Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)
1990-05-17 / 19. szám
1990. május 17., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP 3 Soka minőségi hiba az építkezéseken Vállalkozik a Somber Az egyre csökkenő költség- vetés miatt sokkal kevesebb a tanácsi beruházás a. megyében, mint néhány évvel ezelőtt. A Somogy Megyei Beruházási Vállalat is rákényszerült, hogy alkalmazkodjon e gazdasági körülményekhez. NAGYOBB KOCKÁZAT — A megrendelésállományunk nagyon csökkent — mondta dr. Gulyás István, a Somber igazgatója. — Hosz- szabb ideje nem tud a vállalat megélni a hagyományos lebonyolításból, éppen ezért a vállalkozás felé tolódik el tevékenységünk. Ez azt jelenti, hogy ahol úgynevezett technológiai szereléssel is párosul a feladat, ott fővállalkozóként teszünk ajánlatot. A Somber a fő- vállalkozója például a kaposvári kereskedelmi szakközépiskola hattantermes, melegítőkonyhás bővítésének. A tanácsi vezetők elég pesszimisták, hogy kész lesz-e határidőre; szerintem el fog készülni, ez presztízskérdés a vállalat szempontjából. A kivitelező a Kaposvári Építőipari Szövetkezet. Mivel minden nyílászárót, lakatosszerkezetet legyártottak — ezt ellenőriztük rendszeresen —, elkészül a létesítmény augusztusra. A Somber most rendelte meg fővállalkozóként a somogyszo- bi iskola tornatermének terveit az 4KV tervezőrészlegénél, a tanács megbízásából. Az átadáshatárideje a jövő év júniusának a vége. A tornaterem az idén is megépülhetne, a megrendelőnek azonban nem all rendelkezésére a teljes fedezet, ezért szakaszolni kell a beruházást. — Természetes, hogy az ilyen vállalkozásnak nagyobb a kockázata — magyarázta az igazgató — a korábbi, úgynevezett lebonyolítói hatáskörrel összehasonlítva. Egy-egy létesítmény mindennemű szavatossági gondja és alkalmassági problémája a vállalatot terheli, de nincs más út a talpon maradáshoz, mint a vállalkozás. SZÉTFORGÁCSOLT ÉPÍTŐIPAR A Somber idei tervezett bevétele — akár csak tavaly — 22 millió forint. A múlt évihez képest a vállalkozásból származó várható árbevétel mintegy 30— 40 százalékkal nő az idén, s az eddigi 20 helyett mintegy ötven százalék lesz az aránya, míg a régi szerepkörből adódó tevékenység aránya, a korábbi 80- ról 50 százalékra csökken. A 22 millió forintos bevételből azonban az idén kisebb lesz a nyereség, várhatóan csak hárommillió forintot tesz ki. A hagyományos lebonyolítói szerepkörben a siófoki új általános iskola építése a vállalat legnagyobb beruházása — a tanács megrendelésére. A, székesfehérvári Alba Regia Építőipari Vállalat kivitelezésében készülő iskola költsége mintegy 220 millió forint. — Nagy a gondunk, nehézségeink adódnak abból, hogy a megye szervezett építőipara gyakorlatilag szétforgácsoló- dott, szétesett. Ma úgy látom, hogy nincs a százmillió forint körüli építmények kivitelezésére fölkészült megyei szervezet. Véleményem szerint ez hiányzik, mert csak itt, Kaposváron is adódik annyi építési lehetőség, hogy egy 300—400 dolgozót foglalkoztató, jól szervezett középvállalat meg tudna élni, ugyanis sok kicsi van — mondta az igazgató. Évek óta sok a panasz az építkezéseken a minőségi hibák miatt. A szavatossági ügyek, perek száma kissé csökkent, a minőség is javult valamit, azonban vannak egyéb gondok. így a. Tanép megszűnése, a Bázis Építőipari Vállalat jelenlegi helyzete. Dr. Gulyás István szerint előállhat, hogy nem lesz, akin bevasalhassák a minőségi hibák kijavítását. Tapasztalataik szerint a munka szervezetlensége, az átadás előtti hajrá okoz sok minőségi hibát. Ezek nagy része