Somogyi Néplap, 1990. április (46. évfolyam, 77-95. szám) / Somogyi Hírlap, 1990. április (1. évfolyam, 1-5. szám)

1990-04-25 / 1. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP 1990. április 25., szerda Hatvan fénykép az illegális szeméttelepekről LELEPLEZŐ KAMERA A December 2. u. folytatása a desedai Disznó-öböl fölött, a toponár—k. füredi földút mellett KEDVEZŐ LEHETŐSÉG Húsmarha és juh vállalkozásban Piros fedelű fényképalbumot tett elém Csonka Endre, a Ka­posvári Városgazdálkodási Vállalat nyugdíjas köztisztasági részlegvezetője. Naponta négy órát dolgozik ma is; kismotorral, Trabanttal járja a várost és kör­nyékét, s lencsevégre kapja mindazt, amit rendellenesség­nek tart. Mindig nála van Zenit fényképezőgépe. 1972 óta használja arra, hogy pontosan dokumentálja, hol van szemét, mit tettek tönkre, hol nem tartják be az előírásokat. Most azokról az illegális sze­métlerakó helyekről készített hatvan fényképet, s ragasztotta be rendszerezve, amelyek a városban és környékén találha­tók. Nagyon mulatságos volt a megtekintése, kétszer—há­romszor végiglapoztam az al­bumot. Csonka Endre tartalom- jegyzéke huszonegy helyet so­rol föl. Van itt belvárosi, új lakó­telepi rész, és szerepelnek ben­ne a parkerdők is. Különösen elszomorító, amikor a helyzet változatlanságát régi fölvételek is bizonyítják. A Mártírok terén, a Véndiófa vendéglő helyén készült 1984-es és mostani kép között semmi különbség nincs. Ugyanez mondható el a Móricz Zsigmond Művelődési Ház mel­letti „Sikálós” horhosról, atopo- nári December 2. utca folytatá­sa utáni igen szemetes terület­ről. Szomorú látlelet az emberi gondatlanságról ez a képsoro­zat. Mindegy, hogy szép lakóte­lepi házak környékéről, a ka- posfüredi orvosi rendelő mellet­ti részről, atókaji parkerdő bejá­ratáról van-e szó, mindenhol ott éktelenkednek a szeméthal­mok. Legalább húsz vagon(!) szemét található például a topo- nári városrészben. A szemetes tokaji parkerdőben azok a kül­földiek is „gyönyörködnek”, akik Szennába mennek. Csonka Endre nemcsak a OTíkumentálással törődik: azon is töri a fejét, miként lehetne csökkenteni az illegális szemét- lerakó helyek számát. Sok szerv közös megegyezésére és akciójára van szükség. A szem­léleten is változtatni kell. A ké­pek tanúsítják, hogy különösen nagy a rendetlenség a lebontott házak helyén. A nyugdíjas köz- tisztasági részlegvezető szerint sokat segítene az ügyön, ha a tanács kötelezné a tulajdonost a telek bekerítésére, vagy az azonnali beépítésre. A Mártírok terén például több mint egy éti- zede áll üresen a már említett telek, s bárki odahordhatja' a szemetet. Ha a tiszta földet, építési tör­meléket úgynevezett szemét­ártalmatlanítási díj nélkül vihet­nék a szeméttelepre, már csök­kenne az illegális lerakóhelyek száma. Ma olyan táblák találhatók a városban, hogy „Tilos szeme­tet lerakni” ...Ezen a szövegen változtatni kellene: „Szemetet csak a városi szeméttelepen szabad lerakni. Innen 3 kilomé­terre, a Schönherz Zoltán utca végén!” Sokat segíthetne a rendőrség a gyanús rakományú kocsik föl­derítésével, hiszen azonnal fel­tűnik, ha a rengeteg szemetet éppen ellenkező irányba viszik, mint a szeméttelep. S közben azt is ellenőrizni