Somogyi Néplap, 1990. április (46. évfolyam, 77-95. szám) / Somogyi Hírlap, 1990. április (1. évfolyam, 1-5. szám)
1990-04-04 / 79. szám
4 SOMOGYI NÉPLAP 1990. április 4., szerda Kevesebb a pénz az utakra Március közepén ülésezett az Útalap Társadalmi Bizottság. Napirendjükön az elmúlt évi programjuk végrehajtásáról készült tételes beszámoló elfogadása és az 1990-re kialakított útépítési, fenntartási és fejlesztési terv ismertetése is szerepelt. Mi is voltaképpen az útalap? Mi szerepel az idei tervekben és az ország mintegy 90 ezer kilométernyi úthálózatának egy- harmadát jelentő állami utakon közlekedők milyen változásokra számíthatnak? — Ezekre a kérdésekre kértünk választ a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztériumban Kál- noki Kis Sándor miniszterhelyettestől. —Az útalap egy 1989. májusi kormányhatározatnak megfele- lően jött létre, mondhatnám af- ’ féle mentőövként, a folyamatban lévő munkqk befejezésének segítésére. Am ennél többre hivatott, s a közlekedési tárca — ezt felismerve — igyekezett is a továbblépés feltételeit megteremteni. Tavaly az üzemanyag árának májusi emeléséből az útalapba jutó literenkénti két forintokból 2,8 milliárddal számolhatunk. Ehhez az útkarbantartásra 5,2 milliárdnyi költségvetési összeg és körülbelül 1 milliárd forintnyi hitel járult — ennyivel gazdálkodhatott a szervezet. Ebből látható, hogy a teljes útalapnak csak mintegy 30 százaléka képződött automatikusan, a többi a költségvetéstől függött. Most, 1990-re sikerült lényeges változást elérni e téren: a teljes ösz- szeg automatikusan jut hozzánk, mert a közlekedéssel kapcsolatos bevételek fogyasztási adójából — összességében 19,2 milliárd forint — az útalap céljaira fordítható. — Az Útalap Társadalmi Bizottságot minisztertanácsi határozat hívta életre. Mit jelent nevében a „társadalmi” jelző? :— Létrehozása a miniszternek és az Országgyűlés építési-közlekedési bizottsága elnökének volt a feladata. Az UTB elnöke is e parlamenti bizottság egy tagja, a többi pedig más, érdekelt parlamenti bizottságokból, szakmai-társadalmi szervezetekből, tudományos testületekből és a közlekedésben, szállításban résztvevők érdekeit képviselő szervezetek küldötteként tevékenykedik a bizottságban. — Milyen jogkörük van? — Az a fő feladata a bizottságnak, hogy felügyelje: me- gérkezik-e — és kellő rendszerességgel — az útalaphoz a neki járó összeg, ellenőrzi a pénz tervek szerinti felhasználását és állásfoglalási joggal megismerheti a működési köréhez tartozó előzetes kormány- szintű terveket, elképzeléseket. Évi két ülés megtartása látszik célszerűnek — a tavaszit a napokban tartották meg. —Összefoglalná, mi várható 1990-ben? — Ami az autópálya-építést illeti: elkészült az MO-ás déli szakasza a 6-os és az M5-ös út között, és megkezdhetők a kisajátítások, a fővárost elkerülő körgyűrű építésének második szakaszát jelentő munka, a 6- os út és az M1-es autópálya közötti területen. Tatabányától 45 kilométernyit közelítünk Győrhöz az M1 -es továbbépítésevei, s igen költséges előkészítést is végzünk ugyancsak az M1-es győri elkerülő szakaszához, valamint a Győrtől az országhatárig húzódó nyomvonalon. Emellett megkezdődik az M5-ÖS kecskeméti elkerülő szakaszának a tervezése. A fő közlekedési utak közül a 6-os út fővárosi bevezető szakaszának előkészítése és a 3-as Mezőkövesdet elkerülő gyűrűjének építése kezdődik. Folytatódik a 4Gyermekes szülök, figyelem! Egy életre szóló élmény a tavaszi szünetre egy szafaripark- látogatás. Bécstől 30 km. Érdeklődni a TOP-TRAVEL irodában, Kaposváron. (9'929/a) es út Debrecenbe vezető szakaszának kialakítása, a 47-es Szeged és Algyő közötti másfél kilométeres négysávos szakasza pedig megépül az idén. Hozzáfogunk a főváros agglomerációs úthálózatának korszerűsítéséhez, a 2-es út Vácot elkerülő szakaszának, valamint a 4-es fővárosi bevezető szakasza és az M5-ÖS összeköttetésének megtervezéséhez. Még mindig az útépítésnél maradva: 1990-ben 26 összekötő, illetve bekötőút építése folyik majd országszerte, újabb 100 kilométernyi kerékpárúttal 500 kilométerre nő ennek az úttípusnak a hossza. Több nagy hidat is átadunk az idén: az MO-ás I. szakaszának két Duna-hídját, valamint a Berettyó- és a bajai Duna-hidat. Folytatjuk a szolnoki Tisza-híd építését. A 7-es úton, Fonyódnál és a 70-esen Velencén gyalogos aluljáró javítja majd a forgalom biztonságát, Kisvárdán viszont a közúti forgalmat fogja segíteni a felüljáró átadása. — Mennyibe kerül mindez? — Felemészti az útalap rendelkezésére álló összegnek több mint 40 százalékát, 5,6 milliárd forintot. Mivel összesen 12,3 milliárddal gazdálkodhatunk, az utak fenntartására és üzemeltetésére 6,7 milliárd forint marad. Ez több, mint tavaly, de 4-5 milliárddal kevesebb a szükségesnél. így csak a korábbi gyakorlat folytatására van lehetőségünk, vagyis az útfelújítások során sok helyen csak vékony védőréteget tudunk felvinni a javítandó úttestre. így persze nem számíthatunk 6-8 éves szünetre az újabb javításig. Legföljebb 2-3 évet bír ki az így felújított útfelület. — A 1995-ös Bécs—Budapest világkiállítás nem terheli majd úgy az útalapot már a következő években is, hogy ez az arányosság már nem lesz tartható? — Meggyőződésem, hogy nem, hiszen az autópálya-építést eddig is más forrásokból finanszíroztuk. Egyedül a Győrt elkerülő szakasz most a kivétel ez alól, ezt az útalap terhére építjük, mert nincs más lehetőségünk. A munka éppen Győr környezetvédelme érdekében sürgős. A világkiállítással ösz- szefügcjő útépítésekhez azonban máshonnan kell az anyagi eszközöket előteremteni. Ma úgy látom: ha stabilizálódik majd az országban a politikai helyzet, meglesznek azok a külföldi érdeklődők, akik az európai érdekeltségű magyarországi utak korszerűsítésébe szívesen befektetnek, megfelelő koncessziós feltételek mellett pedig működő tőkével is hozzájárulnak a magyar autópálya- és autóút-hálózat oly szükséges fejlesztéséhez. S.J. Az Áramszolgáltató Vállalat értesíti Kaposvár lakosságát és közületeit, hogy ma 7.30-tól 15 óráig a Pázmány P. utcában a Hegyi utcától északra és a Fácánosi úton áramszünet lesz. (110449/a) Ülést tartott a megyei tanács IFolytatás azl. oldalról] Nem felelt meg a valóságnak — mondta —, hogy az indulásnál 25 ezer példány kelt el a Somogyországból. Akkor sem fogyott több 8—10 ezernél. Próbálkoznak a lap újraindításával. A tegnapi tanácsülésnek kellett volna jóváhagyni a 67- es számú főút kaposvári átkelési szakaszán megkezdett korszerűsítés folytatását. Mint ismeretes, ennek első ütemeként készült el a donne- ri felüljáró, a Kapos-híd, több közúti csomópont a hozzá kapcsolódó létesítményekkel. Korábban abban is megállapodtak, hogy a főút további, a városból déli irányba kivezető, mintegy 4 kilométeres szakaszának építése a következő tervidőszakban folytatódik. A Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium vezetésével folytatott feladategyeztető megbeszélésen bejelentették, hogy az ágazat 1992 június végéig meg is valósítaná a beruházást, biztosítaná a hiányzó többletforrásokat, amennyiben a tanács a tervidőszak végéig terjedő visszatérítési kötelezettséggel megelőlegezné a 170 millió forintot, mint a donneri felüljáró megépítésekor. A vb felhatalmazta a műszaki és közgazdasági főosztályok vezetőit, hogy a Köhém vezetésével az előzetes megállapodást — megfelelő garanciákkal — megkösse és jóváhagyásra a tahács elé terjesszék. Az előzetes megállapodás tartalmaz is megfelelő garanciákat arra, hogy a tárca a beruházást legkésőbb 1992. június 31-éig befejezi, továbbá a megelőlegezett összeget két részletben 1994. március 31 -én és 1995. március 31 -én visszatéríti. A javaslat felett igen nagy vita bontakozott ki. Dr. Gáti Istvánhoz, aki az ellen tiltakozott, hogy míg a megye más területeinek fejlesztésére nem jut pénz, a megyeszékhelyre ennyit költsenek—többen is—, főként vidékiek csatlakoztak. Mások ezzel ellentétben azzal érveltek, hogy az átkelőszakasz megépítése nemcsak városi, hanem megyei érdek is. A parázs vitát szavazással döntötték el. Mindössze egy szavazaton múlott a döntés, hogy nem folytatódik a megye számára fontos beruházás. A kaposvári tanácstagok, azért is, mert többen hiányoztak tegnap, azzal foglalkoznak, hogy újra napirendre tűzetik a kérdést. Erre már csak egy ízben, május 29-én lesz alkalmuk, ha az új parlament másként nem intézkedik. Szegedi Nándor HH I ' Milliomos úttörőcsapatok? ■mt ENSZ-múzeum terve Boglárlellén Ha felhívásunkra egyetlen úttörőcsapat sem jelentkezik, annak vélhetően két oka van: vagy nincs milliomos közöttük, vagy mindegyiknek van már néhány ENSZ-múzeuma a csapatszoba mellett. Nagyon kérem, ne vegyék tréfának a fentieket, s hogy még az újságíró is aránylag ép észszel bír, álljon itt bizonyításul az alábbi levelezés. Az első levél írója az ötlet atyja, Horváth Aladár boglárlellei helytörténész, akinek mindig eszébe jut valami: képes kezdeti kudarcok, kijózanítónak tetsző pofonok után ismét visszatérni egy témához. 1984-ben az az ötlete támadt, hogy Magyarországon — lehetőleg Boglárlellén — létesíteni kellene egy ENSZ-múzeumot. S mivel úgy érezte, hogy a terv még abban az évben megvalósítható, levelet írt az ENSZ főtitkárának: — „Az Ön szíves felhívása alapján, minden egyes tagállam — nekem, mint kezdeményezőnek, aki az anyagot felelősséggel fogadná, rendszerezné — e célra egyforma készítésű relikviákat küldene a gyűjteményhez ajándékként. Az anyag gyűjtését, feldolgozását, rendezését, feltétlen megőrzését örömmel magamra vállalom. A küldemény állhatna: minden ország, tagállam kb. 30 cm nagyságú címeréből, nemzetük kisméretű, a címer nagyságához illő, nemzeti zászlajából. Valamivel kisebb méretben az úgynevezett országrészek (kantonok, megyék stb. címeréből) lobogójukkal. Hanglemezen nemzeti himnuszuk, s külön a himnusz szövege, illetve partitúrája. Egy- egy kis emléktárgy a népművészet területéről. Ez például lehet kisméretű népviseleti szoba is." — Micsoda abszurd ötlet! — gondolhatja bárki. Majd pont az ENSZ főtitkár ér rá ilyen csacska dolgokkal foglalkozni, egy magyar helytörténésszel leve- lezgetni. Ám alig telt el néhány hét, levelet kapott Horváth Aladár az ENSZ-től, melyet a főtitkár egyik legközelebbi munkatársa, Florence Pomés írt alá. A hölgy megköszöni a főtitkár nevében is az ötletet, s azt javasolja helytörténészünknek, hogy vegye föl a kapcsolatot dr. Gömbös Ervinnel, a magyar- országi ENSZ-képviselet főtitkárával, mert ő tudna segíteni az ötlet megvalósításában. Mikor a főtitkár úr a múlt évben Magyarországon járt, rendkívül mély benyomást tett rá, hogy ezek az urak milyen lelkesen és dinamikusan tevékenykednek. Feltétlenül számíthat a segítségükre. Valószínű, hogy Horváth Aladár is így gondolhatta, mert találkozót kért dr. Gömböstől. Először 1984. december 18-án. Azután 1985. március 19-én. Várható volt, hogy ezt a makacsságot előbb-utóbb értékelni fogják. Meg is érkezett a levél, melyben olyan meggyőzően érvel a múzeum mellett a magyar ENSZ-társaságok főtitkára, hogy ezek után mindenkinek elmenne a kedve a gyűjtemény létrehozásától. Illetve némi reményt azért felvillantott: „Meg kell jegyeznem, hogy a Magyar ENSZ Társaság szerény anyagi lehetőségei sajnos nem teszik lehetővé egy ilyen terv finanszírozását, még ha elvben egyet is értenénk a gondolattal. Talán egy KlSZ-szer- vezet vagy úttörőcsapat segíthetne ebben.” Horváth Aladár konok ember. Öt év után ismét elindítja az akciót: új, segítőkész diplomatákban bízik. Süli Ferenc r Értesítjük az ingatlantulajdonosokat, hogy Fonyód közigazgatási területén lomtalanítás keretében a limlomnak minősülő vas, bútor, egyéb felszerelés elhordása április 9-től április 27-ig történik. Kérjük, szíveskedjenek a limlomot kirakni! A kirakást — Fonyódon a vasúti átjárótól keletre és Fonyódligeten április 5-től április 8-ig — Fonyódon és Bélatelepen április 13-tól 15-ig — Alsóbélatelepen és Balatonfenyvesen április 20-tól 22-ig kérjük elvégezni. Az égetéssel megsemmisíthető anyagokat kérjük, saját telkükön szíveskedjenek elégetni május 15-ig. Városi Tanács GAMESZ, Fonyód (110432) Engedményes A v: vásár a Zselic Áruházban! Ruházati osztályon női, férfi-, gyermek-divatruházati árukat 40—50%-os engedménnyel kínálunk. Amíg a készlet tart! A sporty játékosztályon széles játékáru-választékkal várjuk kedves vásárlóinkat! Ajánlataink: zenélőbabák, társasjátékok, legó egységcsomagok, elemes-távirányíthatós autók, valamint műanyag játékáruk nagy választékban. ’^ftsíi Húsvéti ajándékot vásároljon a Zselic Áruházból! (110450) Tíz százalékkal olcsóbb a hitelük Megalakult a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Megalakult a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kuratóriuma. Az alapítvány legfontosabb döntéshozó testületé ismert, sikeres vállalkozókból, szakemberekből és az érdekképviseletek által kijelölt személyekből áll. A közelmúltban bejegyzett alapítvány induló vagyona 4 milliárd 236 millió forint. Ebből a kormány hozzájárulása 3 milliárd, a Magyar Nemzeti Banké 500 millió, az OTP-é 350 millió, a Magyar Hitelbank Rt.-é 300 millió forint. Kisebb ösz- szeggel szállt be az alapítványba a KIOSZ, a Magyar Gazdasági Kamara, az OKISZ, a VOSZ, az OKHB Rt., az Ingatlanbank Rt., a Hungária Biztosító Rt., a Postabank és a Takarék- pénztár Rt., az Ipari Fejlesztési Bank Rt., az OMFB és a Dunabank Rt. Az alapítvány célja, hogy elősegítse a piacgazdaság kialakulását, hozzájáruljon a piaci verseny kibontakozásához. Ehhez elengedhetetlen a kis- és közepes | méretű, egyéni és társas vállalkozások számának bővítése, illetőleg a meglévők támogatása. Az alapítvány a pénzpiaci feltételeknél 10 százalékkal olcsóbb hitelt ad, tőkét fektet be az ígéretes vállalkozásokba, és kismértékben vissza nem térítendő támogatást is nyújt. Az igénylők a pénzhez pályázat útján juthatnak. A hitelnyújtást néhány bank máris megkezdte, így a vállalkozni szándékozóknak a Postabank Rt., a Dunabank Rt., a Kulcs Kft., a Hitelbank és az OTP fiókjaiban kell jelentkezniük, ha az alapítvány anyagi támogatásából kívánnak részesedni. %