elkerülhető lenne. VAN SZELLEMI KAPACITÁS Az igazgató optimista a vállalat jövőjét illetően. — Sikerült megőrizni a jól fölkészült munkatársak révén a vállalatnál egy olyan szellemi kapacitást, amely alkalmas arra, hogy a nagyberuházásokat előkészítse, majd az építkezést „levezényelje”. Bízom abban, hogy az egészség- és oktatásüggyel kapcsolatos, valóban égető gondokat orvosolják, a megyeszékhelyen. Például megkezdődik az öregek Kecel-hegyi napközi otthonának építése. Ez mintegy 250— 260 milliós beruházást jelent mai áron. Várom a megyei kórház diagnosztikai tömbjének az építését. Ez, megítélésem szerint, egymilliárd forintot, illetve ennél nagyobb összeget tesz ki. S természetesen még több vállalkozásunk is lesz. Lajos Géza MDF-program Kaposvár fejlesztésére Szakértői bizottságok alakítását határozta el a Magyar Demokrata Fórum kaposvári szervezete. Szabados Péter elnökségi tagot bízták meg a szervezőmunkával. Tőle kértünk tájékoztatást arról, hogy milyen bizottságokat kívánnak légrehozni. — Közgazdaságit (benne városgazdaság, ipar, kereskedelem, pénzügy), környezetvédelmit, mezőgazdaságit, műszakit (benne városfejlesztés, közlekedés, hírközlés), művelődésügyi és sportszakértői bizottságot, népjólétit (benne szociális és egészségügyi területtel), valamint önkormányzati és jogi szakértői bizottságot. — Milyen célt szolgálnak? — Hogy kidolgozzák a minden szakterületre kiterjedő fejlesztési koncepciókat a város lehetőségeinek és feltételeink ismeretében. Ezekbe a szakértői bizottságokban aktivizálni lehetne a város iránt felelősséget érző vagy a város fejlődését szívügyének tekintő értelmiségieket és szakembereket. — Összefügg ez a döntés a helyhatósági választásokra való fölkészüléssel, az önkormányzatok megalakulásával? :— Igen. Városi programot szeretnénk kidolgozni minden helyi feladatra, területre. Ehhez kérjük mindenkitől a segítséget. A bizottság munkájában való részvételnek nem feltétele az MDF-tagság, hiszen programunk nem a párt, hanem ténylegesen a város érdekét szolgálja. A programot természetesen a leendő koalíciós partnereinkkel és a megválasztandó önkormányzattal is szeretnénk majd elfogadtatni. Ajelentkező- ket most a kaposvári MDF Kossuth Lajos u. 104. szám alatti irodájában, a Somogy Megyei Művelődési Központban, a Beloiannisz utca 18. szám alatt várjuk. A gyöngyösi Mikroelektronikai Vállalatnál — amely tagja az Interrobot nemzetközi szervezetnek — több mint tíz éve foglalkoznak ipari robotok fejlesztésével és gyártásával. Ez idő alatt 14 féle berendezésből ezer készült el, nagyrészt szovjet, lengyel, NDK-beli megrendelők számára. Képünkön: 18 fejű peremes üveggyártó gépek üzemi próbája a gyártócsarnokban. Mentsd a menthetőt! VESZÉLYBEN A TÖRÖCSKEI-TÓ (Folytatás az 1. oldalról) Valóban. Mit várunk el tőled, ősanyánk, természet? Te, aki a létfeltételeinket biztosítod, vajon meddig tudsz még ellenállni az emberi önkénynek és agresszivitásnak? Tudom, nem tehetsz mást, csak tűröd a kíméletlen bánásmódot, és hatalmas erőfeszítésekkel próbálod kivédeni az emberi meggondolatlanságok következményeit. Egyre többen tapasztaljuk, hogy hiába folytatsz ádáz küzdelmet ellenünk, de értünk, önmagadat már nem védheted meg a legújabbkori civilizáció trükkjeivel szemben. Mindezért tetteinkkel kell emberré válnunk, érted és értünk, kinek- kinek a maga területén. Szót emelünk az ellened vétőkkel szemben. Megdöbbentett a hír, amelyről Hauser Miklós, a kaposvári Sporthorgász- egyesület elnökhelyettese tájékoztatta szerkesztőségünket. Elmondta, hogy a DRV Kaposváron építi a Csorda-hegyi víztározót, s ennek a túlfolyó csőrendszerét a Töröcskei-tóba vezetik. Ez a tó a megyeszékhely egyik kedvelt kirándulóhelyének közepén fekszik, valóságos gyöngyszem. A csodála- tps környezetben épült, soksok társadalmi munka eredményeképpen szolgálja az oda látogatók kikapcsolódását. Vizében atöbb milliónyi élőlény mellett 100—150 mázsa hal várja a’ horgászat szerelmeseit. S most, úgy tetszik, végzetes merénylet van készülőben. Az elnökhelyettes véleménye szerint az új víztározó fertőtlenítéséhez több száz liter hypóra van szükség, s ez a túlfolyó-vezetékben föltehetőleg a Töröcskei-tóba kerül. Ebben az esetben a következményeket — sajnos — nem nehéz megjósolni. Az élő víz napokon belül holttá válik; az új neve pedig — külön kiírt pályázat nélkül is kitalálható — mocsár. Az is elgondolkodtató, hogy a horgászati joggal rendelkező egyesületet az illetékesek nem keresték meg, előzetesen semmi tájékoztatást sem adtak a tervezett beruházásról. A horgászok csak azt vették észre, hogy az erdőirtás után hatalmas cső éktelenkedik a tó partján. Bóta László, a Dunántúli Regionális Vízmű megyei igazgatója elmondta, valóban befejezéshez közeledik a Csordahegyi víztározó építése. Várhatóan június végén vagy július elején kerül sor az üzembehelyezésre. A túlfolyó valóban a Töröcskei-tóba vezet. A víztározó működésével kapcsolatos teendők megbeszélésére a napokban egyeztető tárgyalást hívnak össze. Az igazgató azt is készségesen elismerte, hogy a tározó fertőtlenítéséhez valóban nagy mennyiségű hypóra van szükség. Meg kell vizsgáltatni — mondta —, hogy ez milyen hígítással lesz ártalmatlan a környezetre. Ha ez nem kivitelezhető, akkor a fertőtlenítő folyadékot a Kapósba vezetik(l), mert abban a folyóban amúgy sincs élet. Ha ez nem járható út, akkor más megoldással szállítják el onnan. A tározó üzembe helyezése után a rendszeres fertőtlenítéseknek pedig fölte- hetőleg(l) nem lesznek a horgásztó vízére káros következményei. Mindezek ellenére az aggályok nem alaptalanok. Vajon miért csak most kell összehívni egyeztető tárgyalást; miért nem a tervezés időszakában került erre sor? Mi a biztosíték arra, hogy — ha már a túlfolyóvezetéket megépítették — a fertőtlenítő folyadék mégsem kerül a Töröcskei-tóba? Az erdőt' is utca szélességben kivágták. Lehet, hogy fa és élő víz egyre megy. Tagadhatatlan, hogy Kaposvár lakosságának ivóvízre van szüksége. De milyen áron? Egyelőre elhisszük, hogy körültekintő megoldás születik. Aki ígért, szaván fogjuk. A fejleményekre visszatérünk. Lengyel János Iható a nyeretlen is Tizenhat ország állít ki az OMÉK-en A borkóstolás szertartása Ismét borverseny — immár negyedszer — a dél-balatoni borvidék siófoki körzetében, amelynek hagyományos rendezője a Siómente Tsz szőlő- termesztő ágazata, pontosabban annak vezetője, a lelkes és fáradhatatlan Frídrich György. A helyszín ugyancsak a megszokott: ismét a balatonszabadi Dózsa-major étkezdéjében történt a borbírálat, a díjkiosztás, majd az ízletes vacsorával megalapozott kóstolgatás. Az utóbbira ez esetben a szokásosnál kissé tovább kellett várakozniuk az izgalomtól megéhezett, s megszomjaiott gazdáknak, mert Fridrich György úgy vélte, elérkezett az idő, amikor érdemes már (és szükséges) hosszabban szólni a termelés, kezelés tudnivalóin kívül a kulturált borfogyasztás kötelmeiről is. Mert a bort tisztelni illik: ha tőle (mármint a nedűtől) elvárjuk, hogy tiszta, kellemes legyen (a fehérek közül ma a zöldesfehér vagy a sárgászöld, a vörösek közül pedig a rubinszínű