Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)

1990-05-12 / 15. szám

SOMOGYI HÍRLAP s I. évfolyam, 15. szám Ara: 5,30 Ft KÖZÉLETI NAPILAP 1990. május 12., szombat Menekültügyi konferencia A látványos akciók ideje el­múlt, a hétköznapok gondjai, tennivalói azonban nem csökkentek: jelenleg is mintegy harmincezer, többségében Romániából érkezett magyar és román anyanyelvű menekült tartózkodik Magyarország terü­letén, s mivel az okot tekintve változásra nincs kilátás, a szá­muk egyre nő—hangoztatták a Berekfürdőn rendezett, s pénte­ken befejeződött háromnapos nemzetközi nemekültügyi kon­ferencia záróülésén. Az eszmecserét a Magyar Református Egyház és az Euró­pai Parlament részeként tevé­kenykedő Régiók-közti Együtt­működés Szövetsége — az EUREG — rendezte. A külföldi szakértők nagy elis­meréssel szóltak arról, hogy az ország sose a politikai divatok­hoz igazította segítőszándékát; egyetlen értékmérőt fogadott el, a rászorultságot. Először — a bibliai parancs szellemében — a református egyház karolta fel a menekültek ügyét, de aztán, a politika liberalizálódásának köszönhetően, a magyar diplo­mácia is bekapcsolódott e tevé­kenységbe. Mint mondották, különösen emlékezetesek azok az NDK-beliek inváziójának megoldására tett bátor lépések, amelyek az egész világon elis­merést váltottak ki. % PÉNZÜKRE VÁRÓ VÁLLALATOK A türelem már nemcsak gesztus Napi pénzügyi, gazdasági gondjairól kérdeztük Marosán Lászlót, a Kaposvári Húskombi­nát és Horváth Lászlót, a tejipari vállalat igazgatóját. — Több az adósunk, mint a hitelezőnk — mondta Marosán László, — de sajnos vannak olyan üzemek is, melyeknek majdnem 50 millió forinttal tarto­zunk. 30—35 napot késünk az átvett élőállatok árának fizeté­sével. Folyamatosan mintegy 200—220 millió forintos adós­ságot gördítünk magunk előtt. A húskombinátnak vevőik március végére 360 millió forint­tal tartoznak már, ehhez jön még a mintegy 100—120 millió forint exportszubvenció. Ezek­nek a pénzügyi tételeknek lé­nyegesen hosszabb, 80—85 nap futamidejük. Árbevételük 30—35 százaléka belföldi érté­kesítésekből származik, itt a vevők 14—21 nap alatt teljesí­tenek. Ilyen mértékű pénzmozgást, ekkora időbeli eltolódásokkal hitelek nélkül szinte lehetetlen végrehajtani. A húskombinát nemcsak rövid lejáratú hiteleket vesz fel, hanem még a kész- pénzkímélő váltó kibocsátását is megszervezték. A legna­gyobb gondot mégis a Magyar Nemzeti Bank exporttámogatá­si hitelakciója okozza. A nyugati partnerek nincsenek hozzá­szokva az írásos túlbiztosítá­sokhoz, a különféle bankgaran­ciákhoz. (Folytatás a 3. oldalon) Németh Miklós fogadta Maryland állam kormányzóját Németh Miklós ügyvezető miniszterelnök pénteken a Parlamentben fogadta William Donald Schaefert, az USA Mainland államának kor­mányzóját. A politikus írásos ajánlatot nyújtott át az amerikai üzleti és kormányzati tapasztalatok tanulmányozására. Eszerint Maryland ál­lam kormányhivatalaiban és vállalatainál fiatal kelet-európai szakem­bereket fogadnának tapasztalatszerzésre. Azt mondja a posta-vezérigazgató: a húst a csonttal együtt vigyék A lapterjesztők álma, hogy ne legyen kötelező Rengeteg bírálat éri a monopol helyzetben levő Posta tevékenysé­gét. A KGST-tagorszá- gok hírlapterjesztéssel foglalkozó szakemberei most Balatonszéplakon adtak egymásnak ran­devút, hogy segítsék egymást a mindennapi munkájukból leszűrhe­tő tapasztalatok átadá­sával. A lapterjesztés­sel kapcsolatban már engem is temérdek bosszúság ért. Ez is oka volt, hogy amikor a Posta Vezérigazgatósá­ga hírlaposztalyának vezetőjéhez indultam, még azt hittem: gonosz­kodó kis emberke vár majd, aki durcásan el­hárítja magától a ké­nyes kérdéseket... T avaly 300 új lap jelent meg, s erre a posta nem volt felkészül­ve — mondta Dubinyiné, Lé- nárd Margit. Nem volt gonosz­kodó, sem durcás. — Öt éve küzdünk már azért, hogy meg­szűnjön monopóliumunk a lap- terjesztésben. Ez az állapot számos nehézséget okoz mun­kánkban; a postatörvény sze­rint kizárólag csak mi terjeszt­hetünk lapokat, a szolgáltatást nem tagadhatjuk meg egyetlen új kiadványtól sem. Elborít ben­nünket az adminisztráció, a te-, rületekért felelős vezetők szer- vezés helyett papírmunkával foglalkoznak. (Folytatás a 4. oldalon) Az időjárás kiegyenlíti „tartozásait” Somogy a legszárazabb megye — Nincs ok feltételezni azt, hogy az időjárás hosszabb tá­von kedvezőtlenre fordul,- mint azt sokan vélik a viszonylag száraz, csapadékszegény tél, illetve aszályos jellegű tavasz láttán — mondotta Dunay Sán­dor, az Országos Meteorológiai Szolgálat osztályvezetője. A tapasztalatok, különösen pedig a csaknem egy évszázados adatok bizonyítják, hogy az idő­járás a csapadék ,, ellátásban” is mindig kiegyenlíti „tartozá­sait”. Szélsőségei ugyan kelle­metlenek, gyakran a gazdálko­dást hátráltatják, nem egyszer kárt okoznak, ám még a sokat emlegetett hét szűk — hét bő esztendő sem ismétlődik rend­szeresen. A legutóbbi és az azt megelő­ző viszonylag kevés csapadé­kot hozó, tél sem ritkaság. Jó példa erre, hogy csupán ebben az évszázadban — amióta megbízható adatai vannak a meteorológiai intézetnek — már volt több, hasonlóan száraz tél. A századforduló óta a csa­padékban legszegényebb tél az 1924—25-ös volt, amikor októ­ber 1-jétől március 31-ig mind­össze 126 milliméter csapadé­kot mértek, 1948—49 telén pedig 129 millimétert. 1988— 89 telén 152 millimétert, a most mögöttünk maradt télen pedig 130 millimétert regisztráltak. Az időjárás alakulásának ki­számíthatatlanságát jelzi, hogy míg 1948—49 telének végén az ország észak-keleti megyéi vol­tak a legszárazabbak, addig idén a délnyugati országrész (Zala és Somogy megye) talajai kapták a legkevesebb téli csa­padékot. Az időjárás kiegyenlí­tő jellegét mutatja, hogy a meg­lehetősen száraz kora tavaszi időszakot követően tavaly és idén is megérkeztek a kiadós esők. Pedig a gazdák, a kertmű­velők és az ivóvízhiánytól félök már majdnem pánikba estek. A meteorológus szakember azt is elmondotta, hogy jelenleg a talaj felső fél méterében meg­felelő a vízellátás, a kedvező telítettségi állapothoz képest mindössze 25—30 milliméter csapadék hiányzik, ez pedig egyáltalán nem számottevő. A víz, mint egyik fontos feltétel, adott a szárba szökkent, ka­lászt növesztett búza fejlődésé­hez, valamint a szépen soroló kukorica és más tavaszi vetésű növények megerősödéséhez. DR. TORGYÁN JÓZSEF NYILATKOZOTT A SOMOGYI HÍRLAPNAK intézkedéseket kellene hozni a parlamentnek” Dr. Torgyán József, a Kisgazdapárt főügyésze. A választá­si kampány során robbant be a politika világába. Személyét és szerepléseit többféleképpen ítélték és ítélik meg. Mi nem eddi­gi pályafutásáról kérdeztük. Figyelmünket a T. Ház legutóbbi ülésén elhangzott felszólalása keltette föl. (Folytatás a 3. oldalon) Becsomagolták a kaposvári Forradalmárok terének szobrait Az SZDSZ Recskre címezte a „küldeményt” — A városi tanácstól senki nem kért eltávolítás! engedélyt — Az alkotó nem járult hozzá, hogy szobrait másutt állítsák fel — Az MSZP elítéli hogy, egyetlen párt kíván dönteni a város lakói nevében Tegnap délután — mintegy 35 ember jelenlétében — mű­anyag zsákokat húztak Kapos­váron a Forradalmárok terén felállított szoborcsoport vala­mennyi alakjára. A táblán elhe­lyezett és zsákokra festett fel­iratokból minden kiderült. Ez állt rajtuk: „Feladó az SZDSZ. Cím: Ftecsk, munkatábor, szobor­park. Tartalma: szocilaista bri­gád”. Aki ebből még nem értette volna meg, miről van szó, azt Incze Domokos az SZDSZ ka­posvári ügyvivője részletesen tájékoztatta. Kezében egy MSZP-s választási ígéretet tart­va beszélt, hogy a kampány idején is aligha volt hihető, hogy a kommunisták—akik az elmúlt évtizedekben nem valósították meg ígéreteiket—, majd e rövid idő alatt megteszik azt. Nem lehet hinni azoknak, akik ki­agyalták a haláltáborokat, és kizsákmányolták azokat, akik­nek nevében uralkodtak. Úgy­mond, mindezek kezdeménye­zője volt az a „hét úriember is”, akit a szobrok ábrázoltak. Arról is szólt, hogy döntöttek mi legyen a szobrokkal. Úgy határoztak, hogy nem semmisí­tik meg, csak megfelelő helyre küldik azokat. Ez pedig — sze­rintük— Recsk lesz... Befejezésül ezt mondta: — Most pedig ünnepélyesen fe­jükre húzzuk a vizes lepedőt. Amíg a zsákokat a szobrokra kötözték, akadt néző, aki vitatta a cselekmény jogosságát. Mi Papp Jánost, a városi tanács el­nökét kérdeztük. — Szobrot csak az önkor­mányzat engedélyével lehet el­távolítani. Tőlünk erre senki semmilyen engedélyt nem kért. Ezzel összhangban van a Kép­ző- és Iparművészeti Lektorá­tus levele is, amelyet március­ban küldött a város vezetőinek. Ebben arról van szó, hogy a szobrok jelképek, esetleges el­távolítása esetén, nagy körülte­kintésre, a szerző alkotói jogai­nak tiszteletben tartására van szükség. Ki kell kérni az alkotó véleményét arról is, hogy hová helyezhetik el müvét. Az MTI munkatársa elmond­ta: megkérdezte a szoborcso­port alkotóját Varga Imre szob­rászművészt, aki kijelentette: nem járul hozzá, hogy szobrait másutt állítsák fel. Vidák Gizella a városi tanács elnökhelyettese pedig azt hangsúlyozta: érdemtelenül senki nem kapott szobrot, vala­mennyi ilyen alkotás a város múltjának is része. Ez alól a megállapítás alól Lenin kivétel ugyan, ám vitathatatlanúl a vi­lágtörténelem ismert személyi­sége, Kaposváron felállított alakját Varga Imre Kossuth-dí- jas művész Somogy szülötte — kiválóan formállta meg a szobor művészeti érték. A csomagolási aktus verssel zárult. Az MSZP kaposvári szerve­zete „A Demokrácia védelmé­ben” címmel állásfoglalást ho­zott nyilvánosságra. Ebben hangsúlyozták: a szoborcso­magolás sérti a város polgárai­nak közízlését. Rámutat, hogy a hat szegénysorsú családból indult somogyi mártírnak, — akik nemes célokért küzdöttek, baloldali eszmék miatt kellett meghalniuk. A Szocialista Párt elítéli az SZDSZ akcióját, és azt, hogy az elmúlt évtizedek gyakorlatával egyezően megint egyetlen párt ' kíván dönteni Kaposvár lakossága nevében.

Next

/
Thumbnails
Contents