Somogyi Néplap, 1990. április (46. évfolyam, 77-95. szám) / Somogyi Hírlap, 1990. április (1. évfolyam, 1-5. szám)
1990-04-17 / 89. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP 1990. április 17., kedd Bizottság látogat Budapestre Thomas Foley, az amerikai képviselőház elnöke bizottságot nevezett ki; ennek feladata, hogy tanácsokkal, módszerek, •tapasztalatok átadásával segítse az új kelet-európai demokráciák parlamentjeit. A demokraták és a republikánusok képviselőit egyesítő bizottság vezetője Martin Frost texasi demokrata párti képviselő. A testület tagjai utazásokat terveznek Varsóba, Budapestre, Prágába és más fővárosokba az igények fölmérésére, s szerepet vállalnak kelet-európai képviselők washingtoni látogatásainak szervezésében. Ülésezik a szovjet Legfelsőbb Tanács A szabályozott piacgazdaságra való áttérés fontos részét képező vállalati adótörvény-tervezet vitájával folytatódott hétfőn a szovjet Legfelsőbb Tanács ülésszaka. A parlament két háza külön-külön vitatja meg az új vállalati adózási törvényt, amely a tulajdonról, a földről és a bérleti viszonyokról szóló, már elfogadott törvények sorába illeszkedve egyenlő gazdálkodási feltételeket hivatott terremteni a különböző tulajdonformájú vállalatok számára. A szovjet parlament szerdán megvitatja a csernobili atomerőmű-katasztrófa következményeinek felszámolását célzó egységes kormányprogramot. Pápai áldás, békeüzenet II. János Pál a Szent Páter-bazilika erkélyéről több százezres hallgatóság előtt mondta el húsvéti áldását és békeüzenetét — „urbi et orbi” Szemerkélő, hideg esőben többszázezres hallgatóság előtt mondta el II. János Pál pápa vasárnap délben a Szent Péter bazilika erkélyéről hagyományos húsvéti áldást és békeüzenetét ,,Urbi et orbi" (a városnak és a világnak). A feltámadás kapcsán utalt arra, hogy számos országban a diktatúra sötét éveiben szabadságuktól megfosztott emberek milliói most „újra felfedezték azt a szellemet és értékrendet, amelyet az egyház hirdet”. A „felébredt demokráciák” akkor tehetik igazán szabaddá az embert — hangoztatta —, ha egyben elvezetik Istenhez, „aki nélkül az nem élhet igazán szabadon”. Az egyházfő sürgette a gazdag társadalmakat, ne feledkezzenek meg az éhező szegény afrikai országokról, és segítsék őket az emberi szolidaritás jegyében. A pápa az idén 55 nyelven — köztük magyarul — ismételte meg húsvéti áldását. Először iktatta be ezek közé — nyilván nem véletlenül — a balti országok, valamint a kaukázusi köztársaságok nyelveit (észt, lett, litván, grúz, örmény). A litvánul elmondott húsvéti jókívánság „a függetlenséget tiszteletben tartó, ugyanakkor a másik iránt megértő párbeszédet” sürgette Moszkva és Vilnius között. Vatikáni megfigyelők szerint ez az ösztönzés egyfajta válasz arra az üzenetre, amelyet Gorbacsov elnök részéről előző nap adott át Litvánia ügyében a Vatikánban Vagyim Zaglagyin, az elnök külpolitikai tanácsadója, s összhangban áll a Vatikán korábbi megnyilatkozásaival, amelyek a litván függetlenség támogatása mellett türelmes és megértő magatartást sugalltak a vilniusi vezetőknek. Környezetvédelemért Átadták a Goldman-díjat Vargha Jánosnak Vargha János biológus, a Duna-kanyar megmentője megkapta az amerikai Gold- man-díjat, a világ egyik legjelentősebb környezetvédelmi kitüntetését. Vargha János hétfőn San Franciscóban vette át a 6000 dolláros díjat. Az idén először kiadott díjakat a hat földrészről hat olyan személyiség kapta, aki lelkiismereti okokból, önfeláldozóan állt ki a természeti környezet megóvásáért, s áldozatával világszerte ösztönzést adott a könyezetvédelemnek. A díjakat nemzetközi környezet- védelmi szervezetek, kiemelkedő személyiségek ajánlására ítélik oda. Az indokolás szerint Vargha Jánosnak kulcsszerepe volt abban, hogy felhívta a figyelmet a nagymarosi vízerőmű okozta végzetes környezeti károkra, s a Duna- Kör szervezőjeként az üldöztetést, az állásából való elbocsátást is vállalva