lehet, van-e az illetőnek szemétlerakási jegye. Újratervezi a Városgazdálko­dási Vállalat, hogy felvilágosító előadásokat tartanak a szak­emberek az iskolákban. A tanu­lókat meghívják nyílt napokra, hadd ismerjék meg a szemét- gyűjtés technológiáját. Talán ez is segít majd a rend kialakulásá­ban. Csonka Endre nemcsak az il­legális szeméttelepeket derítet­te föl az idén, hanem végigjárt hatvan játszóteret is. Szinte egy sincs, ahol mindent rendben ta­lált volna. A károkozásokról most pontos följegy zést készít a gamesz-nak. Sok ilyen „megszállott” em­berre volna szükség — hogy végre nagyobb legyen a tiszta­ság, a rend a környezetünkben. Lajos Géza A jövedelemtörvény alapján az 1990-től a kistermelőket is megilleti az az állami támoga­tás, amely ez ideig csak a nagy­üzemek húsmarha- és juhte­nyésztésének fejlesztését szol­gálta. A kistermelőnek — hogy a támogatáshoz hozzájusson —, be kell jelentkeznie az adó­hatóságnál vállalkozónak, s ott vállalkozói adószámot kap. A vállalkozói adószám alapján ugyanitt bejelentkezik a vállal­kozási nyereségadó hatálya alá, vállalja a hitelesített napló- főkönyv s egyéb nyilvántartá­sok vezetését és a jövedelme utáni általános szabályok sze­rinti adózást. A támogatás az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megyei igazgatóságai­nál igényelhető. A húshasznú tehéntartás után fejlesztési támogatást és árkiegészítést a húshasznú, nem tejértékesítési célú állo­mány tartásakor kaphat a vállal­kozó. Az MT-rendelet 12. pa­ragrafus (6) bekezdése alapján a kezdés évében csak a borjú­szaporulat utáni árkiegészítés <5000 forint) igényelhető. A ren­delet 11. számú mellékletének 2. pontja szerint az állománynö- velési támogatás (20 000 forint) 70 százaléka a tárgyév szep­tember 30-ától előlegként vehe­tő igénybe. A minisztertanácsi rendelet 13. paragrafusa értelmében a juhállománycserére is igénybe lehet venni fejlesztési támoga­tást. Ennek lényege a követke­ző: a gazdálkodó a juh tartásá­hoz állománynövelési fejleszté­si támogatást, illetve az állo­mánycseréhez dotációt vehet igénybe. Az anyajuh- és te­nyészkosállomány 1986. ja­nuár 1 -je után bekövetkezett növekedése esetén a támoga­tás mértéke darabonként 800 forint. Állománynövelési 'támoga­tást abban az esetben lehet igénybe venni, ha az éves átla­gos tenyészjuhállomány (anya és kos) meghaladja az előző évi átlagos létszámot. Ha a gazdál­kodó ezt a feltételt nem tartja be, akkor legkésőbb az évi adóbe­vallás benyújtására előírt idő­pontig vissza kell fizetnie az ál­lománynövelési támogatást. Az anyajuh- és tenyészkosál­lomány cseréje esetén a dotá­ció nletléke darabonként 800 forint. Ezt a dotációt egyéb be­vételként kell elszámolni. Megyénkben a nagy kiterje­désű, „klasszikus értelemben” nagyüzemileg kevésbé művel­hető és hasznosítható gyepte­rületek racionális hasznosítá­sát a szektorsemleges támoga­tás nagymértékben elősegíthe­ti. Ehhez azonban mindenkép­pen szükség van a nagyüzemi kezdeményezőkészség erősö­désére, a kistermelői fogadó- készség kibontakoztatásának elősegítésére. így rövid távon növelhető megyénkben a hús- marha- és a juhtenyésztés. Varga Gábor Új szövetkezetek IFJÚSÁGI EGYESÜLET ALAKULT SOMOGYBÁN Az érdekvédelmen van a hangsúly Ifjúsági egyesület alakult Kaposváron. A me­gyei szervezet céljáról Tóth Anna ügyvivő el­mondta: segíteni szeretnék a somogyi ifjúság életkörülményeinek és szociális helyzetének javítását. Ennek érdekében javaslatokat tesz­nek ifjúsági létesítmények építésére és fejlesz­tésére, továbbá szervezik mindezekben a lakos­ság részvételét. Az egyesület javaslati joggal rendelkezik az ifjúsági pénzeszközök felhaszná­lására és kezelésébe kerül a balatonfenyvesi if­júsági tábor. Kiemelt figyelmet fordít a diákok pályaválasztásának és elhelyezkedésének megkönnyítésére, a veszélyeztetett környezet­ben élő fiatalok földerítésére. Szándékai szerint az egyesület tartalmi tevé­kenységét befolyásoló jogszabály-előkészíté­sekben is részt vesz, és koordinálja a fiatalok különböző szervezetei, valamint a pártok között az információcserét. Tóth Anna tájékoztatott ar­ról, hogy 15 taggal alapították az egyesületet, elfogadták az alapszabályzatát, s ezzel megkez­dődött a tagtoborzás és az érdemi-érdekvédelmi munka. Tisztelt ' fogyasztók! Értesítjük kaposvári fogyasztóinkat, hogy a Kinizsi-, a Toldi-, a Béke-Füredi-, a Kanizsai úti- az ÉNY-i-lakó- telep, illetve a Léva köz, az Arany köz, a Jutái út kör­nyezetében, továbbá a Rokkanttelep területén április 26-án 8.00-tól 13.00 óráig az ivóvíz-szolgáltatás szünetel. Az ideiglenes vízellátást tartálykocsikkal biztosítjuk. A szolgáltatási kiesés miatt megértésüket kérjük. DRV Somogy Megyei Üzemigazgatósága (149115) r Szabad galvanizálási kapacitásunkat felajánljuk az alábbi technológiákban: — horganyzás, elsősorban tömegáru (kötőelem) — réz, nikkel, króm, nikkel (kettős Ni) króm — kemény króm — alumíniumoxidálás, kromátozás — ón-ólom ------­— ezüstözés ■ — acélbarnítás továbbá — festés MECHANIKAI LABORATÓRIUM — szitázás — trumatic 180-as lemezmegmunkáló gépre 4= 0,5—2 mm-ig 2x1 m-es lemezre — trafó (híradástechnikai kistranszformátor- és tekercsgyártás) Érdeklődni: Pécs, Szilva u. 1—3. Somlai Gábornénál (110527) í--- irm & A borivók bizonyára emlékez­nek arra a nem is oly régi gya­korlatra, hogy a borosüvegek címkéin rövid határidejű — egy­két hónapos — szavatosságot tüntettek föl a palackozók. Az igazi borivók persze mosolyog­tak ezen, s nagy ívben elkerül­ték az ilyen borokat. A címke ugyanis árulkodott: tudatta a vevővel, hogy az üveg tartalmát manipulálták, a bor „természe­tétől” eltérő kémiai eljárásokkal kezelték. ­Elcsúfított üvegek Mostanában eltűntek a boltok polcairól a szavatossági idővel elcsúfított borosüvegek, a ter­mészetellenes gyakorlat azon­ban mély nyomokat hagyott a vásárlói szokásokban. A ma­gyar a borivó nemzetek közé tartozik, az utóbbi évtizedben mégis csökken e korábban ked­velt ital fogyasztása. A mérsék­lődés okai szerteágazóak, de az ár és a minőség kapcsolatára szinte mindegyik ok felfűzhető. Egekig emelkedett a palacko­zott bor ára a boltokban, a minő­ség azonban nem követte e zsebbe vágó változást. A nagyüzemi szőlőtermelés és borászat éppen a bor legjel­legzetesebb tulajdonságát, a termőhelyek megfelelő zamatot tüntette el. Feldolgozáskor és később a pincészeti munkáknál figyelmen kívül marad a fajtajel­leg, a termőhelyi eredet; s a pa­lackban minden évben azonos minőségű, csak a címkén fel­tüntetett fajtára nem jellemző zamatú bor kerül. A minőségrontó manipulálás és kiegyenlítés nemcsak a vá­sárlóknak kedvezőtlen — a termelők is panaszkodnak miat­ta. Ha ugyanis a termőhelyre nem jellemző borok nagy meny- nyiségben kerülnek forgalom­ba, az az igényes, a minőséget termelő gazdák értékesítési esélyeit rontja. Igaz, még keve­sen képesek önállóan a pa­lackozásra, eladásra; de mind többen kísérleteznek vele. Maszek export Sokan a „maszek exporttal” próbálkoznak, mint egy bada­csonyi gazda mondta, kénysze­rűségből. Először ő is tagja volt a szakszövetkezetnek, de az diktálta az árakat, s ha eladni akart, kénytelen volt elfogadni. A kiszolgáltatottságot nem bírta hosszú ideig, s fordított a sor­sán. Kilépett a szakszövetke­zetből. Eladni persze ezután is kellett, s a közeli állami gazda­ságot választotta. Ott megint csak méltatlanul alacsony árat ígértek a boráért, s ráadásul hat hónap múlva fizettek. Ha az áru ellenértékéért járó pénz kama­tait is számítjuk, a gazda szinte ingyen izzadt a hegyoldalon. Ez persze nem kívánható tőle, nem is vállalta; ha úgy tet­szik illegálisan, de literenként eladta a borát turistáknak—ter­melői áron. Szót sem érdemelne az eset, ha egyetlen termelő panaszát jelezné. A közelmúltban tartott alsóörsi tanácskozáson, ame­lyet a Magyar Agrárkamara és az Országos Gazdaszövetség szervezett, a termelők szinte panasznapot tartottak. A leg­gyakrabban emlegetett szavak a bántóan alacsony felvásárlási ár, a kiszolgáltatottság, a hátrá­nyos megkülönböztetés, a hiva­tali packázás voltak. Sajátságosán reagáltak e rá­juk nézve hátrányos helyzetre. A tanácskozás résztvevőinek többsége valamelyik termelő- szövetkezetnek a tagja, s mi­után ott nem kaptak érdeke­iknek megfelelő védelmet, ki­lépni szándékoznak. Az önálló gazdálkodás feltételeit egyedül is képesek megteremteni, ám a feldolgozással és a kereskede­lemmel már nehezebben bir­kóznak meg a saját erejükből. Ezt tudva rögtön azt javasolták: alakítsanak másik szövetkeze­tei. Az új és önkéntes társulás­tól azt várják, hogy együtt kö­vetkezetesebben és hatáso­sabban tudják valós érdekeiket érvényesíteni. Eltérő álláspontok A szőlősgazdák szándékai­ból kitűnik, hogy nem a szövet­kezeti gondolat, hanem annak magyarországi gyakorlata kel­tett ellenérzéseket. Ezt egyéb­ként a tanácskozásra meghí­vott szövetkezeti vezetők is megerősítették bennük, hiszen nem érveltek, hanem korábbi hatalmukat érzékeltetve kezd­tek tárgyalni a termelőkkel. A vita nem csapott ki a kezelhető­ség medréből, de nem is közelí­tette az álláspontokat. Tény, hogy a nagyüzemi sző­lőtermelés és borászat sokat eljátszott a vásárlók jóindulatá­ból; mint ahogy az is igaz, hogy az egyéni gazdák inkább csak a pincebeli, demizsonos export módszereit próbálták ki. így ma nagyon nehéz lenne egyértel­műen voksolni egyik vagy má­sik forma mellett. A vásárlók számára kedve­zőbb s a termelőknek is igazsá­gosabb, ha a piaci verseny ve­zérli a folyamatokat. így lehet verseny az árakban, a minő­ségben. Nekünk, vásárlóknak az az érdekünk, hogy a tisztes­séges versenyért drukkoljunk, s a győztest igazolja a gazdasá­gi siker.

Next

/
Thumbnails
Contents