Somogyi Néplap, 1990. április (46. évfolyam, 77-95. szám) / Somogyi Hírlap, 1990. április (1. évfolyam, 1-5. szám)

1990-04-25 / 1. szám

1990. április 25., szerda SOMOGYI HÍRLAP RANKI DEZSŐ ES KLUKON EDIT KÖZÖS KONCERTJE Diadalmas romantika Szép emberpár a pó­diumon. Már a látvá­nyuk is rabul ejti a hallgatóságot. Ránki Dezső és Klukon Edit, a két világhírű zon­goraművész-házaspár négyke­zest játszik a kaposvári Liszt Ferenc Zeneiskola nagytermé­ben. Hétfő este van, és végre telt ház! Schubert, az osztrák muzsika nagy romantikus mesterének A-dúr rondója szólal meg. Könnyedén és puhán suhannak a dallamok. Ránki Dezső ke­cses kéztartása, finoman for­mált, hosszú ujjai lágyan sikla-, nak a billentyűkön. 0 viszi a* dallamot. A kedveskedő, simo­gató muzsika, mintha párját melengetné. Majd hirtelen erő­teljes érzelmi kitörés, dacos el­lenszegülés szólal meg a schu- berti lélek zongorára átültetett hangjaiból. A könnyű, szép, romantikus zene szinte vala­mennyi árnyalata körülfonja a hallgatóságot. Két nagyszerű előadómű­vész, két nagyszerű ember „szólt” egy lélekként a négyke­zes műből. Az indulószerűen megkomponált, erőteljes ak­kordok, halk megbékéléssel oldódnak fel a befejező dalla­mokban. Helycsere. Klukon Edit indítja a fájdalmas, bús emlékeket idé­ző szóló dallamokat. Schubert f-moll fantáziájának megejtően lírai hangjai lélekzetelállító szépséggel ajándékozzák meg a hallgatóságot, hogy aztán egy erőteljes fortissimóba csúcso­sodva közvetítsék a háborgó lélek vajúdását. Csodálatos, az ember teljességét és az érzel­mek szinte valamennyi colorját magába olvasztó mű bravúros technikai tudással, mély emo­cionális töltéssel szólal, meg. A hallgatóság lélegzetvisszafojt­va „issza” a katartikus erejű dallamokat. Az előadópáros olyan művészi és emberi alá­zattal interpretálta Schubert fantáziáját, amelyhez méltót csak igen kivételes alkalommal élhet át a közönség. A mű el­hangzása után a hosszabb szü­net ellenére is nehéz volt lélek­ben feloldódni. AZ ELŐ LEGENDA Teréz anya Kékszegélyes, fehér gyap­júszáriba öltözött alakját, mély ráncokkal barázdált arcát vi­lágszerte ismerik: Teréz anyá­nak hívják mindenütt azt a kato­likus nővért, aki Calcutta szám- kivetettjeinek, nyomorultjainak, betegeinek szentelte életét s ma már az egész világon re­ménnyel tekintenek rá a szük­séget szenvedők. Teréz anya jelképpé magasztosult, életé­ben legendává vált. Most mon­dott le a jótékonysági missziók főnöknői tisztéről, mert az idén lesz nyolcvanéves. Teréz anya albán származá­sú, 191 0-ben született az akkor még Albániához tartozó Skopjéban, Agnes Gonxha Bo- íaxhiu néven. 18 éves korában Írországban lépett be egy dubli­ni szerzetesrendbe, amely ak­koriban együtt dolgozott a Cal­cuttái érsekséggel. 1948-ban bocsátották el rendjéből, hogy létrehozza 1950-ben Indiában a magáét: ekkor lett Ágnes nővér­ből Teréz anya. Calcutta nyo­mornegyedében telepedett le, s megkapta az indiai állampol­gárságot. Terez anya 1979-ben Nobel- békedíjat kapott; a világon ő volt a hatodik asszony, akinek munkáját Nobel-díjjal ismerték el. Ez az apró, törékenynek lát­szó teremtés az elmúlt évtized­ben világszerte elismert tekin­tély lett: gyógyította a betege­ket, leprasokat Indiában, köz­ben fáradhatatlanul utazta kör­be a földgolyó országait. Teréz anya mélységesen hívő, a szó leghagyományo­sabb értelmében. Egy újságíró­nak annak idején elmondta, hogy ha Galilei korában él, ak­kor bizony veié szemben az egyház védelmét szolgálta vol­na. Hite és szíve mélyéből elle­nez mindenféle fogamzásgát­lást. Soha nem hitt benne, hogy Nobel-díjat kap, mert az volt a véleménye, hogy a díjat elbíráló bizottság „a protestánsok befo­lyása alatt áll”. Teréz anya határozott, eltö­kélt, makacs asszony, s nem egyszer tanúbizonyságot tett gyakorlati érzékéről — nem a maga, hanem a szegényei ér­dekében. A Vatikánban járván például habozás nélkül felkérte a szentatyát, a néhai: XXIII. János pápát, hogy ugyan ossza meg a Szentszék javainak egy részét szegényeivel, betegei­vel. A pápa nekiajándékozta Rolls-Royce-át — ezt Teréz anya árverésre bocsátotta, s így értékének sokszorosát for­díthatta jótékony, könyörületes munkájára. Gyámoltjai érdekében min­denkivel tárgyalásokba bocsát­kozott, egyházi és világi hatal­masságokkal egyaránt, Calcut­ta kommunista közigazgatási vezetőitől kezdve nyugati or­szágok legmagasabb szintű ve­zetőiig. Kitartásának köszönhe­tően sikerült neki, hogy céljai­hoz tekintélyes összegű pénzt és segítséget szerezzen. Teréz anya nemcsak jóté­konykodik. Műve, amit alkotott, igen sokrétű, s ma már világ­szerte érezteti hatását. Calcuttában létrehozott egy otthont a haldoklók, súlyos be­tegek számára, akiket a kórhá­zak már nem is fogadtak be. Teréz anya azt mondta: leg­alább az emberhez méltó halált kell lehetővé tenni azoknak, akik állati sorban éltek. 37 év alatt Teréz anya otthonában 55 ezer ember kapott helyet. Szá­mos menedékhelyet létesített a leprások számára és Calcuttá­ban gyermekotthont is alapított. Csak egy adat: ezekből a gyer­mekekből évente ezret fogad­nak örökbe külföldi házaspárok. Teréz anya munkája nem in­diai, hanem immár nemzetközi jelentőségű: 2500 misszioná­riusa, több mint 400 „papja” dolgozik az ő nevében és szel­lemében 380 központban, szer­te a világon. A romantikusan szenvedel- mes érzésvilágú Schumann szövevényes szólamai, ördön- gösen változatos ritmusvilága, a kivételes felkészültségű mű­vészpáros kétzongorás inter­pretálásában lenyűgöző. Az Andante variációkkal című mű vezetett át bennünket Brahms hálaadó imaként felcsendülő, majd bravúros futamokkal gaz­dagított és virtuóz erővel zengő ugyancsak kétzongorás művé­hez. A Haydn-variációk két zon­gorára megrészegülten fenn- költ dallamai, gyors futamai ismét nagyszerű összjátékra adtak lehetőséget a művé­szeknek. Nem tudom, mikor zengtek utoljára ilyen — mindent elborí­tó dallamszövevénnyel áthatva a koncertterem falai, és nem emlékszem arra sem, hogy mi­kor csendült föl ilyen forró, szűnni nem akaró vastaps egy kaposvári koncert után. München, Párizs, Hága, Milá­nó — a zeneművészet egy-egy jeles fellegvára után Somogy megyeszékhelyének zenesze­rető polgárai is részesülhettek a már négy éve együtt koncerte­ző művészek csodálatos játé­kában. A zárkózott, szűkbeszé- dű Ránki Dezső a pódiumon is rátalált kedves, érzelemgazdag és tehetséges párjára. Mind­nyájunk gyönyörűségére! Várnai Ágnes Kollégiumok randevúja Bogláron Nem akarom csökkenteni Dzurják Csöpi vagy Petres Ta­más érdemeit, de ha Mészöly látta volna Borjas Erzsébetet focizni... Három mérkőzés, ki­lenc gól — és hogy tapad a lab­da a kaposvári kereskedelmi és vendéglátóipari szakiskola má­sodik évfolyamos tanulójához! Persze könnyű neki, hiszen már gyermekkorában is szívesen focizott együtt a fiúkkal, és nem kell egész életét futballpályán tölteni... Erzsi dobóatléta, így hát amatőr a focisták között. Bogláron 11 Somogy megyei és egy csehszlovák kollégium diákjai találkoztak a hét végén a sportpályákon. Kispályás foci­ban, kézilabdában, asztalite­niszben és sakkban mérték össze erejüket és tudásukat a lányok és fiúk, úgy 350-en. A bogiári kollégium 11 évé látja vendégül a megyéből a diákokat, bar az idei találkozó meglehetősen sokáig kétséges volt. A15—20 ezerforintos költ­séget végül sikerült előteremte­ni, és természetesen segített a helyi gazdaság is. Gáspár László, a házigaz­daintézmény vezetője arról beszélt, hogy ezek a találkozók mennyire fontosak a tanulók számára. A kollégiumokban nincs igazi, szervezett sport­élet, az előkészületek azon­ban intenzívebbé tehetik ezt. A gyerekeknek felüdülés a prog­ram. Az olimpiai pontozási sziszté­ma szerint meggyőző fölénnyel lett első a kaposvári Gyergyaí Albert kollégiumrmiután három sportágban is bajnok lett: fiúké­zilabdában, női és férfi-labdarú­gásban. Második lett a helyi, harmadik a marcali diákotthon. Sakkban fantasztikusan szere­pelt a bogiári Molnár Aurél: valamennyi ellenfelét legyőzte. A rangadók közötti szünet­ben hirdettek eredményt a Mú- zsá/c-pályázat résztvevőinek. A zsűri ítélete szerint Dankó Mó­nika fonyódí, Papp Laura barcsi, Szarka Zoltán kaposvári és Bencze Éva marcali diák al­kotásai voltak a legsikereseb­bek. Ezek a többi pályaművel együtt megjelentek a bogiári szakközépiskola által kiadott antológiában. S. F. Húsz nap múlva érettségi RÁDIÓBAN, TV-BEN HIRDETIK KI A TÉTELT Az érettségi vizsgák első napján, május 14-én valamennyi kö­zépiskolában magyar nyelv és irodalomból írnak dolgozatot a diá­kok. Május 15-én matematikából, illetve fizikából oldanak meg fel­adatokat. A harmadik nap, 16-a a gimnazisták számára a nyelvből tett vizsgákkal, a szakközépiskolásoknak a szakmai elméleti, ille­tőleg a műszaki szakközépiskolásoknak a fizika'Jízsgákkal folyt% tódik. A negyedik nap vizsgarendjén a gimnáziumokban délelőtt fizika, délután kémia szerepel, illetve aznap lesznek a fakultatív vizsgák, a szakközépiskolákban pedig a szakmai elméleti tantár­gyak. Az írásbeli vizsgák utolsó napján, 18-án minden érettségiző nyelvből vizsgázik. A közös írásbeli érettségi-felvételi vizsgákat május 21—22-én tartják négy tantárgyból: matematikából, fizikából, kémiából és biológiából. A közös érettségi-felvételi dolgozatot íróknak — érte­lemszerűen — csak ezeken a napokon kell az adott tárgyból vizs­gázniuk. A szóbeli érettségi vizsgákat június 4—19. között tartják, a szo­kott módon, az iskolák által meghatározott sorrendben. Mint ismeretes, a művelődési miniszter által kiadott központi szóbeli magyartételeket a minisztérium ajánlottnak tekinti, a ki­adott történelemtételeket pedig témaköröknek, amelyeken belül a tanárok önállóan jelölhetnek ki pontosan meghatározott tétele­ket. Változás ^korábbi történelemérettségihez képest, hogy a tárca hangsúlyozottan kéri: az érettségin ne szerepeljenek az 1945 utáni történelemre vonatkozó kérdések, s ne legyen a vizs­gázó megítélésének kritériuma ideológiai álláspont sem. A dolgozók iskoláiban lényegében a nappali tagozaténak megfelelő megosztásban és sorrendben, május 28-tól tartják az érettségi vizsgákat. A tavalyi helyzetből okulva az idén új módszert dolgoztak ki az érettségi tételek kihirdetésére. A tételeket az idén először nem a korábban megszokott, „borítékos” módszerrel ismertetik, ha­nem 14-én, 15-én és 16-án reggel nyolc órakor, valamint 17-én két alkalommal: reggel 8-kor és délután 14 órakor a rádióban és a televízióban hirdetik ki. A minisztérium ezzel is biztosítani akar­ja a tételek titkosságát, még a lehetőségét