küz- dötttovább mindaddig, amíg az erőmű tervét el nem ejtették. Vargha János az MTI tudósítójának kérdésére elmondotta: véleménye szerint a magyaroroszági politikai körülmények kedveznek a környezetvédelem ügyének, s nehéz elképzelni, hogy az új kormány hozzájárulna a dunai vízlépcső építéséhez. Csehszlovákiában pillanatnyilag tisztázatlan a helyzet, mivel a cseh hatóságok Bős készen kapott problémájában a szlovákokra bízzák a döntést, s ott vannak erők, amelyek az eddigi, nagy beruházásokra hivatkozva, a befejezést sürgetik. Vargha János beszámolt az osztrák, a magyar és a csehszlovák környezetvédők növekvő együttműködéséről is. A múlt héten az ausztriai Bad Deutsch-Altenburgban tanácskoztak a három ország környezetvédői arról, hogyan őrizzék meg a térség természeti értékeit, termőföldjeit, vízkészleteit. A tervek szerint közös természetvédelmi parkot alakítanának ki a három ország találkozásánál, Hainburg (ahol az osztrák „zöldek" meghiúsították a vízerőműépítését), Bős-Nagymaros, Tállya és a Morva vidékén. Tettek kövessék a jó szándékot A Nyugat kompromisszumokra törekszik Litvánia nem vonul vissza... Interjú Szokai Imrével Landsbergis szombati sajtóértekezlete — Lehetetlent követelt a szovjet vezetés a litván parlamenthez és a kormányhoz intézett pénteki ultimátumában. Mihail Gorbacsov szovjet elnök és Nyikolaj Rizskov kormányfő felhívása a tárgyalások elodázására irányul — jelentette ki Vytautas Landsbergis szombat esti vilniusi sajtóértekezletén. Landsbergis közölte: a moszkvai ultimátumnál rosz- szabbra számítottak. Mint mondotta, a nyilatkozat időzítése miatt volt váratlan, lévén azt a húsvéti ünnepek előtt tették közzé. Az elnök szerint a moszkvai vezetés előre tudta, hogy az ultimátum teljesíthetetlen. Landsbergis hangsúlyozta, hogy a litván parlamentnek a húsvéti ünnepek miatt nem áll módjában választ adni két nap alatt a szovjet vezetők levelére, s csak az ünnepek után, kedden tárgyalja meg a felhívást. Landsbergis ugyanakkor elképzelhetőnek nevezte, hogy a litván Legfelsőbb Tanács keddi teljes ülésén kidolgoz valamiféle dokumentumot. Hangsúlyozta viszont, hogy lehetetlen a függetlenség kinyilvánításának visszavonása. * * * George Bush amerikai elnök és Margaret Thatcher brit kormányfő figyelmeztette a Szovjetuniót, hogy a részleges gazdasági embergó vagy az erőszak alkalmazása Litvánia ellen ártana a kelet-nyugati kapcsolatoknak. A két nagyhatalom vezetője bermudai találkozóján foglalt állást így Mihail Gorbacsov szovjet elnök pénteki bejelentéséről, hogy gazdasági rendszabályokat alkalmazhat Litvánia ellen. * * * James Baker külügyminiszter a CNN-hálózatnak adott nyilatkozatában azt mondotta, hogy a kormány meg kívánja várni, valóra is váltja-e Mihail Gorbacsov a Litvánia elleni gazdasági bojkottot. Ha igen, az nyilván negatívan befolyásolná a két nagyhatalom kapcsolatait, mondotta Baker, aki ezúttal is kölcsönös mérsékletre hívta fel a szovjet és a litván vezetést. Szavaiból kitűnt, hogy a washingtoni kormány — az amerikai litván szervezetek révén — közvetetten kompromisszumra inti Litvánia irányítóit. Ezt várják Washingtontól a szovjet vezetők — jelentette vasárnap Moszkvából a The New York Times. Amennyiben Bush valóban segíteni akar, bírja rá Landsbergis litván elnököt a kompromisszumra, a függetlenségi nyilatkozat visszavonására, vagy legalább felfüggesztésére — idézte az SZKP egy illetékesét a lap. A jelentés egyébként nyugati diplomaták véleményét tolmácsolta, akik szerint a leghelyesebb magatartás most kivárni, milyen további engedményeket tesz Gorbacsov a litván és a német kérdésben, mielőtt segítenének neki. Ha a romániai magyarság nem rendelkezik egyéni és kollektív jogokkal, nincsenek meg a jogok gyakorlásához szükséges intézményei, illetve sajátos igényeit nem tudja kielégíteni, akkor a magyar politikának nagyon határozott fellépésre van szüksége a kétoldalú kapcsolatokban és nemzetközi fórumokon egyaránt. Ezt Szokai Imre külügyminiszter-helyettes fejtette ki abban akülöninterjúban, amelyet a romániai magyarság hetilapjának, a Bukarestben megjelenő Valóság-nak adott. A magyar politikus a továbbiakban kifejtette: nincs jele annak, hogy Romániában a politika határozott lépéseket tett volna, hogy a magyarság rendelkezzék az őt megillető jogokkal, létrehozhassa vagy visz- szaállíthassa a korábban meglevő, évszázados intézményeit. Elutasítóan reagált a román politika arra a magyar felvetésre is, hogy Magyarország és Románia közösen dolgozzon ki egy nemzetiségi deklarációt, amelyben lefektethetnék a nemzetiségekkel vagy a nemzetiségi kisebbségekkel kapcsolatos közös politika általános elvi alapjait, és egyben rögzíthetnék a két állam kötelességeit is a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban. Abban sem történt előrelépés, hogy a romániai magyarság akadálytalanul, hozzájusson magyarországi sajtótermékekhez. Szokai Imre utalt arra, hogy Romániában időről időre visz- szajönnekarégi reflexek. Ezt jól példázza a magyarországi könyvszállítmányokkal kapcsolatos román magatartás, amely önmagában is ellentmondásos. Arra a kérdésre: a magyar fél milyen konkrét javaslatokat szándékszik tenni a kétoldalú kapcsolatok javítására, a külügyminiszter-helyettes kifejtette: Horn Gyula elsőként lebonyolított bukaresti hivatalos látogatásakor 18 konkrét javaslatot tett a román félnek. Ezek vonatkoznak a politikai, a gazdasági, a kulturális és a nemzetiségi területekre egyaránt. A politikai érintkezésben ugyan megvan a készség a kölcsönös konzultációkra, véleménycserékre. A magyar—román kapcsolatokat illetően ennél azonban lényegesen többre kell törekedni, hiszen konzultációk, véleménycserék a Ceausescu- időszak alatt is voltak, csak éppen eredmények nem születtek, illetve helyettük a kapcsolatok fokozatosan leépültek. Szokai Imre hangsúlyozta: a jó szándékot román részről kövessék immár a tettek. A magyarság helyzetének alakulása ugyanis létfontosságú eleme a magyar—román kapcsolatok további formálásának. „A marosvásárhelyi tragikus események figyelmeztetést jelentenek a román politikának— mondotta Szokai Imre —, de úgy hiszem, egész Európának is. Sajnáljuk, hogy a román kormány nem tesz eleget a nemzetközi dokumentumokban önként vállalt kötelezettségeinek, nem védi meg állampolgárai biztonságát, nem akadályozza meg a fajüldöző politikát hirdető szervezetek működését. Bízom abban, hogy a román politika végül is megteszi a szükséges intézkedéseket. De ugyanakkor felhívom a figyelmet arra is, hogy éppen ezek az események is bizonyítják: nemzetközi garanciák nélkül a kisebbségek jogai valóban nem biztosíthatók megnyugtatóan. Ezért rendkívül fontos lenne, hogy az európai biztonsági és együttműködési folyamat keretében a résztvevők meggyorsítsák egy európai kisebbségi charta kidolgozásának munkálatait. Erre jó lehetőség kínálkozik a június 5—29. között Koppenhágában rendezendő szakértői találkozón”—jelentette ki a magyar külügyminiszter-helyettes. Végezetül kifejtette, nem türelmetlenség az, ha magyar részről minél előbb eredményeket szeretnének felmutatni, ami stabilizálólag hatna a két ország közötti kapcsolatokra, megnyugtatná a két népet és megnyugtatná Európát is. — Köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akik a választások első és második fordulójában képviselő-jelölésemet támogatták. Mint képviselő minden erőmmel azon leszek, hogy hozzájáruljak — mint eddig is — Somogy megye és az ország fel- emelkedését szolgáló munkánkhoz. (Fizetett választási hirdetés) Dr. Horn Gyula (110602)/ Nőknek, férfiaknak, gyermekeknek — kedvező áron a Somogy Áruházból! Női tavaszi kosztümök (több színben, svéd gyűrt anyagból) 2400—2800 Ft-ig Női ballonkabátok 2950 Ft férfiöltönyök 3300—5500 Ft-ig Kamaszfarmernadrág 590 Ft Bébifarmerdzseki 490 Ft Bébi kömosott kertésznadrág 980 Ft helyett 650 Ft Kínai bébi-lánykaruhák 480—580 Ft-ig (110605))
