Somogyi Néplap, 1990. április (46. évfolyam, 77-95. szám) / Somogyi Hírlap, 1990. április (1. évfolyam, 1-5. szám)

1990-04-10 / 84. szám

1990. április 10., kedd SOMOGYI NÉPLAP 3 KÉPVISELŐK FELADATAIKRÓL ÉS LEHETŐSÉGEIKRŐL Hogyan tovább,doktor úr? kisgazdák most négy évig jelen­tős, politikát formáló erők lesz­nek a megyében. Összesen négyen kerültek a parlamentbe — ezzel csak a somogyiak di­csekedhetnek. — A honatyák figyelmét (akár drámai -módon is) föl kell majd hívnunk a magyar vidék elma­radottságára — folytatta. — A nemzet asztaláról ugyanis min­denkinek joga van annyit elven­ni, mint amennyit letett arra. Az 5. választókerületben is minél hamarabb szükséges végre­hajtani a túlélésnek lökést adó földprogramot: főleg apró és elöregedett falvakban élnek er­refelé az emberek. Marcali és Csurgó körül, mint kotlós mellett a kiscsirkék, he­lyezkednek el a falvak, s hogy István József miért ebben a kör­zetben fogadta el az emberek hívó szavát, s vállalta a képvi­selőjelöltséget? — Első igazi gyermekkori élményem volt talán, amikor mint falusi gyerek a csurgói gimnáziumba kerültem tanulni — vallotta. —Világhírű profesz- szorok okítottak tudományukra, s mindent áthatott a kálvinista szellem. Egyébként Somogy­bán születtem (Bárdudvarno­kon); paraszti családból szár­mazom, édesapám aranyka­lászos gazda volt. Ősi kálvinista família a miénk: apámtól a föld szeretete mellett a kisemberek, (Folytatás a 2. oldalról) Ehhez kapcsolódóan az új va­dászati és vadgazdálkodási tör­vény megújítását is szorgalma­zom. Ez már egyéni progra­mom. A pártprogramhoz kap­csolódik ugyan, emellett azon­ban nagyon fontosnak tartom. Alapvetően ugyanis az az el­képzelésem, hogy a magyar erdőkben folyó rablógazdálko­dás ellen föl kell lépnem. Ezt egy új erdőtörvénnyel lehet megalapozni. — Sokat foglalkozott eddig is a környezetvédelemmel. Gon­dolom, hogy ezután is szívügye lesz. Az új képviselő már a kérdés közben bólogatott. — Az előbb felsorolt törvé­nyek után új környezetvédelmi törvény elfogadását is javasolni fogom. Meggyőződésem, hogy jogszabályokkal, törvényekkel lehet megalapozni az új politikai és nemzetgazdasági helyzetet, és utána lehet erre építve kiala­kítani az új nemzetgazdaságot. A környezetvédelmi program alapján a gyurgyeváci vízlép­csőt — a környezetvédelmi ha­tástanulmánynak megfelelően — megkezdeni sem szabad. Előzzük meg azokat a hibákat, amelyeket Bős—Nagymaros­nál elkövettünk! Ez olyan or­szággyűlési téma lehet, amely A fiatal fogalmazó (ma már bíró) eképpen mutatta be az ügyvédbojtárt: ,,Dr. Páris And­rás kollégám. Most jött Sió­fokra; nagyreményű fiskálisje­lölt...” A bírósági épület alagsorá­ban pingpongoztunk, amikor a fekete fiú (akkor még szakáll nélkül) megérkezett. A táskájá­ból néhány üveg sört vett elő, s körbekínálta. 1979-et írtunk akkor. Azóta gyakran találkoz­tunk, el is beszélgettünk néha irodalomról, művészetről. Poli­tikáról ritkábban. — A politika természetesen mindig érdekelt, de cselekvőén azóta politizálok, amióta Ma­gyarországon az ellenzék hangja fölerősödött — mondja kissé fáradtan, 1990. április 9- én délelőtt. 