Somogyi Néplap, 1990. április (46. évfolyam, 77-95. szám) / Somogyi Hírlap, 1990. április (1. évfolyam, 1-5. szám)

1990-04-10 / 84. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP 1990. április 10., kedd PÁRTOK, VÉLEMÉNYEK A SOMOGYI Király Béla nagykoalícióra szavaz (Foltatás az 1. oldalról) — Az ország legnagyobb pártjaként milyen tartalma van a tavaszi nagytakarítást propa­gáló választási plakátjuknak? Kell-e valakinek félnie? — Egy mondat erejéig meg kell említenem Horn Gyula múlt heti mikei látogatását. Ő ugya­nis kijelentette, hogy bizony az MDF B-listázásra készül. Ezt a kijelentést ott, helyben kényte­lenek voltunk visszautasítani, mert nem fedi a valóságot. Ha­tározottan kijelentem: az MDF nem készül B-listázásra. Min­Somogyban kiválóan szere­peltek: csaknem 19 százalékot kaptak a pártlistán. Ennél töb­ben csak Békés megyében vok­soltak rájuk. Megyénkben a tíz képviselői helyből négy jutott nekik. Németh Béla, a párt megyei főtitkára elégedett lehet. A terü­leti pártlistáról egyébként ő is a parlamentbe került. — Meggyőződésem, hogy a választási eredményeket nagy­mértékben befolyásolta a jelöl­tek kiválasztása. A megyei listá­ra csak olyan személyek kerül­hettek, akik egyéni jelöltként is alkalmasak voltak. Sok munkát igényelt ez, a pártszervezés, a tagtoborzás és a programok ismertetése, valamint a képvi­selőjelöltek bemutatása szinte egyidőben történt. — A párt megyei főtitkára hogyan látja „a mérleg nyelvé­nek" koalíciós szerepét? — Pártunk hajlandó az MDF- fel és a kereszténydemokraták­kal koalícióra lépni, mert stabil kormányzás csak így képzelhe­tő el. A hónap végén tartja ülé­sét a Független Kisgazdapárt nagyválasztmánya, amely jo­gosult kimondani a végső dön­tést a ma még csak tervezett koalícióra s amely megválaszt­ja majd a vezetést is. Megkön­nyíti az együttműködést, hogy az MDF-nek a miénkhez hason­ló agrárprogramja van. Azt kell tisztáznunk, hogy a földügy technikailag hogyan oldható meg. A kisgazdák sze­rint mindenképpen helyben kell dönteni: ám ne a tulajdon nélkü­liek, a bérmunkások döntsenek. — Mi nem azt mondjuk, hogy a tsz ne adjon el földet; ahhoz azonban ragaszkodunk, hogy ez csak a tulajdonosok belee­gyezésével történjen. — Úgy látjuk, hogy a nagyüzemi birto­kok 30—40 százalékára van igény, ennyit művelnének szí­vesen egyénileg. Elképzelhető, hogy ez a későbbiekben válto­A választások másnapján az SZDSZ kaposvári irodájában beszélgettünk a második fordu­ló eredményeiről Ficzere Má­tyással, a kaposvári szervezet ügyvivőjével, Incze Domokos­sal és Riba Lászlóval, a megyei koordinációs iroda tagjaival. — Hogyan ítélik meg a vá­lasztások eredményeit? — Őszintén meg kell monda­nunk, hogy országos szinten nem jött be, amit joggal vártunk, de itt, a megyében eredmény­eink miatt nem kell szégyen­keznünk. A második forduló er- edményét, azt, hogy pártunk a den becsületes dolgozó ember munkájára — dolgozzon bár­hol, bármilyen területen — ezu­tán is számítunk. De meg kell mondanom, hogy azok, akik korábban bűncselekményt kö­vettek el, s ez még nem évült el, tehát felelősségre vonhatók, azok a felelősségrevonást nem fogják elkerülni, mert a magyar népnek joga van ahhoz, hogy megtudja a bűnösök nevét. Ez természetesen csak a törvé­nyesség betartásával mehet végbe. Lengyel János zik. Elképzelhető, hogy ezek az egyéni gazdálkodók később együtt kívánnak működni. Bizo­nyára sokan vannak, akik még várnak, akik még nem tudtak dönteni a régi és az új forma kö­zött. — Lesz-e elég pénzük a vál­lalkozóknak gépesítésre? — A magyar mezőgazdaság túl van gépesítve. Alapgépek­ből jóval több van, mint amen­nyire szükségük van a nagyü­zemeknek. Egy piaci mechaniz­musban a bérmunka is jövedel­mező lehet, s ehhez elkerülhető az is, hogy évi néhány napos munkáért a gazdálkodónak gépet kelljen vásárolni. A feles­leges gépek értékesítése azon­ban még így is lehetséges. Egyet tisztán kell látni: a mező- gazdaságban többé nem „fela­datot kell ellátni”, hanem gaz­dálkodni kell. — A kisgazdák szerepe min­den bizonnyal megnő a falvak­ban. Vajon választási program­jukat végre tudják-e hajtani? — Kicsit több voksra számí­tottunk, s ez nehezíti majd a végrehajtást, de nem állunk el ezért még meghirdetett progra­munktól. Az a célunk, hogy megszűnjenek a társközségi szerepkörök; hogy minden tele­pülés önállóan döntsön sorsá­ról, jövőjéről. Meg kell szüntetni a közbülső lépcsőket, s ez csak az új önkormányzati törvénnyel lehetséges. Az új parlament, az új kormány nehéz örökséget kapott. Sok-sok népszerűtlen intézkedést kell még hozni, s ez nagy türelmet igényel a lakos­ságtól. A párt érezte a lakosság bizalmát, s felelősséggel vál­lalja a kormányzati szerepet is. — Hány tárcára tart igényt a kisgazdapárt? Németh Béla elmosolyodik: — Ez a tárgyalásoktól függ, de úgy gondolom, egyre feltét­lenül: a mezőgazdaságira. Süli Ferenc második helyen végzett, nem lehet felfogni egyértelmű vere­ségnek, hiszen az SZDSZ ügy­vivői — mindenekelőtt Kiss Já­nos és Tölgyesi Péter — már korábban is azt nyilatkozták, hogy vereséget csak abban az esetben szenvedünk, ha az SZDSZ nem lesz az első két legjobb eredményt elérő párt között. Tehát nem érezzük magunkat vesztesnek, hanem a jelenlegi álláspontok szerint to­vábbra is ellenzékben mara­dunk. A választások előtt fel kellett készülnünk arra is, hogy orszá­gos rágalmazó hadjárat indul az SZDSZ ellen, ennek a kivédé­sére is energiát kell fordítani. Megtámadták például Ráday Mihályt, városvédő múltja miatt. Vagy ilyennek minősíthető a „kecskeméti ügy” is, amikor közösen támadták a mi pártunk jelöltjét. Budapesten elterjesz­tették, hogy Tamás Gáspár Miklós szekus-ügynök. Sok esetben e kampányhoz a televí­zió is csatlakozott. Többek kö­zött ez is oka annak, hogy főleg a második fordulóban nagyon sok mandátumot vesztettünk. — Nem gondolják-e, hogy taktikai hibát követett el az SZDSZ a második fordulóra való felkészülés során? Vagy esetleg nem készült olyan in­tenzitással, mint az első fordu­lóra? — A kampány intenzitása országos szinten nem csök­kent. Az első fordulóban kiesett jelöltek erőit átcsoportosítottuk. Országosan is érvényes volt az, hogy az SZDSZ helyi csoportjai egymásnak segítettek. Ám az állva maradt jelöltek ellen to­vább folytatódott a rágalomhad- járat, s talán még intenzíveb­ben, mint korábban. Ennek a rágalomhadjáratnak az is vele­járója, ha nem is igazak ugyan az állítások, az emberek fejé­ben szöget üt, hogy itt valami baj van. S akkor inkább olyan embert támogat, akiről semmi rosszat nem hallott. Az SZDSZ nem rágalmazott senkit, csak egyes személyek politikai múlt­ját emlegette föl esetenként. El­lenzéki képviselőjelölt eseté­ben azonban még ez sem for­dult