Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)

1990-05-23 / 24. szám

1990. május 23., szerda SOMOGYI HÍRLAP 3 Tanácskozik az Országgyűlés (Folytatás a 2. oldalról) Antall József nagy tapssal fogadott beszéde után megkez­dődött a kormányprogram vitá­ja. Szabad György bejelentette, hogy a vitában — a házszabály­ban biztosított jogával élve és az előzetes jelentkezéseket fi­gyelembe véve — meghatáro­zott rend szerint ad szót. A par­lamenti pártcsoportok kijelölt előadói az alábbi sorrendben követték egymást: dr. Tölgyes- sy Péter (Szabad Demokraták Szövetsége), dr. Kónya Imre (Magyar Demokrata Fórum), Pozsgay Imre (Magyar Szocia­lista Párt), dr. Torgyán József (Független Kisgazdapárt), dr. Orbán Viktor (Fiatal Demokra­ták Szövetsége), dr. Keresztes Sándor (Kereszténydemokrata Néppárt), valamint dr. Fodor Ist­ván (független képviselők). Jobb lenne egy cselekvési program Dr. Tölgyessy Péter remé­nyét fejezte ki: az MDF, az SZDSZ-nek a megállapodása lehetővé teszi, hogy az ország­ban a kormánypárti és az ellen­zéki szerepek világosan szét­váljanak. Ugyanakkor a felállí­tott intézményrendszer folya­matos működtetése, a válság- kezelés már a kormány joga és felelőssége lesz. Javasolják a kormánynak, hogy a népszava­zási döntésnek megfelelően tegyen meg mindent azért, hogy az egykori állampárt va­gyoni viszonyai az ország la­kossága előtt világosak legye­nek, s az elszámoltatás után az Országgyűlés a megfelelő jog- követelményeket levonhassa. Hasznos lenne, ha a kormány- program vitájában a lakosság megnyugvása érdekében vilá­gossá válna, hogy a kormány mit kíván tenni a múltért felelős­séget viselők ügyében. Az SZDSZ frakcióveztője a legfontosabb teendők közé so­rolta a helyi rendszerváltás le­vezénylését, s szükségesnek nevezte, hogy az önkormány­zati törvény méltó megfonto­lása után mielőbb helyható­sági választásokat tartsanak. Ugyanígy a mihamarabbi teen­dők közé sorolta az emberi alapjogok kiépítésének befeje­zését. Tölgyessy Péter kulcskér­désnek nevezte a magyar gaz­daság átalakítását. Úgy véleke­dett, hogy a kormányprogram­ban nincd* világosan és részle­teiben kimunkálva a gazdasági átalakulás ütemezése, tempó­ja. Ugyancsak nem ad meggyő­ző választ arra, hogy a gyors átalakítás költségeit ki viseli majd, s úgy tűnik, jelenleg nincs elégséges intézményrendszer a terhek elosztására. A szabad demokraták szükségesnek tar­tanák a szociális védőháló in­tézményrendszerének, finan­szírozásának megjelölését is. Tölgyessy Péter határozottan bírálta a program agrárrészét. Amennyiben az 1947-es birtok- viszonyokat gyorsan visszaállí­tanák, csökkenne az élelmi­szer-gazdaság teljesítőképes­sége. Amennyiben pedig ez az átalakítás lassabban történne, s csak a telekkönyvekben való­sulna meg, akkor az ország egyrészt a tulajdon- és hagya­téki perek országává válik, másrészt pedig a földjáradéko­sok országa lesz. Ezeket a föld­járadékokat pedig aligha lehet másként megfinanszírozni, mint az élelmiszerárak számot­tevő emelésével. Az SZDSZ helyesebbnek lát­ta volna, ha a parlament elé egy cselekvési program kerül, amely nemcsak száz napra, hanem az elkövetkező négy esztendőre szól. Legfontosabb a bizalom Kónya Imre (MDF) nagy je­lentőségűnek ítélte, hogy a kor­mányprogramban — a földkér­déstől eltekintve—tükröződik a koalíciós partnerek összhang­ja. Ez a tény — véleménye sze­rint — az egyik legfőbb biztosí­téka a koalíció egységének, s a kormány sikeres, összehangolt működésének. Az erők ilyetén egyesítése nemhogy gyengíti, inkább erősíti a kormány irány­vonalának , határozottságát, szemben