is kerülve az átlátszó borítékok miatt tavaly kipattant érettségibotránynak. ELETMU-KIALLITAS A MEGYEI MÚZEUMBAN Balázs János festészete Kaposvár kiemelkedő helyet foglal el a hazai piktúrában a te­kintetben, hogy számos jelen­tős művészt adott képzőmű­vészeti életünk fölvirágoztatá- sához. Éppen ezért (is) érthe­tetlen, hogy a mai napig nem jött létre a városi képtár, ahol mű­veikben gyönyörködhetnénk. A Somogy Megyei Múzeum képzőművészeti' osztálya — Horváth János irányításával — évek óta azon dolgozik, hogy rendszerezzék, tudományosan is feldolgozzák és állandó kiállí­tás formájában közkinccsé te­gyék a város évszázados fes­tészeti örökségét. A somogyi klasszikusoknak nevezettek munkásságát szinte teljesen föltárták, e sort zárja Géger Me­linda közeljövőben megjelenő tanulmánya Galimberti Sándor­ról. Balázs János, a nyomukba lépett, fiatalon elhunyt kaposvá­ri festő gyűjteményes kiállítása is azt a célt szolgálja, hogy a lehető legteljesebb képet nyújt­sa a kutatónak, Horváth János­nak és a közönségnek egya­ránt. A Somogy Megyei Mú­zeumnak mindössze tizennégy Balázs János-kép van a tulajdo- nában(!), a tárlaton szereplő száznegyven alkotás jelentős hányada, tehát magánszemé­lyektől,»a festő egykori barátai­tól, leszármazottjaitól kölcsö­nözve kerülhetett a nézők elé. Legutóbb 1977-ben, Balázs János ötvenedik születésnap­ján a megyei könyvtárban ren­dezett kiállítás idézte föl a tehet­ségét már fiatalon, tizenhat éves korában fölmutatni képes festőmunkásságának kereszt- metszetét. A húszas években az éppen szárnyait bontogató festőtől ke­letkezett képek már mutatják: az impresszionista hagyomá­nyokon elindult festő képes a már túlhaladott megújításra is. A látványt elemzően igyekezett vásznain megörökíteni. 1921- ben találkozott először Rippl- Rónaival, s egy évvel később került vele szorosabb kapcso­latba, mutatja ezt többek között az Alvó Eszter és az Alvó Sán­dor című pasztellje is. Későbbi képein is találkozhatunk szelle­mi atyjának hatásával. Balázs a költészet szerelme­se volt. Rajongott Adyért és Petőfiért. Versillusztrációival is találkozhatunk a most megnyílt kaposvári kiállításon, amely négy hónapig tart nyitva. Különösen pasztelljei mutat­ják, meddig jutott el a festészet­ben; szénnel készült munkái­ban szintén fölragyog kitűnő ké­pessége. Vaszary hatása is kimutatha­tó piktúrájában, egyik női akt tanulmánya (grafika) példázza. Az egykori Kaposvár (poros Kaposvár) kitűnő szellemi mű­helye volt Balázs Jánosnak. 1924-ben találkozott Bernáth Auréllal, aki szintén bővítette Balázs látómezejét és érlelte egyéni stílusát. Cezanne-t idé­ző, nemesen egyszerű fest­ménye: Csendélet kék bögré­vel. (Képünkön) Bibliai tájakra is elkalauzolja nézőit a festő. Mitológiai jelene­tei tömörségükkel meghatóak és lenyűgözőek. Kaposvári sé­tát is tehetünk a múzeumi ter­mekben e képek segítségével. Balázzsal együtt kirándulha­tunk az Arany Jánus utca 11. szám alatti szülőháztól a Zara- nyi-erdőre, körülnézhetünk a donneri sétányon, a töröcskei erdőn... Balázs János 1926-ban már súlyos beteg volt. A megyei kór­ház tbc-osztályán orvosa lehe­tővé tette számára, hogy dol­gozhasson. A csodával hatá­ros, hogy épp oly színesek itt készült képei, mint a korábbiak, alig találjuk nyomát a szomorú belenyugvásnak. Az élet lüktet itt készült képeinek javán. Kaposvár szegény festője, Balázs János nélkül szegé­nyebb lenne a somogyi képző­művészet. Horányi Barna

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents