak már a támogatás szintjén is vál­lalni kell, mert ez jelentheti a fel­zárkózást az annyira áhított Európához. — Áldozatok, vagy bűnösök vagyunk? — fogalmazott az egyik somogyi szakember. A felmerült kérdésekre adott válaszokból egyértelműen ki­derült: a holnap mezőgazdasá­gát nem lehet elképzelni sem a jelenlegi szakemberek, sem a szövetkezeti gazdálkodási for­ma nélkül. Mészáros Tamás Megalakult a Balatoni Gazdasági Kamara Mintegy 130 Somogy, Veszp­rém és Zala megyei állami, szö­vetkezeti és magánvállalkozó, kereskedő, vendéglátó, továb­bá számos idegenforgalmi szakember kezdeményezésé­re csütörtökön Balatonfüreden megalakult a Balatoni Gazda­sági Kamara. Az új szervezetet üdvözölte Rosta Sándor, a Ba­latoni Intéző Bizottság főtitkára is. A BIB — hangoztatta — arra számít: a Balatoni Kamara elő­segíti majd, hogy az idegenfor­galomhoz kapcsolódó szakmák visszaszerezzék rangjukat, s ezáltal növekszik a vendégfo­gadás színvonala is. Még nem dolgozták ki a rész­letes programot. A legsürge­tőbb feladatok egyike a Balaton Bank megalapítása, amely ked­vezményes kölcsönöket ad a különböző fejlesztésekre. BNV '90 Nem a derű vására (Folytatás az 1. oldalról) Az alapelv viszont elvitatha­tatlan: meg kell jelenni a vásá­ron, kerül amibe kerül, mégpe­dig azért, hogy az üzleti kör nehogy megfeledkezzék a cég­ről. De vajon elég-e csak megje­lenni? A piacok új hódítói ugyanis itt vannak és sajnos nem magyar vállalatok képében. Az persze közhely, hogy a magyar gazda­ság — csakúgy mint a társada­lom más területei — válságban van. A vásári közelképek azt mutatják, hogy pang az üzlet. Mintha az üzleti élet éltető ele­me, az optimizmus is elszökött volna az elmúlt időszak alatt. Pedig hát pesszimistán, befelé fordulva, önmagunkba roskad- va nehéz lesz kilábalni a válság­ból. A vásári előzetesek egy kicsit mást jósoltak. Ezekből kiderült, hogy az idén minden eddiginél nagyobb a nyugati érdeklődés. A legnagyobb kiállítók az oszt­rákok és a Németországi Szö­vetségi Köztársaság lettek. A franciák, az angolok és az ame­rikaiak még soha nem vettek részt ilyen számban a BNV-n. Tehát kézenfekvőnek tűnne az erőteljesebb „vásári interven­ció” az üzletkötésekben. Keres­tük a magyar standokon is az újat, a frisset, az ideit. Ehelyett azonban nem ritkán csak vala­miféle fura magyarázkodást hallottunk itt kell lennünk, kerül ,amibe kerül. Pedig hát ez is közhely: az itt­lét ma már kevés A nyugati pia­cokra betörni, a már meglévő üzleteket megtartani csak folya­matos, világpiaci szempontból is figyelemre méltó fejleszté­sekkel lehet. Flogy kik között köttetnek majd üzletek? Reméljük, hogy mi magyarok nemcsak helyet biztosítunk a tárgyalásoknak. Talán nemcsak egy-két kivéte­les esetben leszünk valóban üzletfelek. Elindulni kifelé a válságból, mindent átható cél. Ebbéli „mozdulataink" azonban mint­ha szögletesek, bátortalanok lennének. Bízzunk benne, hogy az első nap tapasztalatai meg­változnak. Hiszen a vásár nemcsak egy napig tart. Mert bármennyire is nemes Couber- tin bárónak az olimpiai játé­kokra vonatkozó hasonlata, mégis: nemcsak a részvétel a fontos! Lengyel János Tanácstalanság a tanácsokon (Folytatás az 1. oldalról) Ebben az időszakban alapve­tő változások voltak a gondol­kodásmódban. Enélkül még ne­hezebb lett volna a rendszervál­tozás. — Volt, akai a tanácstestüle­tek legitimitását is megkérdője­lezte. — Kár lenne tagadni, hogy az 1985-ben megválasztott testü­letek az akkori politikai viszo­nyokat tükrözik. Amikor meg­változtak ezek a viszonyok, akkor a megalakult pártok részt kértek és vállaltak a különböző döntések előkészítéséből. Többször elmondtam már: nyugodt voltam addig, amíg szét akartak bennünket zavar­ni, mert tudtam, hogy ez képte­lenség. Most, hogy szinte min­denki meg akar védeni bennün­ket, egy kicsit félek. Tudomásul kell venni: a közigazgatásban dolgozók a világon mindenütt végrehajtók, nem jogalkotók. A politikának a jogalkotásban kell szert tennie befolyásra, hiszen ott erősek és gyengék a pártok, ott lépnek koalícióra. Van ugyan a végrehajtásnak is egy politikus szférája, ahol a pártok a „zsákmányrendszer” elve alapján osztozkodhatnak, de ez csak néhány funkció. Ez soha nem az egész közigazgatás, mert az vagy teljesen depoliti- zált, vagy pedig kimondják az aktív politizálás tilalmát, amíg valaki ezen a területen dolgo­zik. Az alkotmány szerint A hatályos magyar alkot­mányt be kell tartani. Ez ki­mondja, hogy a pártok közha­talmat közvetlenül nem gyako­rolhatnak. Ennek megfelelően egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet. A de­mokráciának megvannak a já­tékszabályai. Tehát nem telefo­nálgatni kell, hanem bejutni a törvényalkotó testületekbe és a helyi önkormányzati szerveze­tekbe. Itt dől el ugyanis, hogy ki milyen erős és hogyan működik a közigazgatás. Teljesen elkép­zelhetetlen, hogy a politikai pár­tok közvetlenül irányítsák a szakigazgatást, pedig tapasz­talni ilyen törekvéseket is. A testületi döntéseket meg lehet kérdőjelezni. Ebben az esetben el kell menni a tanács­ülésre, meg kell győzni a ta­nácstagokat, vagy népszava­zást kezdeményezni. De aligha lehet jogos számon kérni a vb- titkáron, hogy a tanács döntését hogyan meri végrehajtani. — Meghosszabbították a ta­nácsok mandátumát. Milyen hatással van ez a közigazga­tásban dolgozók munkájára? — A tanácsok mandátumá­nak meghosszabbítását én közjogilag korrekt döntésnek tartom. De nem lesz könnyű a hátralevő időszak, hiszen ma már nehezen lehet összehívni a tanácsülést, mert a jelenlegi tanácstagokat önérzetükben sértették meg. Közszolgálati törvényt A közigazgatásban dolgozó­kat a kormányzat egyetlen gesztusértékű döntése nyug­tathatná meg: ha a legrövidebb időn belül kidolgoznák és elfo­gadtatnák a közszolgálati tör­vényt. Mert addig minden egyes ígéret inkább olaj a tűzre, mint­sem megnyugtatás. Somogybán is elindult egy újabb kontraszelekció. A jól fel­készült szakemberek elhagyják a pájyát, s nem ritkán a megyét is. Meg sem becsülhető azok­nak a száma, akik — biztos ami biztos alapon — itt vannak még ugyan' de már kerestek ma­guknak helyet. Ez súlyos vesz­tesége lesz a közigazgatásnak. A most kialakuló magánigazga­tás pedig szinte szívja el a szakembereket. Lényegében a helyi közigazgatás szintjén sem kedvezőbb a helyzet. A jelenlegi helyzet nagy ta­nulsága, hogy a játékszabályo­kat mindig be kell tartani. S eh­hez a szabályokat a közélet minden szereplőjének meg kell ismernie. Lengyel János

Next

/
Thumbnails
Contents