az egymással távo­labb álló pártok kényszerházas­ságával, amilyen például az MDF—SZDSZ nagykoalíció lett volna. A továbbiakban a biza­lom fontosságát hangsúlyozta a képviselő. Mint mondotta, az intézkedések közvetlen, s gyakran kellemetlen hatását csak úgy lesz képes elviselni a nép, ha elhiszi a kormánynak, hogy döntései megalapozottak, s belátható időn belül meghoz­zák a várva várt pozitív változá­sokat. Az MSZP konstruktív ellenzék A Magyar Szocialista Párt képviseletében Pozsgay Imre kijelentette: a bizalom annak a politikai szándéknak, közmeg­egyezési törekvésnek szól, amelyet Antall József fogal­mazott meg előadói beszédé­ben; a fenntartás a program illu­zórikus, a realitásoktól itt-ott el­rugaszkodó elgondolásait illeti. Az új kormánynak — az ország ismert állapota miatt — nincs lehetősége a közeljövőben min­denkit kielégítő, sőt kedvező döntéseket hozni. Ppzsgay Imre végezetül kijelentette: a bizalom a-leendő kormánynak, a fenntartás a belsőleg is ellent­mondásos programnak szól. Az MSZP konstruktív ellenzékként kívánja a programhoz való vi­szonyát alakítani, s egy ember­centrikus politika jegyében működő törvényhozásért mun­kálkodik. Sürgős az új földtörvény Torgyán József, a Független Kisgazdapárt frakcióvezetője pártja és a kormány földprog­ramját magyarázta népszerűsí­tette. A programnak a földtulaj­donra vonatkozó része gazda­ságilag racionális, mert valósá­gos vagyonúnkkal számol, az­zal az ágazattal, ahol a legki­sebb beruházással lehet ered­ményt elérni, s amelyben már most is a magántermelők adják a termékek igen nagy hánya­dát. Ugyanakkor politikailag is racionálisnak nevezte az elkép­zeléseket, mert miként az ál­lamberendezkedésben, a me­zőgazdaságban is így jöhet lét­re a többhatalmi struktúra. Az 1947-es tulajdoni állapotok visszaállítása abból a szolga­sorból fogja kiemelni a paraszt­ságot, amelybe annak idején az erőszakos tsz-esítés taszította. Torgyán József fenntartás nélküli elismeréssel szólt a be­terjesztett rövidített kormány- programról. Rendkívül sürgető feladatok közé sorolta az új föld­törvény megalkotását. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a mun­kásság helyzetével ugyancsak kiemelten kell foglalkozni. Szor­galmazta az ország elmaradott térségeinek erőltetett ütemben történő fejlesztését, majd arról szólt, hogy halaszthatatlan ten­nivaló a legszegényebb népré­tegek fölemelkedésének segí­tése. Nem üti meg a mércét a program Orbán Viktor, a Fidesz frak­ciójának nevében leszögezte: szerintük sem a beterjesztett dokumentum, sem a miniszte­rek bizottsági meghallgatása nem adott garanciákat arra, hogy a most megalakuló kor­mány képes lesz megoldani az ország égető gondjait. A beterjesztés véleményük szerint nem ütötte meg a kor­mányprogram mércéjét. Nem tartotta elfogadhatónak azt az érvet, hogy részletesebb intézkedéseket azért nem dol­goztak ki eddig, mert erre nem volt elegendő idő. Orbán Viktor megkockáztatta azt a véleményt, hogy a kor­mánytöbbséget képviselők azért igyekeztek a lehető leg­szűkebbre szorítani a program nyilvános vitájának lehetősé­gét, mert tisztában voltak azzal, hogy ez a program nem állhatja ki a nyilvánosság próbáját, s bizonyára komoly kétségek fo­galmazódhattak meg bennük a kiválasztott miniszterjelöltek némelyikének szakértelmét ille­tően is. Csalódottak a fiatal de­mokraták, akik — bár szándé­kuk szerint a konstruktív ellen­zék szerepét kívánják betölteni a Parlamentben —, most kor­mányprogram hiányában nem tudják, hogyan lehetnek kon­struktívak. Kiegyensúlyozott a program A Kereszténydemokrata Néppárt állásfoglalását Keresz­tes Sándor ismertette. Utalt arra, hogy a KDNP nem vett- részt az MDF és az SZDSZ egyezségében, azonban tudo­másul veszi, hogy ezt szük­ségszerűen meg kellett tenni: az új kormánynak meg kellett' alakulnia és működésének sta­bilitását is biztosítani kellett. Ezért pártja elfogadta a megál­lapodást, akkor is, ha nem ért egyet annak minden pontjával. A kormányprogramot ele­mezve kiemelte: a szociális és egészségügyi ellátási rendszer megújításának szükségessége megfelel a keresztény világné­zeti programnak. Hiányolta azonban, hogy az előterjesztés nem tér ki a hitoktatás és az erkölcsi nevelés kérdésére. Az önkormányzatok jogait érintve kifogásolta, hogy a testületi önkormányzatokat nem említi az előterjesztés. A független képviselők állás­pontját Fodor István fejtette ki. Véleményük szerint a nemzeti megújhodás programja politikai szempontból kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes. Céljai ötvözik a nemzet többsége által elfogadott értékeket. Mint mon­dotta: helyénvaló, hogy ma, a kormány bemutatásának idő­pontjában Antall József kijelölt miniszterelnök kizárólag irány­elvek előterjesztésére szorítko­zik. Az elvi alapon vitatható pontokat sorolva említette azo­kat az elképzeléseket, amelyek egyidejűleg tartalmaznak inflá­ciógerjesztő és -fékező intézke­déseket, vagy azokat a koncep­cióban meg nem jelölt kiadáso­kat, amelyek a költségvetés számára többletterhet jelente­nek. A miniszterelnök-válasz­táshoz bizalom kell, és a függet­len képviselők bizalmat szavaz­nak Antall Józsefnek, a kor­mányprogram irányelveit nem vitatják. Végleges álláspontju­kat azonban a részletek kidol­gozásakor alakítják majd ki. A független képviselők állás­pontjának meghallgatását kö­vetően az elnöklő Szabad György 19 óra előtt néhány perccel a kormányprogram vitá­ját felfüggesztve az ülésnapot bezárta. A képviselők reggel 9 órakor folytatják munkájukat. KULIN FERENC NYILATKOZOTT A SOMOGYI HÍRLAPNAK Hogyan tovább, kormánypárt? A szabad választásokat követően az új Országgyűlés a rendszer- változás gyakorlati lépéseihez szükséges legfontosabb kérdésekről tárgyal. A kormányzópárt fontos törekvése, hogy a kormányalakítás és a kormányozhatóság zökkenő nélküli legyen, s ennek föltételeiről is gondoskodni kell. Nincs korábbi zsinórmértéke az egypártrend- szerből a többpártrendszerbe való átmenetnek. A győztes pártnak legalább három színtéren kell helytállnia: a kormányzati, a parlamenti és a pártmunkában egyaránt. Tehát a választási győzelem után ho­gyan tovább, MDF? Erről beszélgettünk Kulin Ferenccel, a Magyar Demokrata Fórum országos elnökével. — Pártunk számára kétségtelenül óriási erő­próbát jelent a választási eredmény. Háromfelé „szóródik” most az MDF vezetősége és szakértői gárdája. A kormányzati, a parlamenti és a párt­munka egyaránt fontos, s egyik területet sem le­het elhanyagolni. Szerencsére az MDF szakértői testületé képzett, jól fölkészült szakemberekből áll, ezért olyan gondunk nincs, hogy a szűkebb apparátusból kellene ellátni a kormányzati és parlamenti funkciókat. A kormánylista mutatja, még ennek összeállí­tása során sem volt elsődleges szempont, hogy csak MDF-tagok vállaljanak miniszteri tárcákat. Ez fontos rendező elv, s ezt minden területen követjük. A párthűség helyett Tehát nem a pártfunkcionáriusoknak a külön­böző „átemeléséről” gondolkodunk, hanem ar­ról, hogy a koalíciós pártokkal együtt kialakított program szerint csak a jó szakemberek vállalja­nak politikai feladatot. A párthoz való tartozás és az úgynevezett párthűség ebben a helyzetben nem vezérlő alapelv, mint ahogy az korábban az egypártrendszerben az volt. A mi esetünkben tehát ilyenről szó sincs. Ez a mentalitás különben az MDF eddigi tevé­kenységéből és programjából is következik. Min­dig arra törekedtünk, hogy nemzeti érdekeket szolgáló mozgalom legyünk. Olyan, amelyben jól különválaszthatok a párt szervezésével össze­függő pártérdekek és a kormányzati, illetve parla­menti munkával összefüggő egyetemes nemzeti érdekek. — Az MDF egyike azon pártoknak, amelyek tudomásul vették, hogy véget ért a választási kampány, s a választások végerdeményének tudatában tevékenykedik. A parlamenti és kor­mányzati munkán túl melyek a párt előtt álló leg­fontosabb feladatok? Hogyan készülnek az ön- kormányzati választásokra? Újabb megméretés a helyhatósági választás — Nyilvánvaló, hogy a helyhatósági választá­sok előtt újabb kormány lesz. Itt már hasznosítani kell az országgyűlési képviselői választások ta­pasztalatait. Az is valószínű, hogy a parlamenti választások hatása megjelenik majd a helyi vá­lasztásokon, mégpedig két szempontból. Egy­részt úgy, hogy a most mutatkozó rokonszenv a Fórum iránt feltehetően akkor is fontos politikai tényező lesz. De másrészt arra is számítanunk kell, hogy az ellenzék — éppen az országos vá­lasztásokon történtek miatt — nagyobb erőket próbál mozgósítani. Ilyen értelemben tehát az is kemény küzdelem lesz. Ám azt nem hiszem, hogy úgy elfajulhat, mint ahogy az országos kampány néhány helyen eltorzult. — Mire alapozza ezt a véleményét ? — Mindenekelőtt arra, hogy a helyhatósági választásokon a helyi lakosság sokkal közvetle­nebbül érdekelt abban, hogy a helyi vezetői pozí­ciókba a valóban legalkalmasabb emberek kerül­jenek. Más volt az érdekeltség az országos vá­lasztásokon. Ekkor még pusztán a párthoz tarto­zás ténye játszott döntő szerepet. Reményeim szerint tehát nemesebb küzdelem várható. S a párthoz vaió tartozás ellenében az lesz a döntő tényező, hogy melyik párt tud alkal­masabb jelöltet állítani. Biztos vagyok benne, hogy így döntő többségében az alkalmasság lesz a meghatározó tényező, és nem pedig az, hogy melyik párt jelölte az illető személyt. —A sokrétű feladatok eredményes megoldása érdekében milyen szervezeti változtatásokra készül az MDF? Módosított alapszabály — Természetesen minden ilyen nagy hordere­jű változásnál az adott pártnak újra kell rendeznie sorait, át kell építenie az ellenzéki tevékenységen alapuló korábbi struktúráját. Ezt az átépítést már megkezdtük. Május 26-ár^lesz egy országos ér­tekezletünk, ahol az alapszabályt módosító indít­ványokat vitatjuk meg. Ennek eredményeként várhatóan kialakul egy új szerkezet, amelyben a korábbinál sokkal nagyobb szerep hárul a helyi és vidéki csoportjainkra. Elgondolásaink szerint jelentősen erősödik majd a Fórum megyei szintű vezetése. A választókerületek területi tagoltsá­gának megfelelően — a választási kampány so­rán jól kialakult — szervezetek közötti alkotó együttműködésre épít az új szervezeti forma. — Ön személy szerint milyen feladatot vállal az elkövetkező időszakban? — Az én személyes sorsom már eldőlt azzal, hogy megválasztottak a kulturális, oktatási, tudo­mányos, sporttelevízió- és sajtóbizottság elnöké­nek. Tehát parlamenti funkciót vállaltam és nem kormányzatit. A pártban pedig a továbbiakban is ugyanolyan eszmei elkötelezettséggel és felelős­séggel dolgozom, mint eddig, bár kétségtelen, hogy konkrét szervezési feladatokra a korábbinál kevesebb idő jut majd. — Köszönöm a beszélgetést. Lengyel János

Next

/
Thumbnails
Contents