elő. — A választási eredmény­eink itt, a megyében megmutat­ták, hogy ahol időben megala­kultak a tehetséges, hiteles emberekből álló erős helyi szer­vezeteink, ott az eredmények sem maradtak el. Az SZDSZ szimpatizánsai ha megismer­ték a párt programját, akkor ki­tartottak mellette. Helyi eredm- nyeinket sem elsősorban a kü­lönböző személyeknek köszön­hetjük — bár ez is kétségkívül fontos —, hanem a párt követ­kezetesen radikális programjá­nak. A választás eredményeit tu­domásul vesszük. A nép döntött így, s ezt a döntést elfogadjuk. Tanulunk a rendelkezésre álló tapasztalatokból. Ebből adó­dóan is erőteljes szervezőmun­kába kezdünk, bár nekünk nincs főállású szervezőnk. A megyében is mintegy ezer tag­gal rendelkezünk. — Melyek a legközvetlenebb feladatok? Hogyan tovább? — A jelenlegi ismereteink szerint továbbra is ellenzékként tevékenykedünk, mégpedig konstruktív ellenzékként. Eh­hez megfelelő számú parla­menti képviselővel rendelke­zünk. — Fontos feladatunk, hogy megkezdjük a felkészülést az önkormányzati választásokra. Például a 3. számú választóke­rületben a kampány során többször is elmondtuk, hogy a helyi ügyeket az országgyűlési képviselő nem tudja felelősség­gel felvállalni. Ezeket a felada­tokat ott, helyben a helyi önkor­mányzat szintjén kell megolda­ni. Szükség van szervezeti átrendeződésre is; ez lényegé­ben már megtörtént. A helyi szervezeteinket meg kell erősí­teni, hogy képesek legyenek a helyi politika alakítására. —S nem kevésbé fontos egy, a mainál egységesebb megyei szervezet létrehozása. Mi nem akarunk alá-fölérendeltségi vis­zonyokat, csak azonos feltéte­leken alapuló mellérendeltsé­get. Ami pedig állandó feladat: az eddigi eredmények következe­tes továbbvitele. A 12 pont a népszavazás . eredményének végrehajtása, s minden szinten a konstruktív politikai tevékeny­se9 Lengyel János Király Béla, az 1. sz. választó- kerület független képviselője. Azt kérdeztem tőle, hogy a vá­lasztási eredmények ismereté­ben miként értékeli azt, ami va­sárnap Magyarországon tör­tént. — Gigantikus lépésnek tar­tom a demokrácia útján. Most az a kérdés, hogy akiket megvá­lasztottak, miként viselkednek majd. Az első próbakő az lesz, hogy hogyan alakítják meg a kormányt. Szerintem egy nagy- koalíciót kell a legrövidebb időn belül létrehozni, átvenni a kor­mányt és elkezdeni az akciókat, hogy lássa a Nyugat: a nemzet érett a demokráciára, a megvá­lasztottak képesek kormányoz­ni s érdemes politikai, gazdasá­gi és más támogatást adni Ma­gyarországnak. — Király Bélát hat párt támo­gatta a választási kampányban. Kiket képvisel majd? — A mai naptól Kaposvár képviselője vagyok. Soha nem fogom kérdezni, hogy ki kire szavazott, annak ellenére, hogy az országban itt folyt a legpisz­kosabb kampány, hamisítások­kal. Arra nincs időm, hogy az érzékenység vagy a sértődött­ség irányítsa érzéseimet és ak­ciónkat. Ha bárkinek tudok sze­mélyesen segíteni, akkor azt megteszem. A kampány előtt is hangsúlyoztam azonban, hogy az országgyűlési képviselőket nem a kis dolgok kijárására vá­lasztják, hanem arra, hogy tör­vényeket hozzanak, kormá­nyozzák az országot. — Ahogy én a megválasztott képviselők névsorát ismerem, közöttük ön a legidősebb. A Ház szokásai szerint a legidősebb képviselő nyitja meg az újjáala­kult parlament első ülését és elnököl mindaddig, amíg a tiszt­ségviselőket meg nem választ­ják. Készül erre a feladatra ? — Nem készültem a képvise­lőségre sem, de izgalommal néztem a magyarországi fejle­ményeket. Úgy tudom egyéb­ként, hogy a Magyar Szocialista Párt listáján nagyon előkelő he­lyen szerepel Demény Lajos, aki 90 éves. Szívből kívánom neki, hogy meg is válasszák: ő volt az a kommunista, akit előbb letartóztattak Rákosiék, mint bármelyik nyilast. Demény a börtönben ült egészen Nagy Imre kormányra jutásáig. Most meg is látogattam mint régi rab- társat, s tapasztaltam: nagysze­rű, éles az eszejárása, fizikailag is teljesen alkalmas arra a fela­datra. Az az érzésem, hogy Demény képviselő lesz. Ha másként történnék, s csak egy napig is elnökölhetnék a parla­ment ülésén, az életemnek egyik fénypontja lenne. — Ilyennek képzelte el a par­lamentbe vezető utat, amikor elvállalta a képviselőjelöltsé­get? — Könnyebbnek. Kezdettől támogatott a Fidesz, a Magyar Demokrata Fórum és az SZDSZ; a többi párt később csatlakozott. Nekem olyan virá­gos képet festettek, hogy az első fordulóban engem besöpör a népakarat Kaposváron. Hát nem söpört be, de a 45,44 szá­zalékkal a meg nem választot­tak között az elsők közé tartoz­tam országosan is, és ez meg­tisztelő dolog volt. Nekem na­gyon nehezemre esett volna az a mandátum, amelyet egy-két szavazatkülönbséggel nyerek el... Én nem éltem itthon, s ah­hoz, hogy a parlamentben ren­desen, teljes erőbevetéssel dol­gozzam, tudnom kell: nemcsak egy kis csoport van mögöttem, hanem Kaposvár. A képviselő­nek annál nagyobb a tekintélye, minél nagyobb erők állnak mö­götte, nemcsak a szervezete­ket, hanem az egyes választó­kat illetően is. — Gondolom, nem tőlem hall­ja először: az a hír járta a város­ban, hogy Király Béla március 25-én, a választások eredmé­nyének ismeretében megsértő­dött és visszautazott Ameriká­ba. — Ez nagy túlzás. Tény azon­ban, hogy szerettem volna,ha az első futamban megválaszta­nak. Emberi dolog ez. Nekem gyönyörű házam van Ameriká­ban a hegyek között. Van 120 galambom és 5 ezer könyvem. (A legnagyobb gondot az okoz­za, hogy hogyan hozom majd ide.) Az ember feladja mindezt, átköltözik, ha egy missziót tud teljesíteni. Megsértődésről szó sem volt. Az első forduló nem úgy jött be, ahogy nekem a prog-nózist megadták, de ki sértődhet meg 45,44 százalék szavazat esetében, amikor a következőnek csak 19 százalé­ka van? Másnap már kiküldtem a leveleket, s ezekben megkö­szöntem a bizalmat és meg­mondtam, hogy természetesen folytatjuk a választási kam­pányt. — Az imént említette: haza­költözik. Hová? — Nekem Kaposváron ottho­nom lesz, ez kétségtelen. Én a képviselői mandátumot komo­lyan veszem, és ha 24 óráig a Házban kell lenni, akkor 24 órát ott leszek. Azt kell megfontol­nom, hogy a fő otthonom Buda­pesten legyen-e és a második számú Kaposváron, vagy for­dítva. E pillanatban még nem tudom ezt megmondani, mert egy másik missziót sem tudok feladni. Ez pedig az, hogy foly­tatom az angol nyelvű könyvek kiadását a magyar társadalom­ról. A könyvek zömét Budapes­ten készítjük. Kaposváron ott­honom, irodám mindenképpen Sokan ismerték eddig is dr. Tarján Lászlónét: ki az erdő- gazdaságnál eltöltött több mint két évtizedes tevékenysége,ki a megyei tanács környezet- és természetvédelmi titkáraként eltöltött tíz éve alapján. Mások városszépítő egyesületben dol­goztak vele együtt. Virágcsokrokkal volt tele teg­nap délelőtt az íróasztala a Füg­getlen Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt kaposvári irodá­jában. Amíg beszélgettünk, addig is állandóan jöttek az újabb és újabb gratulálok, akik szerettek volna kezet szorítani a 2. számú választókerület kép­viselőjével. — Mindenképpen sokat je­lentett számomra az ellenzéki pártok támogatása. Ez erkölcsi erőt is adott. — Mikor tudta meg, hogy képviselő lett? — Elég gyorsan. Tartottam a kapcsolatot a megyei tanács­csal. Amint megvolt az összesí­tés, azonnal szóltak és gratulál­tak. — Mit tart a legfontosabbnak, amint elkezdi a képviselői tevé­kenységét? — Természetesen pártunk agrárárprogramjának a megva­lósítását tartom a legfontosabb­nak. Szakértők is segítik a mun­kámat. Most egyikük vélemé­nyét idézem: a kisgazdapártot ért támadásokat négy dologban lehet egyértelműen tisztába tenni. Egy: a föld nemcsak ter­melőeszköz, a föld nemcsak a gazdálkodás alapja, nemcsak tulajdon, hanem haza is. Kettő: A szándékos falurombolás, az agrár- és a tanácsi lobby uralko­dása ellen a félig megölt pa­rasztság tiltakozik, tehát újra kell teremteni a parasztságot, az önrendelkezést és olyan lesz. Kaposvári vagyok, itt szü­lettem, itt nőttem föl, itt váltam érett emberré: Kaposváron akarok temetkezni is, majd 50 év múlva. — Az új parlamentre nehéz feladatok várnak. A legelső a kormányalakítás. Véleménye szerint mikor lesz döntőképes kormánya Magyarországnak? — Ez egy kicsit elhúzódhat. A parlamentet 30 napon belül kö­teles összehívni a köztársasági elnök. A pártközi tárgyalások elhúzódhatnak annyira, hogy nem is volna értelme hamarabb összehívni. A legutolsó jelenté­sekből úgy hallatszott, mintha a demokrata fórumnak és a kis­gazdapártnak együtt elég kép­viselőjelöltje lenne arra, hogy kormányt alakítsanak. Én na­gyon nem szeretném ezt: a vágyam nekem az — egyetér­tésben a Fidesszel, amelynek tagja is vagyok —, hogy nagy- koalíció alakuljon. A legna­gyobb veszély lenne, ha egy kisgazdapárti—demokrata fó­rum kormány alakulna meg, mert akkor az a szellemi erő, amely az SZDSZ-nél van, ellen­zékbe szorulna. Nehéz szülés lesz az új kormány megalakítá­sa, de szerintem mindent meg kell tenni, hogy a múlt sérelmeit, sértődéseit kidobjuk az abla­kon, és kezdjünk uj utat. Kercza Imre magántulajdont, ahol a haszon annál csapódik le, aki termel. A harmadik: alapvetően meg kell teremteni az agrárolló óriási nyitódása elleni tevékenységet. Húsz százaléknál nem lehet nagyobb az agrárolló, tehát a világpiacon árán akarjuk érté­kesíteni termékeinket, s úgy szeretnénk kapni a műtrágyát, a növényvédő szert, a gépet s minden szolgáltatást. Ez a há­rom alapvető dolog. A negyedik egyértelműen a parasztember szabadságának a visszaadása, mert zsellérek voltak, nagyon rossz zsellérek a kommunista rendszerben. Ezt így viszem majd a parlamentbe. A beszélgetésből kiderült, hogy dr. Tarján Lászlónénak egyéni elképzelései is vannak: — A földtörvény meghozása után közvetlenül javasolni fo­gom az új erdőtörvény megújí­tását. Egedüli erdőmérnök le­szek a parlamentben, erről ép­pen ma értesültem Pesttől. Úgy érzem, hogy ez kötelességem. (Folytatás a 3. oldalon) Kisgazdák a „földügyröl” SZDSZ: — Konstruktív ellenzékként A parasztemberek, a vállalkozók küldötte

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents