Somogyi Néplap, 1990. április (46. évfolyam, 77-95. szám) / Somogyi Hírlap, 1990. április (1. évfolyam, 1-5. szám)
1990-04-09 / 83. szám
1990. április 9., hétfő SOMOGYI NÉPLAP 3 Eredményes volt a második forduló A szocialisták munkásérzelme Két szavazókört rendeztek be a kaposvári Krénusz János iskolában. Tizenegy óra után itt is megélénkült a forgalom. Cso- bod Imre, a Sütévtmk-vezetője, a 29-es szavazókörben adta le a voksát. — Király Béla független jelöltet támogattam — mondta. Úgy gondolom, hogy ez most szabad választás, ő pedig megfelelően képviseli majd a lakosság és valamennyiünk érdekét... Reménykedem, hogy jobb lesz, mint eddig volt. Fenekes István fodrászmester a 30-as szavazókörzetben szavazott, mégpedig dr. de Sorgo Tiborra. — A feleségemmel és a gyerekekkel megbeszéltük, hogy a szocialistáknak van rendes programjuk. Nekem tetszik, hogy de Sorgo Tibor programja munkásérzelmű. Csak ők emlegetik a munkásokat. Kiút csak egy van—amunkavamunkaés a munka, ugye. Ügy vettem észre, mindenki hajt a bársonyszékért. Ezek nem! A kormányban lévő szocialistákat, mint Németh .Miklós, Horn Gyula, Pozsgay Imre, meg kellett volna hagyni. Ez a kormány nekem tetszett. Legföljebb egy kis erősítést kell adni, egy fiatal parlamentet, és akkor három év múlva készen vagyunk. így lesz öthat vagy tíz év, mire kimászunk ebből a nehéz helyzetből. Szóval azt remélem, hogy a Szocialista Párt benne lesz a kormányban. Nekem tetszett, amit Antall József, az MDF elnöke mondott a tévé kerékasztalában, hogy Pozsgayék indították el ezt a folyamatot. Ö egy-kettőt szívesen látna a kormányban, de az a szabály, hogy nem vehetik be őket. Én mégis azt remélem, hogy rövidesen be fognak kerülni... Kicsit belefáradtak Aki netán nem tudta volna Magyaratádon, hol a szavazóhelyiség, az az odaigyekvő emberek láttán könnyen rájöhetett. Igaz, tíz óra tájban is csak szállingóztak a szavazók. A gyér érdeklődés okáról beszéltek a már voksukat leadok: — Elég volt nekünk a politizálásból. Többet nem is jönnék szavazni. Ez volt az utolsó — mondták távozóban nyugdíjas korú asszonyok, nevüket azonban nem árulták el. A szavazatszedő, bizottság elnöke, Horváth Árpád, és titkára, Kovács Gyula is közönyről beszélt. A 680 szava* zásra jogosultnak mindössze 41 százaléka kereste fel az urnákat az első fordulóban, most jó, ha meglesz a 25 százalék— mondták. Az SZDSZ képviselője, Makk József szerint az emberek eléggé bizonytalanok, a programokat alig-alig ismerik. — A földről pedig áltálában téves nézetek alakultak ki — jegyezte meg Neugebauer Béla, a Kisgazdapárt képviselője. Bognár Lajosné viszont nyíltan megvallotta, hogy a Kisgazdapártra szavazott, szeretné, ha a korábban közösbe vitt 13 hold földjét továbbra is a szövetkezet használná, de az eddiginél jóval több', tisztességesebb bért fizetne érte. — Nekem, mivel egyedül élek, nem kell a föld. Már nem tudnék vele mit kezdeni. — mondta többek között. Schmid János és felesége nyilván másként ítéli meg jövőjét: az első fordulóban az Agrárszövetségre adták voksukat. Most ugyan nem árulták el, kire szavaztak. -— Azt azonban reméljük, nem lesz hiábavaló az az energia, amit az első szabad választásra fordítunk — jegyezte meg a férj. A feleség bólogatott, ámbár abban nemigen biztos, hogy jól voksolt-e? Ugyanis, mint a férj mosolyogva elárulta: a feleség az ő erőteljes befolyása alapján tette az ikszet a három négyzet egyikébe. Nem kell a föld — Nekem nem volt különösen jó az előző rendszerben — mondta Zicsben Müller János. — Német anyanyelvű vagyok, a földünket, a házunkat is elvették. Hiába volt jó mesterségem (szabónak tanult), világgá kellett mennem, hogy boldogulni tudjak. Veldi József korábban 12 holdon gazdálkodott, aztán 27 évet „lehúzott” a termelőszövetkezetben is. A földdel már egyikük sem foglalkozna. Mégis mindketten, miképp az előző választáson is, Barkóczy Gellértre adták a voksukat. — Személyes szimpátia alapján választottuk őt a talpon maradt három jelölt közül — mondták. — Korteshadjárata során találkoztunk vele. Hasonló a fölfogása, mint a mifélénknek, a bizalom így iránta a legnagyobb a falvak népe között. Tessék választani „Még táncolnék veled” — szólt a népszerű táncdal Barcson a 6. sz. választókerület 3. számú szavazókörében. Utólag persze kiderült: a művelődési ház nagytermében a fiatalok tánctudásukat csiszolják, szakértői irányítással. A kisteremben pedig folyik a tessék választani. A szavazóknak nem kell sorba állniuk, nincs és nem volt torlódás. A szavazatszedők — no persze váltásban — akár részt vehetnének a tánctanfolyamon is... Két középkorú hölgy, akik láthatóan nem a tánciskolába jöttek — nevüket ugyan nem árulták el —, de elmondták: nálunk az MDF nyert. Mégpedig azért — indokolták —, mert ennek a pártnak az országos vezetői a legszimpatikusabbak. A jelöltet személyesen egyébként nem ismerik. Bitó Róbert hozzájárult nevének közléséhez is. O 18 éves, az első választási fordulóban — érthetően a Fidesz jelöltjére szavazott. Most az MDF jelöltjét választotta. — Én is alapvető változást akarok, egészen mást, mint ami itt éddig volt. Akik közül választhattam, azok közül az MDF programja a legkidolgozottabb, a legmeggyőzőbb számomra. A közvetlenségre Háromnegyed tíz óra tájban egyre többen igyekeztek a kaposvári Munkácsy Mihály Gimnáziumban berendezett 28-as számú szavazókörbe. A szavazatszámláló bizottság tagjai azt jósolták, hogy egy óra múlva elérik a harminc százalékot. Fábián György, a Kögáz üzemigazgatója érettségi előtt álló lányával adta le a voksát. — Tulajdonképpen jobb lett volna, ha már az első fordulóban eredmény született volna,, mert most nem mindenki jön el szívesen választani. Állampolgári kötelezettségünknek teszünk eleget, hogy eljövünk.Mi szemben lakunk, nekünk ez különös megerőltetést nem jelent. \ — Kire szavazott? — Tulajdonképpen az utolsó pillanatban dönti el az ember. Eredetileg dr. de Sorgo Tiborra akartam szavazni, most azonban — megmondom őszintén — Király Béla független jelöltre adtam a voksomat, ugyanis a múlt héten szereztem tudomást arról: a kormány szűkíteni kívánja az újrakezdési kölcsönben részesíthetők körét, ez pedig bennünket hátrányosan érint. A feleségem most már munkanéiküli, s hamarosan fölvehetnénk a kölcsönt, de nagy valószínűséggel nem fogunk kapni, mert kizárják azokat, akik saját maguk mondtak fel a munkahelyükön. Hát ez befolyásolta a szavazásomat, hisz ez egy szocialista párti kormány jelenleg. S mélységesen sérelmezem, hogy akkor avatkoznak be, amikor az ember már meghozta otthon a döntését. Az édesapa csak a röplapokból ismeri Király Bélát, a lánya, Henriett, a Táncsics gimnázium IV. osztályos tanulója azonban két előadásra is elment. — A választás első fordulóját ünnepélyesnek éreztem, én is örültem volna, ha sikerül mindjárt eredményt elérni. Én mindenképpen független jelöltet támogattam volna, mivel a Fidesszel szimpatizálok. Ezért szavaztam Király Bélára, meg azért, mert ő is a mi gimnáziumunkba járt... Aztán ismerem is eléggé, nekem szimpatikus. Amerikában élt, és az amerikai életforma, amelyet áthozott, aztán ez a közvetlenség az, ami úgy tetszik nekem. . Tetteket Sorsfordító második forduló egy rendhagyó szavazókörben Gyöngyöspusztán, a szociális otthonban. Itt szavazhatnak az otthon lakói, valamint Gyöngyöspuszta és Alsótapazd választópolgárai is. Komáromi József, a szavazatszámláló bizottság elnöke elmondta, hogy e szavazókörhöz tartozó választópolgárok döntő többsége az otthon lakója. Folyamatosan érkeznek, hogy leadják voksukat. Itt e szavazókörben már úgy fél tíz körül érvényesnek tekinthető a szavazás. A mozgóurna is éppen útra kelt. Elkísértük. Akik betegek, ágyhoz kötöttek, s kérték, hogy szeretnék leadni voksukat, őket felkeresi a szavazatszámláló bizgttság két tagja az urnával. Újvári Jánosné 68 éves, az otthon gondozottja, ágyhoz kötött. Mindkét lábát amputálni kellet érszűkület miatt. Amikor beléptünk a szobába, éppen kézimunkázott. — Ez az egyetlen dolog, amivel elfoglalhatom magam, hiszen ennyi idős,, koromra, sajnos így jártam. Őszintén el kell mondanom, hogy a választási kampányról nem sok mindent tudok. A jelölteket, s azok programját személyesen nem is ismerem. Mégis úgy döntöttem, hogy leadom a voksomat. Szemenek reményteli villanása, saját sorsának tudatával együtt megérttette velünk: ő egyik kötelezettségét megtette. Változásban reménykednek a fiatalok is Ráksiban, a Horváth József elnökletével tevékenykedő szavazatszedő bizottságnak, a- melybe a pártok is küldtek képviselőket, volt ideje arra, hogy kicsit politizáljon is. Kiderült: egy valódi demokráciában reménykednek mindannyian, a- melyben például a kistermelőknek — ez Ráksiban nagy gond —nem kell eltűrniük a monopolhelyzetben levő nagyüzemek — úgymond — packázásait. — Úgy látszik — mondták —, mintha ebben Ráksiban jobban bíznának az idősebbek, mint a fiatalok. Az előbbiek ugyanis inkább eljönnek szavazni, mint az utóbbiak. — Lehet, hogy erre a tapasztalatra a másik forduló rácáfol —jegyezte meg az MDF képviselője — és mindjárt rámosoly- gott arra a lányra, név szerint: Csima Szilviára, aki éppen belépett a szavazóhelyiségbe. — Itt lakom Ráksiban, de az egyik kaposvári áruházban dolgozom — mondta Szilvia. A gyakori távoliét miatt nem túl szoros a kapcsolata a ráksi fiatalokkal, ám azért ismeri álmaikat, vágyaikat. Bizonyára sokat és sokszor csalódtak az ígéretekben, meglehetősen óvatosak, a legtöbbjük azonban híve a változásoknak. Szeretnének jobban élni, bekapcsolódni Európa vérkeringésébe. — Ezt én is remélem az elkövetkezendő évektől — mondta Szilvia. — Szüleim rám bízták, eljö- vök-e szavazni. Egy percig sem tétpváztam, éltem a jogommal. Úgy tetszik, Ráksiban ez a józan megközelítés dominált a választások idején tanúsított magatartásban mindvégig. Rendetlenkedőkkel, italos emberekkel nem volt dolga a szavazatszedő bizottságnak. — A múltkor kicsit tartottunk attól, hogy a hajnalig dínom- dánomozó lakodalmas társaság majd gondot okoz. Am előbb kialudták magukat, csak azután jöttek ide. Most, a második forduló idején is azt tapasztaltuk: az emberek komolyan vették szavazati jegukat, és ezt magatartásukkal is alátámasztották— mondták a ráksi szavazatszedő bizottság tagjai. • Egyszerűbb jegyzőkönyveket A választás első fordulójában sokan dicsérték a kaposvári Kilián György Városi Művelődési- Központban lévő 20-as számú szavazókor bizottsági tagjainak udvariasságát. Tegnap is ugyanezt az előzékenységet tapasztaltuk. — Nagyon jó a megjelenés— mondta Mohr Győzoné, a szavazatszámláló bizottság titkára —, folyamatosan jönnek és szavaznak. A mai borús időjárás annyiban befolyásolta ezt, hogy most az emberek itthon maradtak, nem mentek ki a kertbe, a Balatonra. Már felírtuk, most is elég sokan kérik, hogy menjünk ki az idős, aztán a beteg emberekhez a mozgó urnával. — Meg lehet-e állapítani, hogy olyanok is eljönnek szavazni, akik március 25-én nem voltak? — Van egy-kettő, aki most jön először szavazni, mert a múltkor valami miatt nem tudott... Dr. Sárecz György, a bizottság elnöke azzal kezdte, hogy mar reggel hat óra előtt pár perccel várták őket. — Az összeszokott szavazatszámláló bizottság együtt volt a megfelelő időben, felkészültünk a szavazásra. Az emberek nyugodtan és folyamatosan jönnek. Mohr Győzőné és dr. Sárecz György együttes becslése szerint most elérhetik az 50 százalékos megjelenést. — Most gyorsabb lesz a szavazatok összeszámolása? — Egyszerűbb lesz — így dr. Sárecz György. — A jövőben azonban ne kelljen kézzel, egyenként jegyzőkönyveket írni azonos adatokkal. Ezt elég szerencsétlen dolognak tartom. Ebben a nagy gépesítésben lehetett volna jobb módszert kitalálni. Főleg azért, mert a kódolás összeállása jó, nem túl bonyolult, már kezdjük megszokni mindannyian, még az idősebb korosztály is. Csak a jegyzőkönyveket tartjuk nagy példányúnak. Ezt lehetne egyszerűsíteni a jövőben. Béke legyen — Mindegy az, hogy kire szavaz az ember — mondta Bozor János Somogymeggyesen. —. Talán csak akkor fordulna jobbra a falun élő kisemberek sorsa, ha a legnagyobb három-négy párt erős koalíciót alkotna. Végül is a kisgazdákra szavaztam, vagyis Barkóczy Gellértre. — A föld amúgy nem kell nekem — egyszer már elvették tőlem, most, 70 éves fejjel mit kezdenék vele? Talán az FKgP áll legközelebb a dolgozó emberekhez; én is hat gyereket ne-, veltem fel. Fiaim termelőszövetkezetben dolgoznak, nekik sem kell a föld. Piroska József, a felesége és fiuk, György egyaránt a Szabad Demokraták Szövetségének színeiben versengő dr. Páris Andrásra voksolt. „Soha nem tudja az ember, hogyan lesz”— mondták. — Szegények vagyunk — mesélte az asszony. — Jobb életkörülményeket, munkalehetőséget várunk az új kormánytól. A korteshadjáratot kísérő szórólapok alapján választottuk ki Paris urat. Mi már idős emberek vagyunk — csak azt szeretnénk, hogy ne legyen ilyen nagy drágaság. Béke legyen. Családi . „kormány- koalíció” Déli tizenkét órakor Lábodon a 6. sz. választókerület 2. sz. szavazókörében a választójogosultsággal rendelkezőknek már JM mint 25 százaléka léacil eeksát. Kiderült az is, hogy a 2. fordulóban a kopogtatócédulák hiánya nem okozott különösebb torlódást. A szavazatszedő bizottságok tagjai falun személyesen ismernek szinte mindenkit. Az oly sokat emlegetett cédula pedig az első fordulóban is csak a sorszám beazonosítása miatt volt fontos. A szavazók döntő többsége már „rutinos” választónak számít. Nem kell különösebben magyarázgatni a tennivalókat. Csupán néhány percig tart a voks leadása. Ottjártunkkor érkezett a- szavazóhelyiségbe Födi János és felesége. A gyors szavazást követően kérdeztük a feleséget, kire adta a voksát? — Az MDF jelöltjére szavaztam — mondta. — S hogy miért? Talán azért, mert ez volt az a párt, amely a legkevésbé ócsárolta a többit. Komolytalan ígéretek tömegével találkoztunk a választási kampány során. Nekem, személy szerint az MDF a legszimpatikusabb, ez a párt tűnik a leghiggadtabb politikai erőnek. A férj a Független Kisgazda- pártjelöltjére szavazott. — Nézze, én nem bízom a szavakban, csak a tényekben — mondta. — Az első fordulóban a Vállalkozók Pártjára szavaztam, most pedig így döntöttem. Véleményem szerint nagyon sokba került ez a kampány. Ha rám lenne bízva, én bevezetném, hogy mindenki saját költségére politizáljon. Rögtön nem lenne itt kitapétázva plakátokkal az egész falu. Ha a realitásokból indulunk ki, tudomásul kell vennünk, hogy borzasztóan nehéz lesz kormányozni, mindenekelőtt az ország nehéz gazdasági helyzete miatt. Az összeállítást készítette Czeoe Attila, Gyertyás László, Jakab Judit, Lajos Géza, Lengyel Jáínös, Sült Ferenc és Szegedi Nándor.
