Somogyi Néplap, 1990. április (46. évfolyam, 77-95. szám) / Somogyi Hírlap, 1990. április (1. évfolyam, 1-5. szám)

1990-04-25 / 1. szám

1990. április 25., szerda SOMOGYI HÍRLAP 3 Kaszó végleg kinyitotta kapuit Sorozzák a fiatalokat Diákokat csak tanulmányaik befejezése után hívnak be (Folytatás az 1. oldalról) Mostantól ez a veszprémi erdőgazdaság (HM-tulajdon- ban lévő vállalat) kaszói erdé­szetének kezelésében vannak az épületek, s az egykori kato­nai üdülőt az idegenforgalom szolgálatába kívánják állítani. Ezért is kötöttek megállapodást a Siotourral, amely vállalta, hogy ha kell, akkor más utazási irodák közreműködésével is hoz ide vendégeket. Nos, a kedves vendég má­sodmagával egy napot tölthet el itt 5620 forintért, teljes ellátás­sal egy lakosztályban. Lehet horgászni, négyszáz forintos napijeggyel, amihez ötven fo­rintért horgászbotot is kölcsö­nöznek, s nyolcvanért csónakot is lehet bérelni egy órára. Lehet szaunázni, - lovaskocsikázni, meg annyi mindent csinálni, de innentől már a reklám helyét kellene biztosítani. A tegnapi sajtótájékoztatón az eddig tabuként kezelt Kaszó- ról sokan és sok mindent akar­tak megtudni. Például azt, hogy mi van a vadállománnyal, lehet- e idejönni helikopterrel, hol van­nak a kerítések... Nos, a kerí­tést már bontják. A vadál­lománynak viszont van egy hi­bája Borsodi Imre veszprémi igazgató szerint. Kicsit gyatráb­bak az agancsok, mint a So­mogybán megszokottak, s túl­ságosan elszaporodott az állo­mány. A „Czinege úr” birodal­mának tartott területen az idén ezerkészáz szarvast szeretné­nek kilövetni. Természetesen külföldi vadászokkal. S ha a kül­földi vendég úgy akarja — ha lesz rá vállalkozó —, akkor a re­pülőtereinkről (ebből remélhe­tőleg egyre több lesz) akár heli­kopterrel is jöhet Kaszóba. A Magyar Nemzet munkatár­sa arra volt kíváncsi, hogy az üdültetésnek és a vadásztatás­nak mi köze van egymáshoz. Semmi! A Turista Magazin munkatársa azt kérdezte, hogy visszajönnek-e a katonák Ka­szóba. Megtudtuk, hogy jöhet­nek — ha kifizetik a borsos számlát. Kaszó mindenkinek elérhető lett. Az más dolog, hogy az ős­láphoz, a Baláta tóhoz csak en­gedéllyel és vezetővel lehet menni. Természeti kincsünket csak így tudjuk megőrizni. Mi arra voltunk kíváncsiak, hogy a Siotour miért ment bele ebbe a vállalkozásba. Az utazá­si iroda igazgatója elmondta: szeretnék Belső-Somogy ide­genforgalmát fejleszteni. Ez ért­hető. De a Nagyatádon üzemel­tetett szálloda mellett nem lu­xus ez? A Park szálló amolyan átmeneti szálló, Kaszó pedig üdülő, ahová — remélhetőleg — egyre több vendég fog jönni vastag pénztárcával. Nagy Jenő Április végén befejeződik a sorkötetes fiatalok •sorozása, amelynek során több ezer kö­zépiskolás, 18 éves fiatalember egészségügyi állapotát is meg­vizsgálják, hogy alkalmasak-e katonai szolgálatra. Sok fiatal most aggódik, hogy augusztus­ban behívják, ezért nem tud továbbtanulni. Ezzel kapcso­latban Magócsi Zoltán alezre­des, a Magyar Honvédség Ve­zérkarának osztályvezetője elmondta: azokat a fiatalokat, akik a sorozáson részt vettek, de azután sikeres felvételi vizs­gát tesznek valamelyik főiskolá­ra vagy egyetemre, termé­szetesen csak tanulmányaik befejezése után hívják be, felté­ve fia nem lesznek előfelvételi- sek. Azok sem most vonulnak be, akik az érettségi után szak­mát tanulnak. A halasztáshoz azonban a felvételi értesítőt, il­letve az iskolalátogatási igazo­lást el kell juttatni az állandó lakóhely szerinti kiegészítő parancsnokságra. Ugyancsak lehetőségük van szolgálathalasztásra a családfenntartóknak és azoknak is, akiknek fontos személyi érdekük fűződik ehhez. A halasztást levélben vagy személyesen szintén az állandó lakóhely szerint illeté­kes kiegészítő parancsnok­ságon kell kérni. Az osztályvezető arra is fel­hívta a figyelmet, hogy azok a sorköteles fiatalok, akiknek személyi adataiban és körül­ményeiben változás történt (például az iskolai végzett­ségben, a családi állapotban vagy szociális helyzetben) ezt haladéktalanul jelezzék a kiegészítő parancsnoksá­gon, hogy behívásuk tervezé­sénél figyelembe tudják ven­ni. Magánvállalkozók kamarája alakult Kisipari bankot hoznak létre A Kiosz nem szűnik meg, csak átalakul — az Ipartestüle­tek Országos Szövetségeként működik tovább — hangzott el a Kisiparosklubban azon a tegna­pi sajtótájékoztatón, amelyet az alapítók — a Kiosz és a Kisosz — a Magyar Magánvállalkozók Kamarájának létrehozása al­kalmából tartottak. A kamara az érdekképviseleti szervezetek szövetségeként, önálló jogi személyként működik majd, és bárki csatlakozhat hozzá. Az utóbbi időben a magánvállalko­zók — kisiparosok, kiskereske­dők, gazdasági társaságok — gyakran nehezményezték, hogy gazdasági érdekeiket az erre hivatott érdekképviseleti szervezetek nem tudják ér­vényre juttatni. A Kiosz és a Kisosz úgy véli: közös fellépé­sük révén — kamarába tömö­rülve — végre mód lesz arra, hogy az új kormányzattal szem­ben kiharcolják legfontosabb­nak ítélt követeléseiket. Rövi­desen csomagtervet készíte­nek, s ezt átnyújtják az új kor­mánynak. Ebben első helyen az adó mértékének csökkentését, valamint a társadalombiztosítá­si terhek mérséklését követelik. A kisiparosok és kiskereskedők bíznak abban, hogy az új kor­mány orvosolja régóta hangoz­tatott sérelmeiket és érdemben foglalkozik megoldásukkal. A sajtótájékoztató másik té­mája a magánvállalkozókat támogató bank alapításának helyzetéről szóló tájékoztató volt. Kurucz Zsigmond, a Kiosz elnöke elmondta: ma egy vállal­kozást életben tartani talán még nehezebb, mint elindítani. Fő­ként a hitel felvétele okoz gon­dot, a magas kamatok gyakran tönkretesznek már jól működő vállalkozásokat is. Sajnos ma még a pénzpiacon a tőkekeres­let és nem a tőkekínálat a jel­lemző. így a nagybankok első­sorban a közép- és nagyüze­meket részesítik előnyben a hi­telnyújtásnál, hiszen úgy gon­dolják: a visszafizetés fedezete jóval inkább biztosítva van, mint egy-egy magánvállalkozás esetében. A helyzet megváltoz­tatására a Kiosz kisipari bank, illetőleg bankhálózat létrehozá­sát tervezi. A népi jellegű bank megalapításához 50 ezer darab tízezer forintos részvényt bo­csátanak ki. A tervek szerint a helyi bankok intéznék a vállal­kozók egyszerűbb banki ügyeit. A bonyolultabb banki szolgálta­tásokat — például a devizális ügyek, külföldi hitelek — egy- egy erre szakosodott leány­bank vállalná. Az elképzelések szerint az új bank egy-másfél éven belül megkezdhetné mű­ködését. MEGALAKULT A MINOLTA MAGYARORSZÁG KFT. A már működő 4000-ről tovább akarják növelni a Magyarorszá­gon üzemben lévő Minolta másológépek számát—hangsúlyozták a Minolta Magyarország Irodarendszer Kft. képviselői azon a sajtó- tájékoztatón, amelyen bejelentették, hogy a Minolta Magyarország Kft. 26 millió forint törzstőkével alakult meg, ebből a Minolta része­sedése 99 százalék. A kft.-t abból a célból hozták létre, hogy a Mobil Copi Kisszövetkezettől átvegye a Minolta másológépek, te­lefaxok magyarországi értékesítését, szervizelését, valamint el­lássa a Minolta termékek műszaki vevőszolgálatát, és egyben képviselje a Minolta Austria GmbH-t hazánkban. /A jövőkutató nem tenyérből jósol (Folytatás az 1. oldalról) A május 27—31. között ren­dezendő XI. Jövőkutatási Világ- konferencia kapcsán tegnap dr. Gidai Erzsébet, a magyar bi­zottság elnöke így fogalmazott: — A jövőkutatás: előrejelzés. Tudományos szakmaként fog­lalkoznak vele szerte a világon. A világszövetségnek megafa­kulásakor olyan támogatói vol­tak, mint Szentgyörgyi Albert, Gábor Dénes, Samuelsonvagy Káldor úr. Kimondatott: jövőt úgy előre jelezni, hogy ne vé­geznénk el a múlt és a jelen ala­pos elemzését, nemcsak fele­lőtlenség, hanem képtelenség is. Ezen a konferencián 80 or­szág több mint félezer szakértő­je arra keresi együtt a választ, hogyan lehet a jelenben hozott döntéseket úgy megfogalmaz­ni, hogy azok magukba foglal­ják a jövőt is. Létkérdéssé vált, hogy felál­dozhatjuk-e továbbra is még meglevő, de már töredezett szellemi erőforrásainkat Kelet- Európában a taktikázó hatalom oltárán vagy pedig jövőt alapo­zó stratégiát követünk. A szak­emberék véleménye szerint a világ jövőképét Európa fogja meghatározni. Éppen ezért a figyelem — talán túlzottan is — a keleti blokk nemrég még szo­cialista országai felé indult. Nyugat-Európában a hatalom birtokosai sohasem restelték, hogy futuristáktól kérjenek ta­nácsot; például a 70-es évek­ben maga Helmuth Schmidt is a világszövetség által kidolgozott nemzeti modellre támaszkodott rendszeralakító munkájában. Nemcsak hazánkban, hanem Csehszlovákiában, Lengyel- országban, a Szovjetunióban is dolgoztak jövőkutatók — ha­sonló „elismerést” aratva, mint nálunk. Klasszikus példa: a Szovjetunióban kevés üldözöt- tebb írásmű volt, mint a futurista Ablak a világra című, maga a szakma pedig úgynevezett „elsüllyedt szervezetté” vált... Ma? A szakma képviselőit Gor­bacsov az USA-ba küldi tanul­mányútra, mert fölismerte, hogy nemzeti átalakulás, a fejlődés alternatíváit ismerni kell ahhoz, hogy sikeres stratégiát követ­hessen a kormány. Május 27-e és június 1-eje között tehát Magyarországon rendezik meg a jövőkutatási vi­lágkonferenciát. A tanácskozás nyitott, a szekcióülésekre min­den érdeklődőt várnak. Az esti programok különösen sok em­bert vonzhatnak; ezeket nemes egyszerűséggel „bazárprogra­moknak” nevezték el. Izgalmas rendezvénynek tűnik a generá­ciós csúcs, amelyen a világ sok Világ­konferenciát rendeznek Budapesten országából a fiatalok cserélnek eszmét a világ jövőképéről. — Várhatunk-e valami szak­mai szenzációt, esetleg valami olyan bejelentést, amely alap­jaiban rengeti meg eddigi jövő­képünket? — Hiba lenne előre ellőni a patronokat — mondta dr. Gidai Erzsébet. — Annyit azonban elmondhatok, hogy külön szek­ció foglalkozik a magyarsággal, megvitatják vajon helytálló az az előrejelzés, hogy népünk 50 év múlva eltűnik Európából. Egy másik szekció pedig az ela­dósodás problémájával foglal­kozik, különös tekintettel a ke­let- és közép-európai országok hiteleire. Várható, hogy fölhívás is születik a világ országaihoz — ennek az adósságnak egy méltányosabb keretek között történő törlesztésére. Beliér Ágnes Csúszó­csapágyak Székes­fehérvárról Ipari és jármű-csú­szócsapágyak gyártá­sát kezdte meg saját fej­lesztést és külföldi li­cencvásárlást követően a székesfehérvári ne­hézfémöntöde. Képün­kön: Willi Wiergalis az NSZK-beli Theodor Goldschmidt cég eljárá­sával készíti egy csap­ágy csúszófelületét. (MTI-fotó — Kabáczy Szilárd felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents