Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)
1990-05-12 / 15. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR 1990. május 12., szombat Philby-ügy A TITKOS ÖTÖDIK A minden idők egyik legeredményesebb kémjének tartott, a Szovjetunió számára rendkívül fontos információkat eljuttató Kim Philbyt segítő, a későbbiekben részben szintén a Szovjetunióba emigrált kémhálózatnak volt egy ötödik tagja is, aki mindmáig él. Ez derült ki abból a másfél órás dokumentumfilmből, amelyet a legendás angol kém, a két éve Moszkvában elhunyt Kim Philby életéről készítettek. A brit MI5-nek és az amerikai CIA-nak évtizedeken keresztül nagy fejtörést okozó titokzatos ötödik mindmáig él, ugyanis a filmben szándékosan nem mutatták be, s egy sajtóértekezleten Jurij Motin, a KGB nyugalmazott ezredese elmondta, hogy személyesen ismerte az illetőt, azonban nem volt hajlandó bővebbet mondani kilétéről, mivel „nem akarja megkönnyíteni a 30 éve tartó kutatást". Philby és barátai, Donald Maclean, Guy Burgess és Anthony Blunt számos értékes információt szállított a hidegháború idején a Szovjetuniónak egyebek közt a tervezett diverziókról, kémek átdobásáról vagy a KGB-be beépített kémekről. Maclean és Burges a leleplezéstől tartva Philby tanácsára 1951 -ben emigrált Moszkvába. A hosszú ideig éppen Cambridge-i diplomájának köszönhetően minden gyanú fölött álló Philby 1963-ban végül is kénytelen volt Moszkvába menekülni, ahol haláláig a KGB ügynökeinek felkészítésében segédkezett. ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN SZOMBAT: - Bonnban megkezdődött az egységes Németország külpoiti- kai vonatkozásait megvitató 2 plusz 4 tárgyalás. - Négynapos látogatásra Prágába érkezett Pérez de Cuéllar, az ENSZ főtitkára. - A nlcaraguai kormány megállapodott a kontrákkal a fegyverletételről; VASÁRNAP:- Mexikóba utazott II. János Pál pápa.- Közel százezren emlékeztek meg a csheszlovákiai Plzenben arról, hogy a területet 45 évvel ezelőtt az amerikai hadsereg szabadította fel a német megszállás alól. - Villámlátogatást tett Varsóban James Baker amerikai külügyminiszter. - A kereszténydemokraták győztek az NDK-ban a helyhatósági választásokon. HÉTFŐ: - Strasbourgban megkezdődött az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének tavaszi ülésszaka. - A Kelet-Európábán erősödő antiszemitizmus veszélyeire hívták fel a figyelmet a Zsidó Világkongresszus Nyugat-Berlinben tartott kongresszusán. - Helyhatósági választásokat tartottak Olaszországban, amelyen az Olasz Kommunista Párt hat százaléknyi szavazatot vesztett; KEDD: - Margaret Thatcher brit miniszterelnök Londonban megbeszélést folytatott Dán Quayle amerikai alelnökkel. - Konrád Györgyöt választották meg a Nemzetközi PEN Club elnökének a szervezet Madeirában tartott elnökségi ülésen. - Nagyváradon beiktatták püspöki tisztébe Tőkés Lászlót. - Az észt parlament az 1938-as alkotmány több pontjának visszaállításával burkolt formában kinyilvánította a köztársaság függetlenségét; SZERDA: - Moszkvában nagyszabású katonai díszszemlét tartottak a győzelem napja alkalmából. - A kanadai Kananaskisban megkezdődött a NATO védelmi miniszteri tanácskozása. - Belgrádban tárgyalt Petre Roman román miniszterelnök. - Három hetes nyugat-európai kőrútjának első állomására, Párizsba érkezett Frederik de Klerk dél-afrikai elnök. - Az NDK valamennyi ágazati és ipari szakszervezete kimondta elszakadását az országos szövetségtől, az FDGB-től; CSÜTÖRTÖK: - a NATO átalakítását sürgette az Európa Tanács közgyűlésén elmondott beszédben Václav Havel csehszlovák elnök. - Mongóliában a parlament elfogadta a többpártrendszerről szóló törvényt. - Francois Mitterrand francia államfő Párizsban fogadta Kazimiera Prunskiene litván miniszterelnököt. - Megnyílt a Cannes-i filmfesztivál; PÉNTEK: - Bécsben megkezdődött a hagyományos fegyverzetek kérdéséről a VSZ-NATO tanácskozás űjabb fordulója. A hét kérdése: % Milyen területi igénye van Romániának a Szovjetunióval szemben? Uj közegben a VSZ Egy magángyűjteményből származó kép Václav Havel cseh drámaíróról, a későbbi csehszlovák köztársasági elnökről, amint ellenzékisége miatt 1975-ben az észak-csehországi város sörgyárának munkásaként keresi a kenyerét. Ez idő tájt szerzett tapasztalatai is ösztönözték az „Auden- cia” című dráma megírására. A múlt vasárnap megnyitották a határt a Prut folyónál Románia és Szovjetunió között, hogy a románok ötven év óta első ízben találkozhassanak útlevél felmutatása nélkül a Moldáviában élő rokonaikkal. A TASZSZ meglepően meleg hangú tudósítást adott a majd egymillió román látogatásáról, mintegy annak jeleként, hogy a balti kérdésbe szinte kilátástalanul belebonyolódott szovjet vezetés szeretné elkerülni a „függetlenségi harc” fellángolását délnyugati határvidékén. Nyílt titok, hogy Bukarestben árgus szemekkel figyelik a balti játszma kimenetelét. Litvánia, Észtország és Lettország sorsának alakulása befolyással lehet arra is, hogy megvalósul-e a régi román álom: a Romániához tartozó Nagy-Moldávia helyreállítása. Bár Ceausescu országlása idején a szovjet—román viszony soha nem volt igazán felhőtlen, Moldávia kérdése hosz- szú időre lekerült a napirendről. A gorbacsovi peresztrojka következtében napvilágra került nemzetiségi gondok még Ceausescu bukása előtt két évvel fogalmazódtak meg Moldáviában, ahol a többi szovjet tagköztársaság jó részéhez hasonlóan megalakult a helyi népfront, s ez zászlajára tűzte a nemzetiségi önrendelkezés jogának jelszavát. Moszkva meglehetősen idegesen reagált erre a fejleményre, hiszen a tagköztársaság lakosságának 70 százaléka, 4,2 millió ember moldáv nemzetiségű. A tavaly decemberi romániai fordulat óta pedig arra is számítani kellett, hogy a Prut folyó, túloldalán sem tekintik többé kizárólagosan szovjet belügynek a szomszédban történő eseményeket. A forradalom utáni pártalapítási lázban azonnal létrejött a „Besszarábia” és a „Bukovina” társaság Romániában. A területi igényeket nyíltan hangoztató két társaság a politikai csatározásban Ion Ratiu, a Nemzeti Parasztpárt elnökjelöltje mögött sorakozott fel, s az előrejelzések szerint e szövetségnek köszönhetően esélye lesz arra, hogy részt vegyen a hivatalos politika formálásában. A jelenlegi román vezetés jóval megfontoltabb annál, Riga, Lett SZSZK. (SZU): „Menjetek haza, szovjet imperialisták!” — követeli egy plakát a parlament előtt Elutazott az ENSZ főtitkára Pérez de Cuéllar, az ENSZ főtitkára pénteken magyarországi tárgyalásai befejeztével sajtótájékoztatót tartott a Duna Intercontinental Szállóban. Beszámolt arról: rendkívül fontosnak tartja Európában a kisebbségek számára az emberi jogok biztosítását. A világszervezet Magyarországnak hathatósabb segítséget kíván nyújtani a menekültprobléma megoldásában. Az ÉNSZ hamarosan tisztviselőt küld Romániába, aki megvizsgálja: miként érvényesítik az emberi, kisebbségi jogokat. Javier Pérez de Culléar a délutáni órákban elutazott hazánkból. hogy átvegye a területi követeléseket. Romulus Neagu külügyminiszter-helyettes a moldáviai kérdést firtató újságíróknak határozottan leszögezte: Romániának nincsenek területi követelései, de „síkra száll a nemzetek önrendelkezési jogáért”. Románia második legnagyobb városában, a szovjet határ közvetlen közelében fekvő lasiban ismét működni kezdett az a moldáv nyelven sugárzó helyi rádióadó, amelyet még 1985-ben Ceausescu utasítására zártak be. Moldávia egyházi képviselőinek kérésére Stoisescu román vallásügyi miniszter megígérte, hogy Románia vallási könyveket küld a szomszédba, s segítséget nyújt az ottani templomok helyreállításához. Stoisescu egy interjúban nem is rejtette véka alá, hogy a szoros kulturális kapcsolatok kialakításában a politikai unióhoz vezető út első szakaszát járják. Moszkva ezidáig csak azzal adta jelét a határ két oldalán élő moldávok közeledése miatti elégedetlenségének, hogy határozottan fellépett az illegális határátlépőkkel szemben. Közölte azt is, hogy minden eszközzel megakadályozza a határvédelmi létesítmények önkényes lebontását. Ezért is volt meglepő a TASZSZ barátságos tudósítása, amely minden bizonnyal válasz volt Iliescu elnök két nappal korábbi nyilatkozatára. Az ideiglertes államfő elmondta: Moldáviában „ugyanolyan románok élnek, mint a Prut folyó másik oldalán, Romániában”. Az államhatárok ügye azonban „kényes kérdés, amelyet a politikai érzék teljes felelősségével és az európai helyzettel kapcsolatban kell kezelni. Jelenleg nem a mi feladatunk, hogy felvessük a kérdést” — tette hozzá, utalva arra, hogy Románia jó kapcsolatokat akar nagy, keleti szomszédjával. Gőzön István Az európai szocialista országok katonai-politikai szervezetét 1955. május 14-én hozták létre a lengyel fővárosban. Feladatául a béke biztosítását, a benne részt vevő államok barátságának, együttműködésének és kölcsönös segítségnyújtásának fejlesztését tűzték ki. A cél nemcsak a katonai kooperáció, hanem — legalábbis a deklarált elvek alapján — a minél hatékonyabb külpolitikai homo- genizálás volt. A szerződés első cikkelye kimondta, hogy az aláírók tartózkodnak az erőszaktól, a vitás kérdéseket békés eszközökkel kívánják megoldani. Ezzel „némileg” ellentétes a negyedik cikkely, amely szerint viszont, ha a szervezet bármelyik tagját agresszió fenyegeti, a tagállamok katonailag is beavatkozhatnak... Nos, a történelem rá a tanú, hogy az utóbbi passzus volt mindig az erősebb. Elég csak az 1956-os magyar, vagy az 1968-as csehszlovákiai eseményekre utalni. Ami a külpolitikai homogenizálást illeti, évtizedekig látszólag semmi különbség sem volt az egyes államok ez irányú törekvései között. Talán csak Románia „lógott” ki a sorból, de — mint már tudjuk— Ceausescu sem azért hangoztatta különvéleményét, mert antikommunista volt: elhatárolódását országa nemzeti céljaival magyarázta. Bevallhatjuk, hogy mi (a többi ország) erre nem voltunk képesek... Az egykori, álomszerűén idillikus kép mára gyökeresen megváltozott. Ebben Magyar- ország szerepe el nem tagadhatóan élenjáró volt; igaz viszont az is, hogy ehhez a gorbacsovi politika is kellett. Hazánk érdeme, hogy az 1985- ben hatalomra került szovjet vezető nyitotta résbe be mert hatolni. Nem véletlenül neveztek bennünket a keleti demokratikus nyitás élenjáróinak, Horn Gyula külügyminisztert pedig egyenesen a „faltörő kosnak". Az NDK-beli menekültek „szélnek” eresztése és a „vasfüggöny” lebontása valóban korszakos jelentőségű események voltak. A viharsebességgel lezajlott kelet-európai változások után a Varsói Szerződés a régi eszmék kövületének tűnik. Az NDK és Magyarország centralista kormányzás alá került, Lengyelországban a Szolidaritás nem vádolható kommunistabarátsággal, Csehszlovákia várhatóan szintén követi a szomszédok példáját, Románia pedig kifejezetten jobboldali erők befolyása alá került. A helyzet csupán Bulgária esetében látszik képlékenynek, de egyértelmű, hogy nem Szófia szava lesz a döntő a VSZ jövőjét illetően. Ami a legerősebb tagállamot, a Szovjetuniót illeti, a többpártrendszerű választásoktól még messze vannak, ám az SZKP vezető szerepe gyakorlatilag már a múlté. A párt sorai meg- hasonlottak; a demokratikus platform tábora egyre több támogatóra talál. A hatalmas birodalom belső helyzete sem olyan, hogy a régi módon lehessen kormányozni. Ellátási mizériák, nemzetiségi bajok, ezek nyomában elszakadási-függetlenségi deklarációk teszik bonyolulttá a képet. Ezen a kaotikus állapoton semmilyen kormányzatnak nem lesz könnyű úrrá lennie. Sem fegyveres erővel, sem békés eszközökkel. A Varsói Szerződés Szervezete tehát tükrében nem néz sem szép, sem hosszújövő elé. Az NDK a megvalósuló német egység révén még az idén kiválik a közösségből, sőt hazánkban is egyre erősebbek az efféle törekvések. A szovjet csapatok csehszlovákiai kivonulása is folyamatban van. Egyre inkább úgy néz ki tehát, hogy maximum három országra korlátozódhat a szebb napokat is látott paktum. Bár, ami azt illeti, Lengyelország sem rajong á VSZ-ért, ám az egységes Németország erősen módosítja a lengyelek érzelmeit. Ami a mi érzéseinket illeti, azok jóval egyértelműbbek, miután a megállapodás értelmében a jövő év közepére hazánkból is kivonulnak a szovjet csapatok. Valószínűleg kevesek köszönnek el úgy a távozó szovjet alakulatoktól, hogy „Doszvidányijá”... Tóth Béla A tajpeji bordély Tajvan immár nem csupán elektronikai termáikéiról, hanem szexiparáról is nevezetes. A fővárosban, Tajpejben megforduló külföldiek szerint a város az iparszerben űzött kéjelgés központja. A szexipar működtetői úgy kerülik meg a hatósági engedély kiváltását, hogy százával létesítik a fodrászüzleteket, amelyekbe a férfiak nem hajat vágatni, vagy borotválkozni térnek be, hanem ezért, hogy kielégítsék szexuális igényüket. ■ Az Axel Springer-Budapest Kft. m Somogy megyei irodája l (Kaposvár, Latinca S. u. 2.) közgazdasági érettségivel, jó munkaszervező- és tárgyaló- készséggel, rátermett munkaerőt ; hirdetési ügyintézői ; munkakörbe I fölvesz Számítógépes alapismerettel rendelkezők előnyben. Jelentkezés: a kiadó titkárságán a fenti címen. (X) Szövetkezetünk erő- és munkagépeinek szervizeléséhez, javításához SZAKMUNKÁSOKAT KERES A munkakör betöltéséhez szükséges: — mezőgazdasági gépjavító vagy autószerelő szakképesítés — C kategóriás jogosítvány — láng- és ívhegesztő bizonyítvány. Jelentkezni a szövetkezet Somogyjád, Lenin u. 3. sz. alatti irodáján lehet. (149125) Alkotmány Mgtsz Somogyjád május 14-től 17-ig farmervásárt tart a gyár klubtermében, NAGY ÁRENGEDMÉNNYEL! (110821) A Balatonnagybereki Állami Gazdaság — 8646 Balatonfenyves, Nimród u. 1. sz. — PÁLYÁZATOT HIRDET bérleti üzemeltetésre 1990. június 15-től 1993. június 15-ig terjedő 3 éves időtartamra az alábbi egységére: Balatonfenyves, Kölcsey u. MÁV-állomás mellett levő gyorsétkező GOMBA elnevezésű III. osztályú büfé. A pályázattal kapcsolatos felvilágosítás .Mázló Gyula gazdasági igazgató ad. Telefon: 84/61-411,84/61-626 A pályázat benyújtásának határideje 1990. június 4-e. A pályázatokat Balatonfenyves, Nimród u. 1. sz. címre kell benyújtani. A versenytárgyalás időpontja: 1990. június 11-e 10 óra. Helye: Balatonfenyves, Nimród u. 1. nagytanácsterem. (741)