a divatos), a borivótól is megkövetelhető a testi és lelki tisztaság, ha a fehér abrosszal leterített asztal mellé ül és tölt magának. Persze, az sem mindegy, milyen pohárba tölti. Fridrich György elrettentő példaként említette a recés, vastag falú poharat, amit eleve fröccs- ivásra készített a sanda szándékú ipar, pedig közismert, hogy a bort szódával összekeverni a legalantasabb dolog a világon. Ennél nagyobb bűn csupán az, amikor egy hajtásra „nyeljük le” az isteni nektárt. E barbár szokásnak még az említése is észrevehetően rosszul esett az előadónak, ezért gyorsan témát váltott, s szólt a bor mennyei illatáról, aromájáról, az erjedési és az ászokolási búkéról, majd a szakszerű kóstolás (bírálat) módszereiről. A bort félig töltött .pohárban, többször körbe forgatjuk (a pohár egészen sima falú, átlátszó üvegből készüljön, s lehetőleg kehely alakú, de mindenképpen talpas legyen), s lassan elhúzzuk az orrunk előtte A kóstolásnak, de a bor bírálatának is alaptörvénye, hogy a sorrendet mindig a leggyengébb minőségű borral kezdjük, és fokozatosan jutunk el a legkiválóbb fajtákhoz. Szájunkat, ízlelőszerveinket közben pihentessük, frissítsük, közömbös, jellegtelen ízű ételek, például az afma, sótlan kifli, sajt rágcsálása közben. A bírálónak (kóstolgátó- nak) arra kell törekednie) hogy a közérzete jó, érzékszervei pihentek legyenek. A borbírálatra legalkalmasabbak a délelőtti órák. Ilyenkor fűszeres ételeket, italokat, például pálinkát, fogyasztani tilos. Miközben Fridrich Györgyöt hallgattam, már-már attól tartottam, hogy az előadás végére teljesen elveszítem borivói önbizalmamat. A kitűnő pörkölt elfogyasztása után azonban sikerült megszabadulnom skrupu- lusaimtól, noha mindvégig ügyeltem arra, hogy kinyilvánítsam a bor iránt érzett tiszteletemet. Mellesleg: a versenyre 12 községből 80 gazda 128 bormintát hozott, s ebből 24 kapott arany, 40 ezüst és 32 bronz minősítést. A bírálóbizottság véleménye szerint a nyeretlenek is ihatok. Ezek fogyasztása esetén a recés, vastag falú pohár is megengedett. Sz. A. Nagy az érdeklődés a nyáron megrendezendő Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás (OMÉK) iránt. Az ötévenként Budapesten, a BNV területén, megtartott agrárseregszemlére eddig 16 országból jelentkeztek vállalatok, gazdaságok, intézmények. A rendező Hungexpo összesítése szerint egyéni kiállítóként máris négyszázan jelezték jöttüket, közülük 60 külföldi. Ennél azonban lényegesen több vendégre számítanak, mivel egy-egy kiállító nem ritkán 20—40, esetenként akár száznál is több céget képvisel; úgyhogy az augusztus 31. és szeptember 9. között sorra kerülő rendezvény igencsak mozgalmasnak ígérkezik. A Hungexpo — az igények összesítése után, — már „kiosztotta” az OMÉK pavilonjait, szabadtéri bemutató részlegeit. A legnagyobb kollektív külföldi kiállító az NSZK lesz, bemutatójára 300 négyzetmétert vesz igénybe, az egyik fedett csarnokban. A legnagyobb szabadtéri külföldi „szereplő” az NSZK-beli Roag-gyár, összesen 800 négyzetmétert bérel. A hazai vállalatok, intézmények közül legnagyobb számban az élelmiszeripariak jelezték részvételüket, az eddigiek szerint 81-en lesznek ott az OMÉK-on. Sorrendben a második légnépesebb ágazati kiállítói kör — 70 gyárral —: a mező- gazdasági gépgyártás. A MÉM központi kiállítása, több száz részvevővel, az OMÉK egyik látványos központja lesz. Eldőlt az is, hogy ezúttal szintén ott láthatók majd a kiállításon az értékes tenyészállatok. Minden eddiginél változatosabb sportműsorok is szórakoztatják a vásár közönségét.