Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)
1990-05-25 / 26. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP 1990. május 25., péntek Szerdán folytatódik az Országgyűlés Tamást (MDF) és a Környezet- védelmi Minisztériumba dr. Tarján Lászlónét (FKGP). A kinevezett politikai államtitkárok a miniszterelnök előtt letették a hivatali esküt. A bejelentést követően Antall József emelkedett szólásra, tájékoztatva a képviselőket arról, hogy a politikai államtitkárok kinevezése a kormányzat munkájának megerősítését célozza. E tisztségviselők elsősorban a Parlamentben képviselik tárcájukat: távollétük esetén az illetékes miniszterek székében foglalnak helyet. A miniszfferelnök szólt arról is, hogy a közigazgatási államtitkárokat a jogszabályi rendelkezésnek megfelelően a miniszterek előterjesztése alapján, a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Azt megelőzően az illetékes parlamenti bizottságok meghallgatják az államtitkár-jelölteket. Várhatóan a jövő hét közepéig az alapvető fontosságú minisztériumok élén álló. miniszterek mellett ők is elfoglalják helyüket. Nagy Ferenc portréja az Országházban marad Végül — utalva a kormányalakító plenáris ülésen történtekre — köszönetét mondott Vörös Vincének, és a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjának, akik átadták Nagy Ferenc volt miniszterelnök portréját, amelyet — véleménye szerint—az Országházban kell megőrizni. Hangsúlyozta: Nagy Ferenc elismerésével eleget tettek annak a történelmi jogfolytonosság-keresésnek, amellyel az egykori és demokn ratikusnak megindult, majd derékba tört magyar parlamentarizmusnak tartoznak. Utalt arra, hogy Nagy Ferenc nehéz helyzetben vállalkozott a kormányzásra a háború után, s rendkívül pozitív szerepet töltött be az emigrációban. A politikus a nyugati kormányok bizalmát élvezve számos olyan külpolitikai akciónak volt része — a hidegháború időszakában, majd az azt követő időben —, amire a magyar politikai élet büszke lehet. Az első napirend- megtárgyalása előtt Áder János (Fidesz) felhívta a figyelmet arra, hogy a házszabály vonatkozó paragrafusai szerint á javaslatokat, önálló indítványokat legkésőbb az ülés kezdetéig kell a képviselőkhöz eljuttatni; sürgősségi tárgyalást fontos államérdekből lehet kérni, s a javaslatot a következő ülésnap napirendjére kell tűzni. Hozzátette: a jelenleDr. Tarján Lászlóné új államtitkár gi módszer— amely szerint az ülések és a bizottsági tárgyalások miatt elrendelt szünetek váltogatják egymást — csupán a gyors munkavégzés látszatát kelti, azonban a legkevésbé hatékony. A képviselőknek nincs módjuk arra, hogy megfelelően előkészített, áttanulmányozott anyagot vitassanak meg. Szűrös Mátyás indítványozta, hogy az ügyrendi bizottság alakítsa kit álláspontját a kérdésben. ♦ Fölkészülés a helyhatósági választásokra Ügyrendi javaslatokkal tarkítva zajlott a tanácsok megbízatásának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Ahogyan korábban a tervezetet beterjesztő önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság ülésén, a plenáris tanácskozáson is főként azt vitatták: meghatározott naptári naphoz kössék-e a tanácstestületek mandátumának lejártát, avagy rugalmasabban, de mégis konkrét eseményhez — a helyi ön- kormányzatok alakuló üléséhez — viszonyítva jelöljék ki a határidőt. A Magyar Demokrata Fórum parlamenti képviselői — a bizottsági előterjesztést támogatva — amellett érveltek, hogy a tanácsok mandátumát szeptember 23-áig hosszabbítsák meg, hiszen így megszüntethető áz egyre inkább eluralkodó bizonytalanság, továbbá a meghatározott időpont fogódzót ad a testületeknek a helyhatósági választásokra való fölkészüléshez, s az ideiglenes köztársasági elnök már akár erre a napra kitűzheti, illetve az ettől számított három hónapon belül köteles kitűzni a helyhatósági választásokat. Az MDF-képviselők egyné- melyike csupán amiatt aggályoskodott, hogy megfelelően biztosítható-e a majdani önkormányzatok leendő vagyonának védelme, illetve, hogy a végrehajtó bizottságok tevékenységének kötelezően nyilvánossá tétele elegendő kontrollt jelent- e az utóbbi időben egyre gyakrabban tapasztalható visszaélések, a tanácsi vagyonherdáló akciók megfékezésére. (A tanácsok mandátumának lejárta után ugyanis a jogszabályok értelmében a végrehajtó bizottságok tovább működnek az önkormányzatok megalakulásáig. Elsősorban a Fidesz-frakció több tagja — de ehhez a véleményhez csatlakozott az MSZP egyik képviselője is — amellett érvelt, hogy a vb-k működését törvényes ellenőrzés alá kell helyezni, s ezt szolgálná, ha kiegészítő-módosító javaslatuknak megfelelően a törvény már úgy szólna, hogy a tanácstestületek mandátumuk lejárta után is, ügyvivőként működnének az önkormányzatok hivatalba lépéséig. Meghosszabbították a tanácsok mandátumát Más véleményekben megfogalmazódott: bár mindenkinek érdeke, hogy a helyhatósági választásokat még az idén és' minél előbb megtartsák, lehetséges az is, hogy a naptári naphoz kötött időpont nem lesz tartható, mert ehhez szükség van például az önkormányzatokról, az önkormányzati vagyonról, a helyhatósági választások rendjéről és a közszolgálatról szóló törvények megalkotása. (A vita kezdetén Horváth Balázs belügyminiszter arról tájékoztatta a plénumot, hogy az önkormányzati és a helyhatósági választási törvény tervezetét még csütörtökön reggel megküldte az érintett minisztériumoknak, és még a jövő hét közepén megkapja a Parlament illetékes bizottsága is.) A vitában olyan sokan jelentkeztek szólásra, hogy az elnöklő Szűrös Mátyás javaslatára a plénum 3 perben korlátozta a felszólalások idejét. Orbán Viktor, a Fidesz frakcióvezetője határozottan ellenezte, hogy az Országgyűlés hozzászokjon az ilyen jellegű korlátozásokhoz, ügy ítélte meg, hogy ez a későbbiekben a parlamenti demokráciával ellentétes gyakorlathoz vezethet, hiszen lesz olyan törvényjavaslat — például éppen az önkormányzatokról vagy a költségvetésről —, amelyek megtárgyalása heteket vesz majd igénybe. Ezt a véleményt még akkor is fenntartotta, ha elismerte, hogy az olyan, az említettekhez képest jóval kisebb jelentőségű törvényjavaslatoknál, mint a tanácsi mandátumok meghosszabbítása, esetleg indokolt e korlátozás. Az SZDSZ parlamenti csoportja csaknem másfél órás vita után viszont már jóval szigorúbb korlátozásra kérte az ülés elnökét. Nevezetesen arra, hogy rekessze be az általános vitát, mert jó ideje már nincs is vita. Ennek a kérésnek az elnök — a plénum jóváhagyásával — eleget is tett. Következett a jóval rövidebb részletes vita, amelyben a már korábban elhangzott érvek ismétlődtek. Végül az Országgyűlés — elvetve a Fidesz kiegészítő indítványát, amelyet Szájer József nyújtott be — a bizottság beterjesztette javaslatot emelte törvényerőre. Ennek elfogadásához egyépkénUtr- az alkotmány értelméber^^ kétharmados többségre volt szükség. Megváltoztatott tárgysorozat Az ebédszünetet követően Kónya Imre {MDF), az Ügyrendi Bizottság elnöke bejelentette, hogy bizottságuk megtárgyalta Áder János észrevételeit és ülések tárgyalási rendjéről, s a felvetésekkel kapcsolatban kialakította álláspontját. A házszabályok szerint a sürgősséggel benyújtott indítványokat mindig a következő ülésnap napirendjére kell felvenni. A bizottság értelmezésében a következő ülésnap az, amikor a parlament legközelebb ülésezik. Ezért azt javasolták, hogy a sürgősségi alapon most benyújtott indítványokat csak a jövő héten tárgyalják, amikorra eredetileg is tervezték az ülésszak folytatását. A bizottság nevében felkérte az Országgyűlés elnöklő tisztviselőit, hogy csak akkor engedélyezzenek eltérést az elfogadott napirendtől, ha azt a parlament megszavazza. A szónokokat pedig szorítsák a tárgyalt témára, akár úgy is, hogy az elkalan- dozóktól megvonják a szót. Ugyancsak a Tisztelt Ház munkarendjét soron kívül kért szót Hack Péter (SZDSZ), aki azt javasolta: állapodjanak meg abban, hogy ezután mindig kedden és csütörtökön tartanak plenáris, hétfőn és szerdán pedig bizottsági üléseket. A végleges munkarend mielőbbi kialakítását sürgeti az is, hogy a képviselők munkája jelenleg tervezethetetlen. Mint a képviselők megtudták, az ügyben a Házbizottság hétfői ülésén készíti elő javaslatát. Az Ügyrendi Bizottság állás- foglalása alapján az eredeti elképzelésekkel szemben a szerdai napra már csak a képviselői kérdések föltevése maradt, ám azzal a honatyáknak várniuk kellett, mert az érintett miniszterek egyike sem tartózkodott az ülésteremben. Az elnöklő Szabad György hívására a tárcák vezetői hamarosan elfoglalták helyüket. 300 millió a Volán- vállalatoknak Kálmán Attila (MDF) egyes helyközi autóbuszjáratok megszüntetése tárgyában intézett kérdést a közlekedési és hírközlési miniszterhez, rámutatva: a Volán vállalatai gazdaságossági okokra hivatkozva több száz helyközi járat leállítását tervezik, amivel főként az aprófalvak lakóinak amúgy is kedvezőtlen helyzetét nehezítik tovább. Siklós Csaba közlekedési és hírközlési miniszter szerint az alapvető probléma az, hogy a személyszállítás, mint állami, ellátási feladat függőségi helyzetbe került a költségvetéstől. Márpedig egyre kevesebb a költségvetési támogatás, a tarifák viszont nem fedezik a működési költségeket. Ezért alapkérdés a személyszállítás közgazdasági feltételrendszerének újrafogalmazása. Tájékoztatta a képviselőket: miniszteri rendelettel 300 millió forintot utalnak át a Volánvállalatoknak, elsősorban a gazdaságilag elmaradott, aprófalvas térségek tömegközleke- désénekjavítására. A miniszter az elkövetkezendő időszakban elsődleges feladatának tekinti a közúti személyszállítás területén kialakult helyzet társadalmilag indokolt, megnyugtató rendezését. Ellenőrzött ingatlankezelést Schamschula György (MDF) a belügyminiszternek tette fel kérdését a tanácsi és ingatlan- kezelő szervek ellenőrizetlen privatizálásainak megakadályozása tárgyában. Az esetek jogszerűsége ugyan nem mindig vitatható, de erkölcsösségük igen. Horváth Balázs belügyminiszter elmondta, hogy nap nap után érkeznek hasonló jelzések a minisztériumhoz. A tárca szándéka és célja, hogy útját szegje ezeknek a sajátos tulajdonkeresési kísérleteknek. A miniszter elhatározta, hogy felülvizsgáltat minden olyan tulajdonosváltozást, minden olyan ügyletet, amely a majdani ön- kormányzatok tulajdonát érinti. Amennyiben a vizsgálat eredményeként az lenne megállapítható, hogy a fanácstestület jóváhagyásával talán törvényesnek látszó, de mindenféleképpen erkölcsbe ütköző akció eredményként csúsztatták ki a vagyont a majdani önkormányzat rendelkezési jogából, megteszik a szükséges lépéseket. E lépésekhez kérte a parlament sgítségét az ide vonatkozó törvény majdani tárgyalásához, mert hiszen a legálisan szerzett tulajdonhoz, még ha ahhoz az erkölcstelen módon is jutottak hozzá, rendkívül nehéz hozzányúlni. Tájékoztatott arról is, hogy fölveszi a tanácsok vezetőivel a kapcsolatot, s felhívja a figyelmüket arra, hogy az ilyen akciókért nemcsak erkölcsi, hanem akár jogi felelősséggel is tartoznak. Ezzel a képviselők a csütörtöki munkanapjuk napirendjének végére értek. Szabad György elnök bejelentése szerint az ülés jövő hét szerdán folytatódik. Az Országgyűlés következő ülését május 31-én, csütörtökön tartja. Csurka István és Kéri Kálmán, az MDF két képviselője beszélget a folyosón Nem lesz a Dráván új „Bős—Nagymaros” Az új kormány első sajtótájékoztatója Javaslat a megyei lapok „államosításáról” Kuratórium nevezné ki a főszerkesztőket A tegnapi plenáris ülés után ülést tartott az Országgyűlés kulturális, oktatási, tudományos, sport-, televízió- és sajtó- bizottsága. Napirendjén a megyei napilapok új rendszerben történő működtetése szerepelt. Erről tájékoztatta az MTI-t Balázsi Tibor, az MDF frakciójának tagja, a javaslat előterjesztője. Hangsúlyozta, hogy a változtatáshoz egyrészt a tulajdoni helyzet, másrészt a szakmai kérdések tisztázására lenne szükség. Az indítványnak ebből következően két része van. Az egyik azzal foglalkozik, hogy jelen pillanatban a megyei lapkiadó vállalatokat — amelyek ma még az MSZP tulajdonában vannak — célszerű államosítani, illetve azokat állami felügyelet alá kellene vonni. Ezért a javaslat szerint a bizottság fölkéri az igazságügyminisztert, hogy ilyen értelmű intézkedést hozzon. Indítványozza: az új törvény hatalmazza fel a kormányt, hogy az állami tulajdon működtetésének lehetőségét gondolja át. Az ülésen elhangzott: a legmegfelelőbb forma a részvénytársaság lenne. A testület csütörtöki ülésén— a Fidesz és az MDF képviselőjének javaslatára — egy módosítást fogadott el; e szerint a hat parlamenti pártból megalakult kuratórium hirdessen pályázatot a főszerkesztői székek betöltésére. A pályázatokat ez a hattagú kuratórium bírálja el. A sajtó képviselőitől is száznapos türelmi időt kért kormányának Antall József miniszterelnök a kormány megalakulását követő első sajtótájékoztatón, tegnap a Parlamentben. A miniszterelnök kérte az újságírók megértését, tekintettel a rendkívüli történelmi szituációra s a kormánya előtt álló feladatok súlyára. Elmondta; a kormány céljai, programjának irányelvei immár ismertek. Az Országgyűlés mindent elkövetett, hogy megmutassa a világnak, itt igazi parlamentarizmus van kibontakozóban. Örömtelinek nevezte, hogy az ellenzék gyakorolta kötelességét; ízekre szedte az irányelveket a parlamentarizmusnak megfelelő kritikai hangvétellel. Ezt követően a sajtó képviselői megismerhették a már felesküdött pojitikai államtitkárokat. A Miniszterelnöki Hivatalba kinevezett politikai államtitkárok közül hármat mutattak be: Entz Gézát, a nemzetiségi és kisebbségi ügyek felelősét, Matolcsy Györgyöt, aki a gazdaságpolitikai titkárság irányítását végzi majd, s ő lesz a miniszterelnök közvetlen gazdaságpolitikai szakértője, továbbá Pálos Miklóst (KDNP), aki az egyházpolitikai titkárságot vezeti majd. Antall József külön hangsúlyozta, hogy a politikai államtitkárok kinevezésekor az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy a minisztériumokon belül is érvényesüljön a kormányzati koalíció egysége. így lehetőleg arra törekedtek, hogy azokban a minisztériumokban, ahol a tárca vezetője MDF-es politikus lett, ott a másik két koalíciós párt állíthatott államtitkárt, ahol pedig kisgazda, vagy kereszténydemokrata politikus állt a tárca élére MDF-es politikai államtitkárt neveztek ki. László Balázs, a frissen kinevezett kormányszóvivő bejelentette, hogy a kormány megkezdte a minisztériumok átvételét, s meghatározta a tárcák illetékességét. Döntés született arról is, hogy a kormány minden héten csütörtökön délelőtt 11 órakor tart ülést. Az államtitkárok legelső feladatait firtató kérdésekre dr. Tarján Lászlóné elmondta, hogy Bős—Nagymaros mellett kiemelt figyelmet fordítanak a Dráván kialakítani tervezett vízlépcsőkre, ugyanis szeretnék megelőzni, hpgy egy újabb „vízlépcső ügy” keletkezzen. Még a jövő hét folyamán delegáció utazik Jugoszláviába, ahol közösen vizsgálják meg az eddig kötött keretszerződéseket. Az új külügyminiszterhez is számos kérdés érkezett. Jeszenszky Géza a minisztériumban végrehajtandó szervezeti változásokról szólva kiemelte, hogy indokoltnak látszik a nagykövetek lecserélése, továbbá a képviseletek személyi állományának részbeni kicserélése.
