Somogyi Néplap, 1990. április (46. évfolyam, 77-95. szám) / Somogyi Hírlap, 1990. április (1. évfolyam, 1-5. szám)

1990-04-11 / 85. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP 1990. április 11., szerda Pozsonyi hármas csúcstalálkozó A lengyelek csalódottak Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia állam- és kormányfőinek, valamint külügyminisztereinek részvételével április 9-én a pozsonyi várban hármas csúcstalálkozó volt. Hazánkat Szűrös Mátyás ideigle­nes köztársasági elnök, Németh Miklós kormányfő és Horn Gyula külügyminiszter képviselte a találkozón. Képünkön a tárgyalóasztal mellett látható még Pozsgay Imre és Jakab Róbertné. A VASTAGABB TORTASZELET Az Axel Springer sajtó­nyilatkozata Az Axel Springer—Budapest Kft. az alábbi nyilatkozatot jut­tatta el az Országos Sajtószol­gálathoz: . A mai napon az AS—B és az MSZP tárgyalásokat folytattak hat új megyei újság alapításá­val kapcsolatban. Ezek során a párt azt az álláspontot képvisel­te, hogy az AS—B-vel szemben kártérítési igénnyel lép fel, mi­vel a párt tulajdonában lévő la­pok az új lapalapítások miatt nem tudnak megjelenni. Az AS—B a kártérítési köve­teléseket kategorikusan visz- szautasítja. A pártlapok meg­szűnése kizárólag amiatt követ­kezett be, hogy szerkesztőik és munkatársaik beszüntették az MSZP-kiadóknál folytatott tevé­kenységüket, abból a célból, hogy ezentúl az AS—B-nél dol­gozzanak. Az AS—B és az MSZP között folytatott tárgyalásokon több. B i kérdés is felmerült, melye- ez a helyzet eredményezett. Ezek elsősorban az MSZP által kötött szerződések következ­ményeit érintik. Az AS—B ezzel kapcsolatban kifejezte készsé­gét, hogy részt vesz a lebonyolí­tási folyamatban, amennyiben ez az újonnan alapított újságok érdekében áll. Az új napilapok alapításával kapcsolatban keletkezett viták­kal összefüggésben az AS—B nyomatékosan hangsúlyozza: A kiadónak egyáltalán nincs szándékában, hogy sajtómono­póliumot szerezzen Magyar- országon. Sokkal inkább sze­retne saját eszközeivel hozzá­járulni ahhoz, hogy Magyaror­szágon olvasócentrikus, a pár­toktól és az államtól független sajtó jöjjön létre. Ehhez jelentős beruházások szükségesek. A sajtópiacon nagy tapasztala­tokkal rendelkező és tőkeerős partner támogatása nélkül a hat megyei újság szerkesztői és munkatársai képtelenek lettek volna megvalósítani új, függet­len napilapok megjelentetésére irányuló szándékaikat. Az új alapítású lapok ezzel szolgálják a teljesítőképes, a verseny által meghatározott sajtópiac megteremtésének ügyét Magyarországon. Az európai biztonság kérdé­seinek megvitatásával kezdő­dött meg kedden Moszkvában a Szovjetunió és Nagy-Britannia külügyminiszterének hivatalos tárgyalása. Douglas Hurd brit külügyminiszter hétfőn este ér­kezett a szovjet fővárosba, e minőségében első szovjetunió­beli látogatására. Nem titkolt csalódottsággal számol be a keddi lengyel sajtó a pozsonyi hármas csúcstalál­kozóról. A legkonkrétabban és a legnyíltabban a kormány lap­ja, a Rzeczpospolita fogalmaz­za meg a lengyel kritikát, ami elsősorban Havel csehszlovák köztársasági elnök 10 pontos bevezetője ellen irányul. A kor­mánylap főszerkesztőjének jegyzete szerint a „leginkább az döbbenti meg a megfigyelőt, hogy Havel programjából hi­ányzik a német kérdés világos felvetése, beleértve a Német­országgal szomszédos orszá­gok határainak kérdését. A leg­fontosabb témákat jelző 10 pontból—vélekedik a szerző— nem hiányozhatna ez, a Len­gyelország számára legfonto­sabb probléma. Vitathatónak nevezi a főszer­kesztő azt is, hogy „Lengyel­A hivatalos megbeszélések kezdete előtt Eduard Sevard- nadze és vendége csaknem háromnegyed órás négyszem­közti eszmecserét folytatott. Ezután Hurd javaslatára az eu­rópai biztonság volt a tárgyalá­sok első témája. Douglas Hurdot kedden dél­után fogadta Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió elnöke. országot kiszorították a földkö­zi-tengeri kultúrkörből és az észak-baltikumi blokkba különí­tették el. Az ilyen folosztás nem szolgálja a három ország együttműködését. Mint ahogy az újabb elkülönülések és en- klávék létrehozása sem. Ez utóbbi megállapítás — burkol­tan ugyan —, de az olasz, jugo­szláv, magyar, osztrák, cseh­szlovák regionális együttműkö­dés bírálatát jelenti. A keserű lengyel értékelés érthető, mert a tavalyi csehszlo­vákiai fordulat után Varsó még lengyel-csehszlovák konföde­rációt javasolt, mégpedig a magyarok nélkül, és — kimon­datlanul ugyan —, nyilvánvaló lengyel dominációval. Ennek pánikszerű elutasítása után in­dítványozta — mintegy jóváté­telként — Havel a hármas csú­csot, amely nem csak a lengyel vezető szerepét, de végül a len­Az „El-Fatah Forradalmi Ta­nács” nevű — Abu Nidal irányí­totta — palesztin szervezet kedden Bejrutban szabadon bocsátotta három túszát; mind­hármukat átadták Franciaor­szág bejrúti nagykövetségén a francia hatóságoknak. Kadhafi líbiai vezető járt közben érde­kükben. A francia Jacquelin Valente 31 éves asszonynak, élet­társának, Fernand Houtekins- nek (42) és a már fogságban született lányuknak, a 25 hóna­pos Sophie-nak véget ért 882 napos kálváriája. Négy társuk viszont — a Houtekins család tagjai — változatlanul elrablóik kezén van. Máig tisztázatlan, hogy a bel­r — — — — — — i I Ezúton mondok I I köszönetét I azoknak a választópolgároknak, I • akik a 3. sz. választókörzetben • I szavazataikkal engem támogat- | 1 tak. 1 | Bízom abban, hogy a jövőben is | . eredményesen tudunk együtt - . | munkálkodni nemzetünk és szü- | I kebb hazánk: Siófok, Tab, Igái • térsége lakosságának javára. i Dr. Házas József | I (Fizetett választási hirdetés) ■ 132054 * L — gyei részvételt is megtorpedóz­ta, és Prágát nem Varsóhoz, hanem Budapesthez, Bécshez, Belgrádhoz és Rómához köze­lítette. Az Adria—Duna együttmű­ködéssel és Havelnek a német egyesülés kérdésében elfoglalt álláspontjával szembeni len­gyel fenntartásokat jelenti az is, hogy Lech Walesa, a Szolidari­tás elnöke, időhiányra hivatkoz­va nem ment el Pozsonyba. Walesa, Havel első lengyelor­szági államfői látogatásakor — ugyancsak Havelnak a német kérdésben képviselt álláspontja miatt — nem volt hajlandó talál­kozni a csehszlovák elnökkel. Mostani demonstratív távolma­radása azt jelzi, hogy a márci­usi, békítő szándékú Havel— Walesa határtalálkozó sem hozta közelebb egymáshoz a két világhírű, egykori ellenzéki politikust. ga Silco jachtot a Földközi-ten­ger partjának melyik szakaszán és miként rabolta el 1987. no­vember 8-án az Abu Nidal-szer- vezet, az akciót az Arab Liga csúcsértekezletére időzítve. Latin-Amerika és Kelet-Euró- pa felfedezi egymást? Nos, ami azt illeti, elég sokára történt meg a nagy egymásra találás. Épp Budapestre esett a válasz­tás a két országcsoport közötti első külügyminiszteri találkozó megtartására. E két térség föld­rajzilag ugyan meglehetősen távol esik egymástól, gazdasá­gi és politikai vonatkozásban azonban jócskán felfedezhetők párhuzamok. Mindkét régió egy-egy nagyhatalom vonzás­körzetében fekszik, s fejlődését ez a szomszédság döntő mó­don meghatározta. Igaz, korábban talán létre sem jöhetett volna hasonló ta­lálkozó. A latin-amerikai katonai rezsimek egymással sem vol­tak igazán beszélő viszonyban, a kommunista rendszerekkel való együttműködéstől pedig kifejezetten elzárkóztak, bár szórványosan és nem nagy vo­lumenben, akkor is fenntartot­tak kereskedelmi kapcsolato­kat. Latin-Amerikában lassan egy évtizede tart a diktatúrák lassú visszavonulása. Leköszöntek — többnyire dicstelenül, csődöt jelentve — a katonai diktatúrák és átadták a kormányzás jogát a civileknek. A polgári demokra­tikus átalakulások sora nemré­giben fejeződött be, amikor immár Chile és Brazília élére is demokratikusan választott ál­lamfő került. A dél-amerikai demokratizá­lás ellentmondásos tapasztala­tai az átalakuló Kelet-Európa számára ugyancsak megfonto- landóak. Szakemberek sora keresi a választ a paradox hely­zetre, hogy a polgári demokrati­kus rendszerekhez való vissza­térést miért követte szinte tör­vényszerűen a legtöbb ország­ban a gazdasági válság súlyos­bodása. Hogyan lehetséges az, hogy a gazdasági helyzet jelen­leg éppen Chilében a legbizta­tóbb, ahol a Pinochet-diktatúra a leghosszabb ideig ellenállt a tömegnyomásnak? A potenciá­lisan óriási természeti kincsek­kel, hatalmas erőforrásokkal rendelkező térség miért nem tudott felelni a kihívásra? Mi­közben Délkelet-Ázsia „kistigri­sei” impozáns ütemű növeke­dést produkáltak, Latin-Ameri­ka az „elvesztegetett évtized­ben” leszakadó válságövezetté lett, amely csupán a külföldi adósság mértékét tekintve büszkélkedhet világelsőséggel. Az okokat többnyire a túlbürok- ratizálódott társadalmakban látják, meg a hibás gazdasági irányválasztásban, abban, hogy a külföldi segélyeket és kölcsönöket nem a húzóipar­ágakba, hanem pazarló luxus­fogyasztásba pumpálták. A fe­szültségek mostanra olyannyi­ra kiéleződtek, hogy több or­szágban robbanástol, a demok­rácia megingásától tartanak. A politikai demokratizálódás­sal párhuzamosan a latin-ame­rikai országok a nyolcvanas évek közepétől kezdték mar­kánsabban megfogalmazni sa­játos érdekeiket. Közös vála­szokat kerestek a régió problé­máira, az Egyesült Államoktól függetlenedő, önálló hangot ütöttek meg a kontinentális szervezetekben. A Contadora-csoport volt az első regionális tömörülés, amely a közép-amerikai válság megoldását külső nyomás he­lyett az érdekelt felek politikai párbeszédében látta. A Conta- dora-tagok — Costa Rica, Ko­lumbia, Panama, Venezuela — mellé később támogatólag fel­sorakozott a limai csoport — Argentína, Brazília, Peru és Uruguay. A szélesebb konti­nentális együttműködést 1986 decemberében Riódé Janeriró- ban intézményesítették. A nyolc tagállam megállapodott, hogy az államfőik és külügymi­nisztereik rendszeres összejö­veteleken vitatják meg a közös ügyeket, így az adósságválság, a kábítószer-probléma és a nemzetközi kapcsolatok kérdé­seit. Három államfői találkozót tartottak eddig, 1987-ben a mexikói Acapulcóban, 1988- ban az uruguay-i Punta de Esté­ben és tavaly a perui Icában. A „Nyolcak” államcsoportja 1988-ban „Hetekre” apadt, s azóta inkább riói csoportnak nevezi magát. Közös megegye­zéssel felfüggesztették Pana­ma tagságát, elítélve a kábító­szerügyletekbe bonyolódott Noriega tábornok rezsimjét. Pa­nama ügye azóta is vitatéma maradt: noha Noriega eltávolí­tását a déli félkontinensen job­bára helyeselték, a módszert, az Egyesült Államok katonai beavatkozását élesen bírálták. E konfliktus is erősíti a latin­amerikaiak szándékát sokolda­lúbb nemzetközi kapcsolat- rendszer kialakítására. Latin-Amerika és Kelet-Euró­pa külügyminisztereinek törté­nelmi első találkozóját kölcsö­nös érdekek motiválják. Egy­részt szeretnék jobban megis­merni egymás politikai helyze­tét. Másrészt keresik a politikai változások nyomán kínálkozó új formáit a gazdasági együtt­működésnek, a termelési koo­perációk, a közvetlen vállalati kapcsolatok, a műszaki—tudo­mányos együttműködés lehető­ségét a hagyományos kereske­delmi kapcsolatok szorosabbra fűzése mellett. Némiképp mintha a félté­kenység is dominálná Latin- Amerika megnövekedett érdek­lődését Kelet-Európa iránt. At­tól tartanak ugyanis, hogy a rendkívül felgyorsult kelet-eu­rópai átalakulás, Kelet- és Nyu- gat-Európa közeledése térsé­günket állítja a nemzetközi pénzügyi világ édeklődésének középpontjába. Elekes Éva A HOTEL INTERPRESS Nemzetközi Újságíró-üdülő Siófok/Balatonszóplak, Deák F. sétány alkalmazna szállodavezetőt német—angol nyelvtudással éves munkakörben, valamint tolmácsot német—angol nyelvtudással 1990. május 1 -jétől szeptember 30-ig, szállodai portásokat német—angol nyelvtudással, szállodai takarítókat. Az állami nyelvvizsgával rendelkezőknek nyelvpótlékot fizetünk. Alkalmaz még szakácsot, kézilányokat, mosogatókat, éjszakai takarítókat, felszolgálókat (kezdőket és gyakorlattal, képesítéssel rendelkezőket) május 1 -jétől szeptember 30-ig. Nyugdíjasok jelentkezését is várjuk! Teljes ellátást és szállást biztosítunk. Jelentkezés: levélben, a fenti címen. 110436 Egy utasokkal teli trolibusz és néhány személygépkocsi bátor vezetője próbál meg átvergődni az üzbég főváros egyik víz alá került utcáján április 9-én. Az előző nap mintegy 63 milliméternyi csapadék, egy átla­gos egész évi esőmennyiség 116 százaléka esett Taskentre. Hurd Moszkvában Kadhafi közbenjárására Három túszt engedtek szabadon

Next

/
Thumbnails
Contents