36 éves. Haját már ősz szálak csíkozzák, bozontos szakálla azonban szénfekete. Tegnap még az SZDSZ képvi­selőjelöltje, ma már honatya. A Siófok központú 3. számú vá­lasztókerület lakói adták (adják) kezébe a mandátumot. Budapesten született, nevel­kedett, s ott végezte iskoláit is. Édesanyja kereskedő, édesap­ja mérnökember. Valaha diplo­mata vagy nemzetközi jogász szeretett volna lenni, s ezért egy leningrádi felsőfokú intézetben fölvételizett, de gyönge orosz nyelvtudása miatt elutasították. A fölvételi vizsga eredménye azonban elegendőnek bizo­nyult a budapesti jogtudományi egyetemre. (Az epizódhoz hoz­zátartozik: később megtanulta a nyelvet, mégpedig egy szibé­riai építőtáborban, ahol három hónapot töltött egyetemista ko­rában.) — Hogy kerültél éppen Sió­fokraZ — Őszintén szólva: először Budapestre pályáztam, Siófok csak a második helyen szere­pelt elképzeléseimben. Ám az utóbbi fogadott be, s ma már örülök, hogy így történt. Itt gya- kornokoskodtam s tettem szak­vizsgát. Nagyon megszerettem a várost, a Balatont, nem kevés­bé kedvelem és ismerem kör­nyékét, a somogyi falvakat (köztük a sok gonddal küszkö­dő apró falvakat), a közeli Tabot (ahol ugyancsak sokan támo­gatták voksukkal). Ügyvédi munkám során alaposan meg­ismertem ezt a vidéket, az itteni emberek törekvéseit, gondjait. Sok tanulság, tapasztalat birto­közérdeklődésre tarthat szá­mot. — Sok vállalkozó kapcsoló­dott be a kisgazdapárt tevé­kenységébe. Értük mit kíván­nak tenni? — Azzal kezdeném, hogy Független Kisgazda-, Föld­munkás- és Polgári Párt va­gyunk, tehát egyértelmű, hogy képviseljük a vállalkozók érde­keit is. Ezt bizonyítja az adóre­formunk, amely a programunk­ban szerepel. Úgy érzem, a vá­lasztói programbeszédeimben ezt mindenhol érdeklődéssel hallgatták, különösen a városi, valamint azokban a körökben, ahol vállalkozókkal találkoz­tam. Nekünk nagyon átfogó és progresszív adóreform-elkép­zelésünk és -tervezetünk van. Az újjáéledő polgárság érdekeit akarjuk képviselni és kibonta­koztatni; ez olyan nemzetgaz­dasági alapállás, amely a priva­tizációval együtt egyértelműen meghatározza a jövő gazda­ságpolitikáját. Beletartozik a je­lenlegi vállalkozói jogszabályok megszüntetése és vállalkozás- barát törvények, jogszabályok megalkotása, mert ezekkel a jelenlegi jogszabályokkal a vál­lalkozások nem vihetők sikerre. Tehát az új adópolitikánk és adóreformunk a vállalkozók érdekeit kívánja szolgálni. Lajos Géza kában mertem vállalni a jelöltsé­get, s most, hogy sikerült bejut­nom a parlamentbe, mindene­kelőtt szeretném megköszönni a bizalmat. Tudom, hogy más­ként kell „Siófokon gondolkod­ni”, mint például az elesett „aprófalvakban”, s azt is, hogy nem lesz könnyű feladatom. Siófokot az ország második leg­sűrűbbén látogatott idegenfor­galmi centrumaként ismeri Eu­rópa, de mi, akik itt élünk, tudjuk, hogy a hírnév nem minden. A rablógazdálkodásnak, a Bala­ton kizsarolásának véget kell vetnünk. A nagy idegenforgalmi cégek ugyanis inkább elvitték innét a javakat, mint fejlesztet­tek: ez meglátszik a fogadóléte- sítméyek állapotán, színvona­lán. Ezt bizonyítja az elmaradott infrastruktúra s a nehézkes kör­nyezetvédelem is. A jövőben jobban kell vigyáznunk a Bala­tonra, természeti kincsünkre, a tájra, akár csak falvainkra, érté­kes szakembereinkre, tehetsé­geinkre. Én nem vagyok ellene a külföldi tőke beáramlásának, de szerintem éppen a Balaton­nál némileg visszafogottabban kellene élni ezzel a lehetőség­gel. Itt inkább a hazai, még in­kább a helyi tőkeerős vállalko­zókat lenne célszerű segíteni, „helyzetbe hozni”, például rész­vénytársaságok szervezése révén. — Maradjunk Siófokon! Mint tudod, itt sem mindenki,,tőke­erős” vállalkozó. Elég sokan él­nek a városban olyan állampol- gárokis, akik az elmúlt 40 évben nem szereztek — nem szerez­hettek — vagyont. Már csak azért sem, mert bérből, fizetés­ből éltek. Elég sokszor szóvá tettük e hasábokon, hogy e ré­tegnek csupán teher az idegen- fo}galom. — Sajnos, igaz,és a jövőben egyik legfontosabb feladat, hogy ezt a krónikusnak tetsző ellentmondást megszüntessük. Hogy valamiképpen mindenkit érdekeltté tegyünk abban: ké­pessége javát adja szűkebb pátriájának és az országnak, s következésképpen hasznosan Sokak számára meglepő győzelmet aratott dr. GaálAntal látrányi állatorvos: a választási csatában legyőzte a magyar diplomácia irányítóját, a sikeres és elismert külügyminisztert, Horn Gyulát. Az újonnan megválasztott képviselő nem sokáig ünnepel­tette magát: este tíz körül hoz­ták az örömteli hírt, s hívei vitték magukkal a boglárlellei SZIM- üdülőbe, ahol az MDF választá­si brigádja, s a mintegy 200 szimpatizáns durrogó pezsgős­üvegekkel és óriási ovációval fogadta. Amikor hétfőn délelőtt telefonon kerestem, már mun­kában volt. — Délre biztosan itthon lesz — mondta a felesége, s való­ban: dr. Gaál Antal lépései, útjai nemcsak a politikában kiszá­míthatóak. — Számomra óriási öröm, óriási megtiszteltetés, hogy a körzet országgyűlési képviselő­je lehetek. Ebben a győzelem­ben benne van az MDF prog­ramja, a lelkes szervezők kiváló munkája is. Az. elmúlt két hét­ben ezért végig abban a tudat­ban voltam, hogy .van esélyem az első helyre. Számomra is meglepetés volt a kisgazdákkal létrehozott választási szövet­ség, s amilyen váratlanul jött, annyira hatásos volt. Végül több párt is összefogott támo­gatásomra, és a lakosság is mellettem foglalt állást. A könyvekkel zsúfolt nappali­ban beszélgetünk — már ami­kor lehet. Telefon cseng, ko­pogtatnak, gratulációkat fogad a képviselő, receptet ír, s elné­zést kér: kicsit később kime­gyek, a Somogyi Néplaptól van­nak itt — hallom az ajtóból a hangját. Valószínű, hogy a kö­vetkező négy év hasonlóan telik majd'el. Ilyen kis megszakításoknál kiváló beszélgetőpartner a felesége, dr. Faludy Ágnes, a leilei és a látrányi téesz jogta­nácsosa. — Persze, hogy büszke va­gyok a férjemre. A köz szolgála­ta azonban naciy teher, s az ál­latorvosi hivptas is egész em­bert kíván. Én azonban biztos vagyok abban, hogy mindkét feladatát el tudja látni, s talán a családi életben sem lesz sok változás. A parlamenti munkára terelő­dik a szó. S bár tréfásan, de fel­vetem a kérdést: a doktornő lesz a doktor úr jogtanácsosa, jogértelmezője? Dr. Gaál Antal nem tiltakozik. Természetesen igényt tart a fe­lesége szaktudására, bár a poli­tikában és a történelemben ő a jártasabb. Ma az MDF a holnap — jut eszembe a választási jel­— Meggyőződéssel vallom: a magyar vidék visszaharcolja történelemformáló szerepét — mondta István József. — Ehhez azonban a mesterségesen visszafejlesztett falvakat be kell vezetni Európába. Az én vá­lasztási körzetem nemcsak képletesen van elvágva a nagy­világtól: nincsenek még cross­bar-telefonok sem, rossz az in­frastruktúra. A fiatalokat mégis vissza kell csábítani szüleik földjére. Remélem, hogy amit választási kampányom során megígértem, végre tudjuk haj­tani: lesz miért harcolnunk. A református lelkész