Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)

1990-05-25 / 26. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP 1990. május 25., péntek Kedvezmények az olasz piacon Ingyenstand Bolzanóban Élénkülnek az olasz kapcso­latok: különösen az után nőtt Olaszország aktivitása a kelet­európai térségben, hogy fel­gyorsult a német egység kibon­takozása — tájékoztatott dr. Sikfői Tamás, a Dél-dunántúli Regionális Gazdasági Kamara titkára. A regionális kamara szinte nap nap után tapasztalja az olasz üzlétemberek egyre foko­zódó érdeklődését, ugyanakkor az olasz piac ajánlkozását is az ismerkedésre egymás iránt és megvehető, illetve eladható ter­mékek megismerésére. Az olasz tartományok és kamarák készek például arra, hogy ked­vezményeket nyújtsanak ma­gyar partnereiknek az olasz pia­con való megjelenéshez: már az idén ingyen kapható kiállító- hely a pordenonei vásáron, s a dél-dunántúli regionális kamara szintén költségtérítés nélkül kap tájézoktató standot az őszi bolzanói vásáron. Ezt a vásárt jövőre kompenzációs ügylet keretében, igen kedvező felté­telekkel — például árusítási le­hetőséggel — kölcsönös kiállí­tás követi a bolzanói, illetve a pécsi és a zalaegerszegi vásá­ron. Ez a lehetőség főként a négy dél-dunántúli megye kis- és középvállalkozásai számára jelentős. — Amikor a négy megye kamarai elnöke Friuli-Venezia- Giulia tartományban járt, a tar­tományi kamara elnöke éppen azért, hogy az olasz-magyar gazdasági kapcsolatokat bővít­hessék, elmondta, milyen tá­mogatást nyújt a kormány a tar­tomány vállalatainak a magya­rokkal való ■ kapcsolatfelvétel­hez. így is ösztönzik őket, de a magyarokat is a jelenlétre — emlékezett Varga József, a somogyi kamarai bizottság el­nöke. Júniusban ebből a tarto­mányból hivatalos kormányza­ti, kamarai delegáció érkezik a dél-dunántúli régióba: program­jukban kiemelt helyen szere­pel az olasz tőkével megvalósítható ipari zóna kiala­kítása a régió térségében. Eb­ben a zónában mód nyílna — a kisvállalkozásokat külön is ösz­tönözve — közös magyar-olasz cégek alapítására, a magyar export fokozására. Dr. Sikfői Tamástól tudjuk, hogy a hagyományos Alpok- Adria térségen kívüli területek — például Emilia-Romagna tar­tomány — is igyekszenek kap­csolatot teremteni a dél-dunán­túli régióval, ennek jegyében várnak szeptemberben dél­dunántúli üzletembereket, vál­lalkozókat Bolognába az olasz tárgyalópartnerek. H. F. ..PROFILT” VÁLT A BALATONON A CSOBÁNC Vörös úr piroslámpás üzlete (Budapesti tudósítónktól) Félmeztelen hölgyek kínáltak martinit és pezsgőt a sajtó kép­viselőinek a budapesti Kék Medve sörözőben. Az Intermo- zaik Kft. sajtótájékoztatója némi késéssel kezdődött, mert seho­gyan sem akart vége szakadni az érdeklődők tömegének. Végül csak mikrofonhoz jutott Vörös Antal László, a kft. ügyve­zető igazgatója, és megkezd­hette szenzációs bejelentései­nek sorozatát. Először is: indul a szextaxi. Egyelőre 50 sárga-piros gép­kocsival, csinos hölgyekkel a volán mögött, akik vezetnek és gyors szolgáltatásra is vállal­koznak. Bárhol le lehet inteni ezeket a taxikat az utcán, sőt, meg is lehet rendelni telefonon. Vörös úr a parlamenti döntésre vár csak. Azt mondja, álmatlan éjszakákat okoznak neki a hon­atyák, mert egyszer és minden­korra betiltják az üzletét. Túl sok pénze fekszik már benne ah­hoz, hogy ne rettegjen a döntés­től. indul a nudi-tours utazási iroda is, amely kimondottan ilyen utakra specializálódott. Környe, Várgesztes, Balaton- akarattya és Siófok mellett Thaiföld, Görög- és Olaszor­szág, NSZK és Kréta is szere­pel a programban. A Balatonon pedig naponta háromszor útra- kél a szexhajó: a szebb napokat látott Csobánc vált profilt. Akarattyán, a Piroska kem­ping tanúja lehet augusztusban a nudi-szépségkirálynőválasz­tásnak, gyermek-, leány- és fel­nőttkategóriában. A győztesek külföldön is összemérhetik majd bájaikat. Vörös úr nemcsak sikerekről számol be, bánatosan elismeri, hogy újságjaik közül a Sexy Mann bizony megbukott. Mint­ha a gyengébb nem zárkózot- tabban viselkedne, az újság nem volt kelendő. Éppen ezért a hamarosan megnyitandó nyil­vánosházakban nem is igen foglalkoztatnak majd férfi masz- szőrt — talán ha egyet. Mert nyilvánosház lesz, igaz, egyelő­re még csak kettő, de Vörös úr tervez Győrben, Debrecenben, Záhonyban és Pécsett is. Ez utóbbi városhoz—mint mondja — nagy reményeket fűz, elvég­re ez az egyik legnagyobb bá­nyászváros, és mint tudjuk, ezek a bányászok, ha följönnek a föld alól, hát máris rohanná­nak oda... Nem is tudom, hogy mond­jam — szóval személyzetben nem lesz hiány, máris százával jelentkeztek: a gyengén fizető szakmákból. Senki ne higgye, hogy ezek a lányok elvesztik majd nyugdíjjogosultságukat. Munkakönyvvel, 8 órás napi munkával, az előírt két nap pi­henővel „robotolnak”, a madám felügyelete alatt, a fizetést bér­szalagon kapják és nem is ke­veset: a bevétel felét. Az újságírók kíváncsi embe­rek: Vörös úr alig győzött vála­szolni a kérdésekre. A sajtó azt firtatta leginkább, vajon azokba a házakba kell-e felvételi vizs­ga? — Ugyan — hangzott a vá­lasz —: az élet igazolja majd a rátermettséget. Fia a lány rosz- szul végzi a dolgát, fel is út, le is út. — Mi lesz, ha egyetlen tollvo­nással egyszerűen betiltják az ilyesfajta üzletet? Azt hiszem, akkor Vörös Antal László más munka után nézhet. Bellér Ágnes Véget ér vagy csak most kezdődik igazán ? Közlekedési gondok Fonyódon A fonyódiak a helyi közleke­dést egy olyan műintézménnyel szokták párhuzamba állítani, ahol kétes hírű hölgyek űznek egyértelmű foglalkozást. Ha valaki gépkocsival kívánja meg­közelíteni a strandot — napi 10—15 ezer ember — vagy a hajóállomást hasonló szám­ban, akkor először keresztül kell vergődnie a 7-es úton, majd a vasúti sorompón. Nem köny- nyű... Az idén újabb közlekedési gondokban lesz részük a hely­belieknek és a pár százezer tu­ristának. A gyalogos-felüljárót a múlt év őszén a vasút villamosí­tása miatt lebontották, hogy aki közlekedik, egy helyen teheti csak — a hagyományos, sza­kállas sorompó alatt. Ehhez azonban az kell, hogy időnként felhúzzák. Erdei Zoltán, állomásfőnök: — A MÁV mindent megtesz, hogy elkerülje a kaotikus álla­potokat. Valóban félelmetes je­lenetek játszódtak le az átjáró­nál addig is, amíg volt felüljáró. Az 1990-es idegenforgalmi sze­zont kell csak átvészelnünk, hiszen jövő májusra elkészül a gyalogos-aluljáró. A gyalogo­sokra kell elsősorban ügyel­nünk, hiszen ők vannak kiszol­gáltatott helyzetben, bár gyak­ran ők maguk is rendkívül fele­lőtlenek — gondoljunk csak a badacsonyi kirándulásból visz- szatérőkre. Az oda-vissza höm­pölygő tömegnek biztosítani kell az utat, míg az autósmoz­gást lehet korlátozni. A közelmúltban a MÁV, a Mahart, a közlekedési főfelü­gyeletek és a közúti igazgató­ság szakembereivel a helyszí­nen vizsgáltuk meg a szüksé­ges tennivalókat. Olyan határo­zat született, hogy az állomás melletti útszakaszt a part, vala­mint a Fürdő utcát Fonyódliget felé egyirányúsítjuk, ezzel gya­korlatilag felére csökken a gép­járműforgalom. A 7-es úttól a hajóállomásig az út egyik fele— zebraként — csak gyalogos­Majdnem nyolcmillió NÖVEKVŐ IDEGENFORGALOM ÉS DOLLÁRBEVÉTEL A legfrissebb statisztikák nem igazolják azokat a félelme­ket, amelyek szerint az idén csökkenni fog a Magyarország­ra érkező külföldi turisták szá­ma. Az év első négy hónapjá­ban ugyanis 7,85 millió külföldi látogató érkezett hazánkba: 88 százalékkal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Ezen belül a rubelelszámolású orszá­gokból 3,67 millió vendég jött, több mint a kétszerese a tavalyi­nak. A nem rubelelszámolású országokból 4,18 millióan ér­keztek, ami 70 százalékos emelkedést jelent. Nem látszik igazolódni az a várakozás sem, hogy elsősor­ban a német turisták száma fog csökkenni, miután a két Német­országban élő rokonok már nem csak Magyarországon ta­lálkozhatnak. Április végéig az NSZK-ból 307 ezer vendég ér­kezett, s ez 58 százalékos nö­vekedés. Ráadásul most már vízum nélkül jöhetnek az NSZK-beliek, s ez minden bi­zonnyal további emelkedést okoz. Az idén az első négy hó­napban az NDK-ból 44 ezren érkeztek, ami ugyan 34 száza­lékos csökkenést jelent, de a kieső 25 ezer NDK-beli turistát bőven pótolja, hogy az idén az NSZK-ból már eddig több mint 100 ezerrel növekedett a láto­gatók száma. A legnagyobb magyar utazá­si iroda, az Ibusz — amely a hazánkba szervezetten érkező külföldi turisták 35 százaléká­nak nyújt programot — a múlt évben 260 ezer turistát fogadott a nem rubelelszámolású orszá­gokból. Fábián Judit beutazta- tási igazgató elmondta: az idén mintegy 20—25 százalékos növekedéssel számolnak. A Magyar Nemzeti Banktól szerzett információ szerint az év első három hónapjában az idegenforgalomból származó rubelbevétel 47,2 millió rubel volt, 88,2 százaléka a tavalyi­nak, míg a kiadás 84,9 millió rubelt tett ki. Ez kétszerese a múlt évinek. Az erős növeke­dést a csehszlovák korona és az NDK-márka felvásárlása okozta. Ugyancsak három hó­nap alatt 155,9 millió dollár volt a bevétel, ami kétszerese a ta­valyainak... A kiadás 120,6 mil­lió dollár volt, ami viszont csak 41 százaléka a tavalyi első há­rom hónapnak. közlekedésre szolgál. A vasúti közlekedést, a tolatást úgy szervezzük, hogy öt-tíz percen­ként átengedjük a várakozókat. Kevesebb lesz a tehervonat, s ha lehet, nem Fonyódon kerül sor ezek rendezésére. Javítjuk az információs munkát: a Ma- harttal megállapodtunk, hogy kölcsönösen tájékoztatjuk egy­más utasait a hajók és a vona­tok indulásáról. Az utasok ugyanis nyugodtabban közle­kednek, ha ismerik az időponto­kat. Az állomásfőnök ezúttal kissé szokatlanul visszafogott. — Tart talán a nyártól? — kérdeztem. — Nemcsak szólam, hogy a vasút veszélyes üzem. Bizo­nyára ön is látott már kerítésen átugráló embereket, akik gyak­ran csak a vasutasok figyelmé­nek köszönhették életüket. Is­meretes, hogy nálunk nagy afe- gyelem. Ezen a nyáron azon­ban el kell tekintenem ettől olyan esetben, amikor a közle­kedés biztonsága ezt indokolttá teszi. Kint, az állomás előtt még tart a közművek áthelyezése — a főúton csak két sávban közle­kednek az autók. — Május 26-ra elkészülnek ezzel a munkával, június 1-re pedig helyreállítják az eredeti állapotot, az utakat, parkokat. Az aluljáró építésénél már nem fogják ismét feltörni a 7-est — sajtolásos módszerrel fognak építkezni. Körbesétáljuk az épületet — iszonyatos a hangzavar. Vé­sők, markolók, autók moraja az egyik oldalon, mozdonyok dü­börgése a másikon. Munkagöd­rök és friss aszfaltozások nyo­mai. A sorompó mellett pedig új, esztétikus üzletsor. Nyolc butik és egy büfé a Szigma Építőipari Kisszövetkezet kivitelezésé­ben. Már csak az utolsó simítá­sok vannak hátra, s jöhetnek az első vendégek. Gondokkal, bosszúságokkal, vágyakkal és reményekkel — a Balaton a nyárra készül. Süli Ferenc Fotó: Jakab Judit GEPELADAS A KARADI ARANYKALÁSZ MGTSZ 0 0 ARVERES UTJÁN ELADJA AZ ALÁBBI ÜZEMKÉPES GÉPEKET: 1 JD 970 kombájn + kukoricaadapter, kikiáltási ár: 300 ezer Ft + áfa 1 E-302 önjáró kaszáló, kikiáltási ár: 100 ezer Ft + áfa 1 MTZ-80 traktor, kikiáltási ár: 70 ezer Ft + áfa 1 UAZ 469 személygépkocsi, kikiáltási ár: 60 ezer Ft + áfa 1 MZ-125 motorkerékpár, kikiáltási ár: 5 ezer Ft + áfa Az árverés időpontja: 1990. június 2., szombat, 9 óra Az árverés helye: Aranykalász Mgtsz központi telep, Karád, Hársfa u. 2. Érdeklődni a műszaki főágazatvezetőnél Levélcím: 7676 Karád, Hársfa u. 2. Telefon: Karád 10 Telex. 13~450 (149177)

Next

/
Thumbnails
Contents