még elmondta: mint győztes párt, a és az európai igényeknek meg­felelő színvonalon élhessen. Mint említettem: tudom, mit vál­laltam. Sőt, mióta megválasz­tottak, szinte percről percre job­ban érzem — tán nyomaszt is egy kissé — felelősségem sú­lyát. Szapudi András szó, s politikai értelemben a „ma” már egybefonódik a hol­nappal. — Hogyan tovább, doktor úr? —teszem föl a kérdést. — A képviselőknek más sze­repjut ebben a ciklusban, mint a korábbiakban. Helyi szinten két fontos feladat határozza meg tevékenységemet: a falvak sze­repének átértékelése; ember­hez méltó körülményeket, mun­kahelyeket kell itt biztosítani, s ebben az önkormányzatok sze­repe lesz a meghatározó. Kör­zetemhez tartozik a déli Bala- ton-part jelentős része. A tó víz­minőségének védelme, az au­tópálya kiépítése, az idegenfor­galom nyugat-európai színvo­nalra való fejlesztése nem egy képviselő munkája: ezek parla­menti állásfoglalást igényelnek. A körzetet érintő gondok megol­dásában, fölvetésében bizo­nyára partnerem lesz a kisgaz­dapárt megyei listájáról bejutott képviselőtársam, a boglárlellei Németh Béla is. A „hogyan tovább?”-ot ter­mészetesen az MDF csütörtöki országos gyűlésének határoza­tai is befolyásolják, ahol a parla­menti képviselőkön kívül a 440 szervezet küldöttei is jelen lesz­nek. — Én úgy gondolom, hogy a miniszterelnöki posztra Antall József a legalkalmasabb sze­mély, koalíciós partnerünk pe­dig a Független Kisgazdapárt és a Kereszténydemokrata Néppárt lehet. Ha az MDF meg­bíz, szívesen vállalok feladatot a bizottságok — elsősorban a mezőgazdasági, de az idegen- forgalom miatt a kereskedelmi — munkájában is. — A kettős hatalom elkerülé­se érdekében támogatni fogom a helyi választások gyors lebo­nyolítását. Ez stabilitást ad a kormánynak, s akkor talán már a választópolgárok is érzékelik: Magyarországon végre jgazi demokrácia van. Süli Ferenc Csokonyavisontáról indult el kisdiákként dr. Sípos Imre kör­zeti állatorvos, és idejött vissza dolgozni; itt, a 6. számú válasz­tókerületben lett országgyűlési képviselő a kisgazdapárt szí­neiben. Egyik sem szerpelt a terveiben. Hogy mégis megva­lósult, az, ami sok embernek akár álma is lehetne, elsősor­ban a véletlenek játszottak sze­repet. Véletlen volt ugyanis, hogy a főiskola elvégzése után a csokonyavisontai termelő- szövetkezetnek szakemberre volt szüksége az állattenyész­tésben, s ő jöhetett, akárcsak az, hogy a kisgazdapárt képvi­selői egyszer felkérték, működ­jön közre a helyi gyűlés leveze­tésében. Ezt követte aztán a belépési nyilatkozat aláírása, majd a he­lyi szervezet ügyiének irányítá­sát bízták rá. Mint csokonyavi­sontai lakos, itt építette föl sze­rényen a fák közé búvó ottho­nát; innen indul naponta ellátni a körzeti állatorvosi teendőket; pedagógus feleségével itt ne­veli gyermekét, és persze itt izgulta végig családja, barátai körében a képviselőségért foly­tatott küzdelem finisét. — Túlzottan nem nyug­talankodtam,hiszen a körülmé­nyek nekem dolgoztak. Korábbi versenytársam ugyanis — akit én igen nagyra becsülök — az első fordulóban kiesett, így e nagy területen erős versenytárs nélkül maradtam. Szerényte­lenség nélkül mondhatom te­hát, hogy a körülmények folytán elég nagy volt a győzelmi esé­lyem. Erre következtetek sze­mélyes benyomásaimból is: a kampány során 46 községből 38-at fölkerestem, s eközben tapasztaltam, hogy számítha­tok választóim bizalmára — mondta a kisgazdapárti képvi­selő. Kétségkívül nagy munka volt ez. Közben, bizony, le kellett mondania kedvenc hobbijáról, a nyelvtanulásról. Ebben nem akármilyen rekordot állított föl a környéken. Négy nyelvből: németből, szerbhorvátból, oroszból és arabból nyelvvizs­gája van. Ezenkívül — ahogy mondani szokták — „konyha­szinten” más nyelveken is meg­érteti magát: például angolul. A képviselővel való ismerke­dés közben azokat a mozgató­rugókat igyekeztem kitapintani, amelyek a korábban párton kí­vüli állatorvost a kisgazdapárti gondolat és program elkötele­zettjévé tették. y Elhatározása legfőbb oka­ként a falu fölemelkedésének előmozdítását említette. Álla­torvosként ugyanis jól belelátott a falusi ember gondjaiba, érzé­kelte évtizedek elmulasztott lehetőségeit, s jó'l látta, mit te­hetne a falusi ember — ha hagynák. De csak nagyon át­gondoltan szabad lépni! Meg­engedhetetlen a szövetkezetek erőszakos szétszedése. An­nak, aki úgy érzi, egyénileg is boldogulni tud, vissza kell adni a földet, aki szövetkezeti tagként akarja megművelni továbbra is, azt hagyni kell, hogy ezt tegye,, aki pedig elfogadható össze­gért bérbe óhajtja adni a téesz- nek, azt ebben nem szabad megakadályozni — mondta dr. Sípos Imre. S nem titkolta, hogy a farmergazdaságok állnak leg­közelebb a szívéhez. A dán minta számára mérvadó. — Képviselőként persze nem gondolkodhat az ember csak farmergazdaságban. Körzeté­nek valamennyi gondját, törek­vését fel kell vállalnia,. A képviselő szerint midehhez nyugati segítségre van szük­ség. Hangsúlyozta: ez utóbbi nélkül nem tudunk kijutni a ká­tyúból. Emellett persze — tette hozzá — fontos, hogy magun­kon is igyekezzünk segíteni. Meggyőződése, hogy körzete lakóiban az előrelépéshez megvan a fantázia, az akarat, a szorgalom, a képesség, csak az érdekeltséget kell megte­remteni hozzá. — Igaz, nem lesz könnyű fel­adatom — jegyzi meg —, mert azt szeretném,ha megmaradna a körzeti állatorvosi állásom is, mellette láthatnám el a képvise­lői teendőket. Persze, ha nem megy, alávetem magam a fel­sőbb akaratnak. Szegedi Nándor Tettekkel szeretném megköszönni... Felemelni a vidéket rászorulók megsegítésének hajlamát örököltem. így kerül­tem a teológiai akadémiára. 1972 óta vagyok Kőröshegy és a környező négy település lel­késze. Eddig is az Ige igájában szolgáltam a közösséget. Ez most kiszélesedik, összekap­csolódik a politika igájával. Most 60 ezer emberlélek érde­két szeretném tisztességesen szolgálni... — Már este 10 óra körül tud­tam, hogy engem választottak képviselőnek — mondta —, mert a megyében az én körze­temben született először ered­mény. — Az első fordulóban egyébként csalódtam. Ismer­tem ugyanis választókerülete­met, amelyben január óta hatal­mas munkát végeztünk. 33 szervezetet hoztunk létre ez időben, s ha a táboromból min­denki eljött volna választani, már akkor bejutottam volna a parlamentbe. — A 66,51 százalékos mos­tani eredményem mindeneset­re bizalommal tölt el, a jövőre nézve. Bizonyos vagyok abban — folytatta —, hogy az új parla­ment négy évig a helyén tud maradni, s amit a magyar nép elvár tőle, azt meg tudja csinál­ni. Persze, nagy harcok lesz­nek, és jelentős kompromisszu­mokat kell majd kötni. Czene Attila A falvakkal a falvakért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents